Budapesti Hírlap, 1907. szeptember (27. évfolyam, 208-232. szám)
1907-09-12 / 217. szám
10 BUDAPESTI HÍRLAP. (217. sz.) 1907. szeptember 12. szálykodások megszűnését óhajtják. A nemzetek tulajdonképpen oly emberek csoportjai, a kiket nem az a hely, a mely őket táplálja, hanem érzelmi ás északok fűznek egymáshoz, e csoportoknak pedig csak ugy van létjogosultságuk, mint az egyes egyéneknek. Az összetartozásnak ezt az érzését nem lehet elnyomni, nem lehet kipusztítani, de annak nem szabad támadásokban megnyilatkoznia és mindenkor tisztelnie kell a jogot, igazságot és emberiességet. Aki a humanitás érdekében foglal állást, az a haza érdekében és így a hazafias érzés növelése és finomodása érdekében működik. Richter zürichi mérnök és Rosvoda prágai író beszéltek ezután, akik szintén azt fejtették ki, hogy a szabadgondolat nem zárja ki a hazaszeretetet, ha igazságos és etikai alapja van. Az ülés egy óra tájban ért véget. A délutáni ülésen Askerz (Leibak), a szláv iskolák csekély számát hibáztatja. Myschlik szerkesztő tiltakozik X. Pius pápa legutóbbi szillabása ellen. A kormánybiztos e tárgyban nem engedi meg a szavazást, míg a gyűlés élénk helyesléssel ad kifejezést a javaslathoz való hozzájárulásának. Boutsek dr. (Prága) a házassági jog reformjának szükségességét fejtegette. Senker és Kuntze szerkesztők az egyház és állam különválása mellett szólaltak föl. Waldkampf Tuma kisasszony (Prága) a női jogok mellett szólalt föl. Sapor dr. prágai főorvos és Rentz brüsszeli szerkesztő a kötelező halotthamvasztás mellett foglaltak állást. Burkyné asszony (Prága) a nők részére az összes politikai jogokat követeli. Biedermann asszony (Brünn) a nők klerikalizmusa ellen szólalt föl. A gyűlés este hét órakor ért véget. — (Szárarov Boris fogságban.) Szófiából jelentik: A rendőrség szerdán reggel véglegesen letartóztatta Száráfov Borist, a macedóniai bandák egykori félelmetes vezérét, aki hat esztendő óta állandó rettegésben tartotta Macedóniát. Száráfov Boris a román király ellen tervezett merényletet, továbbá Mihaileanu tanár meggyilkolása miatt a bukaresti törvényszék húsz esztendei kényszermunkára ítélte el. A fölkelő vezért Bulgária kiszolgáltatja Romániának. (A gyorsírók gráci kongresszusa.) Megírtuk, hogy a Gabelsberger-rendszert követő gyorsírók nemzetközi szövetsége Grácban kongreszszust tartott. A kongresszusról most a következőket jelentik: A vasárnapi megnyitó díszülésen Bauer dr. egyetemi tanár az osztrák oktatásügyi miniszter nevében üdvözölte a kongresszust, a magyar gyorsírók nevében pedig Fábro Henrik dr. országgyűlési revizorgyorsíró, a Gyakorló Gyorsírók Társaságának elnöke, mondott üdvözletet. A kongresszus elnökségébe magyar részről Fabro dr.-t választották meg. A tárgyalások során előadásokat tartottak Gondos Miksa és Fabro Henrik dr. is; az előbbi a nemzetközi szövetség tízéves fennállása alkalmából visszapillantást vetett annak működésére és előterjesztéseket tett a jövő tevékenységre, Fabro dr. pedig magyar, német és olasz gyorsírású példákkal illusztrálva ismertette rövidítő elméletét, kifejezve abbeli nézetét, hogy a gyorsírási problémának a gyakorlat szemlélete alapján, pszichofiziológiai alapjpon való megközelítése bizonyára az egységes gyorsírás eszméinek is javára fog válni. Az előadásokat nagy tetszéssel fogadták. A huszonkilenc tagból álló állandó választmány sorába a magyar Gabelsbergerrendszer követői közül beválasztották Fabro Henrik dr.-t (Budapest), Gondos Miksát (Budapest) és Tusák Ignácot (Páris). A szövetség a legközelebbi kongresszust 1911-ben Kielben fogja megtartani. (Az osztrák magánvasutasok mozgalma.) Krákóból jelentik nekünk. A magánvasutak tisztviselőinek látogatott gyűlésén Tomsik szocialista birodalmi gyűlési képviselő a középponti szervezet nevében kijelentette, hogy abban az esetben, ha az alkalmazottak követeléseit nem teljesítik, a magánvasutak összes alkalmazottai még októberben megkezdik a passzív rezisztenciát. (Gyászrovat.) Özvegy nagysolymosi Kontz Lajosné, született Hügel Anna, szeptember 10-én hatvannégy éves korában meghalt Marosvásárhelyen. Molnár Józsefné, született Fabricius Ilona, szeptember 10-én harmincnégy éves korában meghalt Miskolcon. Foltért Ferenc nyugalmazott zágrábi posta- és táviró-igazgatót, aki nyugdíjazása óta családjával Pécsett élt, tegnap meghalt. Ma temették el, mint egy távirat jelenti, Pécsett nagy részvéttel. Az elhunyt 79 éves volt. Foltért Károly budapesti posta- és táviró-főigazgató az elhunytban atyját gyászolja. Stang György, volt norvég hadügyminiszter, mint Krisztiániából jelentik, ma meghalt. Aigner Emmy, jótékonyságáról ismert úrnő, szeptember 8-án meghalt Budapesten. Özv. Ehrmann Ferencné, született Lówy Rozália, életének 70-ik évében Budapesten meghalt. (Veszedelmes éjjeli gyakorlat.) Balázsfalva környékén, Óhaván, mint brassói tudósítónk jelenti, a nagyszebeni tizenkettedik hadtest zárógyakorlatot tartott éjjel, zivataros időben. A sötétségben sok huszár lovastól az árokba bukott, néhányan pedig a kútba estek. Számos ember megsebesült. Az első huszárezred parancsnoka, steinburgi Peteanu Artur lovag is az árokba, fordult lovával együtt és agyrázkódást szenvedett. Nagyszebenben ápolják. (A honvédmenedékház parancsnokának balesete.) Krúdy Gyulát, a honvédmenedékház parancsnokát súlyos baleset érte. Föl akart lépni a villamosra, de elesett és nagyfokú zúzódást szenvedett. Most a klinikán ápolják. (A hit cseléd jutalma.) A földmivelésügyi miniszter száz koronával és diszéremmel tüntette ki Gyuris Mihály béresgazdát, aki negyvenöt esztendeje szolgál hűségesen Laszkáry Pál fehérkuti birtokán; Maczkó (Poczeczni) György arató gazdának pedig, aki harmincöt éve arat a Laszkáry-birtokon, ötven koronát és elismerő oklevelet adott a miniszter. A kitüntetést nagy ünnepséggel adták át, amelyen ott voltak a községi elüljáróság, a szomszédos nagybirtokosok, a járási főszolgabíró, a Laszkárycsalád tagjai, az összes cselédség, az aratók és az egész falu népe. Elsőnek a házigazda szólott, aki beszédében magasztalta azt a patriárkális jó viszonyt, amely ur és cseléd között mindig megvolt a Laszkáry-uradalomban. Azt a reménységét fejezte ki, hogy az uj cselédtörvény e részben nála nem hoz változást, mert ő cselédeinek és munkásainak jólétét mindig a szívén hordta. Az egybegyűltek lelkesen megéljenezték. Kárpáti Kálmán alsószalajtai körjegyző átadta a kitüntetést és a jutalmakat. A díszérmet a házikisasszony, Laszkáry Marianna tűzte a öreg béresgazda mellére. Az ünnep után a házigazda lakomát adott cselédeinek és aratóinak, végül pedig nagy népmulatság volt.. . (Vas- és fémmunkások gyűlése.) Abban a harcban, amelyet a magyarországi szociáldemokrata munkásság tegnap jelentett be az általános választójog kivívása érdekében s amelyet, úgy mondják, egyelőre gyülésezésekkel vezetnek be, ma tartották az első gyűlést a városligeti Zöld-vadászhoz címzett vendéglőben a vas- és fémszakmák szociáldemokrata munkásai, körülbelül kétezren. A gyűlés elnöke Miakics Ferenc vas- és fémmunkás, jegyzője Simon János gázgyári munkás lett. A rendőrséget Bónis István kerületi kapitány képviselte, a rendre Toifel István rendőrfelügyelő vezetésével hat lovas- és harminc gyalogos-rendőr ügyelt föl. A gyűlés első szónoka Valasicz Géza volt. A közviszonyoknak a munkásság kárára való rosszabbodásáról szólt. A lakásbér, az élelmiszer, a fűtőanyag s az életszükségletre való cikkek általános drágulásával párhuzamosan sehol sem látja azt, hogy a munkaadók a munkásaik munkabérét emelték volna, pedig ezeket sújtja a drágulás legjobban, így a munkás maga kénytelen a bér fölemelését kérni s mivel azt rendesen megtagadják tőle, kénytelen sztrájkba lépni. Az a tétel tehát, hogy a sztrájk szüli a drágaságot, nem áll, a szónok szerint, éppen ellenkezőleg, a drágaság provokálja a sztrájkot. Ha az állapotok így tartanak, fejezi be szavait, akkor belekényszerül Magyarország szociáldemokrata munkássága a forradalomba. Teszársz Károly szólalt föl utána s ugyancsak a közviszonyok általános rosszabbodásáról szóló dolgokkal vezette be beszédét, de csakhamar politikai térre csapott át. Hibáztatja a kormányt, amely szerinte a munkásjóléti intézmények közül egyet sem valósít meg Magyarországon, ellenben törvényhatóságai útján több mint ötszáz szakszervezetet oszlatott föl. A szólónak az a véleménye, hogy azok az angol munkásviszonyok, amelyeket az Esti Újság mai száma vezérhelyen megdicsér, Magyarországon éppen a kormány politikája miatt nem valósíthatók meg. Beszéde további során éles szóval illette Teszársz az Országos Iparos Szövetség két tagját, úgy, hogy a gyűlést ellenőrző Bónis kapitány a szó megvonásával fenyegetőzött. Teszársz azután azzal fejezte be beszédét, hogy a munkásságot az elkövetkezendő harcban való szoros kitartásra buzdította. Weltner Jakab az október tizediki országos munkaszünet dolgában szólalt föl. A kormányt az általános választójog megadása tekintetében, Weltner szerint, a munkássággal szemben nem vezeti őszinteség. Hogy munkáskifejezéssel éljek, mondja Weltner, a kormány amerikázik, tudniillik úgy tesz, mintha dolgoznék, pedig csak a látszata van meg a dolognak, az általános választójogon csak ankéteznek, tanácskoznak, előterjesztenek, tanulmányozzák, de mindezt csak azért, hogy a halogatás föl ne tűnjék. A kormány tizenhét hónappal ezelőtt azzal a határozott ígérettel lépett kormányra, hogy megvalósítja az általános választójogot s azután teljesítettnek tekinti hivatását. Ezt kívánja Weltner is. De elsősorban az általános választójogot, mert ezt tartja legelsősorban szükségesnek arra nézve, hogy Magyarországon a viszonyok gyökeresen megváltozhassanak. Csakis egy szociáldemokrata képviselettel bíró munkásság tud szóhoz jutni a parlamentben s csakis a parlamentben tudná érvényre juttatni a munkásság azokat az eszméket, amelyeknek életbeléptetését boldogulása érdekében szükségesnek tartja. Ma ez azért lehetetlen Weltner szerint, mert a munkásság szónokait, ha a kormánynak nem tetsző dolgot mondanak valahol, lecsukják. Ha a munkásság szónokai benn fognak ülni a parlamentben, akkor lesz erkölcsi bátorságuk a minisztereknek az arcukba mondani hibáikat. Szavait azzal végzi, hogy ha lehetséges volt Ausztria népeinek megadni az általános választójogot, Magyarországon sem lehet azt tovább halogatni. Október tizedikén szüneteljen minden munka s mutassuk meg megjelenésünkkel, hogy itt vagyunk s számon kérjük a kormánynak az ígéretét, amelyet még a trónbeszédben is elmondottak, hogy tudniillik az általános választójog az első s azután jön minden egyéb. Weltner szavai után a munkásság egyhangúlag elfogadta, hogy október tizedikén általános munkaszünetet tart. Még Vanczik István beszélt röviden s azután a gyűlés féltiz óra tájban rendben véget ért. (Automobil-szerencsétlenségek.) Rómából táviratózzák. A Stefani-ügynökség sérki jelentése szerint Bécsből származó s Firenzében lakó Vlvieiszki herceg, aki automobilon ki akart térni egy kocsinak, nekiment egy cölöpnek. A herceg és a gépész életüket vesztették, a soffőr és egy másik utas megsebesült, egy ötödik utas sértetlen maradt. — Párisból jelentik nekünk: ’ Pittsburgban egy automobil-versenyen súlyos szerencsétlenség történt. Reinerton automobilján a pneumatik elszakadt és a kocsi fölfordult. Reinerton maga azonnal meghalt. Kevéssel utóbb Kristie Walter ismert versenyző az összetört automobil romjaiba ütközött és mintegy ötven lábnyira kiesett az automobilból. Kristie a hátán oly súlyos sérülést szenvedett, hogy valószínűleg egész életére nyomorék marad. (Az október tizediki munkaszünet.) Az október tizediki általános munkaszünet dolgában már megindult az agitáció. Az éttermi és kávéházi pincérek szervező bizottságai tegnap este ülést tartottak, amelyen kimondották, hogy csatlakoznak a szociáldemokrata párt mozgalmához és így a kávéházak és vendéglők is zárva lesznek. A malommunkások a malmokkal oly értelmű kollektív szerződést kötöttek, hogy általános politikai sztrájk esetén a munkaszünetelés a munkások részéről nemcsak nem szerződésszegés, hanem ilyen sztrájk alkalmával a mulasztott időért a malmok teljes fizetést kötelesek adni. A malommunkások szervező bizottsága is kimondta, hogy ezt a szerződésben biztosított jogát igénybe fogja venni és az általános munkaszünet alkalmával a malommunkások is megszüntetik a munkát. Kolozsvár, Szeged és Temesvár munkásai már be is jelentették táviratban, hogy ők is kimondották az általános munkaszünetet. (Az öreg honvédeknek.) Nemes Szeréna és Margit Biharpüspökiből egy doboz szivarvéget küldöttek hozzánk az öreg honvédek számára. A küldeményt rendeltetése helyére juttatjuk. (A szászvárosi sikkasztás.) Déváról táviratozza tudósítónk: A szászvárosi sikkasztás ügyében érdekes fordulat történt. Ugyanis Savu Mózes vizsgálóbíró a dévai ügyészség amaz indítványát, amelyben Schuller pénztáros körözését kérte, elegendő bizonyíték hijján elutasította. Az ügyész a végzés ellen a vádtanácshoz felebbezett, amely legközelebb dönt a dologban. A vizsgálat során megállapították Acker Frigyes polgármester gondatlanságát is, amennyiben alig törődött valamit az ellenőrzéssel. Jellemző a szászvárosi gazdálkodásra a következő eset: Ezelőtt két héttel a dévai pénzügyigazgatóság kiküldte Lánczy Gyula segédtitkárt, hogy vizsgálja meg a szászvárosi állami adópénztárt. Lánczy el is utazott Szászvárosra, a város urai azonban nem bocsátották be a városházára, hanem nyomban közgyűlést tartottak s ott kimondták, hogy a vizsgálat törvényellenes és sérti a város autonómiáját. Lánczy ez ellen fölebbezett a pénzügyminiszterhez, aki a vizsgálatot elrendelte. E közben váratlanul Bornemissza báró főispán is megjelent Szászvárosban, hogy megvizsgálja a városi vagyon pénztárát s ekkor derült ki a sikkasztás. Ma megállapitották azt is, hogy a közpénzeken kívül harmincezer korona pénztári és ellenőri kauciót is elsikkasztottak. — Egy későbbi dévai táviratunk jelenti: A vizsgálóbíró ma este mégis kiadta a megszökött pénztáros ellen a köröző levelet. A főispán késő délután táviratot kapott Nagyszebenből, amely tudatta, hogy Schuller agyonlőtte magát egy ottani szállóban. Szászvárosról táviratozzék még. A nagyszebeni rendőrség azt jelentette a szászvárosi rendőrségnek, hogy Schuller homlokon lőtte magát s életveszedelmes sérülésével a kórházban ápolják. A szászvárosi rendőrkapitányság intézkedett, hogy Schullert azonnal rendőri felügyelet alá helyezzék s hogy állapotáról állandóan tudósítsák, továbbá értesítette az összes illetékes hatóságokat, hogy a körözést szüntessék meg. A városi képviselőtestület ma délután tartott