Budapesti Hírlap, 1907. november (27. évfolyam, 259-284. szám)
1907-11-21 / 276. szám
12 S míg harangok csengnek, bongnak, Szelíd lelke földre leszáll, S azt súgja a gazdagoknak: „Adakozzál, adakozzál!“ Szent Erzsébet! Szent Erzsébet! Nézd a magyar koronánkat! Töviskoszorú van benne, Oda fonta a sok bánat. Töviseit takargasd be Rózsák puha levelével. Ne szenvedjen jó királyunk, Legyen boldog — nemzetével! Égi rózsát tépegetni Segít néked még valaki, Az a másik jó Erzsébet, — Jaj! hogy égben szokott lakni. Olyan puha lesz a párna, Melyet ketten megcsináltak. Hogy maga az Isten mondja: „Ez a munka legyen áldott!“ A mélyen átérzett prológushoz igen sokan gratuláltak Zichy Gézának, a pozsonyi élőképek rendezőjének és költői interpretátorának. * (A színházak hírei.) A Nemzeti Színházban holnap este A boszorkány kerül színre, Márkus Emíliával a címszerepben. Pénteken délelőtt lesz Szalay Mihály Megváltás című új színművének jelmezes főpróbája. A darab szombaton kerül bemutatásra. Az Operaházban holnap, csütörtökön Massenet egyfelvonásos dalműve, A navarrai lány kerül előadásra. Utána a Parasztbecsület-et adják. A két dalmű után a Táncegyveleg ballet kerül színre. A szombatra kitűzött Aidában a címszerepet Krammer T. énekli. Amneris szerepében Szamosi Elza folytatja vendégszereplését. Vasárnap Zichy Géza gróf Nemoját adják. Zrínyi Ilonát Vasquezné, a fejedelemasszonyt Flatzné énekli. A dalműben ezúttal lépnek föl először Ambrusné mint Badinyi Klára és Jaksch Irma mint Sieniaweka hercegnő. Hétfőn, november 25-ére Pillangó kisasszony van kitűzve, Szamosi Elza vendégfölléptével. • A Vígszínházban holnap Az igazság című nagyhatású színművet játszák, az ismert szereplőkkel. A jövő héten kerül bemutatásra Rajna Ferenc Tiszti fruska című egyfelvonásosa, Harmat Hedviggel a címszerepben. Ezzel egy estén újítják föl a Coulissetur című francia vígjátékot, Szőgyény Mariska első fölléptével. A Népszínházban holnap délután lesz az első ifjúsági előadás. Szemere György népies darabja, a Bolond Istók kerül színre, olcsó helyárakkal. Este A bálkirálynő-t játszák. A denevér pénteki előadásán föllép Mirszky Mózes, a kis dalénekes. Vasárnap délután Blaha Lujza asszony vendégszerepel A piros bugyelláris-ban. A Király Színház igazgatósága november 28-ra tűzte ki A varázskeringő bemutatóját. Straus Oszkár nagyhírű operettjének női főszerepét Ötvös Margit asszony játsza, kit a Népszínház újjászervezése alkalmából szerződésszegéssel csábítottak el első sikereinek színpadáról. Az újdonság teljes szereposztása a következő: XIII. Joachim Németh, Lothar herceg Papír, Helen hercegnő Petráss Sári, Friderika udvarhölgy Örley Flóra, Niki hadnagy Ráthonyi, Guszti, a barátja Csapó, Franci, a női zenekar primás kisasszonya Ötvös Margit, a nagydobos Fifi Nyárainé, Vendeline főkomornyik Szabó. A keddi bemutatóra már minden páholy, zselle és támlásszék elkelt. A többi jegy a színház pénztáránál váltható. Az Uránia Színházban már befejezték A babona című újdonság próbáit. Székely és Gegus érdekesnek ígérkező darabját A tenger pénteki ötvenedik előadása után fogjál bemutatni. * (Filharmóniai hangverseny.) Az idei műsor szürke estéi közé tartozott a mai hangverseny is. Megint nem hallottunk újdonságot. Hacsak azokat a meghangszerelt dalokat nem veszszük újdonságszámba, miket ma Koenen Tilli énekelt. Van Eyken és Strauss Rikárd egy-egy hosszabb megzenésített költeményét, s Fiedler és Wolff Hugó két apróságát. Leggyöngébb köztük Van Eyken darabja. S mégis elismeréssel tartozunk Koenen kisasszonynak, hogy elénekelte. A hollandiai művésznő magával viszi honfitársainak a munkáit, bemutatja mindenfelé, a merre jár, jól esik et a kedves sovinizmust látnunk, itt Budapesten, hol a művészeti, s főképp a zenei viszonyok oly elszomorítóan kozmopoliták. A külföldön koncertező magyar énekesnők bizonyára nem így tesznek a magyar szerzőkkel. Koeren Tilli éneke különben nem került a mai hangversenyen a legkedvezőbb világításba, a falénekre termett, tehetségénél és kifejezőeszközeinél fogva. Ha a fortéban erőltetve drámaiasan is cseng az orgánuma, az még ne keltse a művésznőben a hitet, hogy ő drámai énekesnő. Ne énekeljen többé oly gyilkos akusztikájú teremben, aminő a Vigadó, teljes zenekari kísérettel. Rosszakarói voltak, akik filharmóniai koncerten fölléptették. A közönség ugyan itt is méltányolta előadásának kiváló kvalitásait s melegen tapsolt, de az igazi sikert Koenen Tilli mégis csak a Royal-terem dobogóján fogja aratni. Két önálló zenekari száma volt a mai műsornak, Beethoven-epigonok munkája, Volkmann III. Rikárduvertürje és Borzsák első szimfóniája. Az uvertür nemes vonalai ellenére kissé merev és színtelen, lármásan patetikus, de nem tragikus. Annál elevenebb és erősebb a Dvorzsák-féle D-dúr szimfónia. Szláv nemzeti motívumokon épül szigorú klasszikus formában, a forma szinte avultnak látszanék az érdekes faji jelleg nélkül. Dvorzsák is ama komponisták közül való, kikre műveik nemzeti karakteres fajisága terelte a világ figyelmét. A németek közt elenyészett volna. Mint cseh ember lett nagygyá. Csodálatos, hogy ezt az intelmet fiatal zenepoétáink közül oly kevesen értik meg . . . Mozartot is hallottunk ma este. Báró Emil és Grünfeld Vilmos hegedűre és brácsára írott, helyenként igen szép, de egészben hosszadalmas koncertjét játszották, nagy gonddal és készültséggel. (k. a.) * (Magyar művésznő Németországban.) Dorigó Ilona, az ismert dalénekesnő, a múlt héten a berlini Bechstein-teremben rendezett nagysikerű dalestét. A német lapok kivétel nélkül elismeréssel írnak művészetéről. Durigó Ilona azóta már Brémában és Hamburgban is énekelt, körútjában legközelebb Bécsbe érkezik, ahol önálló dalestéjén kívül még két más hangversenyen fog föllépni. * (Az Erzsébet Múzeum megnyitása.) A budai várpalotában még nem fejezték be az Erzsébet Múzeum rendezésének munkálatait. Amíg ezzel nem készülnek el, senkit sem bocsátanak be a múzeumba. Legközelebb megállapítják az ünnepies megnyitás napját, amely előtt bemutatják a sajtó képviselőinek is az értékes ereklyéket. * (Doktor Molitorisz rögeszméje.) Garai Ferenc ezen a címen regényt írt, amely a minap jelent meg a Kereskedelmi Közlöny kiadásában. Érdekes mesét adott. A regény első része fölösleges, mert unalmas s rontja az egész hatását. Egy különbödő ember történetét írja meg, aki beleszeret egy nászúton lévő asszonyba. Velencébe is elkíséri s ott fejlődik ki a drámai esemény. A férj, aki házasságszédelgő, megszökik, a fiatal asszony pedig öngyilkos lesz. Ez az izgalmas esemény annyira megrázza Molitorisz doktor lelkét, hogy emberkerülővé lesz, aki élete célját az öngyilkos-jelöltek megmentésében találja. A könyv különösen azoknak íródott, akik a borzalmas történeteket szeretik. A fiatal íróban dicsérhetjük fantáziájának szárnyalását, de inkább drámaírói tehetséget látunk munkájában, mert előadása darabos, rapszódikus. * (Múzeumok és Könyvtárak.) A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa Wlassics Gyula elnöklésével ma tartott ülésében tárgyalta a kultuszminiszternek a népkönyvtárak folyó évi állami segítésére vonatkozó leiratát, amelylyel hozzájárul a tanács ama javaslatához, hogy a hatvanegy helyen létesített új népkönyvtárakra 47.490 korona pénzbeli sejtésre 38.000 korona, a már meglévő népkönyvtárak kiegészítésére 7000 koronával, végül a könyvtárkezelők jutalmazására 3000 koronával, vagyis összesen 95.490 korona fordíttassék. Az ülés, amelyen az előadói tisztet Hihalik József országos felügyelő töltötte be, tárgyalta a tanács új szabályzattervezetét, megállapította a javadalomban részesítendő könyvtárkezelők névsorát s ama négy községet, amelyben a már létesített nyolcvanegy új népkönyvtáron kívül még új könyvtárak lesznek fölállítandók. Ezenkívül a tanács behatóan foglalkozott a népkönyvtárak részére ajánlható művek új jegyzékeinek az elkészítésével s a megjelent és beküldött irodalmi művek megbírálásával is, melyet egy bizottságra ruházott. Tárgyalta az E. M. K. E.-nek katonai legénységi könyvtárak létesítésére irányuló akcióját, szétosztotta az egyes könyvtárak kiegészítésére szánt 7000 koronát s a legjobb olvasmányok sorozatából 229 példányt küldött ingyen az egyes népkönyvtáraknak. A népkönyvtárak legújabb állapotát hely és név szerint föltüntető jegyzékből pedig ezer darabot nyomatott a tanács tagjai, a főszolgabírák és a rendezett tanácsú városok polgármesterei számára. * (A Szépművészeti Múzeum falképei.) A kormány annak idején Lutz Károlyt bízta meg a Szépművészeti Múzeum falképeinek megfestésével. A mester mielőtt belefogott volna nagyszabású munkájába, meghalt. Most Lotz utóda, Székely Bertalan, a freskóiskola igazgatója készített vázlatokat, amelyeken a csodaszarvas regéje van földolgozva. Ugyanezt a tárgyat választotta vázlataihoz Tardos Viktor is s a kormány döntésétől függ, melyik vázlatot fogadják el a kivitelre. * (Szinészakadémia.) Szombaton este előadást rendeznek az Országos Szinészakadémia növendékei az Uránia Színházban. Előadásra kerül Sudermann Henriknek A pillangó-csata című vígjátéka. Az előadást Csillag Teréz vezeti. * (A római-díj.) Az Országos Képzőművészeti Tanács Forster Gyula báró elnöklésével a szombati ülésen fogja odaítélni a Fraknói-féle római művészeti díjat. Az ülésen jelen lesz Fraknói Vilmos püspök is. * (Hangversenyek.) Kresz Géza, az ismert magyar hegedűművész, aki nemrég a bécsi filharmonikusokhoz szerződött hangversenymesternek, december 10-én önálló hangversenyt rendez. — Treydt Lucie operaénekesnő szombatra jelzett dalestéje közbejött akadály miatt elmarad. A váltott jegy árát visszafizetik. * (Néprajzi Társaság.) A Néprajzi Társaság ma délután Szalay Imre elnöklésével tartott ülésén Solymossy Sándor: Az énekes-rendek keletkezéséről címen terjedelmesebb epikai tanulmányának befejező részét olvasta föl. A műveltségtörténet egyik fontos és igen tanulságos fejezete az, amely az énekmondók, vagy dalnokok rendjének eddig pragmatikusan még meg nem írt életét fogja tárgyalni. Minthogy az énekmondó rend támadása, a rend változatos élete elválaszthatatlan attól a műfajtól, amelyet kultivált, a rend története egyúttal egyik fejezete a poétika történetének. Solymossy néprajzi adatok nyomán előbb azt állapította meg, hogy az énekmondók egyenes leszármazói a kultúrának még ma is kezdetleges fokán álló, úgynevezett vadnépek előénekeseinek, a kik ama népek táncos-énekes mulatságain rendezők s a kiknek rögtönzött énekes-mondókáiban a refraineket a nézők karban énekelték. Mai felolvasásában azokat a legrégibb szövegeket vette vizsgálat alá, amelyek már nem a pillanat, a rögtönzés szülöttei, hanem amelyeket a hagyományból merítettek, vagy úgy találtak ki. Fejtegetése folyamán arra az eredményre jutott, hogy az első, a legkorábbi mesetartalmak ama dramatikus táncok nyomán támadtak, a melyek megvoltak az ősállapotban minden népnél, a melyek az idők folytán elvesztették drámai karakterüket s előbb jelképes, majd gimnasztikus táncokká váltak; végül pedig a jelképes mozdulatok értelmét a népnek már magyarázni kellett. Az énekmondók szövegei ezek az énekes elbeszélés formájába öltöztetett magyarázatok voltak. Heller Bernát: A Riffhäusermondafaj magyar vonatkozásai című tanulmányát olvasta föl ezután. Ezeknek a mondáknak rendszerint egy-egy olyan uralkodó, akit népe nem tud halottnak elképzelni, s akit halála után visszavár. Ilyen Artus brit király, ilyen Barbarossa (II.) Frigyes császár. A magyar hagyományban az ilyen alakítás idegenből való átvétel. Attila a német néphagyományokban öltött Artushoz hasonló alakot; a vasfejületre a német hagyományokban egyszerre csak csodásan eltűnik. A germán mondákban még a XV. és XVI. században is nem ritka a Messiás-várás; még Zsigmond és II. Ulászló királyokban is a Megváltót látták; a cseh fantázia pedig II. Józsefet ruházta föl örök élettel. A mi Mátyás királyunkat a szlovén népköltés avatta ilyen Kiffhauser-hőssé, aki híres fekete seregével egy barlang mélyén alszik. Majd ha szakálla körülnövi az asztalt, a mikor az elszáradt hársfa ismét kivirul, fölserken a szlovén nép megmentésére. Ebbe a speciesbe tartoznak azok a mondák is, amelyek Csaba királyfihoz, napjainkban pedig Rudolf királyfi és Orth János emlékéhez fűződnek. Felolvasások után a választmány zárt ülést tartott. * (Szemere Miklós pályázata.) Szemere Miklós országgyűlési képviselő a következő pályázati hirdetést teszi közzé: Pályázat. Legelső a hadi erény, párosulva önzetlen nemes lélekkel. Egy valódi hős élete megírására nyitok pályázatot az Országos Céllövő Album részére. A népiesen írott életrajz körülbelül egy nyomtatott ívnél többre nem terjedhet. Hősöm neve Garibaldi József. Nem sokat beszélt, még csak jogász sem volt, de cselekedett. Amikor Nápolyi elfoglalta és a királyság kezében volt, osztogatta fejedelmileg a kegyeket. A harcokban részt nem vevő nagy szabadkőműves Adriano Lemminek odaadta példának okáért a déli olasz vasutak koncesszióját, de maga király sem akart lenni. Mint bölcs ember belátta azt is, dacára, hogy köztársasági volt, hogy a nagy olasz egység csak Viktor Emánuellel vihető ki. Átadta tehát a királyságot Viktor Emánuelnek, maga pedig egy zsák burgonyával, egy zsák babbal és a zsebében 126 lírával elvitorlázott Caprera-szigetére egyszerű földmivelőnek. A bírálatra tisztelettel fölkérem a nagy Garibaldi egykori kedvelt, vitéz alvezérét, Türr tábornok tisztelt barátom uramat. A szerény pályadíj 1000 korona. A pályázatok magyar nyelven, január 15-ig az Országos Lövész Szövetség titkárához. Halász Elemér dr. címere (Baross utca 11.), jeligés levéllel, melyek a szerző nevét rejtik, küldendők be idegen kézírással, vagy gépírással. Pályázhat minden magyar hölgy, vagy férfi. * (A bálkirálynő betétei.) Alberti és társa zeneműkereskedők kiadásában most jelent meg A svédkirálynő című operett-újdonság hat betétszáma. A betéteket Szirmai Albert, a könnyed és elmés zene egyik hivatott művelője írta Pásztor Árpád ötletes, pattogó verseire. Megtaláljuk a füzetben A bálkirálynő-keringőt, A cigaretta-dalt, A dadogókuplét, A kisfiú dalát, A spanyol táncot és Az álom-hercegről szóló dalt. A füzet ára három ko-rona. BUDAPESTI HÍRLAP, (276. sz.) 1907. november 21.