Budapesti Hírlap, 1911. július (31. évfolyam, 154-179. szám)

1911-07-16 / 167. szám

isszatértek Abbáziába. A repülő­gép még mindig a tengerben van és most dolgoznak kimentésén. A va­­sárnapi repülés a gép megrongálódása miatt elmarad. Bécsből jelentik nekünk, hogy Székely Mihály mérnök és aviatikus, a­ki tegnap­előtt Bécsújhelyből Filamendbe repült, tegnap reg­gel visszarepült Bécsújhelybe. Tegnapelőtti sikere annyira fölkeltette repülése iránt az érdeklődést, hogy tegnapi fölszállásánál a léghajós-osztály összes tisztjei megjelentek s a községből­ is sokan kimentek a repülőtérre. Székely hat óra negyvenöt perckor szállt föl, néhányszor körülrepülte a balloncsarnokot és pont hét órakor elszállt Bécsújhely irányában. Ötvenegy perccel utóbb már Bécsújhelyen volt, pe­dig útközben erős ellenszéllel találkozott és kerülő­­utat is tett. Székely állandóan kétszáz-háromszáz méter magasan repült. Xelwyorkból jelentik nekünk: Bud Mark avia­tikus több száz méter magasságából feleségének szeme láttára és óriási közönség jelenlétében lezu­hant és azonnal meghalt. Parisból jelentik: A Villé de Tours nevű lég­hajó tegnap délután Tours főterén fölszállt, de hir­telen támadt szélroham a régi múzeum tornyához vágta. A léghajó a toronyóra egyik mutatóját lesza­kította, megrepedt és a földre zuhant. A benne ülők súlyosan megsebesültek. Pétervárról jelentik: A Pétervár és Moszkva közötti távolságrepülésre 12 orosz aviatikus jelent­kezett, ezek közül öt utassal száll föl.­­ (Hajókatasztrófa a tengeren.) Xolwyorkból táviratozzék. A New­ York Times­­nek jelentik Port-Simonból (Kosztarika), hogy az Irma nevű gőzös a Diamante nevű hajóval történt összeütközés következtében elsülyedt. Az összeütközés San Juan körül történt és siet­tette az elsülyedést az a körülmény, hogy épp akkor nagy vihar volt. Az Irma gőzös harminc­­két utasa és nyolc matróza vízbefult.­­ (Nagy idők tanúja.) Szentbenedeki és de la rochellei Rhé Péter lovag volt negyvennyolcas honvédhuszárkapitány július 14-én nyolcvankét éves korában Pestszentlőrincen meghalt.­­ (Az épülő Buda.) A tisztviselők és kisipa­rosok városrészében, a budai Vizi-városban, a jövő hónapban monumentális épület alapkövét teszik le. Ott, hol a krónika szerint Fráter György, a vitéz szer­zetes-diplomata, mikor Buda várát Roggendorf né­met hadai ellen védelmezte, a bányavárosokból ho­zott hévérekkel (bányászokkal) alagutat ásatott, a­hol most a Fő-utca 40. és az Iskola­ utca 17. számú házak állanak, épül az első Fischer-féle bazár­épület, melynek hivatása lesz kizárólag a kisipart szolgálni. Az udvarban kis boltok, a félemeleten pedig műhe­lyek és irodák lesznek, a­hol olcsó bér mellett a kis­iparosok boltokhoz és műhelyekhez juthatnak.­­ (Támadás egy orvos ellen.) Megírtuk­, hogy a Kossuth Lajos­ utcában tegnap délután Sala­mon Géza fővárosi segédfogalmazó megtámadta só­gorát, Jutassy József dr.-t. A rendőrségen ma Bartha Endre dr. folytatta ez ügyben a vizsgálatot. Az eddig kihallgatott tanúk azt bizonyítják, hogy Jutassy jogos önvédelemből használta revolverét. Kovács Manó tőzsdebizományos, a­ki a Magyar Világ kávéháza torraszáról nézte végig a verekedést, szintén azt vallja, hogy Jutassyt hátulról támadták meg bottal. A rendőrség még holnap is folytatja a vizsgálatot és hétfőn átteszi az iratokat az ügyészségre.­­ (Munkásg­yűlések a fővárosban.) A főka­pitányság elnöki osztályának a következő munkás­­gyűléseket jelentették be: A budapesti kocsigyártó­munkások tizenhatodikán, vasárnap délelőtt tíz óra­kor a Práter-­ és Futó-utcán sarkán lévő Bózim-féle vendéglőben gyűlést tartanak a következő napirenddel: Az együttes szervező­bizottság jelentése és a jövő teen­dők fölött való határozat.­­ A Kálvária-tér környé­kén lakó munkások vasárnap délelőtt tíz órakor a Kálvária-téren gyűlést tartanak a következő napirend­del: 1. Az élelmiszeruzsora és annak okai. 2. Az álta­lános fogyasztási szövetkezet. A budapesti ácsmunká­sok vasárnap délelőtt tiz órakor a Bérkocsis- és Vig­­utca sarkán lévő Pósch-féle vendéglőben „A munka­­adók adók szövetsége és az ácsmunkások“ napirend­del gyűlést tartanak.­­ A budapesti molnárok és malommunkások vasárnap délelőtt tiz órakor a Tisza Kálmán-téri Piskófi-féle vendéglőben gyűlést tarta­nak a következő napirenddel: A malommunkások helyzete és a szervezkedés célja és haszna. A főkapi­tányság a bejelentéseket tudomásul vette.­­ (Az elrabolt német mérnök.) Szaloniki­­ből jelentik nekünk: A rablók, a­kik Richter mér­nököt fogva tartják, ragaszkodnak a váltságdíj ki­fizetéséhez. Minthogy Richter barátjai­ csak huszonöt­­ezer márkát tudtak összehozni s a porta nem haj­landó a váltságdíjat kifizetni, ennélfogva egyre job­ban foszladozik a remény, hogy Richter ki fog sza­badulni.­­ (Gyászrovat.) Hirschner Ágoston dr. egye­temi rendkívüli tanárt ma délután három órakor temették el nagy részvéttel a Kerepesi­ úti temető halottasházából. A temetésen ott voltak a Budapesten időző orvostanárok, Tóth Lajos miniszteri tanácsos és számosan az orvosi világ kitűnőségei közül. A kassa-oderbergi vasút­társaság küldöttségét, a­mely­nek az elhunyt főorvosa volt, Hausser Adorján és Samarjay Lajos igazgatók vezették. E társaság or­vosi kara Értei Géza főorvos vezetésével jelent meg. Küldöttséggel képviseltette magát továbbá az Opera­ház és a Szent István Társulat, a­melyeknek az el­hunyt szintén főorvosa volt. A temetési szertartást Stieber Vince apátplébános végezte. Németh Béla budapesti rendőrfogalmazó, a­ki a bűnügyi osztályban teljesített szolgálatot, ma dél­után kispesti lakásán rövid szenvedés után harmincöt éves korában meghalt. Hirtelen támadt tüdőgyuladás ölte meg néhány nap alatt. Tizennégy éve állott a rendőrség szolgálatában és nagy­ szorgalmú, tehetsé­ges tisztviselő volt. A rendőrtiszti karban nagy a részvét a fiatalon elhunyt tisztviselő családja iránt. Palmie Károly festőművész ma Münchenben, mint onnan táviratozzék, szívszélhű­dés következté­ben, negyvenhét éves korában meghalt. A németek egyik jeles impresszionista festője volt; második aranyérmet nyert Münchenben és Berlinben. 1896- ban megkapta Bécsben a nagy aranyérmet. Egyik képét megszerezte a budapesti szépművészeti m­r­zeum is. . Eppinger dr., az osztrák urak házának tagja, mint Szalzburgból jelentik, útban Innszbrukból Bécsbe, a vonaton rosszul lett. Szivszélhüdés érte, melynek következtében meghalt. — (Helgoland megerősítése^) Berlinből je­lentik nekünk. Augusztus elsején nagyjelentőségű változás fog történni Helgoland szigetén. A sziget ettől a naptól fogva önálló erősség lesz, a­mit nagy­arányú új építkezések megkezdésével fognak doku­mentálni. A sziget a jövőben, Németországnak vala­mely hatalommal való háborúja esetén flotta­bázis lesz és a német partvédelemnek az eddiginél is fon­tosabb pontja. Helgoland szigete katonailag Cuxhavenhez tar­tozott eddig, onnan intézték katonai adminisztratív ügyeit. A szigeten csak kis műszaki különítmény volt egy százados parancsnoksága alatt. Mivel azon­ban a legfőbb hadvezetőség belátta, hogy a sziget­nek háború esetén rendkívül fontos szerepe lesz, el­határozta, hogy önálló erősséggé teszi, kibővíti és külön helyőrséggel látja el. A helyőrség parancsnoka Schröder ellentengernagy lett, legénysége pedig rész­ben szárazföldi katonaság, részben haditengerészek. A szigetet 1890-ben kapta Németország Angliától, cserébe az északafrikai Vitu-földért. Németországban eleinte igen kevésre becsülték sztratégiai fekvését, csak a­kkor kezdték igazi értékét megismerni, mikor angol kémeket fogtak el a szigeten, a­kik az erőssé­gekről s a szigetnek a német partvédő-erősségek rendszerében elfoglalt pozíciójáról rajzokat készítet­tek s a rajzokat a német hadvezetőség átnézte. A né­met partvédő-rendszernek ebbe a vonalába Helgo­land szigetén kivül Kiel, Friedrichsort, Wilhelmsha­ven, Wangeroog, Suit és Borkum tartozik. A sziget­nek az ad különösen nagy jelentőséget, hogy körül­belül hatvan kilométernyire van az Ems. Weser és Elba torkolatától és messzevivő modern ágyúival meg tudja akadályozni, hogy e három fontos torkolaton az ellenség átkelhessen és a német flotta mozdulatait megzavarhassa. Tudvalévő dolog, hogy a tenger rend­kívül erős hullámverése rohamosan rombolja a szi­get nyugati oldalát. A kormány, hogy útját állja a rombolásnak, kőpartot építtet és hatalmas gránit­­tömlőkkel és betonművekkel védi a földet. Azonkí­vül fölszerelik a legmodernebb és legtökéletesebb erődítésekkel és fegyvereikkel. A szigetet az utóbbi időben egészen észrevétlenül fölszerelték tizenöt-húsz kilométerre vivő ágyukkal, páncélos ágyúütegekkel, páncélos kazamatákkal, bombaálló kaszárnyaépüle­tekkel, forgatható páncélos tornyokkal és páncélo­zott megfigyelő­ tornyokkal. Mindebből azonban a tenger felől alig látszik valami. A szigetnek ezután békében is fölemelt hadilétszámú helyőrsége lesz, mert számolni kell azzal a lehetőséggel, hogy hábo­rúban esetleg meglepik. Ezért a háborúban szüksé­gessé válható hadikészlet máris be van raktározva a szigeten. A sziget erősségének felfegyverzéséről és védőműveinek kiállításáról részleteket nem közöltek a nyilvánossággal.­­ (Polgári iskolai tanárok szüneti tan­folyama.) A kultuszminiszter július 1—15-ig pe­­dagógiumban szüneti tanfolyamot szervezett a pol­­gári iskolai tanárok részére, elméleti ismereteik gyarapítása céljából. Nyolcvannál több férfi és nő vett részt a kurzuson, a­melynek Vángel Jenő dr. igazgató volt a vezetője. Előadók Erdélyi Lajos dr., Gyulai Ágost dr., Láng Nándor dr., Lovcsányi Gyula, Kovács János dr., Koch Ferenc dr. és Vázsony La­jos voltak. A tanfolyamot Vángel Jenő dr. igazgató ma zárta be ünnepiesen. A tanfolyam hallgatói ne­vében Fodor J. polgáriskolai igazgató (Kézdivásár­hely) mondott köszönetet Vángel igazgatónak a ve­zetésért és a tanároknak az előadásokért. — (Orvosi hir.) Illyés Géza dr. egyetemi ma­gántanár négy hétre elutazott a fővárosból. — ,Mar­gittai Szaniszló fővárosi fogorvos (IV., Kigyó-tér 1.) költözködés miatt augusztus 1-től körülbelül augusz­tus 20-ig rendelést nem tart. Kéri tehát azokat, kik rendelését igénybe óhajtják venni, látogatásukat még e hónap 25-ike előtt tegyék meg. Új címe: IV., Ko­ronaherceg­ utca 2. szám, a Belvárosi takarékpénztár bérpalotájában. .. (Pékek harca.) A pékmesterek és munká­saik közötti harc lankadatlan erővel folyik tovább. A mesterek megkérték a kereskedelmi minisztert, függessze föl a sztrájk idejére a pékiparban a vasár­napi szünetet. A miniszter ma délután táviratban értesítette a mestereket, hogy ezt a kérelmüket tel­jesíti. Félbarna és tejes kenyeret tehát holnap éjjel is sütnek a pékek azokkal­ a munkásaikkal, a­kik nem léptek sztrájkba. A lembergi ipar és kereske­delmi kamara újabb huszonhárom munkást ígért a budapesti mestereknek, a­kik azonban az ajánlatot köszönettel visszautasították, mert győzik a maguk erejével is a redukált üzem ellátását. A békés megegyezésre egyik harcos fél sem hajlandó s ma már annyira elfajult a küzdelem, hogy a segédek az erőszaktól sem riadnak vissza. A segédeknek az a szándékuk, hogy mindenáron megakasztják a mun­kát a műhelyekben s kenyérinséget idéznek elő a fő­városban. Az Erzsébet-kenyérgyár munkásai kö­zött is ma reggel kiütött a sztrájk. Har­mincöten ma kijelentették, hogy abbahagyják a munkát. A­mikor a kenyérgyár igazgatója megkérdezte, hogy m­iért nem akarnak dol­gozni, azt felelték, hogy a szervező­bizottság két tagja járt náluk, a­kik felszólították, hogy csatla­kozzanak a sztrájkólókhoz. Délután azonban a szak­­szervezeti tanács közbenjárására ismét visszatértek a munkába. A sztrájkolók ma támadást intéztek Thaisz Mátyás aradi­ utcai műhelye ellen, a­hol beverték az ablakokat. Az Aradi-utcából a Szondy-utcába vonul­tak, a­hol Sachsenhaus Manó műhelyébe dobáltak köveket. Egy ilyen bedobott kő megsebesítette Sachsenhausnak éppen a műhelyben dolgozó fiát. A rendőrség mind a két esetben megindította a nyo­mozást. — (Skapuláré-bucsu a­ fővárosban.) A kár­­melhegyi Boldogasszony napját már egy évtized óta, mióta a kármeliták a fővárosban letelepedtek, nagy ünnepiességgel tartják meg a fővárosban. Az idén éppen vasárnapra esik az ünnep és a nagy skapu­­láré-körmenetet is e napon tartják meg. Az egyházi ünnepség szombaton délben kezdődik. Este fél hétkor litánia lesz. Vasárnap délelőtt kilenc órakor K­ilde­­brandt Mór mondja a szentbeszédet és a nagymisét Varázséji Béla prépost mondja. Délután öt órakor Kriegs-Au Emil lovag mondja a szentbeszédet. A nagy körmenetet ugyancsak Varázséji Béla dr. pré­post vezeti. Újpestről körmenet indul az angyalföldi karmelitákhoz délután három órakor zeneszóval és a körmenet után azonnal visszatérnek.­­ (Megszökött börzeügynök.) Megírjuk lapunk más helyén, mekkora riadalmat keltett ma a börzén a Rosner és Faludi cég fizetésképtelensége. A cég tagjai Rosster Dávid és Faludi Ferenc újabban akkora veszteséget szenvedtek, hogy a ki­fizetetlen diferencia másfél millió koronát tesz ki. Faludi Ferenc jelentette a szenzációs esetet ma reg­gel a börzén, s egyúttal elmondotta, hogy társa, a­kinél a pénz van, Bécsben tartózkodik. A kár­vallott emberek első dolga az volt, hogy Bécsbe telefonoztak, de Rosnert már nem találták abban a szállóban, a­hol megszállott. Erre többen a főka­pitányságra siettek, és följelentést tettek Rosner el­len hitelezési csalás címén. Az esti órákig a követ­kezők följelentését vették a rendőrségen jegyző­könyvbe :­­ Guttmann és Wahl gabonanagykereskedő (Bál­vány-utca 26.) 20.000 koronás, Werkner Ármin gabonanagykereskedő (Zoltán-utca 11.) 10.000 ko­ronás és Zádor Félix a . a Fleischl Samu cég (Sza­badság-tér 16.) nevében 3000 koronás csalás miatt. Holnap alkalmasint özönével jön újabb följelentés. A rendőrség megállapította, hogy Rosner Dá­vid tegnap délután még Bécsben, a National-száló­­ban lakott. Onnan azonban nem tudják hová távo­zott. Faludi Ferenc, Rosner cégtársa, a­ki szintén károsodott, tegnap még Bécsben beszélt Rosnerrel, a ki neki utasításokat is adott fizetések dolgában. Ezeknek Faludi olyan hűségesen megfelelt, hogy a tegnapi délután folyamén 25.000 koronát, ma peg- BUDAPESTI HÍRLAP (167. sz.) 14 1911. julius 16.

Next