Budapesti Hírlap, 1912. március (32. évfolyam, 52-78. szám)

1912-03-19 / 67. szám

________________________________ d­e azonban kétségtelenül nehezíti a végső elha­tározást. De tudjuk azt is, hogy a magyar urak­nak jórészt sikerült a rezolució körül támadt aggodalmakat eloszlatni és ezért a leghelyesebb, ha a magyar urak nyugodtan várják a fejlemé­nyeket.­­— Nem hallgathatom el azonban, hogy ha akadna hatvanhetes politikus, a­ki a rezolució nélkül is biztosítaná a hatvanhetes munkapárt egységét és a magyar parlament munkaképessé­gét, akkor az illetőt örömmel üdvözölnék Schön­­brunnban. Ám a felség olyképp van informálva, hogy míg egyrészt a rezolució egyáltalában nem érinti az ő hatalmi jogkörét, másrészt, hogy a rezolució elejtése megbontaná a hatvanhetes többséget, ennélfogva erősen növekedtek a Hé­­derváry kormány kilátásai.­­ A magyar kormányválság megoldása egyébként nem személyektől függ. A felség min­dig csupán tárgyi alapon dönt és terve a legjobb akarattal önállóan és külső befolyásolás nélkül teszi meg elhatározását. Döntő súlylyal esik a mérlegbe az a kérdés, hogy melyik politikus tud több garanciát nyújtani a parlament munkaké­pessége dolgában. -# . .­­ . . . . ■Értesülésünk szerint a király legközelebb Héderváry Károly gróf miniszterelnököt és Lu­kács László pénzügyminisztert is meghívja ki­hallgatásra. Úgy tudják munkapárti körökben, hogy Lukács László is a Héderváry-kormány reaktiválását fogja ajánlani. És hogy a reakti­­válásnak túlságos nagy akadálya nincs, mutatja a bécsi Neues Wiener Tagblatt-nak következő híradása. ■ - -õ felsége egy politikusnak, a­kit a leg­utóbbi napokban kihallgatáson fogadott, ezt mondta: — A­ magyar válságot békésen kell meg­toldani. Azt hiszem, hogy a határozati javaslat kérdéséből támadt nehézségeket el lehet osz­latni. A válságot erre a kérdésre lokalizálták és semmi ok sincs arra, hogy még jobban össze­kuszálják. Legjobban szeretném, ha Héder­­váryval sikerülne a válságot megoldani. * ■ Bárki legyen is az új kormány feje, két­ségtelen, hogy fő feladata a parlament munka­­képességének biztosítása lesz. És ebből a szem­pontból egyaránt jöhet tekintetbe Héderváry Károly gróf és Lukács László pénzügyminiszter személye. A Budapesti Hírlap már a miiap megírta, hogy Lukács László csakis a munkapárt egysé­gének megóvásával, a végleges katonai reform és a rezolució alapján vállalna megbízatást, vagyis éppen úgy, mint Héderváry Károly gróf. Bármelyik államférfiúra essék is­ a király vá­lasztása, fölmerül a kérdés, hogy miképpen biz­tosíthatják a parlament munkaképességét. És itt jó számításba a Justh-párt magatartása. Tudni kell, hogy a Justh-párt ismét reménységeinek romjain tépelődik. Már hallottunk olyan Justh­­párti nyilatkozatokat, melyek a csalódás és ke­­serűség érzéseiből fakadtak. — Nekünk nem elég az, hogy Lukács László jöjjön, — mondják — nekünk garancia kell a provizórium és az általános, titkos vá­lasztói jog dolgában. Ezek nélkül senki sem boldogulhat! Mit jelent ez? Semmi egyebet, mint a Justh-párti hatalmi törekvés zálogbiztosítását, tehát személyes garanciát. Nyilvánvaló, hogy a Justh-párt folytatja az obstrukciót mindad­dig, a­míg személyes vágyai meg nem való­sulnak. De ebből az is nyilvánvaló, hogy az új mi­niszterelnök csakis mindazokkal az eszközök­kel fölfegyverkezve vállalhatja a kormányt, me­lyek a parlamenti munkásságot biztosítják. Már az új kor­m­ál­yelnök bemutatkozásakor is ki fog sír­li, hogy zsebében lesz az országgyűlés fel­oszlatásáról szóló felhatalmazás. 10** Héderváry a királynál. Mint a Budapesti Napló­nak Bécsből je­lentik, a következő államférfi, a­ki meghívást kap Sch­önbrunnba a király elé, Héderváry gróf miniszterelnök lesz. A miniszterelnök, már leg­közelebb megkapja az audienciára szóló idézést. Más magyar politikus kihallgatása a napokban nem­­ várható. A király és a Ház-határozat. A Budapesti Napló ma a következő érdekes magyarázatát adja annak, hogy a király miért nem járul hozzá ahhoz, hogy az országgyűlés a tartaléko­sok behívása ügyében határozatot hozzon. A király­nak nemcsak joga, de kötelessége is az országot minden külső és belső ellenség ellen a megvédelmezni A király nem akarja, hogy őt valaha alkotmánysér­téssel vádolhassák, a­mikor az ország védelmében behívja a hadsereg tartalékait. Ki akarja zárni tehát minden olyan magyarázat lehetőségét, melynek alapján valaki törvénytelennek mondhatná, ha az uralkodó megvédi országát. A kormány mellett­ , T­orontál..vármegye ,mai közgyűlésén, mint Nagybecskerekről jelentik, Tallián Béla báró viharos tetszéssel fogadott beszéd kíséretében határozati ja­­vaslatot terjesztett a­ közgyűlés elé, a­melyben a tör­vényhatóság kimondja, hogy osztatlan bizalommal viseltetik ma is a kormány, különösen annak­ elnöke, Héderváry gróf miniszterelnök iránt és bizalmának­­ és a szeretettnek föliratba i­ ad kifejezést. Ügyben ki­jelenti a törvényhatóság, hogy kívánja a két évi ka­tonai szolgálatra alapított végleges rendezését a védő­­erőreformnak és ellenez minden provizórikus megol­dást. Végül kimondja a megye, hogy csak oly kor­mányt támogat és olyan iránt viseltetik bizalommal, a­melynek programja ezzel egyértelmű és minden hátsó gondolat nélkül 67-es alapon áll. A határozati javaslatot viharos tetszéssel egyhangúan elfogadták. Eperjesről jelentik: Sáros megye törvényható­sági bizottsága Tahit József alispán elnöklésével ma ülést tartott, a­melyen Bujanovics Gyula országos képviselő és Both Tamás dr. Kossuth-párti ügyvéd pártoló felszólalása után szótöbbséggel kimondotta, hogy a vármegye közönsége legmélyebb sajnálattal szerzett tudomást a kormány lemondásáról, s­­ e miatt, valamint a szociális vonatkozásban oly n­agy­­fontosságú kétévi katonai szolgálat meghiúsulásá­ból eredhető nagy kár miatt is hazafias aggodalmát fejezi ki. Egyszersmind a maga részéről különösen is hangoztatja, hogy a katonai reformot egyedül a kétévi szolgálat alapján tartja célravezető és meg­nyugtató módon megvalósíthatónak. Egyben bízik abban, hogy a Héderváry-kormány által elfoglalt álláspont a nemzetnek ujoncmegajánlási jogát ille­tően ér­vényre fog jutni. A magyar kormányt és első­sorban elnökét, Héderváry grófot hálás elismerésé­­nek kifejezése mellett törhetetlen ragaszkodásáról és bizalmáról biztosítja. Végül kimondották, hogy szükségét látják annak, hogy a Parlamenti tanács­kozás normális rendje mindenáron helyreállittassék. * . Vasárnap az ország számos városában gyű­lést­ tartottak a nemzeti munkapárt szervezeti, hogy kifejezzék bizalmukat a Héderváry-kormány iránt. A torontál megyei munkapárt nagybecskereki gyűlésén Tallián Béla elnökölt, Annau Ernő dr. in­dítványára üdvözlő táviratot küldtek Héderváry gróf miniszterelnöknek és Tisza István grófnak­ Krassószörénymegye munkapártjának lugosi gyűlésén Huszár Károly képviselő elnökölt és K­oza Szilárd gör.-kej. román pap mondott beszédet. Hé­derváry grófnak és Tisza grófnak üdvözlő táviratot küldtek. A szolnoki munkapárt gyűlésén Zrumetzky Béla elnökölt. Kiss Ernő képviselő ,és Kludik Gyula beszéde után üdvözlő táviratot küldtek a minisz­terelnöknek és Tisza István grófnak­ A veszprém­­egyei munkapárti gyűlésen Fo­dor Gyula pártelnök mondott beszédet: a gyűlés nagy lelkesedéssel tüntetett a kormány és a jelen­volt munkapárti képviselők mellett. Kisküküllő megye munkapártjának dicsőszent­­mártoni gyűlésén Szentkereszthy György báró elnö­költ; indítványára a­­miniszterelnöknek, Tisza Ist­ván grófnak és a kerület képviselőjének, Sándor Jánosnak üdvözlő táviratot küldtek. A barsmegyei munkapárt aranyosmaróti gyű­lésén Ben­cze Pál pártelnök, és Keitz Gyula és Wer­­ner Gyula képviselők szólaltak föl. A miniszterelnök­nek bizalmi táviratot küldtek. A szilágycsehi munkapárt vasárnapi gyűlése is üdvözlő táviratot küldött a miniszterelnöknek. Kossuth és Batthyány. A budapesti VI. ker. függetlenségi kör vasárnap délután egyik gömb-utcai kültelki vendéglőhelyiségé­­ben népgyűlést rendezett.­ Az elnöki megnyitó után­­Batthyány Tivadar gróf reflektált Kossuth Ferenc ceglédi levelére. Kijelenti, hogy ők nem akartak test­­vérharcot a két függetlenségi párt között, de ha Kos­suth provokál, nekik védekezniük kell. Azt feleli a levélre, hogy a függetlenségi pártot a legutóbbi vá­lasztásnál a korrupció győzte le s az a többség, a­mely győzött, tulajdonképpen a nemzet kisebbsége. Az sem áll, hogy ők jelszavak által el­kábítva neki­mentek a falnak. Az önálló bank követelése nem volt jelszó, ez a függetlenségi párt programjának mindenkor integráns része volt. 1907-ben maga Kos­suth Ferenc mondta, hogy a kvóta fölemelése ellené­ben 1911-re meglesz az önálló bank. Nem jelszó az általános egyenlő és titkos választójog sem, mert fia is a függetlenségi párt régi programja- Konstatálja, hogy az egész nemzet lelkesedik az általános, egyenlő és titkos választó­jogért. Földes Béla beszámolója, Földes Béla, a nagybányai kerület Justh-párti képviselője beszámoló beszédet mondott kerületének székhelyén- Azt fejtegette választói előtt, hogy az ellenzék, melynek a hatalomból kizárva, a politikai doktrína szerint legfőbb joga a kormány megbuk­tatása, ezt elérte és nincs számottevő politikus, a­ki a mai válság megoldását másképpen képzeli, mint a függetlenségi párt által megjelölt ösvényen. Az or­szággyűlési határozat kérdése, a­mely közvetetten oka volt a kormány bukásának, Földes szerint jelenték­telen, ha a védőerő körül folytatott, mintegy tíz év óta dühöngő harc a rezolució csendes sírjában múl­nék ki, ez igazán szomorú világítást vetne a mi poli­tikai életünkre. Hogy azért helyes a rezolucióba bele­szeretni, mert az osztrákoknak nem kell, ez épp oly ok, mintha egy asszonyba azért kellene beleszeretni, mert másnak nem kell. A házhatározat csekély ér­tékkel bír. Törvényt csak törvénnyel lehet autentice magyarázni. A korona csak törvényekre tesz esküt, így szankciója a házhatározatnak alig van. Sőt joggal lehet utalni arra, hogy az ily kerülő úton való ma­gyarázat a törvényhozás súlyát elhomályosítja, mert hiszen ha a törvényhozás mást akar a törvényalko­tás időpontjában, itt az alkalom, ha nem teszi, ezzel csak gyöngeségét árulja el. Érdekes volt Földes beszédének a befejezése, melyben ezeket mondta: A pártpolitika észszerű fejlődésének csak egy útja van, tudniillik az, hogy a közjogi pártalakulás helyett tár­sadalmi, közgazdasági alapon történjék a politikai munka. Nem mintha a közjogi pártalakulás felesle­ges volna, de az tisztán hatalmi kérdés, erőmérkő­zés, melyre a legközelebbi múlt kedvezőtlen feleletet adott. Hiszen éppen a függetlenségi párt sürgeti a választójog körül való pártalakulást; valószínű, úgy­mond, hogy ebben az irányban nemsokára produk­­tív alapon alakul ki a pártélet. Beszéde után Földest­ melegen ünnepelték. Apponyi én a jászberényi szocialisták, Jászberényből jelentik, hogy ott vasárnap dél­után választójogi népgyűlés volt a Lehel-szálló nagy­termében. A gyűlésen Budapestről Darbai Sándor, Somogyi Béla tanár és Fényes Samu ügyvéd vett részt; mind a hárman föl is szólaltak. A gyűlés (egy szavazat ellen) kimondotta, hogy csatlakozik a Josih, párt és a szocialista­ párt választójogi küzdelméhez, és hogy elitéli Apponyi Albert grófnak „nemzeti jel­szavak alatt folytatott népellenes politikáját.** Külföldi lapok a kibontakozásról. A Neue Freie Presse úgy vélekedik, hogy a korona a magyar kormányválság dolgában csak március 23-ika, tehát a német császár látogatása után fog dönteni. Ezután dől el, hogy Héderváry Károly gróf tér-e vissza ismét, vagy Lukács László kap-e megbízást. A jövő miniszterelnökére minden­esetre az a hármas feladat hárul, hogy az obstruk­'­ciót kiküszöbölje, a védőerőreform keresztülvitelét biztosítsa, s a választójogi reform alapelv­e­ről kon­krét nyilatkozatot tegyen. A Peidhspost vasárnapi száma azt írja, hogy Tisza István gróf audienciája alkalmával fölaján­lotta a királynak a védőerőreform végleges elinté­zését a demokratikus választójog háttérbe szorításá­­val. Tisza ezzel az ajánlattal a Justhék tervét akarta volna keresztülhúzni, a­kik a védőerő-provizórium árán szeretnének a választójoghoz jutni. A ma­gyar oligarcia vezérének ez a sakkhúzása azonban, a Reichspost értesülése szerint, melyet Budapestről, a leghitelesebb helyről, kapott, hiábavaló, mert Justhék nem ragaszkodnak dogmatikusan a provi­zóriumhoz, ellenkezőleg: készek a végleges védőerő­­reformot is megajánlani, hogy a választójogot meg­kaphassák. A Frankfurter Zeitung értesülése szerint nem lesz nehéz a fennálló ellentétet applanálni. Annál kevésbbé, mert a király hajlandó magát a,, védő­erőreformról szóló törvényt, illetve annak a póttar­­talékosokra vonatkozó szakaszát olyan függelékkel ellátni, mely a nemzet szempontjából minden orszá­gos határozatnál többet érne. A gráci Tagespost szerint csak az a negatív tény bizonyos, hogy a Héderváry-kormány újra való kinevezése lehetetlen, de még vannak szám­­lálta Auffenberg hadügyminiszter napjai is. Lukács az a férfiú, a­kiben Bécsben leginkább remény­kednek, de kérdés, vájjon Lukács hajlandó-e a BUDAPESTI HÍRLAP (67. sz.) 1912. március 19.

Next