Budapesti Hírlap, 1913. február (33. évfolyam, 28-51. szám)

1913-02-15 / 40. szám

1913. február 15. BUDAPESTI HIRLAP (40. sz.) előbbi elnök unokaöccsét fogják támogatni, megem­lékezvén arról, hogy az előbbi elnök milyen rideg volt velük szemben. A városbeli idegenek a benszülöt­­tekkel együtt zsúfolásig megtöltik a menedéket nyújtó házakat. Newyork, febr. 14. (Saját tudósítónktól.) A rövid gyalogsági tüze­lés után, a­mely Mexikóban tegnap a harcot megin­dította, ágyú­tüzelés következett, s a fölkelőik a fegy­vertárt bombázták. Az angol követség előtt egy szö­vetségi üteget állítottak föl, a­mely azonban magára vonta az ellenség tüzelését. Délben golyók csaptak be az amerikai klub könyvtártermébe s az amerikai követség szomszédságába is golyók estek le. Diaz tábornok este a nemzeti palota átadását követelte, miután már közvetetlen közelében valóságos srap­­nellzápor hullott le. A kormánycsapatoknál állító­lag hadiszerhiány állott be. Ezer amerikai nem tudja elhagyni Mexikót, mert a bankok szombat óta zárva vannak. Mexikó, febr. 14. Tegnap délután fél három órakor mindkét fél a tüzelést az egész vonalon megszüntette. Ebben az időben a lázadók állítólag már hatalmukba kerítették St. Lázár állomást. Az idegenek veszedelme. Washington, febr. 14. (Saját tudósítónktól.) Holnap négy csata­hajó fog megjelenni Verakruz előtt, kettő pedig Akapulkó előtt. Öt cirkálóhajó és több ágyúna­­szád után van Közép-Amerika felé. Kubától tíz csatahajó kapott parancs­ot az elindulásra. Har­mincötezer ember elindulásra készen van. A fő­város belső része romban hever. Nagyon félnek az éhínségtől, mert a város minden eleségszállí­­tástól el van vágva. A fosztogatás megkezdődött. Nagy veszedelemmel fenyegeti a várost a Diaz tábornok által kiszabadított háromezer fogoly, a­kik bizonyára az idegenek ellen fognak for­dulni. Washington, febr. 14. Tekintettel az amerikaiaknak és más kül­földieknek Mexikó városában veszélyeztetett helyzetére, az Unió mexikói követe utasítást ka­pott, hogy tízezer dollárt fordítson a Mexikóban lévő támogatásra szorulók segítésére. Egy személyvonat sorsa: Laredó, febr. 14. Eddig semmi hír nem érkezett arról a személy­­vonatról, a­mely kedden este Mexikó­várostól északi irányban elindult. Aggódnak az utasok miatt, mert ugyanazon a napon egy innen déli irányban haladó vonatot megtámadtak, bár sikertelenül. Több teher­­vonatot kifosztottak és fölgyújtottak.­ ­ Az új balkáni háború. Budapest, febr. 14. A stratégiai helyzet. (Katonai vélemény.) Az a csata, a­mely állítólag szerdán folyt le a Gallipoli-félszigeten Bulair közelében, konstantinápolyi magántáv­irat szerint eldöntetlenül végződött, mindkét fél teljes kimerülése miatt. Az elkeseredett küzde­lemben mind a két részen rendkívül nagy volt a veszteség. A halottaknak a sebesültekhez való aránya hír szerint 2:3 volt. A bolgárok állítólag visszavonultak, míg a törökök megtartották hadállásaikat. Hivatalos jelentés erről a csatáról nincs. A Cs­ataldzsánál folyó eseményekről rész­letesebb jelentés hiányzik. A bolgárok a csa­­taldzsai vonalról lassan bár, de folytatják a visszavonulást. A­mennyire a gyér és csak nagyon általá­nos formában érkezett hírekből következetn lehet, a bolgároknak Dimotika felől Kezánon át Gallipoli ellen intézett offenzívája eddig nem járt eredménnyel. Hasonlóan alakult a helyzet itt, mint a háború első részében, mikor a bol­gár hadsereg a lüleburgászi csata után a csa­­lajdzsai hadállás elé ért, a­hol a Kirkilisszel ---- '' . " '­ Csorlán át rendkívül energiával és bravúrosan végrehajtott támadás a törökök sáncaival szem­ben megakadt.­­ A Bulák­nál lévőre mindkét szárnyával­ a­­ tengerpartra támaszkodó megerősített török hadállás, — melynek legerősebb pontjai a szá­­roszi öböl közelében épült Napóleon-erőd, a hadállás közepe táján a Szultán-erőd és a Dar­danellák partján a Viktória-erőd — erős védő­bástyája a Gallipoli-féls­zigetnek, a­melynek birtoka szorosan egybe van forrva Konstantiná­poly lüktető életerével: a Bahr Sefid Baghazi­­val, a Dardanellák­kal. A bolgárok önkéntes visszavonulása Csa­­taldzsából, a makacsság, a­mellyel Gallipoli irá­nyában működnek, különösen pedig az a­ körül­mény, hogy a szövetséges szerb hadsereg támo­gatását kérték, arra vall, hogy nincs szándékuk­ban az Isztmusz elől tágítani. Minthogy Csa­­faldzsán át még a legnagyobb áldozatok árán is kétséges lett volna az ozmán birodalom szíve ellen irányított offenzíva sikere, ezt a tervet föl­adták és a háború második fölvonásában ma­gasra emelt handzsárral a birodalom fővárosá­nak aortáját akarják elvágni. Ez a vezéreszme ad alakot a jelenleg folyó bolgár hadműveleteknek. A tráciai hadiszínté­­ren kezdettől fogva két hadműveleti cél eléré­sére törekedett Szávov generális. Az egyik Dri­­nápoly vára, a másik a törökök élő és mozgó tábori hadserege volt, a­melyet sikerült decem­ber elejéig viss­zaszorítani a csataldzsai hadál­lásba. Drinápolyban ellenben még ma is hő­siesen kitárt Sakri basa. A fegyverszünet után az egyik hadműve­leti cél eléréséért a bolgárok folytatták a küz­delmet, a másik célt elejtették és hadműveleti tervükbe egy újabbat kapcsoltak: Gallipolit. Úgy vélték, hogy ebben az irányban gyorsabban és könyebben érhetnek el eredményt. Érdekes­ annak a megvilágítása, hogy az immár három ponton, még­pedig Drinápolynál és Gallipoli felé offenzív, Csataldzsánál defen­zív módon lefolyó mérkőzés stratégiailag mil­­yen összefüggésben áll és hogy az egymástól látszólag elkülönített hadműveletek miképpen állanak kapcsolatban. Ez az elkülönítés ugyanis­ csak a térben mutatkozik, míg a vezetőeszme és cselekvés terén az összefüggés a különféle csoportok hadiműködése között megvan. Hogy hasonlattal éljünk, ilyen lehet a börzejátékos­ helyzete, a­ki egyszerre spekulál hausse-ra és baisse-re azzal a szándékkal, hogy busásan meg­nyerje az egyik üzleten azt, a­mit a másik irány­ban kockáztat. , A Szávov tábornok rendelkezésére álló haderő nem elég arra, hogy az európai török birodalomnak az adott viszonyok között két legfontosabb pontja: Konstantinápoly és Galli­poli (Dardanellák) ellen egyidejűleg és szám­ban mindkét helyen erősebb sereggel támadóan­ operáljon. Ez nem is szükséges, mert mint már em­lítettük, a hadi siker elérése az egyik irányban éppen olyan biztos eredményt ígér, mint a má­sikban,­csakhogy Csataldzsán át — ez m­ár a hadjárat első részében kiderült — a bolgár ha­dak útja rendkívül nehéz és sikerre alig számít­hat. Ez okán Szávov tábornok a mérleg súlyát Gallipoli felé billentette. Ott keresi a döntést. A legbiztosabb, de csakis lokális sikert az Iszb­­műszón akkor érhette volna el, ha Csalaldzsát ‘ . ’ V­.r/'­.V a lehetőségig negligálva minden erejét déli­ irányban veti latba. Ez esetben azonban a csa­laldzsai török haderőnek a vele szemben meg­maradt gyenge bolgár védősereg visszavetése után megnyílt volna az útja Drinápoly felé. Ezt­ Szávov nemi akadályozhatta volna meg, mert a gallipoli török hadállás leküzdése időbe kerül és­ az egyszer odairányított erőket leköti addig, a­míg a döntést kivívni sikerül. Ez az elhatározás tehát a hadműveletek egyik nagyon fontos cél­jának, Drinápolynak a feladásával és az anya­országba vivő összeköttetés elvesztésével járha­tott volna. Ez okán célszerűbb az a terv, — való­színű, hogy Szávov erre határozta el magát, a­melynek alapján Csataldzsával szemben elég erő maradna hátra, hogy a keleti török hadse­­regnek Drinápoly felé való útját elállja, míg az ezenfelül rendelkezésre álló felesleg Gallipoli ellen működnék. A különféle irányokban küzdő csoportok hadműveletei között a múlhatatlanul szükséges stratégiai együttműködés a mondot­tak alapján könnyen megérthető. A csataldzsai bolgár seregnek még a legnagyobb erőfeszítés árán is csak lépésről-lépésre szabad­­ságítania. "’Visszavonulásának határát ,egyrészt a Gallipoli­­nál elkövetkező döntés, másrészt pedig a Dri­nápoly fedezésén kívül Teára háruló az a feladat szabja meg, hogy a csataldzsai török erőknél, Rodostón át déli irányban, vagyis a Gallipoli ellen működő bolgár hadsereg hátába való elő­nyomulását megakadályozza. A visszavonulás legszélső határa nyugat felé a Rodostó—Viza közötti vonal. A­mint látható, a Gallipoli felé operáló bolgár erők hadműveletei attól függenek, hogy a csataldzsai sereg feladatát sikeresen meg­tudja-e oldani vagy sem. Fordítva ugyanez áll: a csataldzsai bolgár sereg azonnal lélegzethez jut, ha a bolgárok vállalata Gallipoli ellen sike­rül, míg viszont a törökök döntő sikere délen és a bolgár déli hadsereg visszavonulása a Di­­motika—Lüleburgász-vonal felé a bolgár keleti hadseregnek a­ visszavonulását is maga után vonná, még abban az esetben is, ha feladatát si­keresen oldja meg. Drinápoly ezek alapján önmagától bele­kapcsolódik az érvelésbe. A vár —­ ha az os­tromló sereg előbb nem tudja megadásra bírni — múlhatatlanul veszve van, ha a bolgárok Gal­lipolinál döntő eredményt tudnak elérni, mert az ott alkalmazott erők nagy része az ostromló sereg támogatására siethet. Viszont fölment­hetné a török Drinápolyt abban az esetben, ha sikerül a bolgárokat északi irányban vissza­vernie. . A helyzetnek ez a képe tárul fel előttünk az eddigi események nyomán. Az újabb hírek. Újabban érkezett híreink a szerdai bulairi­­ csatáról nem hoznak jelentést, a táviratok na­­­­gyobb része csak a szombati és vasárnapi har­cokról közöl részleteket. A félhivatalos bolgár­­ táviró-ügynökség egy hosszú jelentésében ma­­ a sárkősi csatát írja le. A törökök itt tudvalé­vően még február 8-ikán, mikor az első bulairi csata­­kezdődött, partraszállottak, de már­ másnap a bolgár túlerővel szemben kény­telenek voltak nagy veszteséggel visszatérni a tengerre.­ Konstantinápolyból hivatalosan annyit jelentenek az éjszaka folyamán, hogy Bulair közelében ma semmi jelentős dolog, nem történt. A csataldzsai­ vonalon konstantinápolyi hírek szerint a törökök folytonosan tért hódí­tanak s kivált a déli szárnyon egyre hátrább­­szoritják az ellenséget. Csataldzsa alatt a tenger­parton megszállták Szilivrit és flottájuk támo­gatásával folytatják onnan további hadműves­ü­leteiket.­­ Drinápoly bombázása továb tart. Félhi-h­i­vatalos bolgár jelentés szerint a város egyes­­ részeiben tűzvész pusztít. Magánúton érkezett­­ drinápolyi jelentések ma is azt állítják, hogy a vár még sokáig ellenállhat, mert bőven el van látva munícióval és élelmiszerrel. A kedvezőbb harctéri hírek Konstantiná­polyban nagy megnyugvást keltenek, a hivata­los körök azonban, mint egy távirat­ jelenti, még nem bíznak a helyzet jobbra fordulásában, mert a pénz hiánya halomra dönti az összes ka­tonai számításokat. A legújabb kincstári jegy­ 5

Next