Budapesti Hírlap, 1914. július (34. évfolyam, 153–180. szám)

1914-07-31 / 180. szám

1914. Julius 31. BUDAPESTI HÍRLAP (ISO. sz.) lvi­;­ a csapatparancsnokságok figyelmét pedig külön is felhívta, hogy ily cikkeknek a kincstári készletek­ből ármegtérités ellenében való kiszolgáltatása a szabályok értelmében meg van engedve. Az önkéntesek bevonulása. A főváros tanácsa a következő hirdetést tette közzé: Azok az egyévi önkéntesek, a­kiket 1914. év előtt soroztak be és még kiképezve nincsenek, (szol­gálatuk megkezdésére halasztást nyertek), azonnal tartoznak bevonulni. Azok, a­kik 1914-ben soroztat­­tak be, egyelőre bevonulni nem tartoznak. A Vörös Kereszt, Csekonics Endre gróf titkos tanácsos, királyi főasztalnokmester, a Magyar Vörös Kereszt Egyesü­let elnöke marienbadi kúráját megszakítva, kedden este Budapestre érkezett és szerdán délelőtt átvette az ügyek vezetését. Hasonlóképpen megszakította külföldi körútját Feilitzsch Bertold báró középponti­ főmegbizott főgondnok és Argay János királyi taná­csos igazgató és mindannyian átvették hivatalaik vezetését. A középponti igazgatóság intézkedett, hogy az igazgatósági segédhivatal állandó permanen­­ciábani legyen és valamennyi alkalmazott reggel hét órától este nyolc óráig álljon szolgálatban. A közép­ponti választmány augusztus 1-én meg fogja kezdeni állandó működését és naponkint, a vasárnapokat kivéve, délelőtt 11 órakor Disz-téri hivatali helyi­ségében ülést tart, a­melyben a felmerült ügyek iránt határoz. Érdekes, hogy a Vörös­ kereszthez az­ első adományt egy orosz ember küldötte. A pétervári osztrák és magyar főkonzulátus ugyanis értesítette a­­Vörös Kereszt Egyesület igaz­gatóságát, hogy Fahle Emil, a revali Nordische Pa­pier und Zollstoff Werke A. G. vezérigazgatója öt­ezer koronát adott a magyar sebesültek javára. Lelkes honleányok segítségével a Vörös Kereszt Egyesület széleskörű gyűjtést indított a fővárosban és a gyűjtésben résztvevő hölgyek nyugtajegy elle­nében veszik át az adományokat. E célból a Vörös Kereszt Egyesület VIII. kerületi választmánya nyug­tajegyeket nyomatott, a­melyeknek szövege a kö­vetkező: E jegy birtokosa két koronát (egy koronát) adományozott a VIII. kerületi városi vörös kereszt választmánya által föntartott és a dunaparti teher­pályaudvaron működő katonai betegnyugvó állomás költségeire. A gyűjtésnek eredménye már ma né­hány ezer korona. Az egyesülethez az ország minden részéből érkeznek adományok a háború sebesültjei részére. Ma délelőtt a következő adományok folytak be: Weisz Manfréd huszonötezer korona, Edelsheim- Gyulai Lipót gróf ötezer korona, Rakovszky Antal cs. és kir. kamarás száz korona, özvegy halmi Deutsch Sándorné született Schossberger Anna bá­rónő ötezer korona, Wellisch Gyula királyi tanácsos száz korona, Roller Mici ötven korona, Biruka negy­ven korona, Nárlay Béla húsz korona. Nagy Eszter gyűjtése tizenhét korona. Bartha Tamásné húsz ko­rona. Henri Nestlé tíz láda kondenzált tej. Az egye­sület vezetősége átiratban mondott köszönetet az adományozóknak. Tegnapi közlésünk kiegészítéséül közöljük, hogy a Vörös Kereszt Egyesület a mai lapunkban felsorolt klinikákon és kórházi osztályokon kívül még a következő kórházakban rendez önkéntes ápolónői tanfolyamokat: Egyetemi III. számú bel­gyógyászati klinika. Rókus-kórház I. számú sebészeti osztály. Rókus-kórház II. számú sebészeti osztály. Szent István-kórház I. belgyógyászati osztály. Szent István-kórház II. belgyógyászati osztály. Telepi-utcai fiók kórház. Betegápolónők kiképzése. A Gondviselés ápolónőket képző egyesület augusztus 1-én kórházában (VII. Ilka­ u. 51.) ápoló­női kurzust nyit, a­melyre olyan nőket vesznek föl, a­kik kötelezik magukat, hogy a háború tar­tama­ alatt kórházi szolgálatot teljesítenek. A kurzus körülb­elül két hétig tart. Egyszersmind felkéri a Gondviselés az egyesület régebbi ápolónői kurzusát végzett hölgyeket, a­kik kórházi ápolást teljesíteni óhajtanak, hogy címüket a kórház igazgatóságával­­tudassák. Az ügyvédek. A Budapesti Ügyvédi Kör választmánya Zsig­mondy Jenő dr. főrendiházi t­ag elnöklésével tartott ülésén kimondotta, hogy minden erejét annak az igazságos ügynek szolgálatába állítja, a­mely a nem­zetet fegyverbe szólította. Egyúttal tekintettel arra, hogy az ügyvédi kar számos tagját és részben azok alkalmazottait katonai kötelezettségük a harctérre szólította, a választmány teljes készséggel csatlako­zott­ az ügyvédi kamarának ahhoz az elhatározásá­hoz, hogy az íg­y akadályozott kortársak helyettesí­­lését állandóan szervezi. Elhatározta továbbá a va­ k műék. A vidék lángolóan lelkes kedvéről ma is tö­megesen kaptuk a tudósításokat. Ezekből a követke­zőket adjuk: Győr: Győr város közönsége ma ismételten lel­kesen tüntetett. Az éjjeli körmenet alkalmával Essler tábornok, Szodfriedt főispán, az alispán és a polgár­­mester tartottak beszédeket a közel 15.000 főnyi közönség. Az ifjúság elégetett egy szerb zászlót. Kecskemét: A naponként fokozódó lelkesedés ,­ma még nagyobb mértékben nyilvánult meg a ka­tonák mellett. A házak föl vannak lobogózva és este kivilágítás és fáklyásmenet volt. A jogászifjuság Huszár László ezredkáplánt a vállán hordta. A tö­meg hazafias dalokat énekel és a királyt lelkesen élteti. Beszterce: A lakosság lelkesen tüntet a háború mellett. Ma délután körmenet volt, mely belenyúlt a késő éjjeli órákig. Katonazene kíséretében majd­nem a város egész közönsége dalolva és éljenezve járta be az utcákat a románság, a szászság a ma­gyarsággal egyesülten s­értette a királyt, a német szövetségest és a háborút. Este cigányzene vonult föl nemzeti lobogóval és az egybegyült tömeg Hef­ner ezredes lakása elé ment, hol magyar, német és román nyelvű üdvrivalgások között az ezredes lel­kesítő beszédet mondott. Ezután a menet Fejérváry főispánt, Hunyadi Imre alispánt és Bodó honvéd­alezredest, majd Schreiber polgármestert kereste föl, a­kik tüzes szónoklatokkal buzdították a népet. A zsúfolt kávéházak közönsége éjfél után itt még soha nem észlelt lelkesedéssel tüntet a háború mellett és nemzetiségi különbség nélkül örömmámorban úszik.­­ Nagyszeben: Az egész vármegyében a háború kitörését viharos lelkesedéssel fogadták. Számos szász és román polgár behívás nélkül, önként je­lentkezett. Nagyszebenben naponként lelkes, haza­fias tüntetések vannak, a­melyeken magyarok és szászok nagy tömegekben vesznek részt, magyar és német dalokat énekelve. Köves Herman hadtestpa­rancsnokot lelkes ovációkban részesítik. Szekszárd: Tolna megye mai közgyűlésén a fő­ispán meleghangú beszédet mondott s megemlékezett arról, hogy nemzetiségi polgártársaink megfelelnek az állampolgári hűségnek és beszédét azzal a fölhí­vással fejezte be, mutassuk meg, hogy méltó utódai vagyunk honszerző hőseinknek. A főispán indítvá­nyozta, hogy indítsanak gyűjtést a megye területén a tartalékosok otthon maradt családtagjai segítésére. Leopold Kornél indítványozta, hogy tekintettel Né­metországnak a legválságosabb időkben a monarkia iránt tanúsított bajtársi hűségére és tántoríthatatlan ragaszkodására, intézzen föliratot a törvényhatóság a törvényhozáshoz a hármasszövetség föntartása mellett, hálás elismerésünk és hűséges együttérzé­sünk, valamint rendületlen kitartásunk kifejezése mellett. A közgyűlés mind a két indítványt nagy lel­kesedéssel elfogadta és elhatározta, hogy az utóbbit a társtörvényhatóságoknak is megküldik. Újpest: A polgári jóléti bizottság Újpesten is megalakult és állandóan permanenciában van. Leg­első feladata a bevonultak családtagjairól való gon­doskodás. A jóléti bizottság népkonyhát allít föl és ezenkívül a közadakozásból összegyűlt pénzekből is támogatja a családtagokat. KolozsvárNap-nap után lelkes tüntetések folynak. Ezrekre menő közönség tüntet a háború mellett, élteti a királyt s a kormányt. A király proklamációját leírhatatlan lelkesedéssel olvasták. A megyei és városi hatóságok éjjel-nappal példás buz­galommal dolgoznak, a közönség pedig nyugalommal és bizalommal várja az eseményeket. Kolozs várme­­gye tisztikara elhatározta, hogy augusztus hónap el­sejétől kezdve a háború egész tartama alatt fizeté­sének egy százalékát a mozgósítottak családjai ja­vára közvetetlenül az adóhivataltól kiutaltatja. Versec: Versec város törvényhatósági közgyű­lésén Miletics Szlavko, a radikális szerbek vezére kijelentette, hogy ők magyar hazafiaknak érzik ma­gukat, kik életüket és vérüket bármely percben ké­szek föláldozni a magyar hazaért". A főispán e kije­lentést azzal vette tudomásul, hogy ezt ő természetes­nek tartja, de mégis köszöni ennek kinyilatkoztatását. Makó: Csanádvármegye törvényhatósági bi­zottsága mai rendkívüli közgyűlésén foglalkozott az ország küzdelmével. A törvényhatóság ő­felsége iránt való hódoló szeretés''­ nyilvánitotta. Hám­itatott a mai események igazi megteremőjének, Tisza Lávám­nak kiváló tevékenységére. Markovics Manó főispán­a többek között ezeket mondta: Bizzunk jóságos üreg királyunk bölcsességében, nagy hadseregünk vi­tézségében, abban a gond , isclé ,szerű v.­gy férfiú­ban, a ki sziklaszilárdan áll ez csemén.", ek forgata­ A saéssi magyarok fülűtszése. Bécs, jul. 30. Éjjel féltizenkét óratájban a Bécsben élő ma­gyarok fölemelő tüntetést rendeztek a hadügyminisz­térium előtt. Több száz főnyi tüntető csoport vonult a hadügyminisztérium palotája elé. A menet élén automobil haladt, a­melyen magyar zászlót vittek. Az automobilban azonkívül még egy cigánybanda ült, mely lelkesítő magyar dalokat játszott. A tömeg le­írhatatlan lelkesedés közepette a Szózatot énekelte és Ausztriát, Magyarországot, valamint Tisza István gróf miniszterelnököt éltette. A bécsiek a magyarok lelkes éltetésével fogadták a hazafias tüntetést. Élelmiszeruzsora Budapesten. Budapest, júl. 30. A sajtó és a nagyközönség együttes fölzúdu­lásának mára megvolt az eredménye. A piaci árak, melyek 100—150 százalékkal felszöktek tegnap, ma már leszállottak a normális mértékre. Voltak cik­kek, melyeket a közönség­ olcsóbban vásárolhatott, mint a múlt héten. Egy tojás ára hét fillér volt, egy kilogram burgonyáé 11 fillér. A hahót­ kilogramon­­ként 24 fillérért, a paradicsomot 28 fillérért, a zsírt 1 korona 83 fillérért mérték. A főváros, mint a vásárcsarnokok tulajdonosa a maga hatáskörében gyorsan intézkedett és azoktól a kisárusoktól, a­kik a konstellációkat ki akarták használni nyerészkedésre, megvonta a hely haszná­­­latát és nyomban kilakoltatta a csarnokokból. Azon­ban nemcsak a detail árusok ellen lépett föl a fő­város, hanem a nagykereskedőket is megrendsza­­bályozta. A középponti vásárcsarnokban ma reggel megpróbálkozott egy nagykereskedő, hogy burgo­nyáját kilogramonként 24 fillérrel sózza a vevő­­közönség nyakába. A kereskedő tizenkét társzekérre való burgonyát vétett piacra és számított arra, hogy a proletariátus, a­mely a háborús időkben elveszti fejét, elkapkodja az egész mennyiséget és szívesen megfizeti kilónkint a kért árat. A kisárusok, a­kiket a hatóság megfélemlített, nyomban jelentést tettek a vásárfelügyelőségnek, mely lefoglalta a burgonyát és csak azzal a feltétellel volt hajlandó az elárusí­­tást megengedni, ha a kereskedő 9 fillérre mérsékli az árat. A harácsoló élelmiszer-komitácsi belement ebbe is és az igazság kedvéért meg kell állapítani, hogy még mindig sokat nyert, mert neki csak hat fillérjébe került kilogramonként az áru. A kisárusok, a­kiket a felügyelőség felelősségre vont, általában azt hangoztatják, hogy a tegnapi helyzetet a nagy­­szállítók idézték elő azzal, hogy csak a minimumot bocsátják rendelkezésükre. Ha ezt a minimális meny­­­nyiséget normális áron adták volna, nem tudták volna napi kiadásukat sem fedezni. Másrészt pedig a nagyárus olyan nagy árakat szabott eléjük, hogy ők is kénytelenek voltak emelni áraikat. A középponti vásárcsarnokban ma hajnalban, a­mikor a vidéki árusok behozták a krumplit, Zieg-­­ler Nándor igazgató rendelkezésére figyelmeztették őket, hogy nagyban legfeljebb 9 koronáért bocsát­hatják áruba a krumplit. Az árusok egy része ennek ellenére 13 koronáért akarta áruját adni, mire nyomban eltávolították és megbüntették őket. A nagy mennyiségben beosztott krumpli így nagyban mégis 9 koronáért kelt el és kicsinyben a közönség mind­­ a középponti vásárcsarnokban, mind a fiók­­vásárcsarnokokban is 14 fillérért v­ásárolhatja ezt a Ionics élelmicikket. Érdekes, hogy az élelmiszer­­uzsorások éppen a burgonyán akartak hirtelen megv­­­lasztmány, hogy a Kör tagjait felhívja, hogy a há­ború tartama alatt az ügyvéd által képviselt peres felek ellen mulasztási ítéletet ne kérjenek, behajtási ügyeikben sürgős szükség, vagy nagy érdek esetét kivéve, a biztosításon túl­menő végrehajtási intézke­dést ne tegyenek, végül, hogy eme határozatainak támogatása végett az igazságügyi kormánnyal és a bíróságok vezetőivel érintkezésbe lép.­ á­ gában, a­ki biztos kézzel igazgatja nemcsak­ hazánk belügyeit, hanem a monarkia külső politikáját is. A közgyűlés percekig éltette a királyt, a hazát és Tisza István grófot. Osztrák arisztokraták bevonulása. Prágából táviratoztak. A Prager Zeitung je­­lentése szerint Thun-Hohenstein Salm Oswald grófot, az urakháza tagját, a maga kérésére mint egyszerű közlegényt besorozták az égeri háziezredbe.­ Thun gróf soha sem volt katona. Nostic Érvein gróf fiát, Nostic Frigyes grófot, a­ki még nem érte el a katona­köteles kort, saját kérésére mint egyszerű katonát állították be a hadseregbe és pedig a Windischgraetz dragonyosokhoz. ' ■ — "■ ----------------------•

Next