Budapesti Hírlap, 1915. március-április (35. évfolyam, 60–119. szám)
1915-03-18 / 77. szám
k ugyan, de francia csatahajók, amiből azt következtetik, hogy az angol csatahajók pihenésre vannak kényszerítve. A török-görög viszony. Feleset a célzatos hírre. Konstantinápoly, márc 17. AZ az Aténben elterjedt és nyilván a hármas antanthoz közelálló forrásból származó célzatos hír, amely szerint Konstantinápolyban számos görög személyiséget letartóztattak, teljesen valótlan. E híreszteléssel nyilván meg akarják zavarni a török-görög viszonyt, de szembekerülnek a tényekkel, amennyiben nemcsak görög személyiségeket nem tartóztattak le, hanem több, az alsóbb osztályokhoz tartozó görögöt, akit előzetes letartóztatásba helyeztek volt, szabadon bocsátottak. Összeegyeztethető érdekek. Konstantinápoly, márc. 17. (Saját tudósítónktól.) A Tasviri Efkiar a görög kormányváltozással kapcsolatban a többi közt ezt írja: Bármilyen is a kedv ebben a pillanatban Görögországban, az az igazság minden időre szól, hogy Görögország érdeke összeegyeztethető Törökországéval. Ezt az igazságot be fogják látni Aténben is, majd ha a higgadtság ismét fölülkerekedik, Igylgázia. Az angol mesterkedés ellen. Szóva, márc. 17. Sir Edward Grey legutóbb az angol parlementben megrendelt interpellációra, melyben azt a kérdést vetették föl, várjon Szerbiát arra akarják-e késztetni, hogy területet engedjen át Bulgáriának, azt a választ adta, hogy a három antant-hatalom kormányai készek volnának támogatni a Balkán-kérdés minden állandó jellegű rendezését és erre minden alkalmat megragadnának. Grey államtitkárnak e jól előkészített, egy papírlapról leolvasott válaszát nacionalista körökben otromba csapdának tekintik. Ma egyik lap azt írja, hogy az antant ezzel csak tévútra akarja vezetni Bulgáriát, hogy az antant-hatalmak, főleg pedig Oroszország vak eszközének adja oda magát Ha elérnék e céljukat, Bulgária újabb nemzeti katasztrófa előtt állana. De a bolgár népnek elég energiája van ahhoz, hogy az antant új félrevezetéseit visszautasítsa és nemzeti egysége érdekében maga munkálkodjék. Bolgár politikus Romániáról Bukarest, márc .17. (Saját tudósítónktól.) Genadiev volt bolgár miniszternek, a sztambulovista párt vezérének Bukarestben való látogatása a román publikai körökben nagy érdeklődést keltett. Fokozta az érdeklődést az a körülmény is, hogy Genadiev a bukaresti bolgár követ, Radev kíséretében hosszabban tanácskozott Szefa bég török követtel. Genadiev ma visszautazott Szófiába, de néhány nap múlva ismét visszakér s ez alkalommal több román politikussal is tanácskozni fog. Elutazása előtt Genadiev fogadta az Universul munkatársát, akinek a többi között a következőket mondotta: Már a bukaresti béke megkötésének első napja óta hirdettem annak a szükségét, hogy Bulgária lehetően szoros baráti viszonyt tartson fönn Romániával s meg voltam győződve róla, hogy az idő el fogja felejttetni a mult ellentéteit. Ebben a szellemiben dolgoztam miniszterségem idejében is. Tárgyalást kezdtem dunai hid megépítése céljából s ez a hid egyben erkölcsi hid is lett volna. Nem is említíüte, hogy ez a híd helyreállította volna a gazdasági viszonyt a szomszédos államokkal s a kereskedelmi élet intenzív fejlődését is elősegítette volna, még az a nagy haszna is lett volna, hogy a nyugatra utazó bolgárok kiszálltak volna Romániában, amelyet igy mindjobban és mind közelebbről megismertek volna. A viszonyok arra kényszeritettek bennünet, hogy ezt a megvalósuláshoz már közel volt eszmét elejtsük. BUDAFESTI HÍRLAP (78. 62.) — Ez azonban semmiképp sem gyöngítette meg azt a meggyőződésemet, hogy Románia és Bulgária között a legjobb viszonynak kell fennállania. Annyival inkább mondhatom ezt, mert a utaló idővel a mult félreértései is el fognak tűnni. Ha az ember arculatán meg is maradnak az idő emlékei, a nemzetek mindig fiatalok maradnak s a mult epizódjai nem hagynak nyomot maguk után. Kifosztott gabonaraktár. Szófia, márc. 17. (Saját tudósítónktól.) Várnában mintegy kétezer főből álló tömeg megrohanta a gabonaraktárakat és kifosztotta a vasúti kocsikat. Katonaság lépett közbe, amely számos embert letartóztatott. A helyzet Perzsiában. Az új kormány bemutatkozása. Teherán, márc. 17. A kormány lemondásával új kormány alakítása vált szükségessé. Az új kormányban a miniszterelnökséget és a hadügyi tárcát Tesir ed Dauleh, a külügyi tárcát Muavin ed Dauleh, a belügyi tárcát Mustasar ed Dauleh, az igazságügyit Soka el Mulk, a pénzügyit Musarof es Saltaneh, a közoktatásügyit Rakim el Mulk, a postaügyit Nasr el Mulk vállalta. Az új kormány ma mutatkozik be a parlamentben. Shina veszedelme. A Japán csapatszáltás. London, márc. 17. A Times pekingi jelentése szerint Kínában a nyugtalanságot nagy mértékben fokozta az a hír, hogy Japánországból nagyobb csapatszállítmány indult Kínába, mely szállítmányt hadihajók kísérik. Hir szerint Dalnyból egy hadosztály indult el, hogy a rendes mandzsuországi hovíicsi ló -,Visn. Azt a dandárt, amely most Csingtaut tartja megszállva, egy másik dandár fogja fölváltani. A semleges országon a Dácia védi jogait. Kopenhágia, márc. 17. A foliketingben a költségvetés harmadik olvasásánál Wulff konzervatív képviselő több radikális képviselő nyilatkozata alkalmából megjegyezte, hogy nem hiszi ugyan, hogy a kormány osztja a radikálisok részéről elhangzott nyilatkozatokban megnyilvánuló fölfogást, kívánatosnak tartaná azonban, ha a kormány nyilatkozatot tenne, amely alkalmas volna a lelkek megnyugtatására és a külföld nézőpontjából is fontos volna. Mund dr. honvédelmi miniszter az egész kormány nevében kijelentette, hogy a kormány és a törvényhozó testület egyöntetű óhaja az, hogy Dánia föltétlen és pártatlan semlegesség szem előtt tartásával irányítsa politikáját. Arra nézve sincs kétség, hogy az ország valamennyi pártja a megingathatatlan semlegességi politikát óhajtja és kívánja, hogy ily módon Dánia és valamenyi többi állam között a béke föntartható legyen. Kivételesen kifejezésre jutó más nézeteket valamennyi párt helytelenít. A jelen háború alatt Dániának készen kell tartania katonai eszközeit, hogy adott esetben jogait megvédhesse és kötelességét teljesíthesse, amely kötelesség rá, mint semleges államra hárul. Ebből a nézőpontból történtek a különböző katonai intézkedések. Ha a kormány nem ebből a nézőpontból indult volna ki, akkor a lakosságra és az államra nem hántott volna ilyen nagy terheket és feladatokat. A katonai kérdésekről különbözők ugyan a nézetek, de mégis okos és hazafias eljárás, ha a háború alatt mindig el vagyunk készülve a legnagyobb feladat és cél megvédésére, arra, hogy Dánia szabadon és károsodás nélkül élje túl a háborút és békés, jó viszonyt tartson fönn a hatalmakkal. Eddig sikerült a pártatlan semlegességet föntartanunk, a kormány ez irányú törekvéseit az egész törvényhozás helyeselte. A kormány folytatja ebbeli törekvéseit és reméli, hogy a jövőben is számíthat a törvényhozás támogatására. A költségvetést erre mind a nyolcvan szavazattal elfogadták. 1915. március 19. A spanyol választás, Lyon, márc. 17. A Nouvelliste madridi jelentése szerint a spanyolországi tegnapi választáson a kormánypárt tagjai jöttek be többséggel. Az eredmény még ismeretlen. Barcelonában a republikánusok és jaimisták között összeütközésre került a dolog. Bilbaóban jelentéktelen incidensek voltak. Egyébként nyugalom van. Madrid, márc. 17. A mai választáson megválasztottak 232kormánypártit, 143 liberálist, 44 demokratát, 8 Maura-pártit, 12 jaimistát, 11 függetlenségit, 11 reformáltat, 37 köztársaságit és 9 különböző pártállású képviselőt. Marokkó, Madrid, március. Mindezideig a marokkói eseményekről nagyon kevés hír érkezett ide. Ha tekintetbe vesszük azt, hogy Spanyolország közvetetlenül érdekelve van és mégis rosszul van informálva, el lehet képzelni, hogy a többi Európa milyen állapotokról értesült. Újabban azonban szinte meglepő sokasággal érkezik ide a különféle hír és mindannyiuk győzelmekről számol be. Spanyolországban nem igen szívesen beszélnek általában a marokkói kérdésről. Úgy beszélnek róla, mint egy olyan kalandról, amelynek semmi értelme sincs és tisztán azért történt, mivel Franciaország igy akarta. Hogy ez a hangulat mennyire általános, arra nézve jellemző, hogy az élclapok csaknem minden héten hoznak ilyen tárgyú képeket és abban Spanyolország úgy van ábrázolva, mint Franciaország cselédje és hasonlók. A háttérből nem igen szokott hiányozni a vigan és gúnyosan nevetgélő marokkói. A szent háború kihirdetésének következménye, hogy még azok a törzseik is, amelyeket nagy nehezen pacifikálni lehetett, föllázadtaik és az európaiak uralmáról mit sem akartak tudni. A franciák helyzete igen nyugtalanító volt és maga a főváros. Fez is veszedelemben volt és a parancsnokló tábornokkormányzó Lyautey kénytelen volt visszavonulni és csak helyőrséget hagyott hátra, amely rendeltetésének megfelelni nem tudott, mivel a nagy túlerővel megküzdeni nem bírt és kénytelen volt a tengerpart felé visszahúzódni. E közben a visszavonulás közben nevezetes dolog történt, tudniillik hogy a francia csapatot Mellilla felé vonultak, azaz a spanyol zónán át. A spanyol kormány nem szívesen látta ezt, mivel ha ez a spanyol uralom lényegét nem is érintette, mindenesetre bizonyította, hogy a franciák a spanyol területeket úgy tekintik, mint sajátjukat. A visszavonuló sereg parancsnokát rögtön át is helyezték a flandriai csatatérre. Az idegenlégiók éppen úgy dolgosak, mint annak előtte és a marokkói helyőrségek egyáltalában nem tudtak arról, hogy világháború van. Az a hir tehát, amely azt vélte tudni, hogy az idegen légiókban szolgáló németeket, osztrákokat és magyarokat hadifogságba vetették, alaptalan volt. Új francia csapatok jelentek meg és előkészítik most a küzdelmet, amelynek sikerében nagyon is lehet kételkedni. (Meg kell jegyezni, hogy a spanyolok helyzete anynyiban könnyebb, amennyiben az ő birtokaik a tengerpart mellett vannak, illetve nem húzódnak nagyon mélyen bele a kontinensbe Általános az a vélemény, hogy amíg Marokkót pacifikálni fogják, addig nagyon is nagy véráldozatot kell hozni. A szultánt, Muley Hafidt az arabok letették és helyette most Marokkó városban egy új szultán van Abu Juszuf, aki megkezdette küzdelmét az ellen-szultán ellen. Nagyon fontosak a franciákra nézve a marokkói események, mivel a szomszédos Algir nagyon is reagál a franciaellenes tüntetésekre és tudott dolog, hogy a francia uralom soha olyan veszélyben nem volt, mint most egész Afrikában. A papok mind a franciák ellen beszélnek és ha el is visznek seregszámra algíri benszalott katonaságot, azt a hivatalos kommünikék elfelejtik megírni, hogy milyen nagy európai helyőrséget kénytelenek ott tartani. Éppen így nagy az izgatottság a franciák ellen a Szudánban is, ahol a nagy mohamedán metropólis "Timbuktu állandóan forrong