Budapesti Hírlap, 1915. május-június (35. évfolyam, 120–180. szám)

1915-05-02 / 121. szám

2- ról, hogy mindazokban a kerületekben, a­hol hadianyagot állítanak elő vagy a­hol csapatok táboroznak, az alkoholárusító helyiségeket a hatóság bezárassa vagy saját kezelésébe vegye át és üdülőhelyeknek rendezze be. Ha szük­ségesnek mutatkozik, akkor az ilyen kerületek­ben szeszes italoknak és nehéz sörnek az áru­sítása teljesen megtiltható. Lloyd George statisz­tikai adatokkal bizonyítja, hogy az anyagter­melés az iszákosság miatt sokat szenved. Llyod George beszédét igen hűvösen fogadták. A munkáspárt sértve érzi magát és igen izga­tott kedvben van. Az írek vezetői azt javasol­ják, hogy Írországot vegyék ki ez intézkedések alól. Az unionisták hajlandók a kormányt tá­mogatni, mert remélik, hogy a liberálisok az al­koholra vonatkozó törvényekkel a legközelebbi választásoknál elrontják helyzetüket. BUDAPEST! HÍRLAP •&­ H Dardanellák ostroma. — A Gallipolin rekedt angol és francia csapatok körülzárása. — Négy ellenséges zászlóalj megsemmisítése. — Szárosznál meglslusult a szövet­ségesek ujabb partraszálló kísérlete. — 1iz ujabb támadás kudarca. Konstantinápoly, máj. 1. A Milli távirati ügynökség jelenti. A fő­hadiszállás a következőket közli: Kabatepénél, a Gallipoli-félszigeten az el­lenség többféle kísérletet tett arra, hogy kisza­baduljon abból a szoros körülzárásból, melyhe­ jutott, de mi minden erre való kísérletét visz­szavertük. Az ellenséget arra kényszerítettük, hogy a tenger partjához ötszáz méternyire visszavonuljon és hajói ágyutüzének a védelme alá meneküljön. Súlyos veszteséget okoztunk neki. Az ellenségnek egy partraszállítási kísér­letét, a­melyet flottájának védelme alatt Szárosz mellett akart végrehajtani, teljesen meghiúsí­tották. A többi harctérről nincs különösebb je­lentenivaló. Megsemmisített angol és francia zászlóaljak. Atén, máj. 1. Mitilenéből jelentik, hogy négy angol és francia zászlóaljat, melyeknek visszavonuló útját a török csapatok elvágták és a melyek­ nem akarták megadni magukat, megsemmi­sítettek. (M. Távirati Iroda.) A szövetségesek visszavonulása. Milánó, máj. 1. .Saját tudósítónktól.) Milánói lapok tudó­sítói jelentik, hogy a szövetségesek csapatai az Égei-tenger szigetein visszavonulóban vannak. A szövetségesek veresége az egész vonalon tel­jes. Tenedoszba hétfőn ismét két, szerdán pe­dig három hadihajót vontattak erősen megron­gált állapotban. Angol sebesültek: London, máj. 1. A középtengeri angol expedíciós csapat 13 sebesült tisztjének névjegyzékét ma tették közzé. Köztük van két vezérőrnagy neve is, a­kiknek egyike belehalt sebeibe. Még egy megsérült angol hadihajó. Köln, máj. 1. (saját tudósítónktól.) A Kölnische Zeitung madridi távirata szerint az Inflexible angol pán­célos cirkáló nagy sérülésekkel Gibraltárba ér­kezett. A sérüléseket erre a célra kirendelt több száz angol munkásnak kell majd kijavítaniuk. A hajó mindkét oldalán óriás lyukak vannak és az ágyuk hatását egyéb sérülések is mutatják.­­Az Inflexible, a­mely bizonyára a Dar­danellák előtt sérült meg, egyike a leghatalma­sabb angol cirkálóknak. Vízkiszorítása 17.600 tonna, gépeit 43.300 lóerő hajtja és sebessége óránként 26.6 tengeri mérföld. Van rajta nyolc darab 30.5 centiméteres és 16 darab 10.2 centi­méteres kaliberű ágyú. A hajó 1907-ben épült az Indomitable-val és az Inviciblevel egyidőben.­ Angol Jelentések az ostromról. London, máj. 1. (Reuter.) A Dardanellák elleni akció áp­rilis 29-éig való lefolyásáról szóló jelentések szerint a szövetségesek partraszállított csapatai visszavertek sok török ellentámadást, a­melyek mind gyöngébbek és erőtlenebbek voltak (?)­. A szövetségesek vesztesége a dolog természeténél fogva igen nagy. London, máj. 1. Az április 25. és 29-ike között a Dardanel­láknál vivott harcok hivatalos leírása a követ­kezőket mondja: Hat különböző partvidéki helységet sze­meltek ki a hadsereg kiszállítására és ezt a had­műveletet az egész flotta támogatta. Az első nap eredménye az volt, hogy erős angol ausztráliai és francia haderők három főponton megvetették lábukat és pedig ausztráliaiak és újzélandiak Száritbak­ lejtőin, Kaba Tepétől északra, az an­gol csapatok Teke Bamnál és a franciák az ázsiai parton, Kum Kalehnál. Április 26-án nap­keltekor az ellenség még Szedil Bahr helységben tartotta magát, a­mely tele volt futóárkokkal. Ezt a hadállást az angolok ostrommal bevették. Hadállásunk ezzel a félsziget eme részén vég­legesen biztosítva volt. Április 29-én este a szö­vetséges csapatok egy futóárok-vonalat szálltak meg, a­mely Kaba Tepétől északra kezdődik. Időközben az ausztráliaiak és az újzélandiak a legnagyobb bátorsággal folytatták az előrenyo­mulást, állandóan harcolva az ellenséggel és foly­ton visszaverték az ellentámadásokat. Április 28-án reggel egy török divízióval heves ütközet támadt, melyet heves tüzérségi harc után Szárit­bak­ból kiszorítottunk. Az ausztráliaiak és az új­zélandiak minden támadást visszavertek és végül offenzívába mentek át. A franciákat is Kum Ka­lehnál négyszer megtámadták, de megtartották mégis minden hadállásukat. .A hadsereg és a flotta vesztesége e súlyos harcokban természete­sen tetemes volt. (A visszaverésről az angol je­lentés nem emlékezik meg. A szerk.) , London, máj. 1. (Reuter.) György király Robeck tenger­nagyhoz és Hamilton tábornokhoz a következő táviratot intézte: Nagy elégtétellel hallottam az elért siker­ről és arról, hogy a szövetségeseknek nagy el­len­állást kellett leküzdeniük. Kérem, közöljék a legénységgel, a szövetségesek legénységével is, fényes haditesteik alkalmával szives jókívánsá­gaimat. angol-orosz vetélkedés a Soszporuson. Szófia, máj. 1. (Saját tudósítónktól.) A Trgovinszki Vjeszt­nik a Dardanellák ellen való támadással kap­csolatban azt írja, hogy a kölcsönös eljárás jele annak a bizalmatlanságnak, mellyel Orosz­ország a szövetségesei iránt viseltetik. Az a gon­dolat, hogy Angolország és Franciaország a ha­talmukba keríthetik az Arany­szarvat, Orosz­országra nézve elviselhetetlen és ezért akarja Oroszország Konstantinápoly északi kapuját betörni, mielőtt a szövetségesei a déli kapun bejuthatnának. Mind a ketten tulajdonképpen egymás ellen harcolnak, de mind a kettőnek az garantált lettjobb gyapjú szö­ve­t­e M le­tt, meleg ruhák és künnyebbek is — Stájerpisz­toly 40.— K, Gyulay tásk­a 15— K­, Kardbojt 4.— K, Kardkotő 6.- K, Meleg Kertyű 4— K, Gyapjú gamásni 7— K, Tábori takaró 12.— K, Hátizsák 8.— K, fövőcsésze fedővel 1.50 K. Tábori Kulacs 3.— K és feljebb és minden cikk, melyre a hadse­regnek a feaborban szüksége van nagy választók­ban, jutányos árban beszerezhető 13T'130 Tiller M et­ét Tina Arian." Budapest, IV. kar., Váci­ utca 35. szám. — Ezredeknek kereskedőknek nagybani vetésnél árengedmény, erőlködése problematikus, mert Konstantiná­poly épp ugy, mint annakelőtte, bevehetetlen. Ferenc József király és a szultán. Konstantinápoly, máj. 1. A lapok közlik ama táviratok szövegét, a melyeket Ferenc József király és a szultán egy­mással váltottak a szultán trónralépés­ének év­fordulója alkalmából. Ferenc József király táv­irata így hangzik: Különös örömömre szolgál fölhasználni azt az alkalmat, a­melyet Felséged trónralépé­sének évfordulója nekem nyújt, hogy újból kifejezhessem legőszintébb szerencsekivána­taimat Felségednek és az ottomán birodalom­nak. Legforróbb kívánságom, hogy száraz­földi és tengeri haderőnknek fáradozásait e közös harcban, a­melyet ellenségeink kény­szerítettek ránk, teljes siker koronázza és hogy győzelmes háború után a jólét és a béke kor­szakának áldásai jussanak osztályrészéül né­­peinknek. A szultán választávirata a következőképp hangzik: — Teljes szivből mondok köszönetet Fel­ségednek a szeretetreméltó üdvözletért, a me­lyet Felséged szives volt trónralépésem évfor­dulója alkalmából hozzám intézni és kérem Felségedet, fogadja legmélyebb barátságom biztosítását. Egyesítem kívánságaimat Felsé­ged kívánságaival, hogy a Mindenható igaz ügyünknek adja a sikert vitéz szövetséges se­regeink általános győzelme utján. A szultán ünneplése. Konstantinápoly, máj.­­ A mai szelamlik históriai esemény jelle­gével bír, mert ma adták ünnepiesen a szultán­nak az El Ghazi (győzedelmes) nevet. A Zsófia­mecset előtti tér kora reggeltől kezdve zsufo­lolva volt emberekkel. A diplomáciai kar szá­mos tagja feleségükkel együtt szintén megje­lent a mecsetben, a­mely zsúfolva volt sok ezer főnyi ájtatos közönséggel, számos tiszt és ka­tona is volt jelen. A ceremónia legfontosabb része a kalifáért mondott imádság volt, a­mely­ben a szultánt először nevezték Ghazi néve. Rendkívül impozáns volt, a­mikor az ima el­hangzása után megdördültek az ágyuk üdvözlő lövései. A szultán, a­ki eddig a császári herce­gekkel az uralkodóháznak föntartott tribünön nézte végig a ceremóniát, most leszállt. A min­ber (oltár) előtt a szultán kezeit ég felé emelte, miközben az oltár magasságából egy török pap arab áldalmat mondott a szultánra, Törökor­szágra és szövetségeseire, a­kiknek végleges győzelméért könyörgött a Mindenhatóhoz. Nagy hatást tett, hogy a szultán, a­ki tábornagyi formaruhában volt, a császári hercegekkel és a hivatalos kísérettel, köztük a miniszterekkel, nagyobbrangú tisztekkel, szenátorokkal és kép­viselőkkel, valamint méltóságokkal nem a fen­tartott ajtón hagyta el a templomot, hanem a közönség számára kijelölt kapun. A szultánt ér­kezésekor és távozásakor mindenütt viharos lelkesedéssel ünnepelte a rendkívül nagy em­bertömeg. A belügyi és igazságügyminiszter had­nagyi formaruhát viselt, minthogy­ az új tör­vény szerint tegnap megkapták a hadnagyi rangot. Miért erőszakolja az antant a dardanellákat? Bukarest, máj. .. (Saját tudósítónktól.) A pétervári Szeverin Golosz nagy munkás újság párisi munkatársa, Pavlovics Mihály beszélgetett az egyik francia diplomatával, hogy megtudja, miért erőszakolja az antant minden áron a Dardanellák ostromlá­sát s milyen politikai célt akar vele elérni? A francia diplomata igen terjedelmesen felett a fölvetett kérdésre s noha nyilatkozatából észreve­hetően kiütközik a szándék, hogy az orosz közvéle­ményt és főként a munkásságot az antant önfelál­dozó egyetértésének hangoztatásával megnyugtassa, sok olyan beismerés van fejtegetésében, a­miből nyil­vánvaló, hogy az antantnak sok gondot okozhatott az ellenségnek számos nagy sikere, a­miket éppen a Dardanelláknál való erőfeszítéssel szeretne ellen­súlyozni. Az egyik ok, a­mely miatt, a diplomata szerint, a Dardanellák ostromát erőltetik, az, hogy Oroszor­száginak és a többi antant államnak is még nagy (?) embertartaléka van. A másik ok — és ez a lesz­ 1915. május 2.

Next