Budapesti Hírlap, 1915. szeptember-október (35. évfolyam, 243–303. szám)

1915-10-12 / 284. szám

1915. október 12 BUDAPESTI Mik? (284. sz.) rombolta. Az ellenség kénytelen volt ezt az állását kiüríteni. A Seddil Bahr-szakaszon felderítő osztagaink a balszárnyon az október 8-áról 9-ére virradó éjjel bombákkal megtámadták az ellenséges lövészárko­kat és zsákmánnyal tértek vissza. A többi fronton nincsen újság. & Carmatter9a*kaland vége. Milánó, okt. 11. A Sccolo jelenti Londonból: Az angolok el vannak szánva arra, hogy Szerbia segítségére Bulgária ellen erős haderőket vessenek latba. Már csak azt fontolgatják, hogy mennyi legyen az a haderő és honnan vegyék. Minthogy azon­ban 300.000-nél kevesebb ember semmiféle ala­pos munkát nem végezhet s minthogy máshon­nan nem lehet elég gyorsan szállítani, szükséges­nek látszik a Dardanelláknál levő haderőből el­venni s az ottani hadműveletekben a defenzívára szorítkozni, vagy teljesen föladni a hadműve­letet. Valamennyi katonai szakember meg van arról győződve, hogy komoly előhaladást Galli­polin igen nehéz elérni, sőt rövid időn belül egy­általán lehetetlen lesz, annyira, hogy e vállalko­zás föladása egyenesen hasznos volna. Egy angol­francia haditanács már tanácskozott ezirány­ban, és a közvélemény is meglehetősen elő van készítve erre a fájdalmas és pillanatnyilag a ka­tonai tekintély nézőpontjából tagadhatatlanul káros elhatározásra. Ifis orosz követségi psosua eîpassîi pâss. Chiasso, okt. 11. (Saját tudósítónktól.) A Corriere della Sera jelenti Aténból. Az olasz követségnek palotáját Konstantinápolyban a csőcselék állítólag kira­bolta és elpusztította. A felbőszült tömeg az ösz­szes elegáns faburkolatokat és diszítményeket letépte és elhurcolta. A rendőrség pedig tétlenül nézte a tüntetőket. A bolgárok. Hazafelé. Páris, okt. 11. Grekov párisi bolgár ügyvivő tegnap este a követségi személyzettel Svájcba utazott. El­utazása föltünés és incidens nélkül folyt le. Luganó, okt. 11. (Saját tudósítónktól.) Szlancsov római bolgár követ ma utazik el Rómából. Jekov tábornok nyilatkozata. Szófia, okt. 9. (Elkésve érkezett.) Jekov tábornok, az újonnan kinevezett ge­neralisszimusz és eddigi hadügyminiszter ma az osztrák, magyar, német és amerikai lapok kép­viselőit fogadta és előttük körülbelül a követ­kező kijelentéseket tette:­­ — Bulgária nem akar háborút. Mi csak akkor mozgósítottunk, a­mikor Szerbia a he-­­ 7 A h­ábo­ra a tengerei. Meisâiâ messîelt angol gőzös. Berlin, okt. 11. -i­­mr magamávirat szerint a Trieste nevű 1212 tonnás angol gőzöst Jytheránál egy búvár­hajó elsülyesztette. Mes Sorsseeröscit francia gőzös. Atén, okt. 11. (Saját tudósítónktól.) Kanéából jelentik, hogy a mult pénteken német búvárhajó a libiai tengerben egy francia szállítógőzöst megtorpedó­zott és elsülyesztett. A 23 főnyi legénység meg­menekült csónakon és három napi hányattatás után Kréta szigetére a monoroci tartománybeli Hadion Panteleimonba érkezett. Elveszett orosz cirkáló. Köln, okt. 11. (Saját tudósítónktól.) A Kölnische Zeitung szerint svájci lapok jelentik Pétervárról. A No­voje Vremjá­ban megjelent magángyászjelenté­sekből megállapítható, hogy egy orosz cirkáló a Keleti-tengeren az egész tisztikarral együtt el­veszett. Orosz hír német veszteségről. Hadisajtószállás, okt. 11. Az orosz vezérkar a következő jelentést adta ki: A Keleti-tengeren egy angol búvárhajó a német part közelében ágyútűzzel megsemmisí­tett egy német szállítmányt. A francia flotta új főparancsnoka. Páris, okt. 11. D'Artige du Fournet altengernagyot Bouet de Laperrere helyébe, a­ki betegsége miatt le­mondott, a francia hadiflotta főparancsnokává nevezték ki. D'Artige a háború kitörése óta a szíriai hajóraj és később a Dardanella-hajóraj parancsnoka volt. Atén, okt. 11. (Saját tudósítónktól.) A­mikor a király, autón kastélyába ment, nagy néptömeg ováció­ban részesítette. Mindenfelé erős az a meggyő­ződés, hogy a népet most másodszor mentették meg véres háborútól. A közeledés Bulgáriához. Atén, okt. 11. (Saját tudósítónktól.) Az irányadó sajtó­ban egyre szaporodnak azok a hangok, a­melyek a Bulgáriával való megegyezést ajánlják, sőt a két ország együttműködésének lehetőségéről is beszélnek és e fejtegetések során utalnak arra, hogy Görögország érdeke az, hogy ismét meg­erősítsék azokat a szálakat, a­melyek az orszá­got a középponti hatalmakhoz fűzték és a­me­lyeket Venizelosz csaknem teljesen széttépett. Genf, okt. 11. (Saját tudósítónktól.) A Gazette de Lau­sanne jelenti Párisból, hogy német részről mo­dus vivendit találtak a szófiai és aténi kormá­nyok számára, mely szerint Bulgária kötelezte magát arra, hogy a legcsekélyebb provokálást vagy vigyázatlanságot is mellőzni fogja, a­mely Görögországban elkedvetlenedést kelthetne és sem most, sem a jövőben Kavaila, Serres és Dráma városokra nem támaszt igényt. Bulgáriá­nak ezek a kijelentései a Zaimisz-kabinetet a semlegesség eddigi irányától, egészen eltérő irányra bírhatnák, sőt még annak lehetősége sincs kizárva, hogy a király rövid idő múlva a leszerelést elrendelje. Az angolok ijedelme. Rotterdam, okt. 11. (Saját tudósítónktól.) A Nieuwe Rotter­damsehe Courant londoni levelezője jelenti: Varsó eleste sem tett akkora hatást Londonra, mint Venizelosz bukása. Vissza kell mennünk Namur vagy Antwerpen elestének napjáig, mert csak akkor látták olyan általánosan a helyzet komolyságát, mint ma. Mindenki tudja, hogy a háború súlypontja hirtelen délkeletre helyező­dött át és senki sem titkolja, hogy ott sokkal válságosabb a helyzet, mint a­hogyan várták. Kezdettől fogva ismerték, hogy milyen hatalmas sztratégiai jelentősége van Bulgáriának a közép­ponti hatalmak és az ázsiai szövetséges össze­köttetésére nézve, de arra számítottak, hogy ezt a jelentőséget a görög hadsereg fogja egyensú­lyozni. Most azonban a német, osztrák és ma­gyar seregeknek elhatározott kísérlete várható, hogy Szerbián keresztül nyerjenek összeköttetést Törökországgal és e kísérletre biztosították ma­guknak Bulgária támogatását, míg az antant­hatalmaknak saját erejükkel kell szembeszáll­niuk ezzel a kísérlettel. Ha a németeknek sike­rük lesz, akkor mélyen behatolnak Ázsiába és Egyiptom veszedelembe kerül. London, okt. 11. A Nation című lap azt írja, hogy az angol politikusok kilenctized része még ma is azt óhajtja, hogy a bolgároknak a nemzetiségi el­ven alapuló területi követelései teljesíttessenek. Az Egyiptomban, Mezopotámiában és Gallipoli­ban kezdett angol vállalkozások sorsa a szerb eseményektől függ. Ha Szerbia görög segítség nélkül, az osztrák és magyar, német és bolgár hadsereg közé kerül, akkor súlyosan meg kell gyöngülnie. A szövetségeseknek legalább 200.000 embert kell oda küldeniök. Az egyvágányú Var­dar-vasúton való összeköttetés rendkívül nehéz. Biztosak vagyunk-e arról, kérdi a Nation, hogy h­a Konstantin király fölül marad, hogy Görög­ország nem megy-e túl a barátságos tiltakozá­son? Az angol pénz- és emberanyag-források nem kimeríthetetlenek. Kockáztathat-e Anglia új hadjáratot, mialatt belgiumi, franciaországi hadivállalkozásai még oly befejezetlenek. A ka­tonai helyzet nem jogosít föl túlzott reményekre. A Nation azt indítványozza, hogy Szaloniki he­lyett Albániában történjék a partraszállítás, a­hol Görögország meg nem akadályozhatja, hogy az ország Olaszország kezébe kerüljön és zálo­gul szolgáljon esetleges egyezkedések céljára-London, okt. 11. A Daily Chronicle írja: Görögországra nézve a casus foederis csak akkor áll be, ha Bulgária egyedül támadja meg Szerbiát, de nem abban az esetben, ha dőbb vagy egyidejűen a középponti hatalmak is megtámadják Szerbiát. A lap hozzáteszi: Venizelosz támogatni fogja az új kormányt. Venizelosz tiltakozása. Atén, okt. 8. (Elkésve érkezett.) A francia követ a miniszterelnökhöz a követ­kező levelet intézte: — Kormányom megbízásából van szerencsém Excellenciáddal francia csapatok első részének Sza-tonikibe való megérkezését közölni és egyidejűen ki­jelenteni, hogy Franciaország és Anglia, Szerbia szövetségesei, csapataikat kiküldötték, hogy Szerbiá­nak segítségére legyenek, hogy vele összeköttetései­ket fentartsák és hogy mindkét hatalom számít arra, hogy Görögország, a­mely barátságának már oly sok jelét adta, nem fog ellenkezni olyan rendszabá­lyokkal, a­melynek Szerbia érdekében történnek és a­melynek Görögország is szövetségese. Venizelosz miniszterelnök még az­nap este ezt válaszolta: — Levelére felelve, van szerencsém Excellen­ciádnak kijelenteni, hogy a királyi kormány, a­mely az európai háborúban semleges, a tervbe vett csele­kedetekhez való hozzájárulását nek­ adhatja meg, mert az Görögország semlegességét annál kifejezet­tebben csorbítaná meg, mert azok két hadviselő nagyhatalomtól erednek. A királyi kormánynak en­nélfogva kötelessége, hogy a csapatok átvonulása ellen tiltakozzék. Az a tény, hogy a csapatok kizá­róan arra vannak hivatva, hogy Szerbiának, Görö­g­­­ország szövetségesének segítségére menjenek, nem változtat a királyi kormány jogi helyzetén, mert még balkáni nézőpontból sem érintheti az a vesze­delem Görögország semlegeségét a casus foederis valóra válása előtt, a­mely veszedelem Szerbiát jelen­leg fenyegeti és nemzetközi csapatok kiküldését elő­idézi. Venizelosz: Az antant csapatszállítása. Genf, okt. 11. (Saját tudósítónktól.) Azonból jelentik, hogy Szalonikiban ez ideig 32.000 katona, közöt­tük ötezer angol szállott partra tüzérséggel és munícióval. A partraszállást folytatják. Venizelosz Franciaországban. Frankfurt, okt. 11. (Saját tudósítónktól.) A Frankfurter Zei­tung jelenti Konstantinápolyból: Bizonyosnak vehető, hogy Venizelosz elköltözik Görögország­ból és Franciaországba fog letelepedni. Lopás a róm­ai követségen. Konstantinápoly, okt. 11. (Saját tudósitónktól.) A Túrán jelent! Atonból, hogy a római görög követség irattárá­ból fontos iratokat elloptak. Görögország, Bulgária és Románia. — A négyes-szövetség vesztett játéka a Balkánon. — A görögök. Tüntetés a király mellett. I A casus foederis. I

Next