Budapesti Hírlap, 1917. április-június (37. évfolyam, 88–164. szám)

1917-04-24 / 107. szám

1917. április 24. BuDAPESTI HÍRlA? (107. sz.) radt el, mig Batthyány Tivadar gróf betegségével mentette ki mását. Az értekezlet után — a melynek lefolyásáról­­ti Budapesti Hirlap már beszámolt. — Apponyi Al­bert gróf egy újságíró kérdésére, hogy mi a véle­ménye az értekezleten történt fölszólalásokról, eze­llet válaszolta: h .ti eszmecsere eredménytelensége ellenére cseppet sem saj­nálom, hogy eljöttem, mert hasz­nosnak tartom már azt is, hogy ha azok, a­kik valóban jó szándékkal vannak s kik valóban kíván­ják a kettős monarkia erejének növelését, számol­nak a tényekkel, a­melyeken változtatni nem le­het, helyeslik azokat, akár sajnálják. Mert arra a fölvetett kérdésre, hogy miképp lehetne egységes akarat-k­alakulá­st biztosítani, a válasz egyszeri iga ^z. hogy est. a tarftkv^st fel kel adni, hat csak nem akarják veszedelmedet­ni azt, a­mi el­érhető, tudniillik a megegyezést a közösen érdeklő kérdésekben. Más szavakkal: minden olyan törek­vés, a­mely bármilyen mwidn­g, bármilyen for­mában­ a két állatfi fölé egy fjasasi­bb államiságot kíván helyezni, matematikai biztossággal ell a Af az­avarországgal való konfliktusra és ennélfogva a kettős moratrkia legnehezebb megpróbáltatására kelt, h­oga vei*t&cn. napihírek. (Időjárás) A meteorológiai intézet a kö­vetkező jelentést ad­ta ki: Ha.TánVtian­ büv.öit és cs ap^dékos idő uralko­dott. Eső, melynek mennyisége az északkeleti részeken a 10 mm. t sok helyütt meghaladta, majdnem minde­nütt esett. A hőmérséklet Traasimuma In C. fok Tolt Eimnébaojj minimuma — 2 C. fok Tátrafü­rejten. mttma — 2 C. fok Tátrafüreden. Néhány külföldi állomás reggeli hőmérséklete: Eéee 3 C. fok, Bexiki 4 C. fok, Brüsszel 1­0. fok. Időprognózis : Az időjárástan lényeges változáss nem várható. TivitaH prognózis: Változás nem várható. — (Komáromi János elbeszélésének) közlé­sét kezd­jük meg ma r­egén­y rovatunk helyén. Címe az elbeszélésnek, melynek közlése több napra terjed: Karrier. Bizonyára fölösleges, hogy közönségünkben­­külön ajánlással ébresszünk kedvet az elolvasására. Komáromi János munkatársunknak magyaros és minden izében művészi írásai mellett ma már senki sem megy el úgy, hogy meg ne állapodjék. Ez az el­beszélés egyik kitűnően sikerült műve a gyorsan nép­szerűvé vált írónak.­­ (A királyi pár Bosenbean.) A királyi pár vasárnap délelőtt 10 órakor Bozenbe érkezett. A pálya­udvaron Konrád báró tábornagy, nagyszámú tábor­nok és tiszt, valamint Bozen városának előkelőségei fogadták. A királyi pár a templomban részt vett a misén, utána pedig egyik nagyobb parancsnokság székhelyére ment ő felsége és meghallgatta a pa­rancsnok jelentését a hadműveletekről. A királyné e közben meglátogatta a bérházat. A királyi pár dél­után két órakor utazott vissza Bécsbe, a­hová ma reggel nyolc órakor érkezett meg.­­— (Heng­elmüller báró meghalt.) Henger-Vári Hengelmüller László báró, volt washingtoni nagykövetünk Abbáziában meghalt. Az elhunyt dip­lomata. Pesten született 1815-ben. Elvégezvén a Ke­leti Akadémiát, Szerbiában működött 1889-ig meg­hatalmazott miniszteri ranggal osztrák és magyar követként, Milán király lemondása után pedig Brazí­liába helyezték át hasonló minőségben. 1804 októbe­rében rendkívüli követnek ít. Északamerikai Egye­sült­ Államokhoz n­evezik ki, 1902 decemberében rendkívüli nagykövet, majd valóságos nagykövet lett. Ebben az állásában megmaradt 1913 januárjáig, mikor nyugalomba vonult. Utóda Dumb­a nagykövet volt. Stengelmüller báró Cleveland, Mac-Kinley, Roo­ Isevelt és Taft elnökségét szolgálta s végig s igen eszes diplomatának bizonyult. Amerikába szakadt véreink­­mindig lelkes támogatójukra találtak benne. Kedvelt „A nősténytigirils" és „Csókos fa éjszakák"­ főszereplőjével is Külvárosi regény négy­­felvonásban. Ír Bemutatásra kerül­t I » Előadások 4, 6 és 6 órakor, embere volt I. Ferenc József királynak, a­ki 1898-ban titkos tanácsossá nevezte ki. 1906-ban a magyar báróságot adományozta neki. 1910-ben pedig a fő­rendiház tagjává nevezte ki. . . (Az állami tisztviselők memoranduma.) Mint értesülünk, Batthyány Tivadar gróf ma el­járt a kormánynál annak a memorandumnak a dol­gában, melyet a köztisztvigetők húsvéti nagygyű­lésén elfogadtak. A memorandum­ban tudvalevően a háborús segítség fölemelését, a szolgálati prag­matikát és a végleges fizetésrendezést kívánják a tisztviselők. Batthyány gróf a memorandumot sze­mélyesen adta át Toleszky János pénzügym­iisz­ternök és Klebelsberg Kunó gróf miniszterelnökségi államtitkárnak, a többi miniszternek pedig postán küldte el.­­ (Eltüntetés.) A király saját kérésükre való nyugdijazásu­k a­karatából. sak évi érdemes hivatali működésük elismeréséül Bane­ Ödön dr. vallás- és közoktattásü­gyi minisztériumi miniszteri tanácsosnak a Szent István-rend kisikfize­zőjét. Klauzál Gábor mi­niszteri tanácsosnak ped­ig a Lipót-rend lovagkereszt­jét adományozta.­­ (A berlini sztrájk ellen.) A katonai ható­ság beavatkozása következtében most már teljesen megszűntnek mondható a minap kitört berlini sztrájk, a­mely a német fegyver- és muníciógyárak­ban tovább tartott. Április 19-én a katonai hatóság kihirdette, hogy az ostromállapotról szóló törvény alapján ezeket a gyárakat kalancsi vezetés alá he­lyezik. A­zokn)i­k­ a személyeknek, a­kik ezekben a gyárakban dolgoztak és április 14. óta abbahagyták a munkát, április 21-én, szombat reggel hét óráig ismét munkába kellett é­leniük. Iaresak munkakép­telenségüket be nem tudják bizonyítani. Április 19 ike óta a munkásoknak a katonai vezető bele­egyezése nélkül tilos munkahelyet változtatni, a munkából elmaradni, a munkát abbahagyni, meg­tag­adni, vagy halogatni. Úgyszintén tilos a f­egy­ver-és munkciógyárak munkásait szóval vagy írásban,­­ avagy nyomtatvány terjesztésével sztrájkra izgatni. A­ki e rendelkezések ellen vét, megbüntetik. Azokat a katonaköteles munkásokat, a­kik április 14-ike óta abbahagyták a munkát és legkésőbb április 21-én reggel munkába nem állottak, ez időtől kezdve ka­tonai szolgálatra behívottaknak tekintik, katonai zsoldot kapnak és a haditörvények alá tartoznak. Ennek az intézkedésnek az lett az eredménye, hogy szombaton reggel a fegyver- és munkciógyárak mun­kásságának háromnegyed része ismét munkába ál­lott. Az elmaradottak többnyire nők.­­ (A záróóra meghosszabbítása.) A bel­ügyminiszter a minap a záróra meghosszabbítása, dol­gában nálajárt egyik küldöttségnek, — mint jelen­tettük — azt mondta, hogy a nyári időszámítással egyidőben semm­iesetre sem hosszabbítják meg a záróórát, de ha a nappal hosszabb lesz, reméli minél előbb intézkedni fog a kormány a záróóra meghosz­szabbítása dogjában. A küldöttség erre azt a kérést terjesztette elő, hogy lehetőleg május elsején már hosszabbítsák meg a záróórát. Ez a kívánság, mint értesülünk, teljesülni is fog: május elsejétől kezdve egy órával meghosszabbítják a záróórát.­­ (Ingyentej a katonák gyermekeinek.) Az újpesti Stefánia-szövetség által létesített Stefánia­alapnak hadiárvák és hadbavonultak gyermekeinek ingyentejjel való ellátására Károlyi László gróf, fóti nagybirtokos ura 50.000 koronát adott.­­ (A szegedi nyugalmazott főügyész öns­gyilkos­á­g­a.) Szegedről jelentik: Ivouskovitz Sán­dor dr., Szeged szabad királyi város nyugalmazott főügyésze ma délelőtt főbelőtte magát és meghalt. Ivánkovits dr. súlyos idegbajban szenvedett, a­mit nagymértékben fokozott legidősebb fiának néhány nappal ezelőtt történt halála.­­ (Hősi halál.) Brauer József, a 21. honvéd gyalogosezred hadnagya 1916 július 17-én huszonegy éves korában Kremieniecznél, az orosz harctéren hősi halált halt. Holttestét családja hazahozatta és tegnap délután fél négy órakor volt az új köztemető halottasházából katonai pompával a temetése, a me­lyen bajtársai és ismerősei nagy számban vettek részt.­­ (Visszaélés a cipőforgalomban.) A Cipő­középpont m­i kommünikét adott ki, a melyben arra figyedneztek­ a közönséget, h­ogy a cipőkészle­tek tömeges összevásárlása veszedednezteli a cip­­ő­készletek arányos elosztását és hogy az 1916. évi IX. törvénycikk szerint kihágást követ el az, a­ki nyerészkedés céljából saját házi szükségletét arány­talanul meghaladó mennyiségben vásárol cipőt. En­nek a büntetése két évig terjedhető fogház és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetés. A cipőkereskedők minden vevőnek csak egy pár, az üzletben fölpró­bált cipőt szolgáltathatnak ki. A kommünikével kapcsolatban fölhívjuk a cipő­középpont és a rendőrség figyelmét, hogy kísér­jék éber figyelemmel, mi folyik mostanában nap­nap után a nagyobb cipő üzleteknél. Kora hajnalban ugyanis társzekerek szoktak megjelenni egyes bol­tok előtt, a­melyek­ kiírják, hogy „nincs olcsó ci­pőjük", s zsákokba csomagolva, rengeteg árat csempésznek el — aligha a Cipőközéppont rendelete szerinti Viszont az üzletek megnyitásával már nem olyan fürgék és dél felé jár az idő, mire a százá­val tolongó vevősereg előtt megnyílnak ezeknek az üzleteknek az ajtói.­­ (Gyászrovat.) Paar Károly hercegt, az­ urakháza tagja, néhai f­enenc József király főhad­segédjének testvérbátyja, tegnap 83 éves korában meghalt Bécsijén. Mauthner Imrét, a Mauth­ner Testvérek és Tár­sai bőrgyár és nagykereskedés főnökét ma délután temették el a kereskedelem és ipar szaktekintélyei­nek nagy részvételével a kerepegl­uti temetőben. A temetésen a kereskedelmi kormány képviseletében megjelent Maly Ferenc miniszteri tanácsos. KÜI­«tettségileg vqUsV ]f«i*flWalice a Bőripari Középpont, a Magyar Bőrbeszerző Részvénytársaság, a Mauth­ner Testvérek és Társai btsrgyár tisztviselői és több száz munkása, a Gyári párosok O­rszágos Szövtságe, a l­óvárrosi Kereskedők Egyesülete, a Borkereske­dők Országos Egyesüle­te és több jótékonysági intéz­mény. Kivonult az újpesti gyár egész tűzoltósága. A gyászszertartás IMZOTUS főkántor vezetésével a do­hány­ utcai főtemplom énekka­pa által előadott gyász­énekkel kezdődött, majd Hevesi Simon dr. főrabbi mondott búcsúztatót. A beszéd után a tűzoltók sor­fala között vitték a­­koporsót a sírbolthoz, a­hol Wiigner Antal igazgató a gyár tisztviselőinek és munkásainak gyászát fejezte ki meleg szavakkal. Panos Aurél, százados a 3. honvéd huszár­ezredben, április 21-én Budapesten meghalt. Teme­tése kedden délután négy emkor lesz a farkasréti temető halottasházából. Bacquehem Olivér, az urakháza tagja, a köz­igazgatási bíróság első elnöke, az éjjel Bécsben 69 éves korában influenza következtében meghalt. Karvasy György földbirtokos vasárnap, Buda­pesten meghalt. Temetése kedden délután négy óra­kor lesz a kerepesi­ temető halottasházából. Varasdi Varesanin Marián báró, gyalogsági tá­bornok, Bosznia és Hercegovina volt tartományi fő­nöke Bécsben az éjjel hetven éves korában meghalt.­­ (A felmentés­ek szabbályozása.) A honvé­delmi miniszter a felmentések átvizsgálására legutóbb kiadott rendele­et­ kiegészítéseképpen a felmentési ké­relmekkel és javaslatokkal követendő eljárásra, nézve újabb, pótló intézkedéseket rendelt el. A rendelet első része a folyamatban lévő kérelmekkel követendő eljárást szabályozza. E­­.-ek­et április huszadikán túl me­­zŰnik­ a honvédkerületi parancs-ttoks­ágok mindennemű, tehát mező- és erdőgazdasági felmentési joga­ is, úgy hogy a f­elmen­tésekről kizáróan a hon­védelmi miniszter dönt. Mindazok a­ felmentések, a­melyeket április huszadikáig bezárólag az előzőkben említett hatóságok rendeltek el, fölül-cisugálás alá kerülnek. Az április huszadika után megadott, kizárólag a honvédelmi miniszter által adott felmentések már nem esnek felülvizsgálat alá. A­kiknek felmentése még elintézést nem nyert, azonban engedél­lyük van az elintézés megvizsgálására sem jelentkezni nem kötelesek, sem pedig a névjegyzékbe nem veendők föl. Az 1017. évi április harmincadika után lejáró fel­mentések, meghosszabbitás­t célzó kérelmeket és javasla­tokat nem kell továábterjeszteni, hanem utasítatni kell a kérelmezőket, hogy­­­ felmentés meghosszabbítása iránt való kérelmüket a felülvizsgálatból kifolyóan szükséges jelentkezés, illetve összeírás alkalmával adják elő. A ren­delet második szakasza a jövőben előadott kérelmekkel követendő eljárást szabályozza és bőséges utasítással szolgál az erdőgazdasági fölmentések tekintetében. A harmadik, negyedik és ötödik szakasz a már bevonult egyének fölmentéséről, kivételes intézkedésekről és a fölmentettek nyilvántartásáról szól. Végül elrendeli a honvédelmi miniszter, hogy ennek a rendeletnek az érde­keltekre vonatkozó részeit a hatóságok hirdetmények, esetleg lapok utján általánosan hirdessék ki.­­ (Egyesületi hirek.) Az Országos Közműve­lődési Tennes tegnap tartotta meg Károlyi Mihály gróf elnöklésével évi rendes közgyűlését. Károlyi el­nöki megnyitójában rámutatott a többi között az elemi iskolák fontosságára és hangoztatta az államosítás szükségeségét, a­melyet a felekezetek sérelme nélkül, de meg kell majd oldani. C­ilágyi S­ándor titkár az el­múlt évi munkásságról számolt be. Arkay Kálmán dr. ügyvezető alelnök előterjesztette azokat az­ akciókat, a­melyekkel a magyarság faji és nyelvi öntudatát, a mai, gyar föld védelmét akarják szolgálni, a­mi a­ háború után nemzeti tekintetből elengedhetetlenül szükséges lesz. Operschall Tál a, legnagyobb elismeréssel szólott, külö­nösen Arkay Kálmán ügyvezető alelnök működéséről. Falussy Árpád, Molnár Viktor, Béldy Ákos gróf ama-. gyámig és a­ magyar nyelv erősítésének védeknezés­én­ek kérdésével foglalkoztak. Több társaskör fölk­érésére két rzabad előadást, tartott Barner Kornél dr. egyetemi tanár és közigazga­tási ítélőbíró » budai Vigadó épületében a jövedelmi 5 «^»HISBH^BSBBBBfiaBHSSBBiWSIBHBBnfiaHIS I Belváros, Váci-tárca 9. afTM** Telefon: 63—99. g Tom Shark. » kiváló imerika detektív legújabb eneta a • B ' M. tengeri *.­*©jfc©ljaxsi Izgalma« detektiv-dráma öt felvonásb­­n. Tom Shark. — Alwin Nein« Vit-játók három felvonás­ban. EiÂEBEEBœras5Bî3EaBH^aœ

Next