Budapesti Hírlap, 1918. szeptember (38. évfolyam, 204–228. szám)
1918-09-20 / 220. szám
Mindez azonban most már csak tarka mesének bizonyult és a javaslat törvényerőre emelkedése remélhetően, hosszabb időre véget vetett a pacifista radikálisok hiú ábrándozásainak. A közös pénzügyminiszter Budapesten, SpitzmüllerSándor közös pénzügyminiszter ma délután három órakor Traeger dr. kormámytiz- ikar kíséretében Budapestre érkezett, hogiy bemutatkozó látogatásokat tegyen, azután pedig hosszabb ideig a pénzügyminisztériumban tanácskozott A tud hisztér a dévitán folyamán fölkereste Wekerler Sándor miniszterelnököt, majd Szterényi József báró kereskedelemül minisztert A negyvennyolcas alkotmánypártból. A Maim. Tud. Jelenti: A negyvennyolcas alkotmánypártban ma este nagy volt az élénkség. Sok képviselő járt fönt. Ott volt több főispán is. Akormány tagjai közül megjelentek Wekerle Sándor miniszterelnök, Szterényi József báró, Zichy János gróf és Gál Sándor államtitkár. A képviselők élénken tárgyalják a politikai kérdéseket. Mosolyogvafogadták néhány lapnak válsághírét, különösen pedig azt a hírt, hogy a miniszterelnök a választójogi törvényhez nem kapta meg a szentesítést. A párt tagjai ugyanis tudták, hogy a törvényt a király már szeptember 11-én szentesítette. Tisza István gróf zágrábi útja. Zágrábi tudósítónk jelenti, hogy a zágrábi írtságok ellentmondó hírekkel kommentálják Tisza István gróf zágrábi látogatását, melynek jelentőségéről, úgy látszik, teljességgel tájékozatlanok. Jellemző, hogy a politikai tényezőkkel folytatott tárgyalásokról egyik újság sem tud semmit. A Novoszti szerint Tisza szombaton Mária-Bisztricán a sógornőjét és Protic prelátust látogatta meg és ugyanaznap Szentiván-Zelmán, Nagymarodon és Varasdon is járt volna, de nem tudni kinél és miért. Szombaton Rauch Pál báró volt bánt is fölkereste. Vasárnap a hadosztály tábornok kíséretében automobilon bejárta a várost és Bosnrák élelmezési főnökkel tárgyalt. Aznap este Szarajevóba utazott. A bilarni Liszt azt írja, hogy Tisza István gróf tíz nap moha Szerajevóból visszatér Zágrábba. Osztrák miniszterek Budapesten. Wimmer báró osztrák pénzügyminiszter és Czupis Landvwehr miniszter ma reggel Bécsből Budapestre érkeztek és a délelőtt folyamán a miniszterelnöki palotában Wekerle Sándor miniszterelnökkel, Popovics Sándor pénzügyminiszterrel és Szünnap Sándor báró honvédelmi miniszterrel tanácskoztak a hadiszolgáltatások ügyében. Wimmer báró délután három órakor visszautazott Bécsbe. Gulácsy István elégtétele. tízzel a címel megemlékeztünk tegnap arról az elégtételről, amelyet Gulácsy István dr., a méltatlanul, megtámadott heres alispán kapott Ung vármegye közigazgatási bizottságának fegyelmi választmányától. Beszámolónk negyedik sorába boszantó sajtóhiba csúszott be. Azt írtuk, hogy az alispán „nem csak puritán, de nagytekintélyű és nagytudású ,reprezentánsa a magyar közigazgatásnak“ és ezt az igazságot a szedőgép ördöge így tálalta föl: az alispán nem volt puritán. A sajtóhibát, amelyet különben csak rosszakarat nem ismer föl,ezzel kiigazítjuk. Változás a főispáni karban. *A király a miniszterelnök előterjesztésére Meskó László dr.-t, Szabolcsmegye és Sieuer György dr.-t, Torontálmegye főispánját, fiü és buzgó szolgálataik elismerése mellett, saját kérésükre állásuktól fölmentőkül és Bottka Béla nyugalmazott főispánt Torontálmegye főispánjává nevezte ki. Ujabb nyit levél. Egykori pártvezére, Károlyi Mihály gróf után ima Beck Lajos képviselő intézett nyílt levelet választóihoz. Belügyi reformokat sürget, a választójogi kérdést nem tartja elintézettnek, a perszonális uniót és a főrendiház reformját kivonja. A horvát képviselők mandátuma. A horvát országgyűlés a nyári szünet előtt törvényjavaslatot fogadott el, mellyel az ez év végén lejáró ülésszak a háború utáni időig meghosszabbíttatik. Mint a zágrábi hivatalos újság jelenti, a király a törvényt szentesítette. A görög katolikus román püspöki kar értekezlete. A görög katolikus román püspöki kar tagjai Nagyváradon értekezletet tartottak, melyen Radu Demeter nagyváradi, Frentiu Valér lugosi, Hosszú Gyula szamosujvári püspökök, Luciu ,Vazul, a ba ttilPIHIREK. A Szent Gellért-fürdő. , Közel hét esztendei munka után végre elkészült a főváros Szent Gellért-fürdője és szállója. A régi Sárosfürdő helyén óriás épülettömb emelkedik, tele nehéz toronnyal és kupolával, úgy hogy messziről nézve azt a benyomást kelti, mintha az épület, a maga testességével versenyre akarnakelni az öreg Gellérthegy monumentalitásával. A verseny persze az épület rovására üt ki s nyomban kitűnik, hogy már ebből a nézőpontból, is rossz helyre épült. Följebb, a hegy oldalába kellett volna építeni — a viz odavezetése még csak nagyobb költséget sem okoz — s előtte kellett volna elterülnie a parknak, a mely, most a hegyoldalba került. A hegyoldalban szebb lett volna az épület s minthogy főképpen betegek számára építették, nyugodalmasabb is, hiszen a Gellért-tér a maga nagy kocsi- és villamosforgalmával, sőt helyiérdekű végállomásával éppen nem pihenni akaró betegek számára való hely. Ezen természetesen most már nem lehet segíteni, valamint azon sem, hogy az épület homlokzata minden művészi invenció nélkül való, meglehetősen barátságtalan alkotás. Annál nagyobb meglepetést kelt az épület belseje. Gazdagság, fényűzés és pompa fogad mindenfelé s ha akad is itt-ott valamelyes ízléstelenség, az az első pillanatra kiütközik a berendezés egységes, finom, művészi tónusából. A legnagyobb dicséret ez, amelyet a Szent Gellértfürdő és szálló belső megalkotásáról el lehet mondani. A már megszokott tarkapesti kirakatberendezés helyett igazán finom, ízléses és csakugyan előkelő fürdőt és szállót kaptunk, amely minden igényüket ki fogja elégíteni azoknak, akiknek számára épült, a gazdag és beteg idegeneknek. Az épületcsoport két részből áll: az egyik a fürdő, a másik a szálló. A kettő össze van épitve s a szállóvendég kényelmesen lejut a gyógyító fürdőbe a szállóépületen át. A Gellértheggyel szemközt, a Kelenhegyi-ut felől van a fürdő főbejárata, a melynek övezetét Róna Józsefnek a gyógyulást jelképező szoborcsoportja tartja. Az előcsarnokból, a melynek pilléreit és boltíveit impozáns hatásúvá teszi a színes keramitmozaik burkolás, a pénztár és ruhatár csarnokába jutunk. Innen a hajdani római termák méreteire emlékeztető, színes üveggel födött, monumentálisan kiképzett, karzatos, hatvannégy méter hosszú és tizennégy méter széles középponti fürdőcsarnokba kerülünk. Minden fürdő bejárata ebből a csarnokból nyílik, amely középső, kupolás részével összeköttetésben van a szálló nagy hídjával, valamint a régi kolostorudvarokra emlékeztető árkádos díszudvarral, mely egyébként összetolható üvegtetejével födött télikertül is szolgál. Innen egy félkörű, nyitott pázsitos udvarra visz az út. Két levegőbút van itt: ezeken át szívják a friss levegőt az épület helyiségeibe. Itt a kertben helyezték el Lányi Dezső szobrászművésznek műkőből készült külcsoportozatát. A nagy csarnok egyik legszebb ékessége a frizszerűen kiképzett, tíz díszüvegezésű ablak, melyek Hende Vince festőművész kartonjai után Arany Buda halála époszának főbb jeleneteit ábrázolják. Kiérve a folyosóról, mely az ivókúra célját szolgálja, hatalmas terraszra érünk, ahonnál elénk tárul a Gellérthegy déli lejtőjének fenséges panorámája. Most, ősz elején, szebb, hatalmasabb és ragyogóbb ez a panoráma mindennél, ami odabent csillog az épületben s úgy érezzük, hogy e nélkül a fenséges környezet nélkül bajos lett volna nagyszabású fürdőt építeni. Ez a környezet viszont megkívánta azt a pompát és fényűzést, amellyel a Szent Gellért-fürdőt megépítették: az ember művészetének közelébe kellett érnie annak, amit ezen a helyen a természet alkotott. A Gellérthegy déli lejtője minden szépsége mellett még arról is nevezetes, hogy a legegészségesebb hely egész Budapesten, valóságos klimatikus gyógyítóhely, ahol télen a legenyhébb és a legállandóbb az idő. Ma még egy része rendezetlen, de nemsokára hozzáfognak ehhez a munkához is és a Szent Gellért-fürdő olyan parkhoz jut, amelynek sehol sem lesz párja. A gyönyörű diszkerten túl — Lendl Adolf ötletére — barackligeteket létesítenek, hiszen a Gellért-hegy mindig híres volt csudaszép, pompás izű őszibarackjairól. Az enyhe klímában meg fog teremni a füge is és ápolni fogják még a török pirosítót is, amelyet a budai basák termesztettek valaha a Gellérthegy déli lejtőjén. A szálló főkapuja a Gellért-téren van. A karzatos előcsarnok, amelybe belépünk, impozáns látvány. Monumentális kiképzése, keleti szőnyegei, pompás bútorai nagyszerű hatással vannak a belépőre s ez a hatás még fokozódik, a mikor megnézzük a csarnok felső részében csoportosuló helyiségeket. E termek valóságos iparművészeti kiállítás számba mennek s bár különböző stílusban vannak megtervezve, mégis harmonikus egészet alkotnak. Egymás mellett sorakoznak az író- és olvasóterem, egy nagyon bájos orgonaszinű adams stílusú műszálon, a modernizáltan empires zeneszoba, egy tágas játékterem s egy kisebb játékszoba. Ugyancsak innen nyílik a nagy étkezőterem, menyezetig érő diófaburkolattal, később egy kisebb étkező rezeda szinti faburkolattal, végül a Gellérthegy felé néző kilátással a márványos nyilvános étkezőterem, amelyhez tágas, nyitott terrasz csatlakozik. A szállónak százhetvenhat lakószobája van. Legnagyobb részüknek külön előszobájuk, de legalább is kettős ajtajuk van. A Gellért tér felőli közép részen előszobából, szalonból, hálószobából, kísérőszobából és úgy vízvezetéki, mint termális vizet szolgáltató, valamint szénsavas vezetékkel is ellátott fürdőszobából álló lakosztályok készültek, amelyeknek bútorzata is kiválóan előkelő. Legtöbb lakás előszobából és tágas hálófülkés szobából áll, falba épített szekrényekkel, falfülkébe állított és hideg s meleg vízszolgáltatással berendezett mosdókkal. Az ízléses bútorok Szablya-Frischauf tanár vezetése mellett készültek. A szállót és fürdőt Sterk. Sebestyén és Hegedűs műépitek építették s hogy pompássá, ízlésessé, világvárosiassá lett, abban nagy része van elsősorban Bódy Tivadar polgármesternek, Márkus Jenő volt tanácsosnak, Bérczes Jenő tanácsosnak, aki az építés és berendezés munkáját befejeztette, Kemény Géza tanács-főjegyzőnek, aki a legnehezebb időkben vezette az építés ügyeit, Bossiányi Béla igazgatófőorvosnak, Benedek Dezső fővárosi bizottsági tagnak és Bánlakig Gém főmérnöknek, a szálló és fürdő gazdasági igazgatójának ■ * * A Szent Gellért-fürdő és szálló épületét tegnap délután mutatták be a sajtó meghívott képviselőinek. A megjelenteket Bődi Tivadar dr. polgármester üdvözölte, majd a meghívottak nevében Rákosi Jenő mondott köszönetet a polgármesternek.. A sajtó képviselőit Bérczes Jenő dr. tanácsos, a városgazdasági ügyosztály vezetője, Bossányi Béla dr. igazgató-főorvos és a tervező műépítők kalauzolták az épületben. Az ünneplés megnyitás, amelyen a kormány és a hatóságok képviselői vettek részt, ma délután hatodfél órakor volt. A megjelentek között ott voltak Némethi Károly és Gál Sándor belügyi államtitkárok. Szomjas Lajos helyettes államtitkár, Bogát István katonai parancsnok, Kara báró tábornok, Albrecht vezérőrnagy, városparancsnok, Dörtenbach őrnagy, a porosz hadügyminisztérium képviselője. Bárczy István főpolgármester, Sándor László főkapitány. Ripka Ferenc, a gázgyár vezérigazgatója, Marton Jenő, Rottenbiller Fülöp és Zsigmondi Jenő miniszteri tanácsosok. Kurschák József, a műegyetem rektora, a főváros tanácsának tagjai, a törvényhatósági bizottság gaulai, a kerületi elöljárók és az összes főtisztviselők, azonkivül még igen sokan mások. Amegjelenteket Bódy Tivadar polgármester üdvözölte s azután csoportokra osztva bejárták az épületet. A télikertben a filharmonikus zenekar hangversenyzett s a hangversenyt a Himnusz vezette be. A Gellért-fürdő és szálló e hónap 20-án nyílik meg a nagyközönség számára. (Időjárás.) A meteorológiai intézet a következő jelentést adta ki: Hazánk időjárása, az utóbbi 24 órában derült, száraz és meleg maradt. A hőmérséklet maximuma 30 C. fok a Délvidéken általában, minimuma: 4 C. fok volt Botfalun. Néhány külföldi állomás reggeli hőmérséklete: Bécs 13 C. fok, Lemberg 13 C. fok, Brüsszel 17 C. fok, Stockholm 13 C. fok, Szerejevó 12 C. fok, Szaja . 12 C. fok. időprognózis: Lényegtelen hőváltozás és nyugaton elvétve esti várható. Távirati prognózis. Enyhe, nyugaton elvét»« csakidék. Budapesti Hírlap(‘220 sz.) 1918. szeptember 20. rúzsfalvi metropolita helynöke és Negrut balázsfalvi tanitóképző-intézeti igazgató vettek részt. Az értekezleten megvitatták Petrichevich-Horváth Emil báró kormánybiztos amaz értesítését, hogy az érseki tartomány területén levő román felekezeti iskolák épületeit az állami iskola javára átvenni szándékozik. A püspöki értekezlet, mint a K. E. jelenti, elhatározta, hogy ez ellen tiltakozik.