Budapesti Hírlap, 1918. szeptember (38. évfolyam, 204–228. szám)
1918-09-22 / 222. szám
fcácskai svábok se emlékeznek erre a Mária Terézia idejében mondvacsinált és görög, nem német képzésű Mária Theresiopel névre. Menjünk tovább: itt van Grosswardein, Kaschau, Klausenburg és csak zárójelben ezt se mindemül nonpareille szedéssel Nagyvárad, Kassa, Kolozsvár, azután Oedenburg (Sopron), Pressburg (Pozsony), Kronstadt (Brassó) és Dreikirchen (!?). — Tövigvamm* A porosz vasúti minisztérium hivatalos kiadva mai Poprádból Deutschendorfot és Iglóból Mendorfot csinálnak, holott ezeket a neveket a legöregebb cipszerek se ismerik már. Mimet nemzet szempontból érthetetlen, hogy mint a kis német alltreutsch zug-könyvkereskedőnek a telos Trentschin kedvesebb a 'történeti ősmagyar Trencsénnél, úgy a Könignipmissische Ministerium der öffentlichen .Erbenen a cseh-lót brigádok idejében jobban kedveli a már említett Lucenccet a magyar Losoncnál,Varint mond Várna, Velikál (?) Felka helyett. Pod- Unt (?) Podolin, Urdud Erdőd helyett satöbbi, satöbbi. Tehát inkább tótul, csak magyarul nem! Megjegyzendő végül, hogy a nagyobbrészt az idevaló nép előtt is ismeretlen neveket a német utas csak Eunsbachiában, de nem az állomási épületek homlokzatán látja és a nép ajkától nem hallja, tehát teljességgel félrevezetően hat reá az ő hivatalos útmutatója, amit az első kárpáti harcok idejében Magyarországra jött német katonák ismételt panaszuk tárgyává lettek — úgy látszik eredmény nélkül! —a m a. fl bajtársi szövetségek orvosi kongresszusa. Budapest, szept. 21. A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében ma délelőtt tíz órakor nyílt meg a magyar, osztrák és német bajtársi szövetség orvosi szakosztályának kongresszusa, melyen török és bolgár küldöttek is részt vettek. A királyt József Ferenc királyi herceg képviselte. A királyi herceg, aki pontban tíz órakor érkezett m meg, huszárkapitányi tábori formaruhában volt, míg Auguszta királyi hercegasszony, aki Apor bírónő udvarhölgy kíséretében jelent meg a kongreszszuson, vöröskeresztes ápolónői ruhát viselt. A királyi herceget és a hercegasszonyt Szterémi József báró kereskedelmi miniszter, mint a magyar bajtársi szövetség ügyvezető elnöke, Grósz Emil dr., az orvosi szakosztály elnöke, Vámbéri Ruszlem dr., a szövetség igazgatója és Gelencsér Miksa dr, az orvosi lakosztály titkára fogadta. Az elnöki emelvényen Szlerényi József báró miniszter, Kircímer Márton dr., a birodalmi kancellár képviselője, Omer Kasa és Zia Muri török tábornok-orvosok, Hochenegg tanár, az osztrák bajtársi szövetség orvosi szakosztályának elnöke, Zeng János gróf kultuszminiszter, Ambróz gróf, a külügyminiszter képviselője, Bódy Tivadar polgármester,idős tanár német titkár foglaltak helyet. Megjelentek még: Wlassics Gyula báró, a főrendiház elnöke, Tóth Gusztáv dr. igazságügyminiszter, Clorbaczevszky osztrák egészségügyi miniszter, Várkonyi városparancsnok, Némethi Károly államtitkár, Bogát katonai parancsnok, Teleki Pál gróf, Müller Kálmán báró, Folkusházy Lajos alpolgármester, Határa Ferenc rektor és sokan mások. Az ülést Szterényi József báró miniszter nyitotta meg. Üdvözölték a királyi herceget, mint a király képviselőjét és a királyi hercegasszonyt, a kik — úgymond — velünk élnek, velünk éreznek, a kik a mi nemzetünknek őseitől öröklött hűségét és ragaszkodását felséges uralkodóházunkhoz ill, közöttünk tanulták megismerni és a kik iránt a német hűséges ragaszkodással viselkedik. — A harctérrőljött fenséged, mondotta a miniszter, a kor őseitől öröklött vitézséggel mindnyájunk szeretetének és csodálatának tárgya, édes atyja példájára a legkonokabb ellenséggel szemben áll őrt a király szolgálatában és a haza védelmében-A miniszter ezután német nyelvek az idegenből ,jött vendégeket üdvözölte. E háborúban, úgymond, két tudományáé hanol egymás ellen, két tudomány,ág mutathatja fel a legnagyobb vívmányokat: a tekhnika az egyik oldalon, az orvosi tudomány a másikon. Amíg azonban a teknika legfőbb feladatának ma azt tartja, hogy soha nem sejtett találmányait a pusztításnak, a megsemmisítésnek szolgálatába állítsa, addig az orvosi tudomány fő célja einek épp az ellenkezője: az emberi munkaerő helyreállítása, helyreállítása mindannak, amit a technika rongáló munkájával nem tudott teljesen elpusztítani. Amott a pusztulás, itt a megváltás. (Tetszés.! S ha önök, tisztelt uraim, képviselői az orvosi tudománynak, valamennyi szövetséges államban, amelynek katonái kint a harctéren vállvetettek, egy egész tllentéges világ ellen harcolnak, ha önök a királyért és hazáért vérző katonák segítségére vannak és igyekeznek őket katonai, azután pedig polgári hivatásuknak visszaadni, ha önök, uraim, nem értek volna el egyebet, mint azt, hogy a mögöttes országrészeket megszabadították és megkímélték a járványok pusztításaitól, már akkor is kiérdemelték az emberiség legnagyobb háláját. A legmélyebben érzett hálával nézzük az önök teljesítményeit és üdvözöljük önöket mint az orvosi tudomány képviselőit. Ezennel megnyitom az ülést és felszólítom a mélyen tisztelt gyülekezetet, kiáltsa velem együtt: Legkegyelmesebb urunk, minden tudomány és kultúra istápolója, ő felsége éljeni A nagygyűlés háromszoros éljent kiáltott a királyra, mire József Ferenc királyi herceg a következő beszédet mondotta: — Ő császári és apostoli királyi felsége megbízott engem, hogy az ő legmagasabb személyét a tudománynak e fényes ünnepén képviseljem. A szövetséges államok minden vidékéről gyűlt itt egybe az orvosi tudomány szine-java, hogy a hadi egészségügy életbevágó kérdéseit megvitassa. Midőn őszinte köszönetet mondok Nagyméltóságodnak kedves szavaiért és kötelességemnek fogom ismerni ő felségeik előtt hódolatukat tolmácsolni, egyben őszinte örömömnek kívánok kifejezést adni a fölött, hogy ennek a nagyjelentőségű tanácskozásuknak székesfővárosunk a színhelye. E tanácskozásukhoz ő felsége legmagasabb megbízásából, aki legmelegebb érdeklődéssel és jóindulatával kíséri az orvosi tudomány fejlődését és legnagyobb elismeréssel viseltetik az orvosi kar hadi teljesítményei iránt, sikert és eredményt kívánok. A királyi herceg ezután németül a következőképpen folytatta beszédét: — Ő császári és apostoli királyi felségének nevében és legfelsőbb megbízásából szívből üdvözlöm önöket, uraim, a szövetséges hatalmak onosi tudományának képviselőit. Szövetséges országainkból közelből és távolból fontos tanácskozásokra siettek ide, hogy itten bajtársi egyetértésben közös erővel dolgozzanak. Három fontos kérdés áll tanácskozásaik homlokterében és vár megoldásra. A helyes orvosi kiképzés és az állandó továbbképzés állami szükséglet, mert a jó orvos áldás az országra és a nép testi jóléte nagyrészt az önök kezében van. — Őssászári és apostoli királyi felsége túlhatalmazott engem annak kijelentésére, hogy megkülönböztetett jóakaratot tanúsít az orvosi továbbképző akadémiák fölállításának előtte már Liliért terve iránt. (Élénk tetszés és éljenzés.) — Hogy milyen fontos a jó orvos, azt a háború újra fényesen bebizonyította. Sok ezer embert visszaadtak a frontnak, a munkának, foglalkozásuknak, olyan embereket, akiket régebbi háborúkban nem lehetett meggyógyítani és akik tehetetlen rokkantakká váltak. — Ádáz ellenséggel kell küzdenünk a fronton, aki orvul közeledik baráthoz és ellenséghez, megmérgezi az egészséget s ez a malária. Önök legjobb tudásukkal küzdenek ellene. Itteni tanácskozásaik ennek a súlyos feladatnak megoldását is elő fogják mozdítani. — Becsületbeli adósságunk és kötelességünk a hadirokkantakról gondoskodni és őket, amennyire lehetséges, Ernát keresetképes emberekké kiképezni. A legnagyobb gyalázatvolna, ha a háború után egész sereg senyvedő emberünk lenne, aki koldulni kénytelen, mert munkaképtelen. Meg kell gondolnunk, hogy ők, csakúgy mint az eredetiek és a harcosok, odaadták, ami nekik a legbecsesebb, odaadták egészségüket és igen gyakran feláldozták jövőjüket. Az ő szenvedésük és vérük nekünk erőt adott újabb sikerekhez s az ő áldozataiknak köszönhetjük a mi gazdag és virágzó jövőnket. — Csudálattal gondolunk azokra az orvosokra, akik fáradhatatlanul, éjjel és nappal a legteljesebb kimerülésig dolgoztak, mig nem messze tőlük a legelkeseredettebb csaták dühöngtek. Az irgalmasság kötelességét nehéz harcok közben a Vízvonal közelében hősiesen teljesztették. Hűséges segítőtársak voltak, a kik szívükkel és bátorságukkal legyőzték a halált. (Tetszés.) — Gondoljunk azokra is, a kik áldozatul estek kötelességüknek, a kiket a betegség vagy a golyó pusztított el. — Önök, uraim, az irgalmasság fejedelmei, akik a megsebesült ellenségben, — hiszen az is, mint mindenki, juhos szenvedésében magatehetetlenné válik — csak a szenvedő embert látják. Az önök munkája, uraim, újra felépíteni azt, amit mások elpusztítottak. Az önök művészete a háborúban csudákat lett. Az önök tudománya nem ismer országhatárokat. Önök itt állanak, különböző országokból származva, fenséges tudományuk nevében egyesítve. Sokat igérő munka vár önökre. Legyen művészetük és tudományuk a jövőben a béke munkája, járuljon hozzá ez is, hogy minden népek a békében egyesüljenek. — Dérászán és apostoli kiráéri felségének legfelsőbb megbízásából önöknek és reményteljes munkájuknak szerencsét és gazdag sikert kívánok az emberiség javára! A királyi herceg csengő lángon elmondott beszédet a közönség hosszantartó viharos eljennéssét fogadta-Grósz Emil tanár mondta el ezután megnyitó beszédét. — Tárgyalásaink főtémája, úgymond, az orvosok kiképzése és továbbképzése. De éppen ilyen fontos és nélkülözhetetlen kellék a feddhetetlen, szeplőtlen jellem. E két nélkülözhetetlen kvalifikációt meg-szerezve, a közjó, az állam és a társadalom, a védőerő és a polgári lakosság érdekében követelnünk kell, hogy az orvosi rend a polgári életben is, a katonai szolgálatban is megkapja azt a hatáskört és azt a pozíciót, amelyre szüksége van, hogy a nagy feladatokat megoldja. Meg kell követelnünk az egyéni jogosítást az állami élet minden terén. A kilátások az eredményes munka előfeltételének elérésére kedvezőek. Őfelsége ismételten kifejezést adott az orvosi rend iránt érzett elismerésének és bizalmának, így nyilatkozott a német császár is. A korona jóakaratától és a törvényhozás bölcseségétől várjuk a hatáskört és a megfelelő pozíciót. Az élénk tetszéssel fogadott megnyitó után az üdvözlések következtek. A magyar királyi kormány nevében Zichy János gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter beszélt és legmelegebben üdvözölte a megjelenteket. Az a törekvés, úgymond, amely a közegészségügy jelentőségének megvilágítását, annak az emberiség fejlődésére, a néperőbentartására, a nemzeti vagyon és a nemzeti kultúra fejlesztésére irányuló hasznát és fontosságát feltüntetni kiváltja, talán sohasem volt időszerűbb és sohasem megokoltabb, mint a most dúló világháború alkalmából, amidőn annyi pusztulás és annyi szenvedés következményeit kell majd orvosolnunk. Biztosan remélem és kívánom, hogy a most meginduló tárgyalások eredményei a népegészségügyre üdvösek és a háborúban szenvedett sérelmek enyhítésére és gyógyítására hasznosak lesznek. Legyenek meggyőződve, hogy a magyar kormány az egészségügy fontosságát és annak az ország és a nemzet jövőjére való horderejűt méltányolja s örömmel üdvözli a közegészségügy fejlesztésére iránnyúló törekvésüket. Bibián István gróf külügyminiszter nevében és ■ megbízásából Ambrusa Lajos gróf rendkívüli követe és meghatalmazott miniszter üdvözölte a kongres- s szus tagjait. Bódy Tivadar dr. polgármester a székesfőváros nevében hódolattal köszöntötte a kir. herceget,*, ki királyunk fejedelmi érdeklődését képviseli a kongresszus fenkölt szellemi és tudományos munkája iránt. Üdvözölte a kongresszus résztvevőit, akik az emberiség legtöbb javai érdekében tanácskozásokat folytatnak s együttes munkájukkal is tanúságot tesznek arról, hogy népeink szövetségét a legmagasabb eszmék is szilárdan kapcsolják össze. Ezután Kirchner Márton dr. tanár, a porosz belügyminisztérium közegészségügyi osztályának vezetője tartotta meg díszelőadását a közegészségügy jelentőségéről és kiépítéséről. Vázolta a közegészségügy fejlődését a háború előtti félszázadban. E fejlődésnek nagy része van abban, hogy a szövetséges népek egészségesen és erejük teljességében léptek be ebbe a háborúba. A világháború kitörésekor a hadseregek föl voltak szerelve mindazzal, ami a csapatok egészségének megóvása érdekében szükséges. Ez volt az oka annak, hogy még sohasem volt olyan kevés járvány, mint a mostani háború alatt és még sohasem tért vissza annyi sebesült szolgálatképesen a frontra, mint most. További következménye az, hogy az ország lakossága, amelyet megóvtak a járványoktól, mindeddig egészségének károsodása nélkül el tudta viselni a háborúval járó nélkülözéseket. Előadásának második részében áttért arra, mily feladatok várnak reánk a békében, hogy a népeket mennél hamarabb arra az egészségügyi nívóra emeljük, amelyen a háború előtt állt. A nagy ,tetszéssel fogadott előadás után a díszütés véget ért, mire az előkelő társaság, élén a király képviselőjével, József Ferenc királyi herceggel és a kongresszus védőjével, Auguszta királyi hercegasszonnyal, eltávozott. Délután három órakor ugyancsak a Magyar Tudományos Akadémiában megkezdték az érdemleges tanácskozást, amelynek napirendjén az orvosi kiképzés és továbbképzés kérdése volt. Hozzászóltak Archof tanár (Berlin), Tandler Gyula dr. tanár (Bécs), Zia Nu.fi basa tanár (Konstantinápoly), Liebermann Leó dr. tanár (Budapest), Thenen J. dr. (Bécs), Klohenegg Gyula tanár (Bécs), Dietrich tanár (Berlin) és Adrim dr. tanár (Berlin). Végül elhatározták, hogy a kérdésről hétfőn rggel nyolc órakor a Tudományos Akadémia kistermében tartandó szűkebb köri értekezleten eszmecserét folytatnak. A kongresszus tagjai holnap, vasárnap délelőtt, a malária elleni küzdelemről fognak tanácskozni, délután meglátogatják a Gellért-fürdőt, azután sétahajózásra indulnak és megtekintik a Margitszigetet Az orvoskongresszusról hódoló táviratot küldöttek királyunknak, a német császárnak és a török, fesultánnak. Zichy János gróf yalias- és közoktatásügye 1914. szeptember 22.Budapesti Hírlap (m *.)