Budapesti Hírlap, 1918. november (38. évfolyam, 256–281. szám)

1918-11-24 / 276. szám

1918. november 24 dik, nem oszlik föl, hanem a főváros közönségének biztossága érdekében tovább folytatja működését.­­ (Miniszteri biztos a vidéki hírlapírók szövetségében.) A félhivatalos Politikai K­­iadó jelenti a következőket: A vidéki hivatásos hírlapírók részéről már «régebb idő óta elégedetlenség nyilatko­zott meg a szövetség vezetőségével, különösen Szá­vay Gyula elnökkel szemben. Kifogásolták, hogy nem hivatásos újságírók intézik a szövetség ügyeit s hogy Szávay elnök ezekre támaszkodva, a szövet­ség hivatásos újságró-tagjainak szociális érdekeit nem képviseli. A szövetség számos tagja, jórészt ka­tona- és menekült újságírók, sérelmeit emlékiratba foglalva, a belügyi kormány elé juttatták. Jánosi Zoltán belügyi államtitkár fogadta az újságírók kül­döttségét, melyet Habár Mihály, a Budapesti Újság­írók Egyesületének főtitkára vezetett és nyomban teljesítette a hivatásos újságírók kívánságait. Intéz­kedésére a belügyminiszter vizsgálatot rendelet el a Vidéki Hírlapírók Országos Szövetsége ellen, fel­függesztette a szövetség működését és a szövetség ügyeinek vitelére miniszteri biztosul Major József szerkesztőt, a V. N­. O. Sz. alelnökét küldte ki. Mi­után így Szávay elnököt, Fenyves Ferenc főtitkárt és a szövetség egész vezetőségét elmozdította állásá­ból, Major miniszteri biztos négytagú bizottságot vett maga mellé az ügyek intézésére. A bizottság tagjai Benedek Árpád, Győri Imre, Hajnal Jenő és Vermes Ernő hírlapírók. E jelen­téssel szemben Szávai­ Gyula elnök nyi­latkozatot küldött be nekünk, a­melyben ezeket, mondja: A vinesi utuaoírok Országos Szövetsége azok­kal az állításokkal szemben, mintha a Szövet­ség vezetősége a menekült és katonaviselt újságírók érdekei iránt rideg részvétlenséggel viseltetnék és felsegítésükre csak garasokat juttatna, a­közt, hogy­­ ezek az állítások rosszhiszeműek és valótlanok. A VAOS­z. a leszerelések és menekülések kezdetén már intézkedett, hogy katonái és menekültjei minden tü­zetesebb vizsgálódás nélkül 300 korona minimális pénzsegítségre tarthatnak igényt, azonfelül ha ru­házatra van szükségük, azt részükre kieszközöljük s a Szövetség házában berendezett szerény Otthonunk keretei között magukat díjtalanul elszállásolhatják. Ahány katona vagy menekült sorainkból jelentke­zett, az legalább is ezt a segítséget minden nehézség nélkül megkapta. A­kiknél különös okok többet ja­valltak, azok többet­­ kaptak. Ezt az ügyvezető tit­kár közh­íré tette tagjaink közt s lapjainkban. Az a három menekült tagtárs, a­ki az elnöknél küldött­­ségileg eljárt, szintén megkapta, mindössze az egyiknél merült fel az a sérelem, hogy az iroda készpénze kifogyván, csekkben kapta meg a 300 ko­ronáját, a­mi felett igen energikusan fejezte ki a ve­zetőség ellen megbotránkozását. A­mi már most az elnöknek lemondásra való invitálását illeti, ez valóban megtörtént és pedg ultimátumos 24 órás határidővel , vagy díszes elvonulás biztosítása mel­lett, vagy a 24 óra múlva bekövetkezendők külön­beni terhe alatt. Minthogy azonban ezt az elnök nem tartotta helyénvalónak, s a szövetség negyedfél­­száz tagjának többségét a megjelent három mene­külő tagtársban és 20—30 örökkön békétlenkedő társában nem tudta kiolvasni, oda nyilatkozott, hogy sem az ünneplés által magát megvesztegettetni, sem fenyegetés által megfélemlíttetni nem en­gedheti, hanem lelkiismerete nyugalmában bevárja a közhatalom itézkedését, mely — bizonyára alapos vizsgálat eredményéhez szabottan s a felelősség átvé­telével teszi meg intézkedéseit. Ugyanis nem az el­nökségért folyik itt a harc, attól talán könnyen meg tudnék én válni, mert 24 év alatt eléggé kielnököl­hettem a vidéki ujságírók közt magamat s bizonyára akadnak, a­kik elhiszik, hogy ennél kellemesebb szó­rakozás is van a világon. Nem folyik a harc azért a félmillió korona pénzért, melyet sok fáradozással, önmegtagadással 24 év alatt összegyűjtöttünk, s mely az én kezemre, lelk­ismeretemre és becsüle­temre van eddigien bízva. Ettől nehéz megválni, mert nem oly könnyű elhatározni, hogy melyik vidéki újságírónak is adhassam azt át. Hogy melyik haj­landó vállalni. Hiszen ha népszerűséget akartam volna szerezni, szabadkezű és lelkiismeretű osztoga­tással talán sikerült is volna. De becsület lett volna ez? Ezért kellett elhárítanom a megtisztelő küldött­­ségi ajánlatot, ezért kellett inkább a közhatalm in­tézkedést és vizsgálatot provokálnom­. Sajnos, eddig ily vizsgálat nem történt, legalább hozzám nem szólt eddig senki és így kételkedem is abban, hogy a for­radalom egyik legeszményibb célját, a­ egyesületi szabadság biztosságát a Hatalom vizsgálat nélkül, egyoldalú igényjelentkezés alapján fellépő tény­ke­­déssel elhomályosítani akarná. Budapest, 1918. nov. 23-án Szávay Gyula. — (A nyugdijan katonák.) A nyugdíjas ka­tonatisztek, havidíjasok és altisztek ma délután gyű­lésre jöttek össze. Szsák ezredes főtanácsos ismertette a nyugdíjas katonák kívánságait, a­melyek a követ­kezők: Kérik ugyanazokat a kedvezményeket, a­me­lyeket a ténylegesek már megkaptak, a nyugdíjnak létminimum alapján való rendezését, a lakbérsegít­­ség általános kiutalását és a drágasági segítséget olyan mértékben, mint a­milyenben a ténylegesek megkapják. Molnár Dezső altábornagy, a tényleges katonatisztek országos egyesületének elnöke indít­ványozta, hogy a nyugdíjasok haladjanak együttesett a ténylegesekkel, mert céljaik közösek. Ezt az indít­ványt elfogadták és a­ tényleges­­tisztekkel­­ való kö­zös tárgyalásra­ hattagú bizottságot választottak. Ez­­után kimondták a katonai nyugdíjasok országos egyesületének megalakulását és elnökké megválasz­tották Perczel József altábornagyot.­­ (A fiumei mag­yar iskola-i.) Vasárnap délután a fiumei magyar iskolák ■­ tanítói­­és tanárai a Magyar Nemzeti Kaszinóban elhatározták, hogy minden magyar iskolában folytatni fogják az előadá­sokat, így a Fiumei­­Kiviteli Akadémián is, aimelynek hazatért hallgatóságát a Hallgatók Köre ez után kéri fel, hogy mielőbb térjen a főiskolára vissza. Fiuméban a rend teljes.­­ (Mégis tilos a szesz!) A rendőri sajtó­iroda hivatalos kiadása nyomán mai számunkban megírtuk, hogy a szesztilalmat a mai naptól kezdve enyhítik és szabad lesz bizonyos kisebb mennyiségű bort és szeszt kiszolgáltatni, sört pedig korlátlanul. Ma azután megjelent egy újabb hivatalos rendőri sajtóirodai kiadás, a­mely kijelenti, hogy első köz­leménye téves, a mennyiben a szesztilalom továbbra is teljes egészében fönnáll s a rendelet ellen vétőket szigorúan megbüntetik. . . (A mu­rác­sán­­yi köztársaság­.) A múit csütörtökön Muracsány elöljárósága — mint a Pécsi Napló írja — a kis muraközi falut önálló köztársa­sággá kiáltotta ki. Az alig pár száz lelket számláló falu azzal kezdte meg állami életét és szuverenitásá­nak gyakorlását, hogy a nála sokkal nagyobb Le­remé községnek ultimátumot küldött azzal a köve­­teléssel, hogy a­ Idényes szőlőhegyet záros határidőn­ belül adják át Muracsány köztársaságnak, ellenkező esetben fegyveres erővel fogják a muracsányiak a letenyeiektől a szőlőhegyet elvenni. Letenye elöl­járósága a bősz fenyegetésről a kotori vasúti állomás őrségét értesítette és megkérte az őrség parancsno­kát, hogy nyújtsanak oltalmat a muracsányiak fe­nyegetései ellen. E fenyegetést ugyanis egészen ko­molyan lehetett föltenni, mert a muracsányiak közül sokan a bécsújhelyi­­munkciógyárban dolgoztak és onnét nagymennyiségű éktain­ot, kézigránátot és lövőszert hoztak haza, persze engedele­i nélkül, a fa­urakba. A kotori őrség parancsnoka, Magyar Imre tüzérfőhadnagy szombaton délután három órakor harminc matrózzal és egy Stern nevű Csáktornyai zászlóssal bevonult Muracsányba. Alig­­értek be a faluba, az egyik ház tetejéről lövések dördültek el és a másik pillanatban egy matróz holtan rogyott össze, három másik pedig megsebesült. A matrózok erre megrohanták a házat, a helmét a lövések jöttek, de a lövöldöző parasztok a kerten át­­ menekültek. Egyet mégis sikerült elcsípni és a matrózok saját házának fala mellé állítva, kivégezték. A muracsányi köztársaságnak ezzel vége is lett.­­ (Főiskolai hallgatók szabadszervezete.) A Magyar Kurír jelenti: Pénteken megalakult a fő­városban az egyetemi és főiskolai hallgatók keresz­tényszociális szabadszervezete, a­mely célul tűzte ki, hogy az egyetemi és főiskolai hallgatók szociális téren szellemi és gyakorlati kiképzést nyerjenek és a munkásmozgalmakkal szoros kapcsolatban meg­teremtsék a jövő modern intelligenciáját. Az alakuló ülésen Giesswein Sándor dr. prelátus elnökölt, a­ki megnyitójában részletes programot adott. A szabad­szervezet fölhívja a vidéki egyetemi és főiskolai hallga­ókat, hogy szintén alakítsanak ilyen szabad­­szervezeteket és jelentsék be csatlakozásukat az el­nökségnél (Budapest, IV., Kossuth Lajos­ utca 1. szám, III. lépcső, II. emelet).­­ (A ruharendelet, a rokkantak és a nyug­m­­­­ások.) A Politikai Híradó jelenti: A hadügymi­­nisz­érium sajtóosztálya közli, hogy a ruharendelet ügyében a rokkantak küldöttsége járt a hadügymi­nisztériumban és kérte, hogy a rokkantakat vegyék ki a ruharendelet kötelezettsége alól. A hadügyminisz­térium eleget tett a rokkantak jogos kérelmének, annál is inkább, mert a rájuk vonatkozó rendel­kezések tévedésből maradtak ki a rendeletből. A hadügyminisztérium tehát ez után is közli, hogy a rokkantak az összeíró lapra­ csak azt írják rá, hogy rokkant. Egyéb rovatokat nem kötelesek kiölteni és nem is kötelesek ruhát vagy egyebet beszolgál­tatni. Ugyanezek a rendelkezések, a­melyek a rok­kantakról szólnak, vonatkoznak általában a nyug­díjas szemétekre is, a­kik szintén nem tartoznak ruhát beszolgáltatni. A bizalmi férfiak kötelesek a legszigorúbb ellenőrzést gyakorolni, hogy a vissza­élések elő ne forduljanak és csakis valóban rok­kantak és nyugdíjasok vegyék igénybe ezt a ked­vezményt. . . (Dohé­nykisárusok sérelmei.) A Magyar Dohánykisárusok Országos Egyesülete ma Szende Pál pénzügyminiszteri ál­amtitkárnál járt. Hevesi Jakab, a küldöttség vezetője kérte, hogy a neki át­adott memorandumot, melyben a dohányk­iárusok sére­get foglaltatnak, jóindulattal intézze el. Szemle Pál államtitkár ezt megígérte. A küldöttség ezután Garami Ernő kereskedelmi minisztert kereste fell, a­kit arra kértek, hogy a levéljegy jutalékot egy szá­zalékról öt százalékra emelje föl. Kérték továbbá a kereskedelmi miniszter intézkedését arra nézve, hogy a dohánytrisánisok gyújtóhoz jussanak.­ A miniszter megígérte, hogy a evu.itóm­zériát megszünteti. Kije­lentette továbbá, hogy a bélyeg után járó egy száza­lék jutalékot kevésnek tartja.­­ (A telefondíj.) A budapesti telefonhálózat üzemosztálya nyomatékosait figyelmezteti a díjaik­kal hátralékos előfizetőket, hogy a hónap végén min­­den felszólítás nélkül fizessék be díjaikat, mert ellen­kező esetben a háborúból visszatértek érdekeinek, védelmére le fogják szerelni a készülékeket. A nagy készülékhiányon csak így tudnak segíteni.­­ (Vasúti munkások lemondatták Debre­cen polgármesterét.) Debrecenből jelentik: A szervezett vasúti munkásság a forradalmi átalakulás óta várta Márk polgármester lemondását. Ez azon­ban tegnapig nem történt meg. Péntek este fél tizen­egy órakor a vasúti munkásság bizalmi embereinek küldöttség jelent meg a polgármester lakásán, a­ki azonban gyengélkedő lévén, nem személyesen fo­gadta őket és így a küldöttség vezetője, Nagy Lajos, a Nemzeti Tanács tagja, a polgármester feleségének adta elő jövetelének célját. A polgármesterné a kül­döttség kívánságát tolmácsolta férjének, a­ki erre a következő lemondó nyilatkozatot adta át a kül­döttségnek: Kormánybiztos úr! Ma este feleségemnél egy vasúti munkásküldöttség jelent meg, élén Nagy Lajossal, követelvén, hogy polgármesteri állásom­ról haladéktalanul mondjak le. Kérem nyugdíjaz­tatásomat. Feleségemnek azt is kijelentették, hogy ha szemem lett volna, már eddig is meg kellett ■volna ezt tennem. Az erőszaknak engedve, kérem nyugdíjaztatásomat. Debrecen, 1918 november 22. Márk Endre: Nagy Lajos, a Nemzeti Tanács tagja, a lemon­dást ma reggel nyújtotta át Handler Gyula kormány­biztosnak. A vasúti munkásság azonban nem elég­szik meg a polgármester lemondásával, hanem köve­teli, hogy a régi uralom nagyobb szerepet játszó fő­­tisztviselői is mondjanak le. Kívánják, hogy távozzék állásából a polgármesterrel együtt Magos György dr. tiszti főügyész és Aczél Géza mérnök is. Ez ügyben az éjjel a vasuti alkalmazottak bizalmi férfi testülete értekezletet tartott, a­melynek határozati­ értelmé­ben fölkérik a kormánybiztost, hogy­ a két főtiszt­viselő nyugdíjaztatása iránt haladéktalanul intéz­kedjék.­­­ (Gyászrovat.) Ötöprösi Geréby Gyula földbirtokos november 19-én ötvenegy éves korában Kecskeméten elhunyt. Kaldrovits István november 20-án hetven­nyolc éves korában Újbányán meghalt. Temetése Garamréven volt.­­ (Az Orvostanhallgatók Szövetsége) ma megalakult. Ideiglenes hivatalos helyisége: az Or­vosszövetség főtitkári helyisége (Szentkirályi­ utca 21. III. emelet). Hivatalos idő délelőtt 8-tól 12-ig, délután 2-től 6-ig. Érdeklődésének felvilágosítással szolgálnak. * — (Katonaújságírók gy­űlése.) A katonaúj­­­ságírók vasárnap, e hónap 24-én hat órakor az Ott­hon-körben ülést tartanak. — (Terjed a spanyol járvány.) A tiszti fő­orvosi hivatalhoz beérkezett jelentések szerint teg­nap 326-an betegedtek meg, a halálozások száma pedig 38 volt. Gyógyultan 46-en hagyták el a kór­házaikat, a­melyekben 1339 egyént ápolnak. Illeté­kes helyen a járvány terjedésének okát a nagy tö­megmozgalmakban, számos né­pgyű­lések­ben, közgyű­lésekben és az átvonuló katonák nagy tömegében látják. A járványbizottság különben a legközelebbi napokban ülést tart, hogy megvitassa a további teen­dőket.­­ (A mozi munkásainak tömörülése.) A magyar mozgóképszakma ipari, művészi és szellemi munkásainak országos szövetsége címen a jövő hé­ten megalakul a filmgyárak, film­kölcsönzők és moz­góképszínházak mindenrendű alkalmazottjának egy­séges szervezete, a­melynek keretében egyes szakosz­tályok fogják megvédeni a munkások érdekeit. Az átalakulás, a­melyhez eddig a szakmának mintegy ezer tagja lelkesen csatlakozott, nemcsak a vállala­tokkal szemben lesz egységes blokk, hanem azokkal karöltve föl akar készülni a magyar mozivilágot fenyegető rendkívüli veszedelmekkel szemben is. Az előértekezleteket mindenkor este, a hivatalos órák után tartják.­­ (Kik adnak vasárnap 4, hétfőn élelmi­szert a katonáknak?) A katonákat fogadó­­ és ellátó bizottság közli, hogy vasárnap a Kossuth Lajos-utca, Kristóf-tér, Magyar-, Molnár-, Mária Valéria-, Türr István-utca, Múzeum-körút és Szer­vita-tér, hétfőn a Visegrádi-, Csáki-, Pannónia-, Katona József-, Sziget-, Korall-, Wahrmann-, Ügy­nök-utca, Pozsonyi-út és Külső Váci út a régi vámig leh­ombolTI runk&r­ezzo SZ.­ 11

Next