Budapesti Hírlap, 1920. január (40. évfolyam, 1–27. szám)
1920-01-17 / 15. szám
1920 január 17.Budapesti Rirlap (15. sz.) . - - •3 Fag&ás ettem Meviiskolatum eredni améríkai pip&rekréiné JVet»uda drogériában 11375 IV, Kossuth La jos-it. 10. Tflliíl ik IbIsi i maximális áron vagyononkint vajj.v ház. pincébe Beállítva, a: Rákoczi-ut 57»b. Telelőn „Jozsef* 52—73. BORESTÉLYEK at SMXIMN Január 12»tállS.ig Kaphatók Sir. -,Kemény-ÁrpolcB borai: Plébános, Rizlihg,PiusKotály, Ringató Január 19«161 2'5-ig Kaphatóit Sz alusszay I. és fiai borai: SzikSa-Rizsihg, Chateau. Január 26»46J 31*.ig KaphatóK Váci Püspök niefjalmi borpinc^ borai: Leányka szemek, Rajnai Rizing, Leányka asszó KCKSS apró87.pmű, C-féri*féle, vagyontételekben vagy ívivarban házhoz szállva, pincébe lerakva, IX. Dávid János és fia cégnél. VIII . Kender utca 4*. Telefon: József 25-76. 1107 M LUÁNST, gyöngyöt, aranyat, platinát és ezüstöt horribilis áron 115-29 Clanon ékszerész, Budapest,vriger Rottenbiller utca 14. vezetője 1919. december hó 6-án a budapesti büntetőtörvényszék előtt. ,4 tiszta jövedelem a „Nemzéti Honureg"-et illeti. Ara K10.— Porto K1-50 Kapható az összeg előzetes beküldése esetén a BUDAPESTI HÍRLAP könyvosztályánál. itta el mindennap 11519 H!Í€n Cslő opera táncsűvészből ___x.___ 4a a szenzációs varieté-műsor. — Kezdete este fél 7 órakor. moszkvai n»KJ- H Csicsó-család 3 Spw Könvmrmr.; ír' Ma, és mintiennap Gyártás és Huszár mint ,5 .jBlíce és Fricc’■ Szőllősy és Gpr.-ről v a A D A ÍJ « .i Csodapá U" cima H D M fi Ferenczy, Vidtor »Fővárosi Orfeum «(!!)!! este 7 órakor. ^j?imű operettben, Sólyom, stb . Kezdete ROYAL-OEFEUM Minden cete fél 7-kor Csillanó U csili a«?«. Hürmath'ég UTfcrkorit? szenzációs operett'p ¤»b ni-«■s.-vihári e* varié*emítsor, ROYAL-KABARE• ,C»61 7i bolti es \ iragh Ihlet és ö kitűnő _________nj'tréfa és bohóza* Párisi ház fiffiSSftS Briiliánst, S^«£ Wribilisáron íjgl5....?S'.’,Sf. MEGJEtEKT sz :OVC-a a Ara:t5 korona. Kapható t £tJs4P£STI HIRI.AF kinóthig^itatában, Vili f Jozzef. jómt 6. stb. és niifteen könyvesboltban. Újrai napokaié s Brendbal: ‘V vtój/a te do..... ..... Wi’de Oszkár A szepség £.Q70fiája Páter Witter: A XieuiWssancie.. a 3 könyvíré pbjtto . 33.— 13 20 15 40 4 -Kapható!: a BUDAPEST! HÍRLAP könyvosztályánál.legjobb --------- ^ ^ ^ Cl 21 e SoCtélé Anonyme Katlanul* Pa £Ví».jJi.Síjra CQumqus GvnCran-Mintfen előkelő Üzletben laptató Ozv. gyulafalvi BulyovszHy Aladárné, szól. mélisnyei Melléky Irma, úgy a saját, mint fia BulyovszHy Aladár valamint az egész rokonság nevében, mélyen szomorodott szívvel jelenti, hogy hőn szeretett férje, atyja, illetve rokonuk gyulafalvi Siljusffy Hadár nyug.min osztálytanácsos áldásos életnek 68-ik, bodog házasságának 44-ik évében, folyó hó 15-én este fél 10 órekor Többletrerenderült Drága halottunk földi maradva vas folyó hó 17-án, szombaton délután 3 órakor fognak a Kerepesi-út melletti temető halottas házából s az ág ev. egyház szertartásai szerint megadatni és ugyanazon temetőben levő családi sírboltban örök nyugalomra helyeztetni. Áldott timiéin önkié élni Ion szimfale adja el ékszerét míg mognom rauffttta Topolánszky ékszerésznek, V.. Szabadsa?-tér 4. Bálvány-utca sarkin. Briliiáns# avan^. ezűst. platina es gyöngyökért lífMasafifbh órát ért 11567 CSÓ REGÉNY-KÖTET KNUT HAMSUN: *,hc"*“m VIKTÓRIA tZt. kiadása. Kgtsgwy&QCTi elagás az „OBKCHOWIA" r.-t. (V., Gizella-tér 3. sz.) IV., M-utca 22. sz. alatti raktárában az udvarban hátul hétköznapokon délelőtt 10 órától 12 óráig. . fiaroha 3 számtól 0 számig 60-154- 50 K Ha fiaruha 3 számtól ll számig ... 87-----167.30 K Egybeszabott Ieánykaruba 65-’15-15sa.ill.—IfcO.— K T.Lánykft blúz és alj (különféle nagyság) ...... A5T.- K Xói alj (különféle nagyság) ....................... 70— K Rövid férfi tolkabát (inikádó) .......... 304 - K Rövid férfi harisnya párja .............................^5—27.— K Kerti- és pincelámpa, tartalék üveggel dobja ez — K Citrom ládánként kapható. KÖZGAZDASÁG. A gisássig! / Budapest, jan. 16. | A neuslly-i gazdasági béke édestestvére a lkainak. Az előírni Magyarország földrajzi történelmiségét szakítja széjjel, azi pedig tiltvánk annyira természetes gazdanépi foszlányokká. Nem elég, hogy koldusbotra juttatnak bennünket, de arra is gondjuk van, hogy koldus sorban se tudjunk megélni. Elveszik azt, amivel a természet megajándékozott: a szenet, sót, erdőt, a földgázt, vasércet, de elveszik azt is, amit a két kezünk munkája alkotott. Amit pedig meghagynak, azt elvágják a maga természetes éltetőforrásaitól. E mellett az antant ollója egészen önkényesen szabdalt bele közgazdasági szervezetünk testébe. Nem úgy, ahogy a mi megélhetésünk, diktálta, hanem a szerint, ahogy a mások érdeke megkövetelte Ennek folytán az új kéklusgúnya sehogy sem illik összeaszott testünkre. Meghagyják a vasfeldolgozó ipar jelentékeny részét (mert véletlenül Budapesten koncentrálódott) de egyúttal a vasérc elvételével életképtelenné teszik az ezt tápláló vavparunkat. Meghagyják valamennyi, kelmefestőgyárunkat, de egyúttal gondjuk van arra, hogy a festeni való kelmét mi magunk ne tudjuk előállítani. A megcsonkított Magyarország mindössze 250 vagon kendert fog termelni (15,5 százalék), ehhez azonban meghagynak 1500 orsót (75 százalék) és 200 szövőszéket (16,6 százalék). És így tovább! Nemcsak nyomorékokká tesznek, hanem gazdasági torzzá is. A magyar iparfejlesztés eredményei ránk nézve átokká válnak és vesztünkre lészen Budapest nagyarányú fejlődése is, mert ez a város úgy fog festeni, mint egy idétlenül nagy fej egy összezsugorodott kis testecskén. Amit pedig tőlünk elvesznek, azt odaadják másnak. Nem mintha annak a másnak erre szüksége volna, hanem azért, hogy nekünk ne legyen. A földgámiezőket ás a Zsilvölgy kiaknázhatatlan szénmedencéjét a nyersolajban bővelkedő Romániának, a nyitrai szénmedencét a szénben gazdag Csehországiak, kukorica termő vidékeinket a kukoricában bővelkedő Romániának és Jugoszláviának, árpát- és zabottermő földjeinket az árpában és zabban amúgy is durrikáló Csehországnak. Mert ez a béke a büntetés, a megtorlás békéje és intézkedéseinek célja, hogy bilincs kerüljön kezünkre-Mbunkra és meg , legyünk fosztva a megélhetés lehetőségétől. A büszke magyar nenszet ott ácsoroghat majd szomszédai előszobájában és két vasércek hogy ekét kovácsolhasson, szenet, hog. utcát tudjon világítani, lokomotivjait járatni, sót és fát, hogy asszonyai főzhessenek. De ad-e majd a szomszéd? Ad, ha akar. És ad úgy, ahogy akar. És nincsen az aprovidenciális magyar államférfi, aki okos gazdasági politikával, erélyes, céltudatos akcióvá küzdeni tud majd azokért a gazdasági játszi.,, amelyikre szükségünk lesz. Vámpolitikai fegyver nélkül. Jadekovits Sándor úgy jellemezte eben a helyzetünket, hogy örök vámháborúba is fogunk,hka nélkül, hogy fegyver lenne a keziTlTWlFInA legközelebbi évtizedben csak az antant hozzájárulásával köthetünk kereskedelmi szerződéseket. Szomszédaink országunkban ott állítanak föl konzulátusokat, ahol akarnak, mi pedig az ő államaikban csak ott, ahol megengedik. Ha valamely más államnak kedvezményt adunk, ezt minden ellenszolgáltatás nélkül megkapják az összes szövetséges és társult hatalmak, melyek viszont velünk szemben úgy járhatnak el, ahogy nekik tetszik, szedhetnek vámokat, kitilthatják áruinkat és egyoldalúan jelölhetik ki azt, amit a három előtti kereskedelmi szerződésekből föltartani óhajtanak. Mindezzel szemben problematikus előny, hogy a szövetségesek a legközelebbi öt esztendőben a legnagyobb kedvezmény címén nem tartanak igényt azokra a vámelőnyökre, melyeket Magyarország, Ausztria és Csehország kötöttek. Szegényes előny ez, mert hiszen mit kaphatunk Ausztriától és mit várhatunk Csehországtól? Agrárillam ~4 túlságosan sűrü lakossággal. Agrárállam leszünk. De milyen agrárállarm? Nemesei, a legkisebb államtest Kelet Európának azon a részén, ahol elhelyezkedtünk, ha azon olyan állam, melynek még túl sűrű (!!) lakosság miatt kell panaszkodnia. (Előbb 64,2 lélek esett egy négyzetkilométerre, a jövőben körülbelül 78 esnék.) Tehát olyan agrárállám, melynek lakossága ipar és bányászat taján nem tud majd megélni saját hazájában. Agrárólám leszel hát szegény Magyarország, de hogy jutsz majd behozatal útján a túlsűrű lakosságod ellátásához szükséges iparcikkekhez, amikor exportálni valód alig marad? Hiszen a magyar erdő már nem neked fog zúgni, mert másra írják fenyőid 95 százalékát, bükkjeid 87 százalékát, úgy hogy nemcsak kivinni való fád nem marad, hanem még körülbelül 240 midlny aranyfrankért való fát kell majd behoznod. Te ugyan meglesz a 240 millió arany frankod! Vagy talán állatot viszel ki? De hogyan, mikor elveszik szarvasmarha- és birkaállományod harmadrészét, a ló- és sertésállományod felét? Igaz, hogy lakosságodnak csak 35 százaléka marad meg, de tudod-e biztosítani az ezekellátásához szolgáló külföldi iparcikkeket azzal a 8,9 millió mm. gabonával, mely jövőre egyeílvn kiviteli cikked lesz? Mert hiszen húzalermelése csak 40,4 százaléka, rozstermelésed, csak 55. le százaléka, árpatermelésednek csak2,2 százaléka, zabtermelésednek csak 27 százaléka, tengeritermelésednek csak 29,4 százaléka, burgonyatermelésednek csak 38 százaléka és cukor, répatermelésednek csak 34,3 százaléka marad.', . meg. És ebből valóban nem vihetsz ki több.'... annál a nyomorúságos 8,9 millió méter máz. .': nál. Mezőgazdasági ipartelepeidtől elv.Vgiii., hazai nyersanyagot. Szegény agrárország-ipar. Mi marad ideg az iparból? Elvesz a v.e érc, egyetlenegy tiS^4i£—■cfSTt kiapadó telepén kívül; elvesznek a kincset érő gömöri magnezittelepek, melyek elvesztése bénává teszi acélön-