Budapesti Hírlap, 1920. szeptember (40. évfolyam, 207–231. szám)

1920-09-18 / 221. szám

2 Budapesti hírlap (221. p.) 1920 szeptember 18. dal, a­ki kijelentette, hogy nézete szerint Jonnart sZendter volt algíri kormányzó hír a legtöbb kilátás­sal ara, hogy elnökké választják. Jonnart hatvan­egy éves és Poincaré elődje volt a jótvátételi bizott­ság­ székében. CM. T. I.) Llorid George­­ Hornt. A Chicago Tribüne párizsi kiadása beszámol arról a Londonban szállongó hüreszelésről, hogy Lloyd George miniszterelnök súlyos lehangoltságban szenved. Noha titkárai tagadják, hogy beteg, mégis feltűnő, hogy az angol miniszterelnök Svájcból való visszatérése óta még nem mutatkozott a nyilvános­ság előtt és eddigi szokásától eltérően a legfonto­sabb napi kérdések tárgyalásain mindig f­elyettesit­­tette magát. (MTI.) .......... ■" ------i, — Vita a siskayelvűségről , a zsidókról. — A nemzetgyűlés ülése. — Október végén nép­­szám­lálás lesz. — Egy órával meghosszabbítot­ták az üléseket. — ’A numerusz klauzu­sz vitájában az iskolai és kulturális szempontok másodrendű szerepet játsza­­ttak a­ zsidókérdés feszegetése mellett. Prohászka Ot­tokár tegnapi beszéde belevonta a vitába a szabad­elvűség kérdések is és a mai ülés egyik szónokai­ugion Gábor­­feladatául a demokratikus és szociá­­lis irányú szénádés vűség védelmét tűzte ki. Egy má­sik szónok Szabó Balázs, az egyetemekből kiszorított ma­gyar-ókeresztény ifjúság elhelyezéséről fejtette ki gondolatait. Gömbös Gyula és Szűcs Dezső fajvét­­­elnyi szempontból támogatták a javaslatot. Gömbös­­statisztikai adagokkal mutatta ki, hogy a háborút azok az államcsoportok nyerték meg, a­hol kevesebb a zsidó. Jlubinek Gyula kereskedelmi miniszter törvény­javaslatot terjesztett be az 1920. évi népszámlálásról. A népszámlálás október hónap végén lesz, költsége két millió korona. Részletes tudósításunk a következő: A mai ülés: Irakovszkii, István elnök megnyitja az ülést s néhány bejelentése után a nemzetgyűlés az illetékja­­vaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja. Az egyetemi javaslat, Dinich Vidor nem fogadja el a­­javaslatot mos­tani formájában. A zsidókat legalább tíz (10)­­évig távol kellene tartani az egyetemektől. Szabó Bsilázs: Állami­ érdek, hogy csak annyi diplomás­ embert neveljünk, a­mennyinek az egészsé­ges elhelyezéséről gondoskodni tudunk. Az el nem helyezhető diplomás­­ emberekből toborzódik a de­struktív tábor. Ez nem lehet közömbös az állam és társadalom szemé­een. .A numerusz klauzusz által ki­szorított keresztény magyar ifjuság sorsa aggoda­lommal tölti el. Ezeket nem lehet szó nélkül szélnek ereszteni. A zsidó ifjúság könnyen gondoskodhatik magáról, kimegy a külföldre, vagy elhelyezkedik az üzletekben.­­Az ipari és mezőgazdasági termékek föl­­hajtásáról és elosztásáról most szövetkezetek és egyéb szervezetek gondoskodnak. Ez a legjobb alka­lom és időpont a magyar keresztény ifjúság elhelye­zésére. A falu népét lelkében újjá kell teremteni, eb­ben a fontos szociális munkában is a keresztény ma­gyar ifjúságot kell fölhasználni. Biztosítani kell a ke­resztény intelligencia vezérszerepét a közéletben. Mi­vel a javaslat Bernolák indítványával együtt ezt a célt szolgálja, örömmel elfogadja. (Helyeslés.) Ugron Gábor: Prohászka Ottokár (Fölkiáltá­sok: Éljen! Éljen!) tegnap a liberalizmus ellen szállott síkra. Szeretné, ha a liberális korszak egy­kori zászlóvivői szólalhatnának meg ő helyette. Minden szeren­csetlenségünk forrása a világháború, a világháborút pedig nem a liberalizmus zúdította­­ránk. A középosztály katasztrófáját sem a liberaliz­­mus okozta. Az nem volt szabadelvűség, hogy Tisza Halmán a középosztályt hivatalokban helyezte el és nem szorította produktív pályákra. A munkapárt politikája sem volt igazában szabadelvű. Csak a manchesteri szabadelvűség élte túl magát, de nem az a szabadelvűség, mely demokratikus és szociális irányban tolódott el. Sajnálja, hogy a kultuszmi­niszteri székből hangzott el az a vélemény, hogy Arany János óta nincs magyar irodalom. És ezt a­­véleményét a hazaáruló Goga Oktávián véleményé­vel támogatta meg. (Közbekiáltás: Csak a destruk­tív irodalmat sújtotta!) Ez elég ok arra, hogy a kul­tuszminiszter kultúrpolitikáját ne támogassa. (Köz­bekiáltás: Ez a zsidó hatás!) Ő maga is szükségesnek tartja a destruktív elemek eltávolítását az egyete­mekből. De erre nem alkalmas eszköz a numerusz klauzusz. Az egyetemi ifjúságot a Galilei-kör mér­gezte meg. Ezért oszlatta föl, mint belügyminiszter. De ez csak félmunka. A tanároknak kellene komo­lyabban foglalkozni az ifjúsággal. Vegyék kezükbe az ifjúság és az ifjúsági intézetek vezetését és ellen­őrzését. A numerusz klauzusz igazságos végrehajtá­sának feltételei­­beválthatatlanok. Ismerteti az iga­zolási eljárás bonyodalmasságát. Tiltakozik az ellen, hogy az ifjúság közé plántálják a spicli-rendszert. Tiltakozik a kultuszminiszter ama kijelentése ellen, hogy Magyarország nem lesz hajlandó a megszállott területek­ számára nevelni ifjúságot. Kötelességünk nevelni! (A kultuszminiszter: Félremagyarázza sza­vaimat! Zaj.) Itt a szöveg! tessék magyarázat nélkül megítélni. (Közbekiáltás: Nem a magyar ifjakat ér­tette!) Mi éppen akkor zárjuk ki a nőket az egye­temekből, különösen az orvosi fakultásból, a­mikor a konzervatív angol egyetemek megnyitják előttük kapuikat. Hogyan fogják igazolni, hogy a beiratkozó ifjú zsidó-e vagy nem, félvér-e, negyedvér-e? Ho­gyan fogják megállapítani a fajt. Sémi zsidó-e vagy sémi-arabs? Hogy lehet valakire ráfogni, hogy tót, mikor magyarnak vallja magát? A zsidó konkurren­­cia ellen való védekezéssel elismerjük a zsidó faj kiválóságát. (Közbekiáltás: Hallatlan! Gyászszékely!) A szónok tiltakozik e beállítás ellen. A magyar faj minden más fajjal fel tudja venni a versenyt, ha akarja. (Közbekiáltás: A zsidó erkölcsösei is?) Ne növeljük az elégedetlenséget Ne tenyésszünk boly­­sevistákat az internálásokkal. Ne küldjön a kormány rendőrt a Stefánia-csecsemővédelmi egyesület el­nöki tanácsának ülésére, melyen Apponyi, Szterényi stb. tanácskoznak. (Közbeszólás: Ott egy gyanús be­széd hangzott el!) Szó sincs róla. Ne történhessen meg az sem, hogy a cenzúra félhivatalos kommüni­kék közlését is megakadályozza. A hatósági beavat­kozások és a forradalmi jelenségek ellen a legjobb biztosíték a közszabadságok helyreállítása. Brútusz nem a szabadságot védte, mikor Julius Cézárt le­döfte hanem a római milliomosok és patríciusok előjogait féltette Cézártól. Cézár meghalt, de a de­mokrácia él és élni fog örökre. (A demokraták he­lyeselnek és tapsolnak.). Bernolák Nándor: A Stefánia gyermekvédelmi egyesületbe rendőrt küldeni nagyon is megokolt in­tézkedés volt­. Annak az egyesületnek az igazgatója szerepet játszott a bolysevizmus alatt, bolysevista nőket alkalmaznak most is. Látni való, hogy ebben az esetben nem­ lehet a közszabadságok sérelméről beszélni. Ugron Gábor: Apponyi csak nem tűr bolyse­­vistákat. A képviselő úr, úgy látszik nem ismeri a vizsgálat eredményét. Egy hang: Apponyit is félre lehet vezetni! Gömbös Gyula: A javaslatot faj­védelmi nézőpontból kell elbírálni, ennyiben zsidóellenes tendencia is foglaltatik benne. A statisztika a zsidó­faj elhatalmasodását bizonyítja. Ha ez ellen nem védekezünk, a magyar faj rövidesen a zsidóság rabszolgája lesz. A zsidók elhatalmasodtak kvalitá­saik és faji öntudatuk segítségével. A magyar na­gyon eltávolodott, faji mivoltától, mikor belehelyez­kedni igyekezett a nyugati rendszerekbe. Az ango­lokat intette egy tudósuk, hogy egy negyed száza­léknál több zsidót ne tűrjenek meg. Nálunk a zsi­dók 5 százalékot tesznek ki. A közös hadügymi­­niszteri jelentések az orosz birodalom összeomlása után folyvást azt emlegették, hogy az oroszországi fogolytáborokban magyar tisztek terjesztik a bolu­­­sevizmu­st. Utána nézett a dolognak, és kitűnt, hogy ezeknek a tiszteknek 95 százaléka zsidó és csak 5 százaléka keresztény. A háború kimenetelét magya­rázza, hogy az antant-országokban a keresztények és zsidók aránya 1:227, nálunk 1:56. A­mikor látja, hogy itt 3—4 zsidó képviselő mily hatalma­san képviseli a­ zsidó érdekeket néhány keresztény képviselő támogatásával, a magyar faj pedig csak félénken száll síkra igazságai mellett (Élénk helyes­lés és taps.), akkor a legenergikusabban kell meg­tennünk védelmi intézkedéseinket. A javaslatot el­fogadja. (Helyeslés és taps.) Iivleinek kereskedelmi miniszter az 1920. évi , népszámlálásról intézkedő törvényjavaslatot nyújt be. Szűcs Dezső: A javaslat önvédelmi céljai el­len­­magyar ember nem tehet kifogást. Holnap folytatják a javaslat tárgyalását. Az ülés végén a nemzetgyűlés megszavazta az indítványt, m­ely egy órával meghosszabbítja a gyűléseket. Ezért a törvényhatósági bizottságnak és a képviselő­­testületnek olyan összetételéről kell gondoskodni, a­mely lehetővé tegye azt, hogy az önkormányzati közület belső ügyeit azok intézzék, a­kik erre első­sorban hivatottak, a­mely összetétel egyúttal az ál­lami közhatalomnak helyes irányban való intézését és a közigazgatás eredményes működését is bizto­sít­ja. A belügyminiszter a törvényjavaslatokat a k­ö­­zeli napokban fogja a nemzetgyűlés elé terjeszteni. A törvénytarósági bizottságért és a Községi Képviselőtestü­letek­ Felérnie. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Ma délután 6 órakor Ferdinándy Gyula belügyminiszter eln­ökle­tével a belügyminisztériumban értekezlet volt. Ezen a vármegyei törvényhatósági bizottságok megala­kulásáról szóló törvényjavaslatok előadói tervezetét tárgyalták meg. A tervezet szerint a vármegyei tör­vényhatósági bizottságok teljesen demokratikus ala­pon fognak kiépülni, a­mennyiben a választás a tör­vényhatóságokban és községekben egyaránt az álta­lános titkos választójog alapján történik, a­mit az körülmény is megokolná tesz, hogy a vármegyei törvényhatósági bizottságoknak politikai hatáskörük is van. A törvényhatósági bizottság és a képviselő­testület összetételénél a tervezet különös figyelmet fordít arra, hogy a vármegyék és községek a mellett, hogy saját belügyeiket intéző gazdasági közületek, önkormányzati szerveik útján egyúttal az állami közhatalom gyakorlásának is jelentékeny részesei.­ si politika eseményei. Törvényjavaslat a népszámlálásról.­ ltubinek Gyula kereskedelemügyi miniszter ma törvényjavaslatot nyújtott be a nemzetgyűlésen az 1920-ik évi népszámlálásról A­ törvényjavaslat a megokolásában­­kifejti, hogy a népszámlálásra azért is nagy szükség van most, mert a több mint négy évig tartó háború és az utána követ­kező forradalmi zavarok népességünkön óriás rést ütöttek és e mellett idegen megszállások a népesség belső eltolódását is nagy mértékben előidézték. Szük­ségessé teszi továbbá a népszámlálást Magyarország határainak új megállapítása is. Sok adatot nem tud­nak ugyanis összeállítani még a régi népszámlálás szerint sem, mert az adatok nagy része csak törvény­­hatóságonként áll rendelkezésre. A népszámláló lapokon a régi kérdések közül nem fognak szerepelni a munkaadónál való alkal­maztatás időtartama, a katonai szolgálatra és a kül­földi országban való megfordulásra vonatkozó kérdé­sek, továbbá mindazok a kérdések, a­melyek egyene­sen a választójogi reform céljait szolgálták. Ezekkel szemben új kérdés az, a­mely a házas­ságkötés évére vonatkozik és a­melynek célja az, hogy a h­ázasságok termékenységére nézve kimerítő ad­atok álljanak rendelkezésre. Teljesen új kérdés to­vábbá az, a­mely a megszámlált egyénnek a világ­háború előtt volt foglalkozását kérdezi és a­mely nemcsak szociális szempontból rendkívül érdekes és tanulságos kérdés, hanem az ország termelőképessé­gében beállott változások okairól is fölvilágosít­ásokat adhat. Kérdést fog tartalmazni még az új népszám­láló lap a hadiözvegyekről és árvákról, a tüdőbete­gekről, a háborúban való részvételről, továbbá a földhaszonélvezésről és az egyetemi és főiskolai kép­zettségről is. A kormányzópárt értekezlete. Pártkérdéssé teszik a szövetkezeti törvény­ja­vas­lat­ot — Rakovszky fölhívása. A Pol. Tud. jelenti kormányzópárt ma estei fél nyolc órakor •­Zoltán elnöklése alatt érte­kezletet, tartott, melynek egyetlen tárgya az ipari és gazdasági hitelszövetkezetekről szóló tömény módo­sítására és­­kiegészítésére vonatkozó törvényjavaslat volt. Korányi Frigyes báró pénzügy­miniszter azt hangsúlyozta, hogy ennek a javaslatnak törvény­erőre való emelés­ével a falusi földmíves népnek és kisiparostársadalomnak évtizedes, számos szövetke­zeti kongresszuson hangoztatott követelése megy tel­jesedésbe, s a falusi társadalom pénzügyi megszer­vezése­ válik tökéletessé. Kálmán István, Csontos Imre, Gtubinek Gyula, Temesvári­ Imre, Bot­lik Jó­zsef, Schandl Károly, Orbók Attila és Pásztor József hozzászólása­ után a pártértekezlet egyhangúan tetta magáévá a törvényjavaslatot, egyben kimondotta, hogy a­­javaslat megszavazását pártkérdéssé teszi. A párt hivatalos szónokai Schandl Károly és Pásztor József lesznek. Schandl Károly arra kérte a pénzügy­minisztert, hogy a részben megalakult, részben ala­kulóban lévő úgynevezett földmunkások, vállalko­zók szövetkezeteinek az OKA kötelékébe való fel­­vételét és a törvényjavaslat keretében ezekről a szö­vetkezetekről való gondoskodást is tegye lehetővé. "­­A pénzügyminiszter a felszólalásra megnyugtató választ adott, Irakovszk­i István az értekezlet végén felhívta a képviselőket, hogy a nemzetgyűlés hol­­­­napi ülésén pontosan jelenjenek meg, mert rendkí­vül nagyfontosságú nyilatkozatot fog tenni. Megalakult az Országos Földmives Szövetség. A Pol. Tud. jelenti: Ma este 6 órakor tartotta az Országos Földmives Szövetség alakuló gyűlését Meskó Zoltán államtitkár­­elnöklésével a kormányzó­­párt helyiségében. Meskó Zoltán megnyitó beszédé­ben rámutatott arra, hogy a falu népe, az iparosok és a földmunkások is eddig még nem voltak szer­vezve, ezt akarja most az Országos Földmíves Szö­vetség. Ismerteti a szövetség szervezetét, mely sze­rint községi, járási, megyei és középponti szerve­zetből állana a Szövetség, a­melynek tagjai pro­gressziós tagsági díjat fizetnek, legkevesebbet a földmunk­ások. Stubinek Gyula rámutatott arra, hogy ha a falu érvényesülni fog, akkor a nemzet összessége boldogul. Kapcsolatot kell keresni a kül­földi hasonló szervezeteivel és ha ez meglesz, akkor a helyes internacionálé született meg. Csontos Imre, Bollsik József, Szilágyi Lajos felszólalása után Meskó Zoltán kimondta az értekezlet határozatából, hogy az Országos Földmives Szövetség megalakul. Elnök lett stubinek Gyula és nagyatádi Szabó István, alelnökök sokorópátkai Szabó István, Mayer János, Bottlik József és Wéber János, ügy­vezető elnökigazgató Meskó Zoltán.

Next