Budapesti Hírlap, 1920. szeptember (40. évfolyam, 207–231. szám)
1920-09-17 / 220. szám
1920 szeptember 17. Budapesti Hbup (220. ss.)3 > . Párisi r.gturalávtrat jelenti: A gazdasági világ- JiOteressz’jsin a következő öt tudós véleményét kérték kh Pstjou, cambridgei tanár; Pantaleoni, olasz tanár; tlovábbá Gide, francia tanár; Druins, a rotterdami eS5*cem rektora és Tasséi Gusztáv, stockholmi tanár.Az öt tudós egységes válászt adott a feltett kérdésekre. Szerintük a világ gazdasági helyzetén főképp egy módon lehet segíteni: a munka és produkció által, amely újból a munkát és reprodukciót segítené elő. Véleményük szerint a világgazdaságnak három stádiumon kellene átmennie. Elsősorban mindenütt és minden eszközzel meg kellene szüntetni a hitel- és papncéninflációt, a kormányoknak le kelene szállítaniuk az állami kiadásokat, a nélkülözhetetlen kiadásokat pedig sűket adókból kellene megszerezniük. Az adókat lehetőleg bankokba kellene gyűjteni, hogy elérjék legalább azt az öszszeget, mely a piac tőkeszükségletének felel meg, hogy ennek következtében ne kelljen papírpénzt kibocsátani. Végül figfée adósságokat mielőbb konszolidálni kellene. A második stádium a valuták megszilárdítása volna. E célból a kormányoknak külföldi függő adósságaikat konszollálniok kellene, valamint meg kellene szüntetni a bankjegyeknek külföldre, viteléből származó eladósodásokat és azonkívül oly gyorsan, mint csaló leheséges, helyre kellene állítani az országok között a rendes kereskedelmi valutamrányt. Harmadsorban a pénzügyi szakértők nemzetközi hitelek megnyitását ajánlják és pedig elsősorban a jobb pénzügyi viszonyok között lévő országok javára.Ezeket a kölcsönöket csakis olyan gazdasági és szociális célokra kellene fordítani, melyek azok rögtöni hasznoslást tennék lehetővé, így például a munkások számára szükséges élelmiszerek szállítása. Azonkívül a kölcsönadó országoknak biztosítérkot kellene nyújtani arra, hogy teljes erejükből közreműködnnek a kölcsönvevő ország gazdaságának föllendítésében A szabadkereskedelemnek azokat az akadályait, melyeket főként ú jr gazdasági nacionalizmus sugall, mielőbb megell szerelelni, mert a tőkések csak akkor lopnak szíücsönt adni, ha a béke igazán helyreáll és a zenéses gazdasági forgalmat a nemzetek újból fölvarszik. (M. T. L. Terist, a teái lyatás. (Bécsi tudósitónk telefontelemlése.) Zágrábból jelentik: parasztok ,fegyveres fölkelése mind nagyobb és nagyobb nrkléket ölt. A jugoszláv kormány ’ nagy csapírfokat küldött Horvátországba a fölkelés elnyomását'-" Számos helyen véres összeütközésre kerül"- jó sor já vállalja az Missi i Gertfót Jelentik, hogy Millerand határozottan élutckijotor kattáretovgi elnökké való jelölést *és kijelentette: — Hogy ha valóban tettem ezekben a nehéz időkben szolgálatot hazámnak, ez csak azért történt, mert azon a helyen állok, amelyen maradni szeretnék mindaddig, ha a parlament bizalmát bírom. Másként ezt sohasem végezhettem volna el. Jelöltetni semmi szín alatt nem kívánom magam. Az elnöki méltóságra a legtöbb kilátása Jenáért szenátornők van. Parisból jelentik**Az elnökjelöltek élén Jonnart a jóvátételi bizottság volt elnöke áll. Az ő személyének hátránya az, hogy özvegy, viszont ő Mitterandnak a jelöltje, aki hír szerint, kijelentette nyíltan, hogy Jormartot tartja az elnökségre alkalmas férfiúnak. Jonnart mellett legnagyobb kilátása Perel kamarai elnöknek van, a ki azonban csak akkor vállalja a jelöltséget,fia a/szavazatok e-dleges szélforoncsolódása után az e/személyében állapodnak meg. tar. t. i.) / zők és az alkalmazottak, a hivatalnokok, a tankpír, a szabadfoglalkozást űzök, valamint a gazdasági szövetkezetek képviselőiből áll s a gazdasági ügyekre és a munkarendre vonatkozó törvényeket előkészíti és meghozza. A végrehajtó f tilalom évről-évre választandó hat rektor kezéből van. (MTI.) - 7 ■' ' ' ... A brüsszeli konfereneia. írta Kreufjfer Idpót. Úgy véli, hogy július végén megtartják, de azután őszre halaszották a brüsszeli nemzetközi pénzügyi konferenciát, amelyről most új hírt kapunk, szeptember 24-ike a konferencia új terminusa és a nevezetes pénzügyi nagytanácson, melyre ez lső terv szerint csupán a győztes és a semteges államok voltak hivatalosak, most már részt vesznek legyőzött országok képviselői is: meghívják a konferenciára, így szól a hír, Németországot és Ausztriát is. Magyarország meghívását nem említik az eddigi híradások, pedig ez a nemzetközi nagytanács bennünket is közelről érdekel. .A brüsszeli konferenciát a Népszövetség hívta össze, az első meghívó .26 államot szólított a konferenciára, most már 28 a meghívott országok száma, európai államok és államok túl a tengeren egyformán elküldik a pagysúlyú tanácskozásra a megbízottaikat. A háború nagy pusztításai között ott van a gazdasági pusztulás, a pénzügyi leromlás, Brüszszelben együtt lesznek különböző országok pénzügyi kiválóságai, hogy a nagy bajokra orvoslást keressenek. A nagytanácsnak, amelyet a belga fővárosban tartanak, ott vannak a napirendjén a valutaproblémák, a bankjegyek fedezetének kérdései, amelyek a nemzetközi összeköttetés útjait megnyitják, ott vannak a programján a vámkérdések, a nemzetközi közlekedés megjavításának a föltételei, és ott van a konferencia napirendjén az a fontos kérdés is, hogy milyen föltételekkel kapjanak valutakölcsönöket az ilyen kölcsönökre rászoruló országok. A föltételek megállapításában nemcsak a kamatfizetés módjaira, nem csupán a tőketörlesztés részleteire terjednek ki, hanem rs kivonják a kölcsönre szoruló országtól, hogy rendben legyen államháztartásának az egyensúlya. Értsük meg jól, Magyarországnak, ha külföldi kölcsönt akar, akként kell a költségvetését megszerkesztenie, hogy az állami bevételek fedezzék az állam kiadásait. Erre a fontos mozzanatra rámutattak azon a tanácskozáson is, mmmelyet az ország pénzügyeiről április végén indított meg a Magyar Közgazdasági Társaság és ezt a momentumot újra meg újra hangsúlyoznia kell mindenkinek, aki érzi, hogy az ország újjászületésének, a gazdasági teremtő munkának egyik sarkalatos feltétele az államháztartás pénzügyi egyensúlyának a sürgős megteremtése. A háború alatt rosszul gazdálkodtunk, bankjegyeket nyomattunk és hadikölcsönöket bocsátottunk ki a kelleténél nagyobb mértékben, és a helyett hogy a háborús kiadásokat részben legalább aj adókból fedeztük volna, a helyett hogy a hadiszállításokért járó követelések egy részét hadikölcsön-kötvényekkel egyenlítettük volna ki, megindítottuk a papírpénzkibocsátás árját, ennek a mind jobban növekedő áradatnak a nyomában járt a drágaság, a pénzérték roppant sülyedése, a középosztály, a megszabad fizetésnekéletszínvonalának teljes leromlása, az álamháztartás egyensúlyának a fölborulása. Más boldogabb és bölcsebb országok a háború alatt jobb adópolitikát folytattak, nekünk most kell a súlyos hibákat orvosolnunk és a mulasztásokat helyrepótolnunk. Az orvoslásnak sokféle módját emlegetik, a sorrendre nézve hallottunk nem egy olyan véleményt, hogy elsőbbed a termelő munkát kell meginfitanunk és azután terhelünk csak rá az új alapokon szervizett nagyszabású és gyökeres adópolitikára. E vetenényekkel legyen szabad szembeszögeznem azt a helyzetet, hogy a nagy beteg ország nem várhatja meg egyetlen orvosságnak a hatását, hogy azután térjen át a gyógyítás más médjáira, ha érednénytelennek mutatkozik az élő szer, a mellvel próbálkozik. A ■pénzérték leromlásának elvan állapoti hira a melyben most vasmurk. az igazi termelő munka nem tud megindulni. A teremtett valuta korszakában roppant pénzt kell fizetnünk a külföldről behozott nyersanyagárt, élekrvszerekért vagy ipari cikkekért, a valuta-diszparitás mind jobban fokozza a drágaságot idebenn az országban, a drágaság nyomán járnak a nagy munkabérek, tisztviselő-szelések, a melyek azonban lépést rém tudnak a drágasággal tartani,és állandó, ,-őt fokozódó nyomorúságot jelenlevő- a fixfizc-tér-nek rétegeinek, vagyis a nagy számok világában— és mennél inkább rendik a valuta, annál nagyobb számokkal dolgozunk— nem tudjuk, hiába akarjuk a termelést a gazdasági élet rendes formái között megindítani. A magyar pénz értését kell tehát megjavítanunk, hogy végigvessük a sokféle nyomorúságnak-és hogy herskype-oljuk az ország gazdasági életét a temzetközi fogalomba. A pénzérték megjavításának módjn: először is az adópolitika, amelynek természetesen sok fejezete van. A pénzügyi kormánynak mindenekfölötti be kell hajtania az adóhátralékokat, amelyek tetemes összegűek, mert az elmúlt forradalmi korszakokban az adófizetés eltűnt az állampolgári kötelességek sorából. Azután a pénzérték leromlásának és a jövedelem többletének arány- szerint a pénzügyi kormánynak emelnie kell az adókat. A iparosnak, kereskedőnek, gazdának egyaránt a régi tétel többszörösét kell adóban fizetnie. Ne feledjük, a pénzügyi tudomány régen megállapította, a Közgazdasági Társaság ankétjén ugyancsak megemlíteték, hogy a fedezetlen bankjegykibocsátás, amely a pénz értékét mindegyre csökkenti, a legsúlyosabb és legigrázlástalanabb adó és hogy az általános és hivatalos devalváció az igazságtalan adóztatásnak a tetőpontja lenne. Sokszor hallottuk azt a szentenciát, hogy Magyarországon sok kívánnivalót hagy az adófizetés erkölcse. Nekem az a véleményem, hogy az adózás erkölcsei körülbelül egyformák az egz világon, egyformán rosszak, és hogy a tisztességre kényszeríteni kell az állami hatalom ereivel és bölcs ellenőrző berendezésekkel az adózó polgárokat. Az adóhátralékok behajtásán és a régi adók összegér- arányost és adótételekben való megállapításán kívül a pénzügyi kormánynak át kell térnie újszerű adópolitikára. Az államnak aktívvá kell tennie minden üzemét, minden vállalkozását, aktívvá kell tennie minden hivatalt az állami közigazgatás különféle területén. E Nsigírtam már egyik korábbi tanulmányoikban, hoggy a kereskedelmi szellemnek kell valamennyi közhivatalba, bevonulnia. Ezeknek a pénzügyi lei■slatoknak gyors és heves megoldásával — a megoldásuk egyébként nagy és kemény munkát jelent — visszatér majd, ami annyira kívánatos, az állam háztartásának az egyensúlya. Megállunk a lejtőn és nem kell majd útj papirospénztgyártanunk. Azután kell a vagyondézsmának elkövetkeznie, hogy a papirospénz, amely a maga nagy áradatával a gazdasági életet annyira elbontotta és pusztítóba, nagy tömegekben visszakerüljön az állam pénztárába, hogy megsemmisüljön és mindörökre eltűnjék a" forgalomból. ''Akkor azután — az infláció alapos csökkentésével — a termelő munkának az útlíából eltávolították a nagy akadályokat. Akkor a zürichi árjegyző lapnak reánk nézve barátságosak lesznek a jelentései. Akkor a külföld szívesen szóba áll majd velünk, hogy aranykölcsönt kapjunk az úi valutarendezésre. A brüsszeli konferencia programja intezem és üzenet nekünk, hogy az államháztartás egyensúlyának a megteremtése sürgős feladat. Fontos és sürgős. ., és Magyarország pénzügyi megújhodásának az első állomása. .................................. . 1 Dimma aalteMsei fölagtt v Fiuméból jelentik, hogy a Fenice- szinházba a tegnap tartott és több ezer emberfől látogatóit népívüSfcSon yAtrauizio viharos tetszés közben jelentette ki. Hogy a kvarnerei szabadállam már csak az Olaszországhoz való csatlakozás kikiáltására vár. Hogy Fiume gyászos gazdasági helyzeten javason, eltökélt szándéka, hogy a Cozne nevű bérelt gőzöst nem adja ki. Kapcin száz millió értékű rakományával csak akkor engedi szabadon, ha az olasz barikok finanszírozzák a Fiumének már megszavazott kölcsönt. Ha ez nem történik meg, akkor újból kitűzi a régi kalózlobogót s a régi romantikus mesék ideje fog fölújulni. Fiuméból jelentik: A kvarnevti régensség néhány nap elött kihirdetett alkotmánya értelmében, a kormányzat Fiume városra és az annak idején a velencei uralom alátartozó szigetekre terjed ki. Az alkotmányt ki lehet terjeszteni a szomszédos szigeteire, amennyiben ezek ezt óhajtják. Fiume zstrácsa a szakszervezetek, a tengerészek, a várialko- * Kepiiii!! az aurán iráni. — A litvánok mozgósítanak. Az ukrán sajtóiroda jelentése szerint szeptember 14-ére megindult a Boszovec és Mzinov közt húzódó arcvonalon az ukránok offenzívája. Borovkot és Michaelovkát kemény harc után elfoglalták. Odébb keletre az ukrán lovaság döntően beavatkozott a harcba. Eddig több mint kétezer foglyot szállítottak be és hadianyagot is. A hadifoglyok - mondják, hogy a felkelés Ukrajnában a termés betakarítása után akkora terjedelmet öltött, hogy magát ■Kiéinél is veszedelem fenyegeti s a Moszkvából küldött megerősítést mind az ukrán felkelők ellen irányítják. A lengyel vezérkar szeptember 15-iki jelentése szerint a déli frontszakaszon a lengyel csapatok az ukrán hadsereggel egyesülten a Dnyeszter-vonalat Jegermani, Jezupol és Husicsnál átlépték és a Haliétól keletre lévő magaslatokat, továbbá Michalovkát és líeosamat nehéz harcokban elfoglalták. Ezekben a harcokban háromszáz hadifoglyot ejtettek és négy gépfegyvert zsákmányoltak. Ettől északra Gnila Ipa és Zversz közt elérték a Martinov—Koniu— Zagorce—Pofi komién-vonalat. Wladimir-Wilinsz kitiltó-életre győztesen nyomulnak előre és megszállották Berezavát . Korosztovok Koroltól északkeletre Bala-hovic tábornok alakulatai elfoglalták Kamirn-Kaszírszkit, ezerfoglyot ejtve és elleijei üteget, i.e.i eok -lövedéket és négyszáz trónkocsit Zákmányolva. Kobrintól kdetre az ellenséges ellentámadások visszaverése után átlépték a Bas-Dnyeper csatornáknál ál. Svisocnál az ellenség a keleti partra vonult vissza. Szuvalki környékén az élővédők bevezető csatározásokat kezdettek. A lengyel békedelegáció ma délelőtt a külügyminisztériumi államtitkár vezetésével Danciába érkezett, ahonnét egy angol torpedótomfegón tovább utazod Rigáim. A műsodrminiszter egy interjú kapcsán a következő kijelentéseket lelte: A Moszkvából eddig folytatott tárgyalásoknak semmi komolyabb akadályuk nem volt, úgy hogy remélhető, hogy a rigai tárgyalásoknak, ha csak előre nem látott meglepetés közbe nem jön, s sima lefolyásuk lesz. A béketárgyalások tartama egyelőre három hétben van megállapítva és tekintve, hogy mi az Oroszországgal való békét őszintén akarjuk, a tárgyalások befejezésére ez az idő, ha komplikációk közbe nem lépnek — elegendő is lesz. Mi Oroszországgal a megértés békéjére törekszünk, hogy ezáltal a jövőben minden háború elegyen kerülhető. Ez okból ugyani, mint Oroszország lemondunk minden hadikárpótlásról. " Varsói hírek szerint a béketárgyalás szeptember 1- án kezdődik.