Budapesti Hírlap, 1920. november (40. évfolyam, 261–282. szám)
1920-11-05 / 261. szám
m elyren a menüis elült Lenér Béla, előadó és nagyatádi Szabó István beszéde. — A nemzetgyűlés ma megkezdette a földbirtok - reform tárgyalását,, amit osztatlan érdeklődéssel kisérnek a nemzetgyűlés minden oldalán. Minthogy a javaslat a különböző érdekek lehető kiegyenlítése alapján jött lére, ennélfogva nevesebb ellenzéki állásfoglalás nem is fog megnyilvánulni vele szemben. Az ülés azonban ma meglehetős későn nyílt meg, aminek az oka az, hogy a kisgazdák külön konferenciára gyűltek össze Bottlik József elnöklésével s ezen a konferencián a gabonarendelet megváltoztatásáról tanácskozzanak. Határozataikat, azután a többségi pártnak ma este tartott értekezlete elé terjesztették. Tizenegy órakor nyílt meg az ülés s ennek első tárgya a mentelmi bizottság jelentése volt arról a támadásról, amelyben Ugron Gábornak volt része, akinek egy nemzetgyűlési beszéde után beverték az ablakait. A bizottság javaslatára a nemzetgyűlés kimondotta a mentelmi jog sérelmét, ennélfogva az aktákat kiutalta az ügyészségnek, a tettesek kinyomozása céljából. Ezt az ügyet ilyképpen eligazítván, hozzáfogott a Ház a birtokreform tárgyalásához. Az előadó beszéde, Kenéz Béla előadó széles tudományos apparátussal világította meg a korszakos javaslat jelentőségét. Az összehasonlítás céljából bemutatta, hogy az európai államokban hogyan oszlik meg a föld s arra a konklúzióra jutott, hogy Romániát kivéve,Magyarországon a legaránytalanabb és a legegészségtelenebb a birtok megoszlása. Kevés kézben tömörült a birtok nagy része, a nagy sokaság milliói pedig nem juthattak földhöz. Vádolta a liberális kormányokat, hogy keveset tettek ennek a veszedelmes helyzetnek megváltoztatására. A birtokváltozások folytán rengeteg föld a látok s főleg az oláhok kezére jutott. Vagyis a helyett, hogy tért nyertütk volt, tért vesztettünk s e mellett, a Skotusz Viatorok még a nemzetiségek elnyomásával is vádoltak bennünket. A javaslat tüzetes ismertetésére kérve, kiemelte a javaslat alapgondolatát, amely a kisbirtok szaporításában jut kifejezésre s mindenekfölött szociális érdeket szolgál. A földéhség olyan társadalmi ellentéteket támasztott, amelyeket a kisbirtokok szaporításával lehet enyhíteni és megszüntetni. Más kérdésaz, hogy ■vájjon :1 kisbirtok szaporgása fokozni fogja-e a többtermelést, de erre az előadónak az a véleménye, hogy nem föltétlenül a nagybirtok kedvez a többtermelésnek. Az állattenyésztés azonban föltétlenül a kisgazdák kezén virul jobban. Tévedésnek tartja,hogy akisbirtokos nem szolgáljaa városok ellátását. A föld helyesebb megoszlása egyik legfőbb feltétele a népesség szaporodásának s ezzel a nemzeti vagyon növekedésének is, mert az emberi munkaerő a legbecsesebb eleme a produkciónak. A kisbirtokosok legalsó osztálya természetes átmenetet alkot a vagyonos és vagyontalan osztályok között s ezek alkotják azt a széles népréteget, amelynek sorsától a nemzet sorsa függ. A javaslat azonban számol a középbirtokos osztály érdekével is, amely természetes átmenetet alkot a kisbirtok és a nagybirtok között. A középosztály részben a viszonyok alakulása, részben pedig saját hibái folytán is nem tudta megtartani az ősöktől rájuk hagyott vagyont. De mégis ez osztálynak oly érdemei vannak, amelyeket a nemzeti élet szempontjából honorálni kell, s olyan kiválást tölt be, amelyet elhanyagolni vagy hatásában meggyöngíteni nem szabad. A reform ez okoknál fogva, kíméli a középbirtokot s gondoskodik középbirtokok alakílásáról is. A javaslat a helyesebb birtokelosztás céljára mindenekelőtt a háború folyamán, spekuláció alapján szerzett ingatlanokat veszi számításba, a magántulajdont elvének megóvása mellett, megfelelő megváltási áron. Csak ha ezek a birtokok a reform céljának elérésére nem volnának elegendők, akkor nyúl vissza a javaslat azokhoz a birtokokhoz, amelyek az utolsó ötven esztendőben nem családtagok között cseréltek gazdát, továbbá más nagybirtokokhoz is, de ezekhez csak abban az esetben, ha a birtok ezzel a produkció intenzív művelésében, ipari felrendezéseiben stb, a nemzetgazdaság szempontjából káros hanyatlásnak nincs kitéve. De számol a javaslat azzal, hogy nem lesz szükséges a kisajátítási joghoz nyúlni, mert a birtokosok maguk fognak gondoskodni a birtok helyesebb megosztásával elősegíteni. Maguk fogják eladogatni földjük egyes részeit. A javaslat nem vet gátat a szabad forgalomnak s a szabad parcellázás lehetősége felmarad, csakhogy a múlt tapasztala- tain okulva, kell állami felügyelet alatt, hogy kizárja a spekulációt. Ami a reform pénzügyi részét illeti, az elv az, hogy csak készpénz-fizetésért lehet földet venni, azonban kivételesen meg van engedve a birtoknak megterhelése is, 75 százalék erejéig. Az egész akció fölött egy szakszerű bírói intézmény fog őrködni, amely minden kormánytól és a napi politikától független testület lesz. A javaslat megfelelő módozatokkal gondoskodik a szükséges fundus instruktus megszerzéséről is továbbá megkönnyíti a birtokszerzést azzal, hogy elősegíteni igyekszik a bérleteket olyképpen, hogy egy idő múlva abérlő a saját tulajdonává teheti a bérelt birtokát. A reform ezzel megteremti angol mintára a járadékbírtok intézményét. Gondoskodik végül a javaslat arról is, hogy az alkotandó kisbirtokokat elaprózni vagy elherdálni ne lehessen s e célból megalkotja a családi birtokot, az úgynevezett paraszt-majorátusokat, amelyeket sem megnöveszteni, sem kisebbíteni,s amelyeket bíróilag lefoglalni sem lehet. Szabályozva van az öröklés rendje is olyképpen, hogy az örökségből kizárt fiú a járadékbirtoklás utján uj birtokhoz juthat. Az előadó kétórás beszédét és beható fejtegetéseit feszült érdeklődéssel kísérte s végül zajos tapssal honorálta a nemzetgyűlés. Az elnök öt percnyi szünetet adott. A földmivelésügyi miniszter beszéde. A szünet után fölszólalt nagyatádi Szabos István földmivelési miniszter s bevezető szavaiban kiemelte, hogy bár neki az előadó beszéde nemn sok mondanivalója nincs, mégis örömmel szólal föl, mert évek hosszú küzdelme után került ide ez a javaslat. Kivételes szerencsés helyzetben van úgymond — mert ebben a Házban, ennek a javaslatnak nincsen ellenzéke, ami annak a bizonyítéka, hogy mindenki egyformán átérzi a törvény szükségességét. Azután rátért arra, hogy bizony a rétegek nem szívesen árják ezt a javaslatot s fölolvassa a zalamegyei gazdasági egyesület futiratát, amelyben azt írja, hogy károsnak tartja a földbirtokreformról szóló törvényjavaslatot és megdöbben azon, hogy akad kormány, a nyelv ezért a javaslatért a felelősséget vállalni meri. A zalamegyei gazdasági egyesület nem ismeri el azt, a jogot, hogy ilyen módon bele lehessen nyúlni a magántulajdonba. Egy másik nyilatkozatot is tesz az egyesület, hogy a zala megyei igénylőket helyezzék át más megyébe. Ezt csak azért olvasta föl, hogy lássa a nemzetgyűlés, magénerők akarnak még most is érvényesülni. A miniszter azután a nagybirtok történelmi fejlődéséről szólva, hangoztatta, hogy vagyonelkobzásról szó sincs, csaló, a földbirtok helyesebb megosztásáról. Azért, hogy egy család jól élhessen, nem szükséges százezer holdas birtok, nem kell többmilliós jövedelem. (Zajos taps és éljenzés.) Hiszen láttuk tételeizben, hogy éppen a legnagyobb jövedelműek csinálták néha a legtöbb adósságot. Iz így van.) Láttuk, hogy vannak rangyarhonos birtokosok, akik soha életükben birtokukat nem is látták. Azt sem tudják, merre van. Ennek véget kell vetni. Nem az a gazdag, akinek sok jövedelme van, hanem az, aki jövedelméből meg tud élni. Emberi és keresztényi szempontok egyaránt sürgetik a földbirtokreform megcsinálását. Nem a tizenkettedik órában vagyunk, hanem már azon is túl. Ha az ország abban, a helyzetben volna, hogy sok pénzt tudna áldozni arra a célra, akkor meg lehetne csinálni a teljesen jó földbirtokreformot, de mivel erre képesek nem vagyunk, meg kell a retonnal csinálnunk úgy, ahogy tudjuk. Mindenkinek csak annyi földet lehet adni, amennyinek ura tud maradni. A javaslat a legkomolyabb mérlegelés tárgyává tette azt, hogy kinek mennyi földet adjon. Túlzásba menni nem lehet, úgy akarja megcsinálni ezt a törvényt, hogy ha majd a helyzet engedi, ezen az úton tovább lehessen haladni. Elsősorban azokról kell gondoskodni, akik nincstelenek, földre szorulnak. A nagy tömeg a röghöz van kötve és azt van szereti, hogy azt kifejezni nem is lehet. Kössük hát hozzá a népet i a röghöz úgy, hogy adjunk neki rögöt (Zajos taps és éljenzés a Ház minden oldalán.) .A magántulajdont az védi legerősebben, akinek van magántulajdona. Még a mezőgazdasági munkások között is azok a legjobb munkások, akiknek bármilyen kis földecskéjük, telkecskéjük van. Akit a hazai rögből gyűjt, az nemcsak magának gyűjt, az nemzeti vagyont gyűjt. Soha sem lesz gazdag, erős az az ország ahol kevesek vannak a varmolinók birtokában. (Zajos taps és éljenzés.) Szomorú időket élünk, soha sem tudjuk, hogy mit hoz a holnap. Olyan egyetértést lát ennél a javaslatnál, amelyet még alig látott érvényesülni. Őrizzük meg hát ezt az egyetértést és vigyázzunk, mert a széthúzás veszedelemre vezethet. Most is túloltt egis tüntetést. Felelős politikusok vigyázzanak, nehogy a nagy bajt még nagyobb bajjal tetőzzék. (Taps a jobboldalon, ellentmondások a Ház baloldalán.) Hazánk iránti kötelességünket teljesítjük, ha a javaslatot elfogadjuk, amelyet jóleső érzéssel ajánl, a ki évek óta hirdeté s dolgozott érte. (Éljenzés minden oldalon.) Bár egy kevés aggodalommal a végrehatást illetően, ajánlom a javaslat elfogadását. (Zajos éljenzés a Ház minden oldalán. Mindenki fölállt és üdvözölte a minisztert, az elsők közötti Apponyi Albert gróf.) Ezután Tarányi Ferenc személyes kérdésben szólalt föl és kijelentette, hogy ő az elnöke annak a zalamegyei gazdasági egyesületnek és sem ő, sem az egyesület többsége nem azonosítja magát a felolvasott felirattal Itt csupán tévedésről lehet szó, mert éppen a zalamegyei gazdasági egyesület volt az első, amely foglalkozott a földbirtokreformmal és májusi közgyűlésen örömmel üdvözölte. Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter erre kijelentette, hogy megnyugvással halljai lazányinak kijelentését. Hozzátette azonban, hogy ha ez a nyilatkozat Tarányi részéről nem történt volna meg, az egyesületet törvényadta jogánál fogva feloszlattatta volna. Felsteri a felszólalót, mint az egyesület elnökét, hogy intézkedjék, hogy az egyesület reparálja le ezt a feliratot, mert nem tűrhető, hogy egy gazpsági egyesület kétségbevonja a nemzetgyűlés tívényalkotási jogát. Az új^ egynegyed három órakor ért véget.ygyűlés a Vigadóban. — Megálltak a villamosok és a vasutak. •— Ma délelőtt folyt le a Vigadóban az a méretesimpozáns nagygyűlés, a mely a magyar közve-, lénynek adva hangot hivatva volt arra, hogy tiltakozzék a gyilkos trianoni békeszerződés ratifikálása ellen. A nagygyűlést a Társadalmi Egyesületek Szövetsége rendezte, azonban valamennyi számottevő egyesülés elküldte a képviselőit s különösen a megszállott területekről kiutasítottakból rekrutálódott több ezer fő lelkes, intelligens tömeg adott a gyűlésnek külsőleg is , súlyt és nagyszerű keretet. A tiltakozás azonban nem szorítkozott a nagygyűlésre s a Vigadó termeire. Az Ébredő Magyarok Egyesüleének kezelésére a főváros összes vonalain, negyedórára megállottak a villamoskocsik, s az ország egész területén ugyanabban a percben megálltak az összes magyar vasutak, mindmegannnyi hangtalan tiltakozás a trianoni béke ellen. A vigadói nagygyűlés tizenegy órakor kezdődött. A vezetőségen kívül fölvonulni láttuk az elnöki emelvényre a Védő Ligák Szövetsége nevében Urmánczy Nándort, a MOV nevében Zulavszky ezredest, a Nemzeti Szövetség nevében Perényi Zsigmond báró volt miniszter, az Erdélyi Magyar Székély Szövetség nevében Jékey Dániel kurai bírót és Rákóczii főtitkárt, az Ébredők igazgatóságát és még számos ismert személyiséget. Elsőnek Okolicsányi László dr. állt szólásra. " Hangoztatta, hogy ez a békeszerződés a magyar nemzetet létagipjaiban rendíti meg, megfosztja gazdasági fejlődésének mindert föltételétől, és — ezt az állapotot, amelyet hitvány árulás és jogtalan erőszak teremt meg, ezt most törvénybe akarják iktatni. Ez ellen tiltakozunk és a mi tiltakozásunk jelenti azt, hogy még ha meg is hozzák a ratifikáló törvényt, még akkor is várnak reánk nagy kötelességek, amelyeknek teljesítésére szabad kezet tart fönn magáénak az egész magyar nemzet; küzdeni fogunk minden eszközzel, ha kell nyíltan, fegyverrel is harcolni fogunk, amíg vissza nem szerezzük mindazt, amit tőlünk elraboltak. Erre teszünk ma nagy fogadalmat, ezt jelenti a mi tiltakozásunk. Utána Horváth Károly beszélt az Ébredők nevében. Bűnhődni kell mindegyiknek — úgymond. —, akik anemzeti érzést és gondolkodást megértek. A szociáldemokrata pártnak még mindig aktivitásban lévő régi vezetőit okolta, hogy gyáraink a külföldről nem kapnak nyersanyagot s igy ők maguk okozzák, hogy sok ezer munkáskéz kenyér nélkül van. Majd Barabás Samu Kolozsvárról menekült református esperes tartott izzó beszédet. — Hosszú évszázadokon keresztül azért állottunk őrt e helyen Testvéreim, — úgymond — azért védtük a műveit Nyugatot a Kelet minden támadásával szemben, hogy ez legyül a hála! Roosevelt úgy nyilatkozott Magyarországról, hogy nincs a világon illusztrisabb nemzet, a magyarnál, a magyar népnek tartozik a világ a legtöbbet, Sime Amerika is ebben a békeszerződésben rójta le a háláját! Majd előterjesztette a tiltakozó határozati javaslatot, mely így szól: __ Ha a nemzetgyűlés nem akarja idegenül elutasítani magától azokat, akikkel egyek '•voltunk ezer éven át, akkor a béke ratifikálását tagadja meg azon a címen, hogy a jelenlegi állapotában nem illetékes arra, trxff idején igában nyomorgó honfi* \ 8Budapesti Hírlap aei. «.) 1920 november 5. i államtitkár állnak. Munkatársunk kérdést tett Rabinek Gyula miniszterhez és Dömötör Mihály képviselőhöz, akik azt mondották, hogy erről a pártalakulásról semmit sem tudnak. Más értesülésünk szerint egészen bizonyos, hogy a földbirtokreform és a békeszerződés elintézése után okvetetlenül új politikai helyzet következik el és kétségtelenül új pártalakulások is lesznek. A mai híradások azonban információink szerint még koraiak és csupán a kormányzópártban megnyilatkozó elégedetlenségnek és türelmetlenségnek forrásából származnak. Egyik informátorunk szerin kétségtelen, hogy a két említett javaslat elintézése után az elégedetlen csoportok új pártalakus zászlaját turnák kibontani.