Budapesti Hírlap, 1921. január (41. évfolyam, 1–24. szám)
1921-01-16 / 12. szám
3 Budapesti Hírlap a*. *■.— 1921 január 16. sejti azt, hogy mi dolgunk van nekünk immáron a világ ruind a négy tájékán: keleten, nyugaton, délen és északon. fi iítÉiiítBiSÉ ÜgJttligPffStiitf — Vestr.egyei llti!űöttség• tilti.koss.aa. — A Magyar Távirati Iroda jelenti: Vasvármegye t .szakításra ítélt területéről harminc tagú küldöttság érkezett Budapestre. A küldöttséget ma déli tizenkét órakor fogadta Teleki Pál gróf miniszterelnök. A küldöttség nevében Hufhalter Ferdínánd kissőirzda elmondotta, hogy a legújabb Ilmnek Vasvágmegye közönségét nagyon felizgatták és az éjszaká fásra itélt területek lakossága megbízta őket, a küldöttség tagjait, hogy adják tudtára a magyar kormánynak az ő legszilárdabb ragaszkodásukat a magyar hazához, amelytől ők elszakadni nem akarnak, nem is fognak soha. Kérte a miniszterelnököt, hogy erőszakkal gátolja meg az elszakítást. Ők egy szálig ott lesznek, ahol védeni kell a magyar hazát. Teleki Pál gróf, miniszterelnök kijelentette, hogy a hírek lányasabbak voltak, mint ahogy a jegyzék szerint szükség lett volna. Mert a jegyzék nem elcsatolási parancs, amint azt feltüntették, hanem az esetleges átcsatolás módozatát állapította meg. Azután biztosította a küldöttséget arról, hogy Magyarország önszántából egy talpalatnyi óldról nem mond le. A határkiigazító bizottság minden igazságtalanságot megreparálhat. Márpedig Nyugatmagyarország elcsatulása a legnagyobb igazságtalanság, mert a legimmorálisabb. Rámutatott a miniszterelnök, hogy Mayr kancellár utolsó®beszédében önönmagát cáfolta meg, amidőn azt mondotta előbb, hogy történelmi alapon és a nyugatmagyarországi nép akarata alapján követelik Nyugatmagyarországot és valamivel később ugyanabban a beszédben azt mondotta, hogy majd a választások alkalmával be fog igazolódni Nyugatmagyarország népének akarata. Rámutat ezzel szemben arra, hogy ha Nyugatmagyarország népe nyilvánította akaratát, akkor azt Magyarország mellett nyilvánította, mert a legszélesebb körű választójog alapján országis, hazafias képviselőket küldött a magyar parlamentbe. Ausztriával sok elintézendő vigyünk.tb a nyugatmagyarországi kérdésen kivili r. l'leket egyíitt l.dl elintézni s urry is akarjuk elintézni a megértés szellemében, Teklits György a vasmegyei hontok nevében kijelenti, hogy ők tántoclthatatlanul ragaszkodnak a magyar hazához, ők nem lesznek osztrákok, sem címerek soha. Martin Jeuö dr. felhívta a miniszterelnök figyelmét arra, hogy Nyugatmagyarország népe tiltakozik hólnapi szoborleleplezés ellen. Nyugatmagyarország nem fog elszakadni, az ő gyászoló szobrára nincsen szükség. Teleki Pál gróf miniszterelnök válaszában ki- jelentette, hogy ő osztja ezt az álláspontot. A szobori ügy nem kormányintézkedés, magántársaságok esti nátjáit, a kormány hivatalosan nem is képviselteti magát az aktuson. * ÍTÍ2LI®?: Andrássy Gyula írói tárgyalásai A nemzetgyűlés szünete óta különböző címeken, különböző pártmozgalom híre veri föl a poétikai nyugvás csöndjét. Most meg arról volna szó, hogy Andrássy Gyula gróf, az egykori szabadelvű vezér tényező állana e tárgyalások mögött s hogy ő volna kiszemelve a tarka színezetű, a legszélsőbb irányzatokból összetoborzandó, hibrid, csoportosulat vezéréül. Sőt egy híradás, a mely ma este látott napvilágot, már teljesen befejezettnek tüntette föl a megegyezést a különböző éles vágású politikai frakciók és Andrássy Gyula között. A mi saját értesülésünk ezzel szemben, áll- Tárgyalás ugyan folyik Andrássy és Szmrecsányiék, továbbá Bleyerék, a keresztényszocialisták, Friedrichék részei és a disszidensek között; ennyi igaz. Megegyezés azonban nem jött létre s kétséges, hogy egy Sitatán lesz e valami ebből az új pártalakulásból. Mi eddig ezeket a híreket nem vettük komolyan s most is hitetlenül állunk ezzel a furcsa mozgalommal s ezekkel az érthetetlen hángyalásokkal szemben. Mert elvégre az ország sorsával, mai szomorú helyzetében nem lehet frivol játékot űzni s itt az az erkölcsi hitel forog kockán, a mely az embereket a politikai áramlatokhoz s a poltimusok egyéniségéhez és hitvallásukhoz fűzi. Az uj párt még nem alakult meg. — A tárgyalást folytatják. A Budapesti Hírlap megírta ma, hogy Andrássiy Gyula gróf tárgyalásokat folytat több Parlamenti csoporttal uj ellenzéki párt megalakítása dolgában. Ma azután egyik esti újság hitül adja, hogy az Andrássy-párt a múlt éjjel a Nemzeti Kaszinó úgynevezett liba termében már meg is alakulk a programot egyhangúan elfogadták és hogy a Szmrecsiznyi-csoportból, a nemzetiségi képviselőkből és a disszidensekből álló új párthoz Háttér István híveivel testületiig kíván csatlakozi. E hírre vonatkozóan kérdést intéztünk Andrássii Gyula grófhoz, a ki munkatársunknak a következőket mondotta: — Sem a megalakulás nem történt meg, sem pedig a megegyezés. Egyik csoporttal, tehát a Szimecsányi-csoporttal sem fejeződött be a tárgyalás. Az éjjel csupám tanácskoztunk és az uj párt alakulására voladkozó tárgyalást mindenesetrefortytatlni fogjuk. Más forrásból a következő információt kaptuk: — A esti lap híradása nem egyéb komponálásnál. Eddig csupán két irányban történt megállapodás. Nevezetesen mindazok, akik az új Párthoz csatlakozni kívánnak és így ,elsősorban maga Andrássy Gyula gróf is mint az alakuló párt vezére, kifejezetten keresztény politikát akar csinálni. A másik megállapodás a kiálykérdésről szól olyképpen, hogy az új párt legitimista ugyan, de mindaddig, amíg Magyarország önrendelkezési jogát vissza nem kapja, a királykérdést programjából kikapcsolja. A keresztényszocialista pártból aratott forrás/.•vxum zmx rzac^rrauT»»iasani kiemeli, hogy a keresztényszocialisták résztvétele az uj alakulásban még sok mindenféle kérdés elintézésétől függ. Sőt még az is kérdéses, hogy az új alakulás egyáltalában Andrássy Gyula, nagy más politikus vezérletével alakul-e meg. A kormányzópártban Haller István ma este határozottan megcáft ja azt a hírt, hogy ő egy eseteges pártalakításra, illetve belépésre vonatkozóan Ernszt Sándorral együtt Andrássy Gyula grófnál tárgyalást folytatott. t v.- —l----r~s——tt— ----— mesélem a magam történetét. Ha valami rendkívülit várnak, érdekfeszitőt, fordulatokban 1x5velkedőt, előre tudom, csalódni fognak, hiszen én nem vagyok poéta, hogy színes szavakba foglaljam, újszerűség csillogásába burkoljam a mindennapi esetemet. Mert parányi sejtelem azt súgja, nagyon sokan voltak és vannak a helyzetemben. Lehet, nem látják még oly világosan aszívüket, mint én, talán nem is fogják sose látni, de Istenem, ha csukott szemmel betévedünk egy rózsakertbe, ha nem látjuk is, mégis érezzük a virágok illatát. — Gyermek voltam, rövidadrágos süldő kisfiú, Indián csatakiáltással harcoltam az utcán a velem egykorú társaimmal és sötét gyűlölettel voltam eltelve a társadalmi előítéletek és rend iránt, mely arra kárhoztatott, hogy az iskola padjaiban száraz, unalmas és ellenszenves grammatikai magyarázatokat, számtani szabályokat és régen meghalt királyok törvényeit hallgassam, amikor odakint a napsütésben fütyölgetett a rigó, a fenyőfák szarkafészkeit ostromolta a szél és az égbolton egymást kergették a fellegek. Ennek a sivár létnek az egyhangúsága és reménytelensége töprengésre késztetett. — Miért tanuljak? — tűnődtem el, — nem mindegy az elvégre, hogy miyen ember leszek? Egyszer úgyis mindnyájan meghalunk, minek arra törekedni, hogy a többieknél kiválóbbak legyünk? Sehogy sem ment a fejembe, hogyan lehetséges, hogy éppen a legkiválóbb emberek, kik a sokadalmon felülemelkedtek, nem jutottak rá erre az egyszerű és kézzelfogható igazságra? Kétségtelenül valami sarkalta őket, mint lovas a paripát. De hogy mi, az örök rejtélyként timnászyban maradt./' rtíV ■’,** “ — Ekkor egy szép napon nagy esemény lássa fogta el a kedélyeket. Sovány, elegáns, lakkcipős férfi volt az esemény, az újonan érkezett táncmester, megnyitva a városka fiatalsága számára a tánc- és illemtan kurzusát. Külön tanultak a nagyok, már mint a bakfisok és pelyhedző állu diákok s , külön mi, kisebbek, kik még módosan köszönni sem tudtunk. — Megtörtént az első óra ismerkedése. Sokkarú csillárok alatt, tökörként fénylő parkellen álltunk fel dobogó szívvel hosszú sorban, mind rövidnadrágos kamaszok s szemben velünk a terem másik oldalán szöszke és barna leányfejecskék mosolyogtak, komolykodtak kék, rózsaszín, fehér ruhácskában, a míg a mamák emelvénye alatt a négy szál cigány vidám keringőre zenditett s a táncmester lebegve mutatta be a művészetét, könnyed biztosságában a mesék hercegéhez hasonlítva. Lélekzetfojtva figyeltem, aztán végiglordostam a termén a tekintetemet. A sok lányka közt megakadt a szomun az egyik barnán. — üzemben állott, egy tükör alatt. Szávaiak a fehér arca volt, fekete lepkének tűnt messziről a Tragy szeme s a mint fehér ruhácskájában mozdulás nélkül figyelt, a nézésére édes szomorúság fogott el és mindent odaadtam volna a világon azért, ha ő lenne Csipkerózsika én pedig a megmentő királyfia. Röviden szólva: szerelmes lettem belé az első pillanatra. — G Gyermekszerelem ... csak mosolyognak a nagyok fölötte, mint ahogy mindig megmosolygunk mindent, amit nálunk kisebb lényeknél láthatunk. Pedig mennyi őszinteséget, mennyi túláradást, elragadtatást, kilövést és lángolást 'jelent « a teát gyamfcstNTiMjl *»vasz első lázas zsendülése, a rügy bimbóvá szökése, az ébredő liget első dala ... az első sejtelem. . . — A szerelmem egyszerre nagy célok után serkentett és bűnre csábított. Ezerféle hazugságot eszeltem ki, hogy a szüleimtől pénzt kapjak és Klárikának (mert így hívták a szerelmemet) minden táncórán csokoládét vagy cukrot ajánljak föl, elárulva azt, amit megfelelő szavakban úgy sem tudtam volna kifejezni. S míg Klárika megelégedett mosollyal nyugtázta az ártatlanságom és lelkiismeretem feláldozásával szerzett ajándékokat, elhatároztam, ha nagy leszek, feleségül veszem. Tanulni kezdtem vadul, mohón, ernyedetlenül, hogy tudósabb, okosabb, tapasztaltbb legyek mindenkinél ,s a tudás fegyverével megszerzek mindent, amit a földön elérni lehet, a hatalom marsallbotját magamnak egykor megkaparintsam csak azért, hogy tündökléssel, pompával, dicsőséggel és bőséggel áraszthassam el a jövendő feleségemet. Miniszterelnek akartam lenni, költő, bankár és tábornok egy személyben. Most megértettem a nagy férfiak erőfeszítése titkát. Biztosan nekik is volt egy klárikájuk ... A szerelemről pedig nem esett szó közöttünk, csak fogtuk egymás kezét szorosan, mint kiket egy nagy tűz összeforrasztott s míg a szemünk ragyogva árulta el a lelkünket, a szivünkben mintha barackfák borultak volna virágjukba. — Sosem csókoltam meg Klárikát, Elöttem szentségtöréshez lett volna hasonlatos. Ígyártott egy álló évig a kicsi idill, a tánciskola befejezése után is, mert Klárika attól kezdve somm járt a hugocskámhoz, délutáni, gyerek-' mmi' Ausztriában terjed a sztrájk Az osztrák postások sztrájkja az eddigi jelekből következtetve sokkal nagyobb hullámokat vet, mint remélni lehetett. A Hegyőr Távirati Irodának jelentései szerint a munkásság semmi tekintettel sincs a közérdekre és politikai körökher."Jól tartanak, hogy a kormány levonja a konzekvenciákat és lemond. Hogy azután mi történik, most még belátni sem lehet, mert ilyen körülmények között egyik párt sem vállalhatja a kormányzást és koalíciót kormány alakulása szóba sem jöhet. A sztrájk kiterjedéséről alább következő távirataink számolnak be: A telefon- és tivhidalkelmazottak estrájkja. Bécsből jelentük: A Wiener Mitingspost jelenti: Ma hajnali négy órakor Bécsben kitört a távíró- és telefonalkalmazottak sztrájkja. Ez által a helyzet, amely kezdetben a szocialisták által fölvetett kicsinyes és jelentéktelen hatalmi kérdésnek látszott, megtehelsen kiélesedett. Miután éjjel fél kettőkor a sztrájkoló munkásoknak, a kormánnyal folytatott tárgyalásait elnapolták, hogy a kormány közben a keresztényszociális szakszervezetekkel tanácskozhassék. a műszaki egyesülés ülést tartott, amelyen elhatározták, hogy a kormány eljárása ellen a fővirászok és telefonisták sztrájkba lépnek, úgy a bécsi, mint a vidéki telefon- és távhőforgalom sietek ujt, hogy az állami hatóságok és külföldi missziók sem kapnak telefonösszeköttetést. A mentők, a tűzoltóság és a rendőrség is ki van kapcsolva. Attól félnek, hogy ma este, vagy holnap a vasutasok is sztrájkba lépnek■ A házfelügyelők ma reggel elhatározták, hogy rokonszenvük jeléül ők is abban hagyják i a munkát. .Ezzel skörvetetlenül fenyegetővé vált az a veszedelem, hogy a szakszervezeti bizottság, amely kifejezést adott a sztrájkolókkal való szolidaritásának, kiadja a jelszót az általános sztrájkra. Az összes postahivatalok a rendőrség megszállása alatt vannak. A vasúti postahivataloknál tegnap este a sztrájkolók öszeütköztek a rendőrséggel és többen megsebesültek. A szocialisták mindenütt arra kényszerítik a keresztényszerbális tisztviselőket, hogy a munkát hagyják abba. A kormány lemond? Királyhidáról jelenik A bécsi postások sztrájkja általános sztrájkká fejlődött. Ma délután csatlakozott a sztrájkotókhoz a Technikai Unió személyzete, azonkívül a holnapi napra várható a vasutasok