Budapesti Hírlap, 1921. június(41. évfolyam, 117–141. szám)

1921-06-10 / 125. szám

2 1921 június 10. Bm­mm festp (125. sz.) bán elhagyja Svájcot. A­mikor Dimichet miniszter közölte a visszatérés felté­teleit, a­­király kijelentette, hogy, miután a helyzet tisztázódott, kötelességének tartja, hogy elhagyja az országos".. nehogy jelenlé­tével a szövetségtanácsnak kellemetlenségeket okoz­zon. A nemzeti tanács szavazattöbbséggel elhatá­rozta, hogy az interpellációkat nem teszi vita tár­­gyává. (MTI.) Megszavazták a Minsztárca k­üssgtetését­ — A neai Bezsymén ülése. — A budapesti tudományegyetem, Pázmány-egyetem. — A nemzetgyűlés ma a kultusztárca költség­vetését tárgyalta. Néhány magas színvonalú felszó­lalás tette érdekessé és tartalmassá a vitát. A dél­előtti ülésen elsősorban Giesstmein Sándor és Nagy János felszólalásai keltettek megérdemelt figyelmet. Mindketten az iskolai nevelés fontosságát hangoz­tatták, de találkoztak a katolikus autonómia követe­­léseiben is. A délutáni ülésen ugyancsak a katolikus autonómiát sürgette nagy készültségről tanúskodó beszédében Ernszt Sándor. Fölszólalt Tass József kultuszminiszter is, s pontonként válaszolva a föl­szólalóknak az autonómiát illetően kijelentette, hogy ezt az ügyet be kell illeszteni a magyar köz­jogba, de mivel az autonómia a katolikus egyház belső hierarchikus kérdése, előzetesen meg kell kér­dezni a római Szentszéket, valamint a magyar püspöki kart. Végül magáévá tette Hűbérinek azt az indítványát, hogy a budapesti tudományegyete­met Pázmány Péter-egyete­mek nevezzék el. Ehhez hozzájárult a nemzetgyűlés, a­mely részleteiben is megszavazta a kultusz­t arca költségvetését, a céresést( CSSS. ’A vallás- és közoktatásügyi minisztérium költség­­vetésének mai folyt­atólagos tárgyalásán Gerencsér István volt az első szónok, a­ki bizonyos változta­tásokat követelt közoktatásunk rendszerében Ha­tározati javaslatot terjesztett elő,­ a­melyben azt követelte, hogy a kormány gondoskodjék a vi­lágháborúban résztvett magyar csapatokkal össze­függő eseményeknek tanításáról, továbbá a trianoni békének ismertetéséről az elemi és középiskolákban. Giesswein Sándor azt fejtegette, hogy az isko­­­lában nagy súlyt kell vetni a nevelésre, a menv híd a­ múlt és a jövő között. Az egyik hídfő a nemzeti hagyományokban gyökerezik, ez a műt, a­ másik pedig a jövő, a­mely az életre készít elő. Bele kell ültetni az ifjúságba az összetartozandóság érzetét, mert a világháború után mindenütt veszendőben van a társadalmi és nemzeti szolidaritás. Helytelen a francia rendszer, a­hol az iskolát elválasztották a vallástól.. A vallás nélküli erkölcsi nevelés azon­ban nem adja meg a gyermeknek az igazi jellemet. A nevelésben a nemzeti és szociális, irányt kell kö­vetni, a kettőt egymással ellentétbe helyezni nem szabad, mert a társadalmi aszályok egymásra van­nak utalva. Bár pacifistának vallja magát, mégis azt­­hangoztatja, hogy az ifjúságnak sportot kell gyako­rolnia, hogy a gyermekeket elő lehessen készként a fenyegetett haza védelmére. De ő nemcsak a nem­zet, hanem az emberiség szolidaritásának is helyet akart nyitni az iskolában, s figyelmébe ajánlja a kormánynak az esperantó nyelvtanítást. Beszélt azután a kézimunkára való nevelésiről is, a háziipar fejlesztéséről, ifjúsági egyesületek alakításának szükségéről (leányok és fiuk számára egyaránt min­­den községben), továbbá az esztétikai és művészi érzék fejlesztéséről. Végezetül azt a kérdést vetette­m föl, h­ogy miért nem alakul még meg a magyar katolikus autonómia, a­mely Erdélyben már évszá­zadok óta megvan. Hivatkozik arr­i, hogy Apponyi Albert gróf egy évvel ezelőtt azt, mondotta neki: Hála Istennek, készen van a katolikus autonómia s valószínű, hogy az ősszel a nemzetgyűlés elé fog kerülni. Hozzátette Apponlyi, hogy boldog lesz, ha ezt megvalósítva fogja látni. De eljött az­ ősz és nem történt semmi. Ő úgy tudja, hoigy az a férfiú akadá­lyozta meg, a­ki ma a kereszténypárt élén áll, vagyis Andrássy Gyula gróf. Ha Andrássy politikájában — úgymond — olyan fordulatot tett, hogy a keresz­ténypárt élébre állott, akkor elmehet odáig, hogy vál­­lalhatja a keresztény párt programjának sarkalatos pontját, a katolikus autonómiát. Ha tapsolni tudnak Appolnyinak, a­hogy mindnyájan tapsolunk neki, akkor kövessék is az ő eszméjét. Határozati javas­latot nyújt be, a­melyben azt követeli, hogy a Ház utasítsa a kormányt, hogy az 184­8. huszadik tör­vénycikk alapján terjessze elő a katolikus auto­nómiát. Nagy János (egri) beszéde elején azt fejte­gette, hogy arra kell törekednünk, hogy kulturális felsőbbségünket biztosítsuk. Fokozott erővel kell a kultúra fejlődését biztosítani s a magyar művelődés sarkpontjául a jellemnevelést kell tenni. A tanító­­képzést reformálni kell. A vallás alapján kell kifej­leszteni az egyedikben az erkölcsi értéket és a fele­lősségérzetét. Az erkölcsi érzék hiánya okozta szo­morú hanyatlásunkat, a lelkiség veszített értékéből.. Az erkölcsi érzéktelenség korszakában nincsenek nagy emberek, felülkerekednek a gerinctelen, min­denre kapható emberek. A másik szempont nemzeti nevelésünkben a nemzeti eszme legyen. A nemzeti öncélúság uralkodjék, a­nélkül azonban, hogy a gyűlölet legyen úrrá a lelkeken. A mi nemzeti erköl­­csünknek sziklakeménységűnek kell lennie, a­me­lyet sem szakszervezetekben, sem filozófiai egyesü­letekben, vagy tanszékeken lerothasztani ne lehes­sen. (Tetszés és taps.) Ma pacifizmust hirdetni, őrült­ség. Mi az ország megcsonkításába bele nem nyu­godhatunk soha. (Zajos helyeslés.). De: fejleszteni kell a szociális nevelést is, nehogy demagóg kolom­­posok kerekedjenek felül. Megállapítja, hogy a szo­ciális irányzat lesz az uralkodó a világon. Azután arról beszélt, hogy a nevelést összhangba kell hozni a tanítással­ az egész vonalon. S minden pénzál­do­­zatot meg kell hozni az iskolák és a tanítás kifej­lesztésére. Helyesli, hogy a debreceni egyetemet Tisza Istvánról nevezték el, de hasonlóan szükséges­nek tartja, hogy viszont a budapesti egyetem Páz­­mán Péter nevét viselje. Ez annál szükségesebb, mert ezzel is ki kell tüntetni, hogy ezt az egyetemet alapítványokból tartják fönn, nehogy úgy járjunk vele, mint a megszállott területeken levő iskolák, a­melyeket elvett a megszálló hatalom azon a cí­men, hogy államiak. Súlyos hibának tartaná, ha az egyetemi kar­hatalmakat föloszlatnák és az eddigi segítséget meg­­vonnák tőlük. Ezek az ifjak nem tudnának meg­élni s tanulmányaikat befejezni. Nagyon érdekesen fejtegette azután az iparművészeti és képzőmű­vészeti nevelésnek fontosságát is. Végül a katolikus autonómia megvalósítását sürgette. Sokan nem tud­ják, hogy a katolikus autonómia minded­dig miért nem valósulhatott meg. Ennek az oka a szentszék és a főpapság felsőséges jogaiban rejlik. Minden hatalom ezektől függ s a katolikus autonómia ez­ekbe a jogokba ütközik, a melyek a katolikus egyhá­­zlaptörvényeiben gyökerezik. Ezen, az állapoton va­lahogy változtatni kell és az egyházi és világi böl­cseknek gondoskodniuk kellene róla, h­ogy a kato­likus autonómia megvalósítható legyen. (Zajos he­lyeslés a Ház minden részén.) Ha autonómiánk volna, akkor sem a csehek, sem a románok nem vehették volna el iskoláinkat. Ha autonómiánk volna, akkor a békeszerződés értelmében jogunk lett volna követelni, hogy például a nagyváradi ka­tolikus jogakadémiát, továbbá a katolikus gimnáziu­mokat, a­melyeket tőlünk elvettek, visszaadják. Ezek az iskolák pedig a magyar érzésnek várai ma­radtak volna a megszállott területen. A legfonto­sabb követelmények egyike tehát nevelésünk rend­­szerében a katolikus autonómia megvalósítása. A költségvetést megszavazza.­­ (Élénk helyeslés és tet­szés, a szónokot számosan üdvözlik.) A következő szónok Andaházi-Kasnya Béla be­széde elején örömét fejezi­­ki azon, hogy az éstre szóló képviselő oly lelkesen beszélt a művészetek­ről, Ő azonban, a numerus klatuszt tette szóvá, a­melyet­­a jogrenddel , a jogegyenlőséggel ellenkező­nek tart. Nagy zaj és ellenmondás között fejtegeti, hogy nincs szükség egyetemi karhatalomra. Ha tá­mogatni akarják az ifjúságot, támogassák, mint egyetemi hallgatókat, de nem mint karhatalmi ka­tonákat. Előadja, hogy ezerhats­záz olyan egyetemi hallgatót zártak ki, a­kiket még a numerus klauzusz értelmében sem lett volna szabad kirekeszteni. (Zaj.) Olyan embereket zártak ki, a­ki­k három­négy évig a harctéren voltak, karjukat, lábukat ott­hagyták s a a­kik a kitüntetések egész sorát hordják a mellükön. Visszautasítottak sok olyan zsidó egye­temi hallgatót is, a­kiket a tiszti igazodó­ bizottság igazolt, kimutatva róluk, hogy semmi részük nem volt a kommunizmusban (Zaj.) úgy látszik, hogy ez a karhatalom állam az államban. (Zaj.) Majd a képzőművészeti társulat székházának károsodását fejtegette. A­mikor vége lett a háborúnak és kiment onnan a kórház, akkor a székházat restaurálni kel­lett. Ebből egy millió korona hiány állott elő. Ennek kiegyenlítésére eladta a házat s a pénzt hadikölcsö­­nökbe fektette. Kasnya most azt óhajtja, hogy ezt a hadikölcsönt teljes értékében váltsa be az állam. Budavári­ László a következő szónok három­­rendbeli határozati javaslatot terjesztett elő, vala­mennyit a tanítók érdekében. Az elsőben­ a tanítók­nak tisztviselői kategóriákba való sorozását köve­teli. A második az illetményekre és nyugdíjakra vo­natkozik. Erre Vass József közoktatási miniszter közbeszólás alakjában megjegyezte: ez már meg is van. A harmadikban Budaváry a tanítói kamara lé­tesítését kérte. Beszéde végén kifogásolta, hogy hi­vatalos helyről és elismerésben részesítették Sebes­tyén Károly dr.-t 25 évi tanári jubileuma alkalmá­ból. Ő Sebestyén Károlyt nem ismeri, de annyit tudt, hogy ő alapította az Erzsébet szabadkőmű­ves-pá­­holyt. Nem érti tehát, hogy miért intézett hozzá a kormány üdvözlő iratot. (Zaj.) Schlachta Margit szólalt föl ezután s a kisded­­óvók súlyos fizetési viszonyairól beszélt. Majd a köz­­gazdasági egyetem elhelyezését kifogásolta s bírálta a lakáshivatal működését is. Végül a fővárosi iskola­­széki választásokról beszélt s kikelt az­ ellen, hogy nőt ebbe nem akarnak beválasztani, holott erre tör­vényes akadály nincsen. Ezzel a délelőtti ülés véget ért, fő széléstáni ülés. Usetty Ferenc hangoztatta, hogy többé nem­ szabad szénszünetnek lenni. Határoztad javaslatok nyújt be, hogy a nyugdíjas tanárok az állami tiszt­viselőkkel egyenlő elbánásban részesüljenek. A ta­nári státust sürgősen rendezni kell, a helyettes ta­­­nárokat és tanárjelölteket pedig megfelelően kell díjazni. A tanárképzés reformra szorul és a refor­mot sürgősen meg kell alkotni. A kilencedik kerü­leti gimnázium elhelyezése botrányos. Vass József kultuszminiszter: Három hónapon­ belül új elhelyezést kap Izsek­y Ferenc bízik Vass miniszter vaskezé­ben. (Derültség.) Szilágyi Lajos javaslatot nyújt be, hogy a ka­tonaság és a­ csendőrség részéről igénybe vett isko­lákat szeptemberre ürítsék ki, hogy a tanulást ott újra megkezdhessék. (Helyeslés.) Másik indítványá­ban a tanítók és óvónők részére az állami tiszt­viselőkkel egyenlő fizetést kíván. Zákány Gyula a katolikus alsópapság sanyarú helyzetét panaszolta fel Ernst Sándor a katolikus autonómiáról be­szélt hosszasan. Az előkészületeket meg kell tenni, hogy a vélt elérjük. Súlyossá teszi a dolgot, hogy az autonómia rendezése szoros kapcsolatban és összefüggésben van a főkegyúri személyével és jog­körével. A mai modern világáramlatok mellett jól­ meg kell fontolni, hogy minő lépéseket teszünk. Bízik a kultuszminiszter szakismeretében és ener­giájában, hogy a kérdést megoldásra viszi. Az er­délyi katolikus státus itt mintaképül szolgálhat. A kommün idején Csernoch hercegprímás egy mil­lió koronát, egész magánvagyonát letette a katolikus egyházközségek céljaira. Ez az akció cselekvésre kötelez, mert az egyházközségeknek most van va­lamelyes autonómiájuk, de ezeknek jogkörét is rendezni kell. A költségvetést elfogadja. (Helyeslés.) Sokorópátkai Szabó István panaszolja, hogy* a falusi iskolák üresek, nincsen elég tanító és ez is falu eldurvulását fogja okozni. A falunak égétől szüksége van a kultúrára. Határozati javaslatot ter­jeszt be hogy a tanerők helyettesítésénél a törvény­hozás adjon a kultuszminiszternek szabad kezet. Ne­veljük a parasztnépet az iskolákban, szellemi és ke­reskedelmi életre. Ez az igazi numerus klauzusz. (Éljenzés.) Gunda Jenő helyesli a numerus klauzuszt, de a középiskolákban is. Ezért határozati javaslatot terjeszt be a numerus klauzu­sznak a középiskolákra való kiterjesztéséről és a népinternárcusok fölállítá­sáról. Szilágyi Lajos a tanácskozásképesség megálla­pítását kérte.. A Ház nem tancskozásképes, az elnök az ülést fölfüggesztette. A szünet után Huber János szólalt föl. A deb­receni egyetem homlokzatát már Tisza István neve diszíti. Széles e hazában nincs, a­ki el nem ismerné Tisza István gróf óriási érdemeit. (Általános helyes­lés.) Határozati javaslatot nyújt be, hogy a bud­ai­pesti tudomány egy szemet ugyancsak alapítójának, Pázmány Péternek nevéről nevezzék el (Általános helyeslés.) A kultuszminiszter beszéde. Vass József kultuszminiszter reflektált azutáni a felszólalásokra. A menekült egyetemeket fönn kell tartani. A vidéken azért helyezi el ezeket az egyete­meket, mert nem tartja egészséges állapotnak azt, hogy Budapestet feltömjék egyetemekkel. Több egyetemre már azért is szükség van, mert a tanár nagy hallgatóság mellett nem tud nevelni. Van ke­reskedelmi integritás is, s erre az ifjúságot nevelni kell. Szettem! integritásunkat Eötvös fejezte ki leg­szebben: Európa keletén nyugati műveltségű népnek kell laknia, mert ez a történelem postiulaikuma. A magyar mérnöknek, orvosnak nemcsak Csonka- Magyarországon lesz jövője, mert daszkálokkall és pópákkal nem lehet a kolozsvári egyetemet fentar­­tani. (Általános helyeslés.) A művészi gondolat nem a felső tízezrek sajátja, hánom a nemzet őserejében, gyökerező szinppanpás virág, a­melynek bódító illa­tát szét kel árasztanunk csonka határainkon túl is. A nemzeti lélek művészetét kell fejleszteni. (Élénk tetszés.) A művészi gondolatnak át kell hatni a ma­gyar nemzet egész ételét a kunyhótól a palotáikig. (Tetszés.) Az iskolalátogatás szigorítását az egész ország­ban követelni fogja s erre nézve meghallgatja az egyes vidékek kívánságait. Igaz, hogy néhány száz falusi iskolában nem volt oktatás, mert nem volt tanerő. A legfőbb oka ennek a lakáshiány volt, de kijelenti, hogy szeptember 1-ig valamennyi iskolá­ban tanítani fognak és a lakáskérdést addig ren­dezi. (Helyeslés.) Elemi iskolák­at­ is fog építeni, egyszerűt, de az igényeknek megfelelőt. Szénszünet pedig nem lesz. Erre nézve már megfelelő intézke­dés történt a pénzügyminiszter hozzájárulásával. Az alsó papság egy része valóban nehéz helyzetben van. Reméli, hogy az állami kincstár megterhelése nélkül fog segíteni rajtuk. A katolikus autonómia dolgában elfogadja Ernszt alapgondolatait. Ennek a kérdésnek rende­zése óriás jelentőségű a nemzet előtere. Épp ezért gyors munkával ezt elrontani nem lehet. A kato­

Next