Budapesti Hírlap, 1921. november (41. évfolyam, 245–270. szám)
1921-11-22 / 263. szám
s Budapesti Hibup «.> 192Í novexnter 22. mesterét és a Moleczky, Hajdú, Bazindesz triót kell megemlítenünk. Kerner István jó diszpozícióban volt, természetes, hogy az opera minden szépsége egész teljességében érvényesült. A rendezőnek volak ötletei, de inkább csak az előjátékban, az opera maga unalmasan és lassan játszódik le. A zeneikar elhelyezése és színpaddal való összekapcsolása szép barokk megoldást kivárn a mivel a színház toég adósunk. (h. e.) * (Wiesner Emil meghalt.) A magyar szellemi életnek kevés olyan érdekes faktora van, akinek csak a munkássága hatását érzik a tömegek, anélkül, hogy az egyéniségét név szerint még csak ismernék is. Akik a műhely hátulsó zugaiban szerényen meghúzódnak és névtelenül röpítik széjjel a világítórakétákat, hogy a szíveket és az elméket beragyogják. Ezek közül a névtelen, de annál lelkesebb munkások közül való volt Wiesner Emil, a magyar könyvkiadás egyik legfürgébb és legötletesebb típusa, aki évtizedek óta a legkapósabb irodalmi kiadványok tervezője és megteremtője volt, s akinek a nevét közvetetlenül érdekeltek bizalmas körén kívül alig ismerték, a hír pedig sohase hordta a szárnyain. Vasárnap halt meg szívszélhüdésben, mindössze ötvenhatéves volt. A. Singer és Wolfner könyvkiadó-cégnek igazán a lelke volt, akinek a kezében a nagy irodalmi vállalat szálai összefutottak. Ő virágoztatta föl leleményességével és az idők forgása iránt ritka érzékenységével az Én Újságom, Filléres Könyvtár, a Magyar Lányok, az Uj Idők, a Mikszáth Almának, a Művészet, a Magyar Figyelő és sok más szépirodalmi vállalatot s az ő ízlése volt a Milliók könyve és a Koronás regények is. Kitűnő ízlése a könyvek és kiadványok külső kiállításában, magyar érzéke és szenvedélyesen hazafias gondolkozása pedig abban érvényesült, hogy nagy előszeretettel és megértéssel propagálja azokat a magyar szépírókat, akik a magyar lélek meghiatottabb szószólói. Wiesner tudta azt, hogy ezek a magyar szellem igazi tolmácsai, hogy mennél jobban elterjednek, annál jobban növekszik a magyar olvasók száma és kedve, tehát a kiadó annál jobb üzletet csinálhat. De mindezen kívül is rendkívül művelt ember volt, aki a világirodalom roppant hullámzását folytonosan éber figyelemmel kisérte és irodalmi terveit annak megfelelően szövögette. Az írók iránt baráti meleg érdeklődést, megértést és jóakaratot tanúsított és velük az üzleti érdekek összeegyeztetésével hivatásbeli szolidaritást igyekezett teremteni. Ezt az írók is méltányolták akkor, mikor néhány évvel ezelőtt fényes banketten ünnepelték meg a kis Wiesner kiadói jubileumát, és néhány bibliográfiai munkáját nyilvánosan, az irodalmi társaságok fölolvasó ülésein is bemutatták. Az utolsó évek izgalmas eseményeinek sodrát a szeretetreméltó kis Wiesner sem kerülhette el s ez sok méltatlanságot szerzett neki, ami érzékeny lelkületét nagyot megviselte, és azt hisszük, hogy siettette és váratlan és hirtelen összeroppanását. Holnap, kedden, déli tizenegy órakor temetik el a rákoskeresztúri izraelita temetőben, ahol utolsó útján bizonyára elkíséri a magyar belletrisztika sok érdemes munkája, bár kevesebb, mint a mennyi az emlékét hálásan a szivébe zárja és a most alkonyuló korszakon végig híven megőrzi, mint az emberséges gondolkozású magyar könyvkiadó becsülésreméltó , példaképét. * (Vacsora Karlovszky Bertalan tiszteletére.) Karlovszky Bertalan festőművész tiszteletére a Fészek Klubban ma este társasvacsorát rendeztek barátai abból az alkalomból, hogy a Műcsarnok téli kiállításán körülbelül negyven darabból álló gyűjteményét állította ki, amely egyik legfontosabb eseménye az idei téli tárlatnak. A társasvacsorán a magyar művészek színe-java és Karlovszky művészete iránt érdeklődő műbarátok nagy számban vettek részt Az első pohárköszöntőt Dudits Andor mondotta, aki pár szóval vázolva a mester tüneményes pályafutását, sok szerencsét kívánt neki a jövőre is. Utána Bessenyei Zeno, az Úri Klubban és az Országos Kaszinóban lévő barátai nevében köszöntötte fel Karlovszky feleségét. Zala György a ■ Képzőművészek Egyesülete nevéből üdvözölte az ünnepeltet. Ezután Karlovszkyné mondott pár szóval köszönetet maga és az ura nevében ez egybegyűlteknek a meleg ünneplésért. Radnyánszky Béla a mesternek külföldön elért sikereit méltatta, amelyek becsületet szereztek a magyar művészetnek. A következő szónok Hegedűs Gyula, a Vígszínház tagja volt, aki a magyar művészet életrehivatottságát méltatta a mostani súlyos viszonyok között. Ugyanakkor, amikor ebben az országban senki sem dolgozik — mondotta Hegedűs a többi között — hanem a politika fertőjébe merülve, vagy az aranyborjú körül ugrálva, s a szerencse istenasszo- i nyán®k köntösébe kapaszkodva tölti idejét a bohémek világában, a művészet berkeiben egymást követik a komoly és állandó munka bizonyságául szolgáló események. * (Bemutató a NagyEndre kabaréban.) Nagy Endre kabaréja ma este pompás új műsort mutatott be. A bemutató első részében Rabók Győző humoros kisgazda köszöntője, Várady Olga Csajkovszky románca, Radó Teri és Gách Lilla kedves dalai, Magyari Lajos aktuális kupléi ragadtáik tapsra a közönséget, Itray, Tivadar és Árthy Böske Nagy Endrének egy kedves, kis bohóságát játszották el állandó derültség mellett. A műsor második része művészi produkciókkal lepte meg a közönséget. Nagy Izabella, Gábor József és Palló Imre, az Operaház tagjai adtak elő válogatott dalokat Nagy Izabella egy Himfy-dalt és két magyar dalt, Gábor József egy zenés apróságot, Palló Imre pedig székely dalokat énekelt. Mind a hárman zajos tetszést arattak. Végül a három kitűnő operaénekes „Liber“ címmel zenés bluettet adott elő, amellyel viharos derültséget keltettek. * (Tót matiné.) A Lafontaine Társaság vasárnap délelőtt az Uránia Színházban tót matinét rendezett. Giesstein Sándor elnöki megnyitójában fejtegette, hogy a Társaság célja a kulturális egység és testvériesség fentartása más kulturnemzetekkel. Különösen, akik közelebb érdekelnek bennünket, akikkel testvériességet tartunk fönn. Amerikai utazásaiból idéz egy emléket, amely fényesen illusztrálja, hogy mennyire testvérnek érzi magát a tót a magyarral. A newyorki magyar templomban mondott prédikációja után megjelent nála a tót templom plébánosa és ama kérte, hogy a legközelebbi vasárnapon tartandó orgonaszentelés ünnepén mondja ő az ünnepi misét. És mikor ezen a misén megjelent, a tót templomban magyar nemzeti szinü girlandok fogadták, a Te Deum után az Isten áldd meg a magyart hangzott fel és a szentmise végén a Rákóczi-induló hangjai zendültek meg. Az elnöki megnyitó után Lavotta szerenádját adta elő Vidor György, Hubert Endre, Pikler László és Gress Andor vonósnégyese. Pittkó János vetített képekkel bemutatta kedves ismertető előadásban a tót dal hazáját, amely után Szent-Istvány Juliska tót dalokat énekelt, amelyeknek magyar szövegét előzően Vikár Béla olvasta fel. A művésznőnek nagy sikere volt Ezután Vikár Béla felolvasta Peschány Adolfnak a Tót történetekből vett egyikrendkívül kedves elbeszélését, amelyet Peschány ma fordított magyarra. Végül Molnár Imre dr. és Szent-Istvány Juliska tót dalokat adott elő. A matinénak nagy sikere volt. * (Tudományos felolvasás.) a Magyar Tudományos Akadémia III. osztálya ma délután öt órakor Horváth Géza elnöklésével felolvasó-ülést tartott, amelyen Rados Gusztáv rendes tag és Darvassy Imre levelező-tag olvasták fel értekezésüket. Rados Gusztáv bemutatta Kerékjártó Béla vendégnek munkáját. A Magyar Nyelvtudományi Társaság holnap délután hat órakor felolvasó-ülést ízát a Magyar Tudományos Akadémiában. Gombócz Zoltán Magyarok egy régi emlékeztetése és Mészöly Gedeon A magyar bibliai fordítások kérdése címen tart fölolvasást. A társaság fél hat órakor a fölolvasásokat megelőzően választmányi ülést tart . (Magyar költők franciául.) Megjelent a Jafontaine-Társaság első kiadványa. Arany, Petőfi, Vörösmarty, Ady, Kiss, Kosztolányi stb. magyar lírikusokat először itt mutatja be a francia közönségnek élvezetes francia költői műfordításban. A kötet nemcsak érdekes, hanem a francia nyelvvel és irodalommal foglalkozóknak szükséges olvasmányul is szolgál. Kapható Budapesten Bárdnál, Kossuth Lajosutca, P. V- Lebourg fordítónál (Horthy Miklós utca 03.), a Lafontaine-Társaságnál (Budapest—Szegedi és Paris, Bruxelles, Génévé és Bukarest nagyobb könyvkereskedéseiben. * (Térfisírás.) Ráskai Ferenc olyan tehetséges író, olyan kitűnő és érdekes elbeszélő, olyan pompásan tud alakokat jellemezni — hogy jobban bízhatnék a maga tehetségében, s mesét komponálva, nem kellene az ízlés és valószínűség határain túl keresnie mesterkélten bizarr indítékokat és helyzeteket Férfisírás című új regényében két jó barát szerepel, akik közül az egyik, a tanár, a maga erősebb egyéniségével annyira hat az ügyvédre, hogy ez, a külföldre utazott tanár halálsejtelmeit átveszi, és pedig úgy, hogy felesége életéért retteg, s majdnem tébolyig fokozódott ebbeli , idegességéből csak úgy remél kigyógyulni, ha feleségét — akit minden csók előtt megsirat (!) — két hétig halottnak tekinti, s gyászruhában kijár képzelt sírjához. (!) Az asszonyka pedig, a tanár egykori növendéke, ezt a két heti „halálidőt“ — amikor persze távoznia kell hazulról — arra akarja felhasználni, hogy az utazásából visszatért tanárral, iskolai korbeli eszményképével, szerelmi viszonyt folytasson. Ennek a nem rosszul indult, sok érdekességgel folyó, de bántóan különösre fordult történetnek aztán finom fordulat vet véget: a menyecske, mielőtt megcsalná urát, tudatára ébred anyaságának, s ez a körülmény mindhármójukat szerencsésen észretéríti. Ráskai talentumát el kell ismerni — örömmel tesszük is, és óhajtjuk, hogy máskor ne hajszoljon extravaganciákat, hagyja, a bolondokat a doktoroknak, az ízléstelenségeket az alantas íróknak. Rajzoljon inkább olyan sikerült eleven figurákat, mint akár a műgyűjtő pszichiáter, akár a műkritikus újságíró, vagy a primadonna lányáért drukkoló detektív, s a leánygimnázium növendékei. A meseszövésben mindig az igazi életet tartja szem előtt, adja annak művészi képét, s a büntetlenül sohasem mellőzhető jó öreg lélektan útmutatása mellett vigye előre a történetet — és bizonyára lesznek igazi, komoly sikerei. (sz. k.) * (A kézirattól a rivaldáig.) Balassa Imre hírlapíró vasárnap tartotta meg ezen a címen hirdetett előadását, melynek keretében ötletesen és tartalmasan azt az utat ismertette, melyet a szín dacai meglesz, míg a kézirattól a színpadig, az elsői előadásig jut. Az érdekes és értékes előadás nagy tetszést keltett. * (Előadás Japánországról.) Cholnoky Jenő dr. egyetemi tanár csütörtökön délután fél 4 órakor az Urániában Japánországról tart előadást. * (Daniéról) tart előadást Balanyi György dr. tanár szerdán délután fél négy órakor az Urániában. * (Osztrák drámaíró fölolvasása a magyar újságírók javára.) Raoul Ruemheimer, a népszerű osztrák drámaíró, novellista és publicista a bécsi újságírók egyesületének, a Concordiának volt elnöke, szombaton, november 26-án este 8 órakor a Pester, Lloyd dísztermében az Újságírók Kórház és Szanatórium Egyesület javára felolvasást tart. Jegyek 60, 80 és 100 koronáért Rózsavölgyinél kaphatók. * (A gyönyör város.) Forró Pál, kinek az utóbbi időben két érdekes regénye jelent meg, és akinek a Belvárosi Színház nemrégen adta élő darabját, most új regényt írt A gyönyörváros ímén. A fantasztikus, egzotikus regény tartalma, hogy egy szerelmes angol milliárdos minden korlátokat áttörő szenvedélye felépíttet egy őskori, csakis élvezeteknek élő várost, és odacsőditvén a világ gyönyörre szomjas embereit, pogány örömök-' ben és kicsapongásokban élnek. Forró Pál regénye, aztán élénk, erős színekkel illusztrálja, hogy milyen hamar barommá aljasodik az ember, ki csakis aljas gyönyörvágyának, önző örömeinek, sivár szomjúságának él, megtagadva a dolgozó, küzdő emberiséggel mindenféle szolidaritást. Azt veszti el leghamarabb, amiért mindent feláldozott, az élvezetvágyát, szóval, ahogy a mi Vörösmartynk mondotta, „kéjt veszt, ki sok kéjt szórakozva kerget". Ezek a régi nagyok mintha nem is lettek volna olyan naivak, az élet nagy titkait igen is jól ismerték. Forró Pál emberei a végén is úgy elfásulnak, hogy szinte megváltás nekik az istenítéletként jövő megsemmisülés. Ez a regény mindenesetre nagy fejlődést jelent Forró Pál írói pályáján. Meseszövése érdekes, alakjai a fantasztikumig megnőnek, de ezt a tárgy egzotikus volta is hozza magával. A könyv Kellner kiadásában jelent meg, ort nincs ráírva. Simkés. * (Kamara Színház.) Tehetséges,, fiatal színészek irodalmi kamara színházat terveznek és első előadásul Strindberg Hitelezők című egyfelvonásos színjátékát adták elő. A színműben hárman játszanak: Szabados Piroska és Gárdonyi Lajos a Belvárosi Színház tagjai és Nagy Adorján, a Nemzeti Színház tagja. Mind a hárman tehetségük javát, elejét adták és a közönség meleg szeretettel és elismeréssel üdvözölte őket. Mi szeretnők őket más darabban is látni. Strindberg örökös témája, hogy, mint eszi meg az asszony a férfi erejét, energiáját, erkölcsét, itt a legsötétebb színekben rajzolva jelenik meg. Vigasztalan, reménytelen, majdnem elviselhetetlenül nyomasztó ez a kis színmű. Egyedüli örömünk a színészek talentuma volt. Szabados Piroska, akinek tehetségét éppen mi dicsértük meg A nagy komédiásné címszerepeiben, most is igen erős és biztos tudatossággal játszott. Az asszony vad, szinte szadisztikus keretlenségét gesztusban, hangban, megjelenésben kitűnően érzékítette meg. Nagy Adorján volt az erősebb férfi, szimpatikus megjelenése, keménysége igen jól hatott. Gárdonyi Lajos a szerencsétlen, agyonkínzott férj szerepében egyéni és érdekes. Sok szerencsét kívánunk a fiatal színészek vállalkozásához és óhajtjuk a mielőbb való viszontlátást valami derűsebb, kevésbé nyomasztó darabban. * (A „Színház" jegyei.) Molnár Ferenc Színház című három egyfelvonásosa iránt oly, példátlanul nagy az érdeklődés, hogy a Magyar Színház jövő heti előadásaira, tehát hétfőre, keddre, szerdára, csütörtökre, péntekre és szombatra már tegnap elkeltek az összes jegyek. A Fakir vasárnapi előadása iránt is élénk az érdeklődés. * (ATFi-Fi" zenéje.) Henri Christine a Fi-Fi zeneszerzője partitúrájában 18 gyönyörű szám van, amelyek mindegyike a legnagyobb érdeklődésre tarthat számot. Minden felvonásban két-három sláger van, amelyek között különösen kiemelkedik a modellek újszerű belépője Mink vagyunk a bájos kis modellek, Aspázia dala a meséről, Fidiás és Fidiásna duettje az erényről, Fülbemászó és ötletes a herceg magánszáma, amelynek refrénje A csókból, a csókbból sohasincs nekünk elégrövidesen Budapest utcáin is népszerű lesz. A második felvonásban kiválik Aspázia kupléja a kártyavetésről, továbbá Pearl White-ről és Harry Pickről,valamint Fidiásné finom pikantériájú imája Pallas Athéniéhez. A harmadik felvonás kiemelkedő száma Fidiás és az Aspázia nagy.A duettje a női lábról, amely egyben kitűnő táncszáma is.