Budapesti Hírlap, 1922. január (42. évfolyam, 1–25. szám)

1922-01-06 / 5. szám

részletes méltatására legközelebbi számunkban té­­rünk rá. * (Dante-ünnep.) A Budapest-hernynamezei egy­házközség kulturális szakosztálya január 8-án, vasárnap délután 5 órakor Dante-emlékünnepet rendez a vakok in­tézetének dísztermében (VII. István­ út 05.) A progra­mon négy Dantét és a Divína Comédiát ismertető fölol­vasás szerepel, valamennyinek a szövegét Váradi­ L. Árpád dr. kalocsai érsek írta. A fölolvasások között,­­Dalibor Ferenc karnagy vezetésével, az egyházközség énekkara és Harmatii Artúr gordonkaművész szerepel. * (Előadás Ferenczy Károly művészeté­ről.) A Lipótvárosi Kaszinó dísztermében január 8-án délelőtt 11 órakor Petrovics Elek dr., a Szép­­mű­vészeti Múzeum igazgatója előadást tart Fe­­renczy Károly művészetéről. * (Pályi Flóra illusztrációi.) Ha itthon nem is becsüljük meg egymást, annál inkább érté­kelik külföldön a magyar szellemi munkásokat. Pályi Flórának, Pályi Ede dr. publicistánk leányá­nak most egyszerre négy illusztrációs könyvét adta ki három elsőrangú német könyvkiadócég. A Georg Müller müncheni cég egy japán képeskönyvet, a Hyperion-Verla­g egy illusztrált Eichendorffot, a Musarion-Verlag pedig egy kínai képeskönyvet adott ki tőle és kiadta a görögből erre a célra újra lefordított Der Physiologus című könyvet, mely a középkornak természetrajza volt. Ezt a könyvet Pályi Flóra 174 -illusztrációval látta el, úgy hogy csakis az illusztrációk kedvéért jelentették meg újra a középkori vallásossággal megírott természet­­rajzi leírásokat és meséket. A nagy képeskönyvet különösen érdekessé teszi az, hogy a fiatal mű­vésznő egészen eredeti stílust fejt ki az állatmesék bájos illusztrálásában. A könyv ára 900 korona, száz példányt színezve állítottak ki, egy ilyennek .ára 2500 korona. * (Szász Károly előadásai az Urániában.) Az Uránia igazgatóságának kérésére Szász Károly ckadeaniai tag, a kiváló esztétikus és műhizáló, elő­­adás-sorozatot tart az Urániában a magyar dráma és színpad történetéről. Az első előadást a népszín­műről vasárnap délelőtt 11 órakor tartja Szász Károly, i­ Színház. * (A gazdag­ lány ötven táblá­s háza) a leg­­nagyobb magyar vígjáték-siker felé viszi Szenes Béla vígjátékit. A szerdai jubileumon a kitűnő előadás ünnepelt szereplői a vendég Formai Rózsi, továbbá Titkos Ilona. Peth­eő, Bérczi, Wirth Sári, Gárdonyi, tiamlár, Hahner Aranka és Vaszary Piroska voltak.. Hangverseny. * (Gordonka szonáta-est.) Friedrich Bux­­baum, a világhírű gordonkaművész jan. 8-án tartja szonáta-estjét, Szatmári Tibor zongoraművésszel. (Koncert; Váci­ u. 10.) * (Belsie Limitjerg­) szenzációs sikere folytán népszerű helyánakkal (10—80 K.-ig) énekel január 11-én. Műsor: Bach, 'Händel, Beethoven, Debussy, JVVolfi', Melam­in. finn népdalok. (Fodor.) * (Xalics Ilonka és Zsig­mond­y Gábor) ~a ,1 9-kor a Zeneakadémiában Brahms*, Busoni-, Rach­­maninov- és Saint-Saens-műveket játszanak. Kabaré. * (Új műsor az Intim Kabaréban.) Tegnap este zajos sikerű premierje volt az Intim Kabaré­nak. A közönség sajnálattal nélkülözte ugyan Szé­tesi Elizát, a­kit betegsége akadályozott abban, hogy Kalmár Tibor és Hetényi Albert operettje női fő­szerepében föllépjen. Helyette herényi Irén játszott igen kedvesen és nagy rutinnal. Az operett címe: Csillag lányok, férfi főszerepét Ihász Aladár, a Ki­rály Színház kitűnő művésze alakította közvetett­en humorával. Jó partnerei voltak Kürtn­g Teréz, Lánczy, Vig Miklós, Rótt Ferenc, Badócz, Tóth és Kozma. Kalmár másik darabját, a­melynek Geor­­gette a címe, Bulla Kálmán, Badócz, Rótt és Medgyaszay vitték nagy sikerre. Zsoldos Andor A bűn esanyi nagyszerű drámai­­játékának főszerepeit a nagyon tehetséges Gárdonyi Vilma és Balla­­Kálmán játszották tökéletes művészettel, kívülük még Kozm­a játszott igen jól. A trónörökös címmel Szarmath Imre írt kedves vígjátékot, ebben Molnár Dezső, Kovács Andor, Lánczi Mici voltak jók. Kovács An­dor nagyszerű konferanszién és Jrabrik János nem­zetközi gitárdalain kívül több magánszám tarkítja a pompás műsort. A rendezésért Balla Kálmán és a zongorakiséretért Magyar László érdemel di­cséretet. fifronmítái. * (Lady Hawglton filmjének I. része) ma utoljára — VIA. 14 6, %8, %10 órakor kerül bemu­tatásra az Urániában. * (Sándor Mátyás második része) csak ma­­és holnap kerül a Kamara vásznára. Ansckirt or­vos raguzai szereplése drámai akkorddal fejeződik be s a vasárnap bemutatásra kerülő harmadik rész új és meglepő fordulatot visz a nagyszerű izgalmas történetbe. * (Ma utoljára __ Lady Hamilton) filmjé­nek I. része — az Urániában. (VzA, ViG, %8, ■’/ilO.) * (A Royal Apolló) ma utoljára mutatja be a Béke! című artisztikus mozgófényképet, a­mely­nek főszerepében Karls Wieth mesteri alakítást produkál. Holnaptól kezdődően Gumniár Tonnes-szel a férfi főszerepben, A tengerszemes hölgy című ha­talmas filmszenzáció megy, a­mely a Bogai Apolló idei legnagyobb attrakciója. A jegyeket elővételben árusítja a pénztár. Az előadások 5, 7 és 9 órakor kezdődnek. * (A Mozgókép-Ottli­cai) mai premierje az évad egyik legnagyobb filmjét hozza, a nyolcfelyo­­másos Kétszínű asszony című regényt, a­melyeset főszerepét a híres Lya Mara alakítja páratlan mű­vészettel. A regény színhelye Oroszország, a­m­ely­­nek legelőkelőbb társadalmi életében játszódik le, végtelenül izgalmas s emlékfeszítő minden jelenete a mellett magas színvonalú. Egy pompás amerikai , Gohlwyn-bilesek vígjáték. Bili és a necskek (2 folv.) bőve'J' gondoskodik a humorról. London News egészíti ki a­­ nagyszabású műsort. (4, ,%6, %8 és 9 után.) közgazdaság. fi ro­scanfak ellá­si. — Ankét a népjóléti minisztériumban. — A népjóléti minisztériumban ma Be­rnolák Nándor d­r. miniszter elnöklésével tanácskozás folyt, melyen a minisztérium által kidolgozott és a hadi­­gondozottak ellátásairól szóló törvényjavaslatot tár­gyalták a szakminisztériumok referensei és az ér-­­­deke­ltség képviselői jelenlétében. A javaslat ellátásban kívánja részesíteni a nem hivatásos katonai szolgálat folytán rokkanttá váltakat a hadiözvegyeket és hadiárvákat, sőt bizo­­­­nyos esetekben föl- és lemenő ágon lévő hozzátar­tozóit is. Érdekes, hogy a javaslat ellátást szán az ellenforradalmak következtében rokkanttá, illetően hadi­rokkantakká váltaknak, sőt azoknak is, a­kik a vörös hadsregben súlyos kényszer hatása alatt vol­­­­tak kénytelenek szolgálatot vállalni s ebből kifo­lyóan lettek rokkantak, vagy hozzátartozóik hadi-­­ özvegyekké, illetően hadiárvákká. A rokkantellátás a javaslat szerint a 20 szá­zalékos­­r­okkantsági fokon kezdődnék s évi 1200­­ korona lenne. Az ellátás természetesen a rokkantság foka szerint emelkednék, így az 50 százalékos rok­kantságnál 2400 koronáig és a 80 százalékos rok-­­ hatós­ági fokon 3000 koronáig. A népjóléti minisz-­­ ter a javaslatban felhatalmazást kér arra, hogy ezen ■ ket a tervezett ellátási összegeket a megélhetési vi­szonyoknak megfelelően, drágasági pótlékokkal ki­egészítse és emelje. Ezenkívül azok számára, a­kik a középiskola négy osztályát végezték, vagy polgári­­ foglalkozásukban, kereskedelmi és ipari vállalatok­nál önálló munkakört töltöttek be, 50 százalékos, azok­­számára pedig, a­kik önkéntesi joggal bírtak, érettségi vizsgát tettek, vagy havidíjasok voltak, 100 százalékos pótlékot állapít meg a tervezet­­ Az özvegyi járadék évenként 1500 koronában, az árvák járadéka pedig 900 koronában van ter­­­vezve. E mellett az árvák, illetően a gyermekek tizenhat éves korukig nevelési pótlékot is kap­hatnak. Leh­etővé teszi a tervezet az ellátás egyösz­­szegben való megválthatását is, végkielégítés útján, a­melynek összegét a népjóléti miniszter határozza meg, a­mely azonban akkor, ha a jogosult 30. évét nem haladta meg, az évi ellátás tízszeresét, akkor­­ pedig, ha 30—40 év között van, annak háromszoro­sát meg nem haladhatja.­­A törvényjavaslat külön szabályozza a rok­kantsági ellátást, a rokkantak kiképzésének ügyét , új életpályákra és végül a rokkantaknak a művég­tagokhoz való jogosultságát. Érdekes része a javaslatnak a 18. szakasz, mely a különböző kedvezéseket sorolja föl, a mely­ben a rokkantak részesitendők, részben a földbir- ' tokrefomi és a h­á­z hely a­dom­á­n­yozás­i törvény végrehajtása során, részben pedig az állami egyed- A KISKAPUN KERESZTÜL. HÉTNAPOS ROMÁNC. — ANGOL REGÉNY. —­­ Irta BARCLAY L. FLORENCE. 'A Fiú szétess válla csak úgy remegett a neve­téstől. Elkapta a leány kezét, ajkához vonta és gyengéden csókot nyomott a kezelőjére, azután a tenyerére és minőim ujjára egyenként. — Szegény, jószivü kisleány, — mondta — de hát ugy­e, a hétéves kisleányokat nem kedvelik a hatéves kisfiúk. — Nem voltam hétéves, — mondta feltűnő nyomatékkal a „néni" — hagyja békén a kezemet. •­­Kisfiú, és ide figyeljen. Maga hatesztendős volt, én pedig tizenhat. A „néni" lövése öregágyához méltó csendben­­ fogadtatott. Ez volt elvégre a leghatalmasabb fegy-­­ vere. Majd felhangzott a Fiú vidám nevetése. — És azután, édes? — szólt vígan — mikor­­ én hatéves voltam, maga tizenhat volt. Mikor hirtz voltam, maga huszonkilenc... — Harminc, kisfiú, harminc! Csak legyen , precíz, kérem. És most... ma­ga ,huszonhatéves, én pedig közeledem a negyven felé ... —­ Harminchat, édes, harminchat! Kérem, csak legy­en precíz — könyörgött a Fiai. — És mikor maga negyvenéves lesz, én ötven leszek, mikor pedig maga éri el az ötvenöt... mi az ötven év egy férfinek? . .. javakorában lesz ... és én hatvan leszek. — És mikor én nyolcvanéves lesztek, — szólt a Fiú — maga kilencven lesz, egy öreg dáma ilyen­kor van javarkorában. Micsoda helyes öreg Párocska leszünk! Vájjon fogunk-e még tenniszezni? Tudja mit, ha majd nagyon öregek leszünk, olyan végleg roskatag öregek, a tolókocsinkkal versenyt rende­zünk, képzelje csak el, öreg bácsik tolnak minket, de nem olyan ős­öregek, mint mi magunk leszünk. Valami rém­divatos fürdőn, délbe, mikor szól a zene, mi a pláyson fogadunk, melyikünk bácsija tud vesztettebbül vágtatni a tolókocsinkkal és min­denki megörül majd, a­mint mi a tömegben repü­lünk! Fényes ötlet. .. nem? El ne feledkezzünk róla, tehát mához hatvan esztendőre, Christobel... Van kis jegyzőkönyv magánál? Én egy vidám, ifjú, nyolcvanhatesztendős bácsika leszek, és maca ... — Kisfiú, — szólt Christobel kissé ellfogódott hangon a Pia felé hajolva — most igazán komoly­nak kell lennie, és rám figyeljen. Ila megmondom magának, a­mit meg kell mondanom, be fogja látni, hogy semmi értelme nincs a maga hét nap­jának. Jobb és bölcsebb most nyomban felhagyni az ostrommal és visszavonulni. Ide hallgasson... Csisst! kérek csendet. Nem, kérem, jobban tudom elmondani, ha nem néz rám ... kérem, kisfiú . .. kérem. .. .Azért mondtam el magának a mesét a Kis Kék Fiúról, hogy megértessem magával, meny­nyivel öregebb vagyok magánál. Bizony, már való­ban felnőtt­­ leány voltam, mikor maga még aféle édes kis baba volt. A karomba vehettem volna és ide-oda cipelhettem volna. Mondja, hát, nem látja be, hogy éppen mert úgy szerettem és segítségére akartam­ lenni minden nehéz kövek hurcolásánál... az életét széppé tenni, férfias célok eléréséhez segí­teni ... éppen ezért nem lehetek az én Kis Kék Fiam felesége? Nem, nem bírnám­ a fiatal életét egy középkorú asszonyéhoz kötözni, a ki akár az anyja lehetne. » A komoly, agyságoskodó és elszántságában szinte mohó hang elhallgatott. A Fiú nagyon csendesen ült, fejét előre haj­totta és barna kezé­vel átülte térdét. Majd hirtelen Christobel elé térdelt, a szék karján áthajolva, a leány szeméb­e nézett. Olyan gyengéd tisztelet és imádat sugárzott szeméből, hogy a „néninek" megszűnt minden aggodalma a nagy közelség ellenére is. Ez megszentelt hely volt. Christobel elvetett­e magától a kétség és bizalmat­lanság gúnyáját és teljes nyugalommal várta, mit fog mondani a Fiú, — Édes, — susogta gyengéden emez — a maga kis meséje valószínűleg elérte volna azt a hatást, a­mit maga kívánt tőle... különösen annál a pontnál, mikor elhallgatott és rám vetette sze­mét, mintha csak most is látna a homokba, pucér kis lábbal, homokos arccal! Ez a mese jó arra, hogy bárki emberfia egyszerre rém módon fiatal­nak és kicsit ostobának érezze magát. Igen, ez igen jó számítás volt magától, ha egy édes-édes mon­dat, a­mely elhomályosította az összes többit, nem következett volna. Éppen az imént mondta: „Tud­tam, hogy az én Kis Kék Fiamnak nincsen édes mamusikája. A karomba szerettem volna venni és a haját simogatni." Christobel, ezt a maga édes vágyát adta akkor ajándékképpen a maga kis Kék Fiának. Nem veheti vissza tőle most, csak éppen azért, mert megnőtt. Most sincsen anyjja, se test­vére, se senki közeli hozzátartozója ezen a világon. Vissza tudná neki utasítani, a mennyországot, a segítséget, a gondoskodást, a­mit egyszer, régen felajánlott? ... Nézze, éppen most, a­mikor elég öreg vagyok arra, hogy felfogjam, megértsem ezt és hálás imádattal, csodálattal fogadjam? Azt akarná, hogy olyan üresfejű, hebehurgya, bolondos leányt vegyek el, a­milyen sok esetben magam 5* vagyok­? Maga Molly-t ajánlja nekem, ám a mai, Kék Fiú nézete megegyezik a húsz év előtti kis bölcs énjével és így szól: „Köszönöm, de nem sze­retem a leányokat". Ó, Christobel, nekem a nő, szerelme, a nő karja, a nő megértése, a nő gyen­gédsége kell!... Maga azt mondta, hogy az anyám­­ szeretne lenni. 11­is­ten a férfi, ha igazi asszonyt ki­vini magának, nagy adag anyai szeretőire is sóvá­rog. Christobel, mikor maga bevallotta érzelmét a, Kis Kék Fiú iránt, olyan dicsőséges boldogság bo­rult rám. Valahogyan úgy éreztem, hogy ha talán el is szunnyadt ez az érzés magában, de el nem , vethette magától egészen soha. És h­a a maga Kis, Kék Fia a világ másik széléről visszatérne és ki-­ vonná magát... ; •..* (Folyt-­k&v.j. - BÉMPESD Hmup (5. ■).; 1922 január 6.

Next