Budapesti Hírlap, 1923. december (43. évfolyam, 272–294. szám)

1923-12-01 / 272. szám

1923 december 1. (272. sz.) Budapesti Hírlap tejt. Ha erre a mai tárgyalási rend mellett nem volna kilátás, akkor nyolcórás ülések következnek, a­melyeken párhuzamosan tárgyalná a nemzetgyűlés a két előbb em­lítet javaslatot. A többségi párt abban re­ménykedik, hogy az ellenzék sem a föld­novellánál, sem az indemnitásnál, a mely­ből minden nem pénzügyi vonatkozású kérdést kiküszöbölnek, nem fog hosszas vitát rendezni s ilyképpen lehetővé válik az ex-les elkerülése. Nana Emil és Klebelsberg Kunó gróf mi­niszterek prágai útja néhány nappal eltoló­dott A kultuszminiszter — értesülésünk szerint — a jövő hét elején válaszol Ra­­kovszky Istvánnak a Kovács-ügyben elmon­dott interpellációjára." A politikához tarto­zik az is, hogy Baross János ma ivet s az idén egy indítványt körözött a Házban arról, hogy a kormány a hitbizományi jog reformjáról javaslatot terjesszen a Ház elé. Miniszteri tanácsko­zs. A kormány tagjai ma Bethlen István gróf miniszterelnök elnöklésével megtartották a rendes heti miniszteri tanácskozást. Ez al­kalommal Nagy Emil igazságügyminiszter négy javaslatát ismertette meg a kormány­­nyal. Az első a büntetőnovella, a második a polgári perrendtartást módosító novella, a harmadik a fogadósok felelősségéről és a negyedik a mezőgazdasági óvadék fizeté­séről szóló javaslat. Ezeken a javaslatokon kívül folyó ügyekről tárgyalt a kabinet. Lendvai mandátumát a bíráló­ bizottsághoz tettéi­ át. A nemzetgyűlés igazoló állandó bizott­sága ma délelőtt 10 órakor Szili Tamás korelnök elnöklésével ülést tartott. A bi­zottság Reszn­g Pál lemondása folytán el­nökül Szily Tamást választotta meg, ál­landó előadóul pedig Mikovényi Jenő dr.-t. A bizottság ezután megvizsgálta az időköz­ben megválasztott Rubinek István, Früh­­wirth Mátyás, Petrovácz Gyula és Lendvai István nemzetgyűlési képviselő megbízó­levelét. Rubinek István, Petrovácz Gyula és Frühwirth Mátyás megbízóleveleit rendben­­lévőnek találta Ezzel szemben Lendvai Ist­ván nemzetgyűlési képviselő megbizóle­­­lét a bírálóbizottsághoz utalta­ a mentelmi bizottság ülése. A nemzetgyűlés mentelmi bizottsága Fáy Gyula elnöklésével ma délután 4 órakor az I. számú bizottsági teremben ülést tartott. A bizottság Mikovényi Jenő előadása mel­lett letárgyalta Peyer Károly, Reisinger Ferenc, Dénes István és 'Vanczák János háromrendbeli mentelmi ü­gyét. A bizott­ság Dénes István és Vanczák János emnek mentelmi ügyénél zaklatást lát fönforogni; a többi mentelmi esetekben a bizottság a mentelmi jog felfüggesztését hozza javas­latba. A fővárosi B.-listások ügye. — A pénzügyi b­izottság ülése. 18 millió koronába került a fő­váró jubileuma. — Interpellációk. — A pénzügyi bizottság ma délelőtti ülésén napirend előtt Bibiti Horváth János inter­pellált a B. listára került tisztviselők ösz­­szeválogatása, valamint a hóeséssel kapcso­latos visszásságok ügyében. Jaczkó Pál­ szintén a B. listás tisztviselők ü­gyét tette szóvá. Az elnöklő Buzáth János alpolgármester kijelentette, hogy a főváros első ízben egy általában nem akart senkit se elbocsátani, de a kormány nyomatékosan követelte a törvény által előírt B. listára való helye­zést, azzal fenyegette meg a fővárost, hogy ha ennek a rendelkezésnek eleget nem tesz, minden segítséget azonnal megszün­tet. A fővárosnak igyekezete már csak oda irányult, hogy a törvény által megállapí­tott 20 százalék helyett kevesebbet, neve­zetesen 13 százalékot bocsáthasson el, mert ennél nagyobb létszámakasztást a fő­város közigazgatása súlyosan megérezné. Az elbocsátások megállapításánál az az elv érvényesült, hogy elsősorban B. listára he­lyezték azokat, a­kik abszolút­­hasznavehe­tetlenek voltak, másodsorban azokat, a­kik fegyelmi eljárás alatt állottak, harmadsor­ban a­kik önként kívánták, hogy a B. lis­tára helyeztessenek. Az illetményeket leg­közelebb kifizetik mert az állam tegnap erre a célra nagyobb összeget bocsátott a főváros rendelkezésére. Az alpolgármester ezután védelmébe vette a köztisztasági hi­vatalt a­mely — úgymond — most is föl­adata magaslatán állott. A napirend tárgyalásának során a kere­seti adó kulcsát tíz százalékra emelték, az Ügyvédi Kamara kereseti adóját 150 millió korona átalányösszegben állapították meg. A pénzügyi bizottság előterjesztette, hogy a f­­őváros jubileuma 18 millió koronába került. Ennél a tárgynál Bibid Horváth Já­nos szóvá tette, hogy a közgyűlési terem­nek arra az alkalomra való átalakításánál a díszemelvényen hiányoztak azok, a­kik a főváros 50 éves évfordulóját a mostaninál nagyobb alkotásokkal ajándékozták meg és a­kik teljes szürkeségben voltak kénytele­nek meghúzódni. Legalább még egy olyan magas polcot kellett volna a közgyűlési díszteremben csinálni, a­hol azok a férfiak nyertek volna elhelyezést, a­kik korábban vezető állásokban voltak. A tanács kellően méltányolta volna — mondotta — az előbbi polgármesterek érdemeit, úgy valószínűen nem feledkezett volna meg egy olyan pó­dium létesítéséről sem, a­hol Bárczy Ist­ván, Bódy Tivadar, Déri Ferenc és a töb­biek nyertek volna elhelyezést, mert a ta­nácsnak, mint erkölcsi testületnek, nem lett volna szabad megfeledkezni ama tisztviselő­társaik méltó elhelyezéséről, a­kik a mai tanácsosok legtöbbjének hosszú időkön át vezetői voltak.­ Folkusházy Lajos alpolgármester kije­lentette, hogy a főváros jubileumának elő­készítésével megbízottak megfelelő módon gondoskodtak arról, hogy a díszközgyűlé­sen a főváros volt érdemes tisztviselői meg­jelenjenek. Az úgynevezett főhelyek az or­szág legfőbb méltóságai részére voltak le­foglalva és a volt polgármesterek azok mö­gött nem messze nyertek méltó elhelyezést. A bizottság tudomásul vette az alpolgár­mester válaszát és az ülés folytatását keddre halasztotta. Megalakult a Marx-kormány. — A szocialisták még nem döntöttek* állásfoglalásuk dolgában. - Berlin, nov. 30. (Wolff.) A birodalmi elnök Marx Vil­mos­ tanácselnököt, a birodalmi gyűlés tag­ját kancellárrá nevezte ki és javaslatára a birodalmi kormányt a következőképp alakí­totta meg: Birodalmi kancellár: Marx Vil­mos tanácselnök, helyettes kancellár és birodalmi belügyminiszter: Jarres dr. kül­ügyminiszter: Stresemann dr. munkaügyi miniszter: Brauns dr.. vé­dőerőügyi minisz­ter:­­Gessler dr.. pénzügyminiszter: Luther dr.. közlekedésügyi miniszter: Oeser. köz­élelmező miniszter: Ranitz gróf. postaü­gyi miniszter: Höfle dr., a­kit egyúttal a meg­szállott területek birodalmi minisztériuma ügyeinek ellátásával is megbíztak. gazda­­ságügyi miniszter: Hamm nyugalmazott bajor állammini­szter, igazságügyminiszter: Emr. ígér dr. al­uügyész. A szocialista képviselők ma öt óra hosszat tanácskoztak, hogy döntsenek az új kormánnyal szemben tanúsítandó maga­tartásukról, de határozathozatalra nem került sor. Hir szerint jóindulatú semle­gességet fognak tanúsítani, annál is inkább, mert az új kancellárt az elnök felhatal­mazza a birodalmi gyűlés feloszlatására, a­mit a szocialisták elkerülni óhajtanak. Iii hazafiak sz­ivstiepe ellen, a szopuezel®k ve érei jövő vasárnap nagygyűlésre jönnek össze. Berlin, nov. 30. Az egyik berlini kőnyomatos közlése szerint a legutóbbi napokban erős mozga­lom indult meg Ebert birodalmi elnök el­len úgy az északnémet­o­szági hazafias szö­vetségekben, mint a bajor szövetségeiben is, főként Ebertnek a mostani kormány válság alatt tanúsított magatartása miatt. Ebertnek azt vetik szemére, hogy a válto­zott viszonyokból nem vonta le a szükséges következtetéseket, a­melyek egy jobboldali kormány megad­ásában állottak volna­ Az egyesült hal­szövetségek elnöke, Geister képviselő, mzert a szervezetek ve­zéreit az egész birodalomból Berlinbe hívta össze a jövő vasárnapra, hogy a kér­dést megbeszéljék. Az összejövetelen állí­tólag Ebert birodalmi elnök visszalépését fogják követelni. Megáll a bankóprés. Berlin, nov. 30. Mint az Achtuhr-Abenblatt közli, a ban­kóprés, a­mely eddig a még kiadott meg­rendelések teljesítésén dolgozott, ma rész­ben megállód. A birodalmi bank számára dolgozó magánnyomdák tekintélyes része a mai nappal abbanhagyta a bankjegyelő­­állítást. A papírmárkaelőállítás csökkenté­sét fokozott ütemben folytatják és kilátásba helyezik, hogy legkésőbb a jövő hét végéig a bankóprés teljesen megáll, a franciák elkergették Mathest. Bécs, nov. 30. (Saját tudósítónktól.) Koblenzi jelentés szerint a franciák Mathes szeparatista ve­zért állásának elhagyására kényszerítették. Két szeparatista minisztert letartóztattak. A szeparatista mozgalom igen sok híve, minthogy a franciák napi 10 frank segít­sége elmaradozik, elpártolnak az eszmétől. 250 ifiillié swaskyZEOPorca kölcsönt adapnak­! nem M­agyarországnak. A deficitet saját epünkjaél kell fedezni. E N­ korona stabilizálását, önálló jegybankot és népszövetségi ellenőrzést kell vállalnunk.­­ Tegnapi és mai számainkban már jelen­tettük, hogy a népszövetség pénzügyi bi­zottsága letárgyalta a magyar kölcsön dol­gát s megállapodva elkészítette­ azt a ter­vet, a­melynek alapján Csonka-Magyar­­országon segíteni akarnak Ezeket a rövid jelentéseinket kiegészítik a Londonból ma érkezett táviratok, melyek már a részletek­ről is valamelyest tájékoztatnak. E távira­tok közül első helyen adjuk a hivatalos■ közlést, mely a következően szól. A népszövetség pénzügyi bizottsága befejezte tárgyalásait és megszerkesztette a népszövetség tanácsa elé terjesztendő jelentését. A tanács valószínűen Pak­sban fog összeülni. Jelentésének elkészítése előtt a pénzügyi bizottság meghallgatta a magyar kormány kiküldötteit és meg­fontolás tárgyává tette mindazokat az adatokat, a­melyeket a kiküldöttek Ma­gyarország pénzügyi és gazdasági hely­zetéről felhoztak. A jelentés, a­melyet most a népszövet­ség tanácsának kell megvitatnia és el­fogadnia, úgy véli, hogy két évre és hat hónapra van szükség a költség­­etés egyensúlyba hozásához és hogy az átme­neti időszak alatt 250 millió aranykorona szükséges a költségvetés hiányának fede­zésére. Úgy tervezik, h­ogy ha majd a nép­szövetség tanácsa meghozta határozatát és állást foglalt a jóvátételi bizottság is, a­m­elynek hozzájárulására szintén szük­ség van, bizottságot küldenek Budapestre. Ennek az lesz a feladata, hogy meg­­állapítsa a költségvetés tervét az említett két évre és hat hónapra. Ausztria esetéhez hasonlóan a népszö­vetség pénzügyi bizottsága szükségesnek véli, hogy magyar nemzeti jegybank lé­tesüljön a legrövidebb idő alatt. Az or­szág törekedjék költségvetési hiányát saját forrásaiból fedezni, mielőtt még minden szükséges előzetes lépés meg­történnék és mielőtt még a kül­földi kölcsönt fel lehetne venni. Ilyen előzetes lépés a jegybank felállítása és a tanács által megállapítandó és a jóvá­­tételi bizottság által jóváhagyandó pro­gram parlamenti letárgyalása. A külföldi kölcsön felvétele 1924 tavaszán történ­hetnék meg, a­mikorra már a jegyző­könyveket mind aláírták, az említett tes­tületek hozzájárulásukat megadták és a parlament idejében elfogadta a kormány felhatalmazásáról szóló törvényjavaslatot. Egy másik londoni közlés szerint, mely­nek forrása a­­feufer-iroda, a Magyaror­szágnak nyújtandó nemzetközi kölcsön, te­kintettel Magyarország jó mezőgazdasági forrásaira és egyéb kedvező körülményeire, nem kívánja meg idegen kormányok szava­tosságát. A nemzetközi kölcsön összefoglaló tervezetnek lesz része, a­mennek értelmé­ben az állam­háztartását 1926. derekáig egyensúlyba hozzák, a magyar koronát sta­bilizálják, független jegybankot állítanak fel és a népszövetségnek felelős főbiztost küldenek ki a­ki általánosságban hasonló működést fog kifejteni, mint Zimmermann Bécsben. A Magyarország talpra állítására szükséges összeg 250 millió aranykorona körül lesz Biztosítékul elsősorban a vá­mokból, a dohány- és a sóegyedáruságból, valamint a cukoradóból befolyó jövedelmek szolgálnának, a­melyeken kívül, szükség esetén, további biztosítékul egyéb jövedel­meket is kijelölnének, úgy gondolják, hogy ■ e program alapján a magyar koronát sta­bilizálhatják és két és fél év múlva Ma­gyarország a maga gazdag természeti for­rásainak és saját szükségletére elegendő élelmének birtokában, abban a helyzetben lesz, hogy saját erejéből fentarthassa ma­gát. A magyar újjáépítő terv sikere, mondja v­égül a londoni jelentés, attól függ, hogy­ielégítő megállapodás jöjjön létre a jóvá­tételi terhekre és egyebekre vonatkozó ma­gyar kötelezettségek tekintetében és kielé­gítő politikai egyezségek létesüljenek Ma­gyarország és szomszédai között. Ez a londoni jelentés is úgy tudja, hogy a népszövetség tanácsa ezúttal kényelmi ok­ból nem Genfben, de Párisban fog össze­ülni, továbbá, hogy a magyar kormány megbízottai, a­kik Londonból már elutaz­tak Párisba, hét­főn érkeznek vissza Buda­pestre. Ha még hozzátesszük, hogy a Daily Mail értesülése szerint a tervbe vett kölcsön 10 millió font sterling lesz, ki is merítettük a magyar kölcsönre vonatkozó legfrissebb híreket.­ ­ Az olasz delegátus a magyar kölcsönről. Róma, nov. 30. A magyar kölcsönről a Messaggero hosz­­szabb beszélgetést közölt Bianchinival, a londoni pénzügyi bizottság olasz­­delegá­tusával, a­ki a többi között a következőket mondta: — Az állami pénzügyek szanálása Ma­gyarországon különleges helyzetet teremt. A­míg Ausztriában a tisztviselőkérdés meg­oldása lényeges megtakarítással járt, ad­dig Magyarországon ez lehetetlennek lát­szik. Mindezeknél fogva a pénzügyek or­voslása az adók, elsősorban az egyenesadó felemelése útján lehetséges.­­ Magyarország normális körülmények között a most felajánlott garanciák ellené­ben feltétlenül hozzájuthat a kölcsönhöz. Kívánatos, hogy a mostani speciális hely­zetben mutatkozó körülmények ne akadá­lyozzák meg a kölcsönműveletet, mert en­nek következtében Európa zavarai csak még fokozódnának. Már­pedig az adós tönkremenetele igen rossz üzlet a hitelező számára.­­ A pénzügyi bizottság most még nem foglalkozik a magyar kölcsön részletei­­vel, hanem kizárólag arra szorítkozik, hogy néhány elvi megállapodást hozzon, a­melyeket a népszövetség tanácsa elé terjeszt. A bombamerénylő az ügyészségen.­ ­ Téves hírek a szembesítések eredményéről.­­ A főkapitányságon tegnap óta a bomba­­merényletek nyomozásával megbízott elő­adók már az Erzsébetvárosi Kör ellen elkö­vetett pokolgépes merénylettel és az Athe­naeum nyomdájában történt rombolóival foglalkoztak. A már felderített négy bombamerénylet ügyének aktáival ma tel­jesen elkészültek s déli tizenkét órakor az eddig letartóztatott személyeket átkísérték az ügyészség fogházába. A főkapitányság erről a következő hivatalos jelentést adta ki: E hónap 16-án, a Reviczky­ utcai francia követség ellen, valamint 1922. augusztus 22-én a Koháry-utcai törvényszéki fogház épülete ellen megkísérelt bombamerénylet ügyében e hónap 29-én előzetes letartózta­tásba helyeztetett­ Varga Ferenc, Dinaszti István, Márffy József, Horváth-Halas Jó­zsef, Szász József, Kiss Ferenc, Varga Lajos és Nesz Károly. Nevezettek a mai napon a budapesti kis­ügyészséghez kísér­tettek át. A rendőrség nyomozása ma teljes erővel az Erzsébetvárosi Kör ellen intézett merény­let tettesei felé fordul. Egész sereg tanút hallgattak ki és sorra megvizsgálják azokat az adatokat, a­melyeket a közönség juttat a rendőrségnek A nyomozást egyébként igen megnehezíti az a körülmény, hogy az il* könnyebben elviseli, hív réirgelire egy csesző tej* ben 3 kávé­kanál Óvóinál tinó­val edzi magát. Nagy doboz ára mindenütt.. .K 20.090

Next