Budapesti Hírlap, 1927. július (47. évfolyam, 146–172. szám)
1927-07-01 / 146. szám
1927 junius T. 7*46. sz.) Budapesti Hírlap róság ítélőbírájává. Amikor nyugalomba vonult, belekapcsolódott a politikai életbe és a második nemzetgyűlés vége felé jelölték is az egyik időközi választáson, a jelöléstől azonban visszalépett. " Az olasz—magyar kereskedelmi szerződés revíziója. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Még Bethlen István gróf miniszterelnök római látogatása során egyéb kérdések között szóba került a magyar-olasz kereskedelmi szerződés revíziója is. Azóta a két kormány gazdasági referensei a genfi világgazdasági értekezlet alkalmából közvetetlen eszmecserét is folytattak erről a kérdésről, aminek eredményéhez képest a revíziós tárgyalások előreláthatóan az ősz folyamán fognak megindulni. Ez az igazság, szemben azokkal a hírekkel, amelyek az olaszokkal küszöbön álló tárgyalásokról egyes lapokban megjelentek. A bukaresti nemzetközi tanári gyűlés. A kultuszminiszter figyelmébe. A romániai kultuszminisztérium nemzetközi összejövetelt rendez a középiskolai tanárok számára. A meghívó a magyar középiskolai tanáregyesülethez is megérkezett. Egyik újságunkban egy tanár kemény hangú választ adott a meghívásra és azt mondja, hogy a megjelenést nem lehet összeegyeztetni a magyar tanárság önérzetével, hivatkozik arra a rettenetes országcsonklásra, amely Magyarországot Románia javára érte és arra a szomorú sorsra, amelyben a román megszállás alá került magyarság sínylődik. A román politikának a megítélésében a magyarság sorai között nem lehet ellentét, egyformán kívánjuk mindnyájan az elveszett területek visszaszerzését és addig is, amíg ez sikerül, az elszakított magyarok nemzeti s egyéni jogainak védelmét, sorsuknak enyhítését és javítását. Abban azonban igenis eltérhetnek a vélemények, hogy addig is, amíg az erdélyi magyarság sorsa megváltozik, célszerű-e elmulasztani a nemzetközi érintkezésnek egyetlen alkalmát is. Hiszen a magyar tanárok nem azért jelennének meg ezen a nemzetközi gyűlésen, hogy a romániai kormányt és az ottani politikai állapotokat ünnepeljék, ilyen kényszerhelyzetbe nem is kerülhetnek, mert nem politikai, hanem pedagógiai értekezletre kaptak meghívót. Természetesen azért sem mennének, hogy ott Magyarország mellett propagandamunkát fejtsenek ki, de a különböző nemzetek tanáraival való megismerkedésük által minden propaganda nélkül is szerezhetnének Magyarországnak új barátokat, ez pedig elég ok a megjelenésre. Igaz, hogy itt nemcsak egyszerű nemzetközi érintkezésről van szó, hanem egy olyan ország meglátogatásáról és vendégszeretetének az elfogadásáról, amely rövid ötvenéves fennállása óta állandóan ellenséges érzületet tanúsított a magyarsággal szemben. Mindenesetre sokkal könynyebb volna a döntés, ha más országból érkezett volna a meghívás. De a meghívó innen jött s ez az első alkalom a tanárok nemzetközi öszejövetelére, a válaszadás előtt tehát el kell fojtani lelkünkben minden jogos keserűséget és higgadtan mérlegelni, hogy mivel használhatunk többet Magyarországnak, a megjelenéssel, vagy pedig az elmaradás tüntetésével. A meghívás elfogadása mellett elsősorban mindenesetre az szól, hogy alkalmat ad nemzetközi ismeretségek kötésére. De más ok is ajánlja az elfogadást. A Csonka- Magyarországon élő magyarságnak nem igen áll módjában bepillantani az ideiglenes határokon túl folyó életbe. Most megvolna ugyanis annak a lehetősége, hogy a kongresszus tagjai megismerkedhessenek azokkal a kulturális intézményekkel, törvényekkel és jogszokásokkal, amelyek a jelenben az elszakított magyarság kulturális életét is irányítják és teljesen tiszta képet nyerjenek Románia kulturális életéről, mindezeknek a megismerése pedig nem lehet közönyös reánk nézve. Ami pedig Románia vendégszeretetének elfogadását illeti, ez semmiképpen sem haladja meg az ilyen nemzetközi összejöveteleken szokásos udvarias előzékenységet s a magyar államnak különben is módjában áll hasonló alkalommal viszonozni. E soroknak azonban nem az a céljuk, hogy mindenáron a megjelenés mellett agitáljanak, csak rá akarnak mutatni a kérdés másik oldalára is. Mindenesetre nyomós okok tanácsolják az elmenetelt, de érthető és jogos az a nemzeti elkeseredés is, amely az ellenkezőt kívánja. A fő az, hogy egységes legyen ebben a kérdésben a tanári közvélemény. Lehetetlen ilyen fontos ügyben az egyesek különkülön mérlegelésére bízni az elhatározást. Milyen lélekkel képviselhetnék a kongreszszusra menők a magyar tanárságot, ha az egész után azon kellene tépelődniök, hogy nem jutottak-e ellentétbe a magyar közvéleménnyel. Az egységes állásfoglalást a tanárság országos szervezetétől várjuk. A Tanáregyesület ne csak a meghívókat továbbítsa, hanem mondjon határozott véleményt a meghívás elfogadásáról, vagy visszautasításáról, vagy pedig döntsön a magyar kultúrpolitika legfőbb irányítója, a kultuszminisztérium. Ennek a döntése előtt mindenki meghajolna. Ilyen elvi határozatra azonban okvetetlenül szükség van, mert a nemzetközi gyűlésen megjelenő tanárok csak akkor végezhetnek eredményes munkát, ha illetékes helyről biztosítanák őket arról, hogy megjelenésük nemcsak nem sérti a nemzeti közvéleményt, hanem egyenesen nemzeti érdek. . (Előkészületek44 a romániai választásokra. A román sajtó tele van pimasszal a terror miatt. — „Mindenütt pofoznak a világon44 — mondja Tatarescu államtitkár. Kolozsvár, jun. 30. A lapok nagy része kifogyhatatlan a választási terror miatt való panaszkodásban. Megállapítják, hogy a kormány rendeleteket ad ki ugyan a választások szabadságának biztosításáról, a vidéki hatóságok azonban, nyilván utasításra, figyelmen kívül hagyják ezeket a rendeleteket és teljesen a liberális párt szervezeteinek szolgálatában állanak. A felsorolt számtalan eset közül jellemző az a véres harc, amely Rossiori de Vede városában történt. A liberális párti „botosok" a város közepén részegen megtámadták a közönséget és véresre verték a békés polgárokat, közöttük asszonyokat és gyermekeket is. Ezek a verekedéseket megismételték. Teleorman megye több falujában, hogy az ellenzéki választókat megfélemlítsék. Az Indreptaria jelentése szerint a csendőrök egy liberálispárti kortes vezetésével benyomultak a putnai községházára és szétverték a községi tanácsot. Az Adeverul és a Lupta megdöbbentő részleteket közöl Graur volt szenátor bántalmazásáról. A nemzeti parasztpárt vezetőit egyébként úton-útfélen inzultálják. Erdélyben a szocialisták összes jelöltjeit, sőt a jelölő listákat aláíró párthíveiket is letartóztatták és láncrafűzve beszállították a kolozsvári hadbírósághoz. Máramarosszigeten Mihali prefektus maga elé rendelte a zsidó választók vezetőit és felszólította őket, hogy a nemzeti parasztpárti listán szereplő jelöltjüket léptessék vissza. Amikor ez nem sikerült, a máramarosszigeti sziguranca 12 zsidó választót össze-vissza vert. A zsidó nemzeti szövetség panasszal fordult Tatarescu belügyi államtitkárhoz, aki a választásokat vezeti. Az államtitkár ígéretet tett ugyan az orvoslásra, de mosolyogva megjegyezte: — Mindenütt pofoznak a világon. Abrudbányai Ede dr., az örmény Gogomán Antal, Kopár József dr., Vass István református lelkész és Várady Károly, a magyar párt jelöltjei, zavartalanul folytatják körútjukat. Háromszék megyében és Kolozs megyében a magyaroknak semmimozgási szabadsága nincs, úgyhogy itt csak szóbeli üzenetekkel folytatják a választási agitációt. A magyar párt az erőszakosságok ellenére is eredményesen szervezkedik Kolozsvár, jan. 30. A magyar párt vezetőségéhez egymásután érkeznek a jelentések a kisebbségi blokk ellen folytatott választási erőszakosságokról. Háromszék megyében a sziguranca sorra megidézi a magyar papokat, hogy e zaklatással elriassza őket a magyar párt érdekében végzendő munkától. Órákon, sőt napokon át a szigurancán tartják őket. Tovább folytatják azt a taktikát is,hogy a székely választópolgárokat egyszerűen hadgyakorlatra hívják be. Gyűlések tartására nem adnak engedelmet, vagy ha már adnak, feloszlatják és szétverik azokat. A magyar párt kolozsvári központjában detektívek jelentek meg és elkobozták a párt valamennyi választási falragaszát. Jelentések érkeztek arról is, hogy a magyar választópolgárok nem tudnak hozzájutni választóigazolványukhoz. A kolozs megyei falvakban az elöljáróságok előre kihirdetnek egy időpontot, amikor az igazolványok átvehetők, azonban egészen más időben érkezik meg a választói igazolványokat szétvivő autó, amely azonban, mire hire megy, hogy, átvehetők az igazolványok, már tovább is áll. A magyar párt minden erőszakoskodás ellenére eredményesen szervezkedik. Udvarhely megyében Bethlen György gróf vezetésével, a székely nép szakadatlan ünneplésének közepette, járnak propaganda körútra a jelöltek. A magyar zsidók hűenkitartanak a magyar párt mellett s párt is felekezetre való tekintet nélkül ejtette meg jelölését. Szilágy vármegyében Jósika János báró, Barabás Béla, Paál Árpád és Dávid György. Szolnokdoboka megyéiben a Budapesti Hírlap telefonszámai: József 300—43. József 300-53. József 300—63. József 323-84. Angol lapvélemény a romániai választásokról- London, jan. 30. A Times vezércikkben foglalkozik a küszöbön álló romániai új választások kilátásaival. — Az új kormány — mondja a cikk — megígérte ugyan kiáltványában, hogy teljes mértékben biztosítja a választások tisztaságát és a véleményszabadságot,de az ilyen ígéretek vegyes érzelmeket ébreszthetnek az ellenzék körében. A román politikai viszonyok ismerői kétkedéssel fogadják azt, hogy a román liberális párt csakugyan megtérne az igazi liberalizmushoz. Érdekes lesz, hogy miképp viseltetnek majd a zsidó választók? A romániai zsidókat természetesen idegenkedéssel tölti el, hogy a bíróságok fölmentettek egy román diákot, aki lelőtt egy zsidóbarát állami hivatalnokot, továbbá fölmentettek egy másik román diákot, aki egy zsidó hallgatót ölt meg. A legutóbbi gyakori zsidóellenes kitörések oka az, hogy a román értelmiségi osztály féltékeny szemmel nézi a zsidók versenyét. A román politika fő célja az, hogy a különböző nemzetiségi kisebbségeket beolvassza, ezen a téren azonban kevés sikert ér el. — Jugoszláviában — folytatja a Times cikke — a szerbek hasonló nehézségeket tapasztalnak saját nemzetiségeik kezelése körül, noha számos nemzetiségük szintén szláv származású. A jugoszláv általános választsoktól, amelyek szintén küszöbön állanak, a belső politika konszolidálását és az évek óta tartó parlamenti zűrzavar megszüntetését várják, de a jugoszláv pártpolitika kuszasága mellett bajos volna jóslatokba bocsátkozni. Az Angol Zsidó Egyesület levelezése a román kormányokkal. London, jun. 30. Az Angol Zsidó Egyesület bizottsága gyűjteményben kiadta azokat a leveleket, amelyeket az egyesület a román kormánynyal váltott, romániai zsidóüldözésekkel kapcsolatban. A gyűjtemény emellett különböző adatokat tartalmaz a romániai zsidó hajszákról. A levelezésből kiderül, hogy úgy Titulescu, akkori londoni román követ, mint Mitisnea külügyminiszter és Stirbey, a későbbi miniszterelnök, állandóan azt erősítgették, hogy a román kormány kifogástalanul viselkedik és ártatlan az üldözésekben. Egyben erélyes rendszabályokat ígértek meg. A Zsidó Egyesület egyidejűen közétett válaszaiból kiderül, hogy az egyesület a román kormányt állandóan szószegéssel és a közvélemény félrevezetésével vádolja meg. A füzet több falragaszt és képekkel díszített röpiratot is tartalmaz, amelyeket a román hatóságok védelme alatt terjesztettek; ezek mind pogromra uszítanak. Konkrét eseteket is felsorol a füzet, amelyekben a hatóságok megtagadták a zsidók ellen elkövetett bűncselekmények megtorlását. A pogrom okozta károkat az egyesület a legutóbbi idő alatt húszmillió leura becsüli. Számtalanszor megtörtént, hogy a zsidó utasokat a vonatból kiráncigálták és bántalmazták. A kávéházakból és a színházakból kikergették a zsidókat; az iskolákban és az egyetemeken megtámadták a zsidó hallgatókat, a zsinagógákat meggyalázták; a sajtóban és a nyilvános gyűléseken újabb erőszakosságok elkövetésére hívták föl egészen leplezetlenül a közönséget. A bűnösöket sohasem érte büntetés. Ilyen körül 3 feltétlenül olvassa el! júliusra leszállított árainkat Vászon öltöny................... P 38.— Lüszter sacco mellény... P 36.— Vászon sportkabát............ P 15.— Vászon nadrág.................. P 14.— LEDERER TESTVÉREK Ruhaáruháza Múzeum-körút 2. szám Régi Nemzeti Színház épületében mények között a zsidók teljesen elvesztették a kormányba vetett bizalmukat. Több mint négy év óta rendszeresen szítják a zavargásokat. A propagandában egyetemi tanárok, főiskolai oktatók és magasabbrangú hivatalnokok egész nyíltan vesznek részt. A kormány már tizenötízben ígérte meg hivatalos közleményekben a bűncselekmények szigorú megtorlását, ennek ellenére semmi sem történt ebben az irányban. Legutóbb is a bíróság fölmentett több diákot, akik nyíltan bevallották, hogy egy zsidó ellen gyilkos merényletet követtek el. Amióta Duca külügyminiszter segítséget ígért meg, a viszonyok szemmel láthatóan még jobban megromlottak. A legutóbbi hat hónapban magasabb körök részéről dicséretet és buzdítást kaptak az antiszemita agitátorok. Törvényjavaslatok a felsőház bizottságai előtt A felsőház külügyi, közgazdasági és közlekedésügyi bizottsága, Zoltán Béla elnöklésével ma délelőtt ülést tartott, amelyen Khuen-Héderváry Károly gróf előadásában letárgyalta a cseh-magyar kereskedelmi szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. A kormány részéről Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter és Schandl Károly földmivelésügyi államtitkár vettek részt az ülésen. Hutyra Ferenc szólt hozzá elsőnek a javaslathoz s arra kérte a földmivelésügyi kormányt, hogy a legnagyobb figyelmet for-, hítsa bizonyos állatbetegségek behurcolásának megakadályozására. Ha ez mégis be-, következnék, akkor a legerélyesebb intézkedéseket kéri ezek kiirtása érdekében. Bernát István szerint a szerződés különösen lisztkivitelünket nagyon megbénítja. Meg kell várni vámtarifánk hatását s ezért helyes, ha huzamosabb időre nem kötjük le magunkat. Elfogadja a szerződést, amely az állategészségügyi és határforgalmi rendelkezések precizírozásával előnyöket biztosít részünkre. Fellner Henrik háláját fejezte ki a delegátusoknak azért a nagy munkáért, amelyet a tárgyalások alkalmával végeztek. Nem megokolt az ipari cikkek túlságos drágulásáról beszélni. Az ipari cikkek indexszáma tavaly 1.31, ma 1.33, a mezőgazdasági index tavaly 1.12 volt, ma pedig 1.27. Helyes volna, ha a mezőgazdaság és az ipar karöltve oszlatná el a kialakult helytelen felfogást. Herrmann Miksa kereskedelmi miniszter válaszában örömmel állapította meg, hogy az utóbbi időben a gazdasági politika iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg. Az átalakulás kérdését a kormánynak állandóan tanulmányozni kell, de nem érheti be azzal, hogy csak a momentán szükségleteket tartsa szem előtt, hanem a jövő alakulása szempontjából a legszélesebb alapon kell a kérdést vizsgálnia. Elismeri, hogy az autonóm vámtarifának vannak olyan tételei, amelyek egyes iparágakat védelmeznek. Revízió alá kell venni azokat a tételeket, ahol a vám útján drágítunk, általánosságban azonban nem térhetnénk le az ipari vámvédelemről, ezt a mezőgazdaság sem kívánja. A lisztkérdés egyike volt az ütközőpontoknak. Reméli, ha az ipar is megteszi a kellő intézkedéseket, nem kell lemondani a malomiparról. Ha van megalapozott ipar, akkor az a malomipar s ennek kellő módon való védekezése minden irányzatú kormánynak egyik feladata kell legyen. A bizottság a javaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadta. A felsőház közgazdasági és közlekedésügyi, valamint közigazgatásügyi bizottsága is ülést tartott ma délelőtt, amelyen Némethy Károly elnöklésével, Khuen-Héderváry Károly gróf előadásában letárgyalta az apaállatok kötelező vizsgálatáról szóló törvényjavaslatot. Igaz Béla, Mészáros István és Hutyra Ferenc felszólalása után az elnök annak a véleményének adott kifejezést, hogy a javaslatok szerkesztésénél minden alkalommal lehetőleg keresztül kell vinni az egyszerűsítési törvényben lefektetett alapelveket. A felszólalásokra Schandl Károly államtitkár válaszolt a földmivelésügyi kore.