Budapesti Hírlap, 1927. november (47. évfolyam, 248–272. szám)

1927-11-09 / 254. szám

1927 november 9. (254. sz.)' •1 ’ .­­ . . „ I Budapesti Hírlap” kétezer—kétezerötszáz pengőbe fog ke­rülni. A végleges összeget még nem tudtuk megállapítani. A t­örvén­y­hatóságokat rá kell venni, hogy mindegyik egy vagy több embert küldjön ki a képviseletében, mert a magánosok közül kevesen vannak olyan helyzetben, hogy ilyen összeget áldozhas­sanak erre a célra. Úgy jobban ki is le­hetne válogatni az embereket abból a szempontból, hogy a nemzet kevésbé tehe­tősebb rétegei is részt vehessenek az után. Azzal a kéréssel fordulok a főváros és a vidék képviselőihez — fejezte be felszóla­lását Perényi báró — hogy vállalják el en­nek a mozgalomnak a megszervezését. Hegedűs Lóránt szólalt fel ezután és kérte, hogy Apponyi Albert gróf vállalja a vezető szerepet, mert nélküle ez a fon­tos küldetés nem járna a kivánt ered­ménnyel. Majd Apponyi Albert magas ko­rára utalva megjegyezte hogy senki sem hiszi el, hogy Apponyi Albert gróf öreg, ő halhatatlan s a halhatatlanság számára meghalt az idő. (Nagy taps.) Kun Andor dr., aki a szervezés munká­ját vezeti közölte, hogy az amerikai ma­gyarok között két év óta féljük a gyűjtés és­z amerikai sajtó osztatlan lelkesedéssel dolgozik az ügy érdekében, nem szabad tehát elmulasztanunk, hogy­ megragadjuk azt a baráti kezet, amelyet amerikai test­véreink nyújtottak felénk. Uber Endre, a főváros vezetősége kép­viseletében általános hely­eslés közben je­lentette be, hogy a főváros szívesen kér részt az ünnepség terheiből. Bársony Oszkár bejelentette, hogy a Menet­jegy­irod­a hajlandó lehetővé tenni, hogy a küldöttség tagjai részletekben fizes­sék meg az itt és a 17 napos ottartózkodás költségét. Zseny József indítványára elhatározták, hogy Kossuth amerikai szereplésével kap­csolatos történelmi eseményeknek Magyar­­országon és Amerikában őrzött emlékei­ből és emléktárgyaiból Kossuth-emlékkiál­­lítást rendeznek. A kiállítás anyagában a magángyű­jteményekben őrzöt emléktár­gyak is kiállításra kerülnek. A kiállítás Budapesten január hónapban, Newyorkban pedig a s­z­obort­elepi ez évi ünnepséggel kap­csolatban nyílik meg. Végül a nagybizottság elnöki tanácsát egészítették ki és egy szűkebb bizottságot alakítottak, amely a bizottság további teendőinek sorrendjét állítja össze. résztvett lengyel légiók tisztjei és közlegé­nyei voltak és Kossuth Lajostól­ kitüntetést kaptak. Ennek kapcsán a Magyar-Lengyel Egyesület felvetette azt a gondolatot, hogy a kitüntetett lengyeleknek emléktáblát állít. Az egyesület épp igy emléktáblát állít a Budavár bevételénél elesett lengyel hősök­nek is. . .... . . • • A Kossuth ünnep. Az Erzsébetvárosi Keresztény Kaszinó 7-én hétfőn a Kossuth-szobor leleplezése alkalmából nagyszabású esttel hódolt Kossuth Lajos emlékének. A nemzeti szí­nekkel diszitelt nagytermet a kaszinótagok zsúfolásig megtöltötték. Az esten J. Gazdy Aranka színművésznő, a Népszínház volt tagja, Kossuthról szóló költeményeket adott elő, majd Kubányi György, a rádió-stúdió főrendezője irredentadalokat énekelt gitár, kísérettel. Az ünnepi beszédet a kaszinó elnöke, Csivéry András dr. volt miniszter, országgyűlési képviselő mondotta. Az ün­nepség Gazdy Jenőnek, a kaszinó ügyve­zető-igazgatójának zárószavaival ért véget. Varsó város üdvözlete. Varsó város a Kossuthi-ünnepség alkal­mából a Magyar-Lengyel Egyesülethez a következő táviratot küldte: Amikor a ma­gyar nép meghajtotta fejét Kossuth Lajos nagysága előtt, az ő emlékezetét megörö­kítő szobornál, a lengyel főváros és a len­gyel nép szive összedobbant a magyar nép sziveverésével, mely érzésünk tolmácsolá­sát kérjük: Varsó tanácsának nevében Ray­­mund Jaborovszki elnök, és a város elnöke, Zsigmond Slovinski. A Lengyelországba szakadt Kossuthok üdvözlete. A Kossuth-család egyik ága még a múlt század negyvenes éveiben Lengy­elországba szakadt. A család varsói ága nevében most Kossuth Lajos igazgató-főmérnök, a nagy Kossuth unokaöccse, üdvözlőlevéllel ke­reste fel a Magyar-Lengy­el Egyesületet. A levél így hangzik: „A magyar fővárosban november 6-án rendezett nemzeti ünnep alkalmából van szerencsém a lengyel Kossuth-család ne­vében legmélyebb hódolatunkat küldeni halhatatlan elődünk emlékezetének és ama kívánságunkat a magyar nemzetnek, hogy érje el azokat az ideálokat, mely­ért a ma­gyarság boldog jövendője érdekében küz­dött és megvalósítani akart. Szives üdvöz­letünket az ideális munkát kifejtő egyesü­letüknek és annak elnökének Nyári Albert báró úrnak és főtitkárának Miklóssy Fer­­dinánd Leó úrnak. Testvéri üdvözlettel Kossuth Lajos." Megörökítik az 1849-ben kitüntetett lengyelek emlékét Kacziány Géza minisztert­anácsos Nyáry Albert báróval a Magy­ar-Lengyel Egyesület elnökével közölte azok névsorát. Akik mint a magyar szabadságharcban A POLITIKA HÍREI. A köztisztviselők fizetés­­rendezése az egységes párt értekezletén. A Keresztény Kisgazda, Földműves és Polgári Párt november 10-én, csütörtökön este 7 órakor pártértekezletet, utána,­ pe­dig pártvacsorát tart­ Az értekezleten Per­­laky György és Alföldy Béla képviselők a köztisztviselők fizetésrendezésének ügyét teszik szóvá, amire Búd János pénzügymi­niszter válaszol. Az értekezleten, valamint a vacsorán részt vesznek a kormány,­ a­­párt összes felsőházi és képvise­lő­házi tag­jai. Mint értesülünk, a pártértekezleten Búd János pénzügyminiszter részletesen kifejti majd a kormány álláspontját a közalkal­mazottak fizetésrendezése ügyében. Mint­egy negyven-ötven millió pengőt szán a kormány a köztisztviselők illetményeinek rendezésére, amely hatalmas összeg, ami­kor súlyosan megterheli az állami költség­vetést, egy­úttal azt mutatja, hogy a kor­mány elmegy az államháztartás tehervi­selő képességének szélső határáig, hogy ezt a fontos szociális és gazdasági kérdést megnyugtató módon tudja megoldani. Prónay György báró Turatinál Rómából jelentik: Turati képviselő, a fa­siszta párt főtitkára ma fogadta Prónay Gy­örgy báró magyar államtitkárt és Bencs Zoltán dr. miniszteri titkárt, akik cavaliere Giacomini, a külügyi hivatal kiküldöttje kí­séretében jelentek meg. Prónay báró tájé­koztatta Turati képviselőt a fasizmus tanul­mányozására érkezett magyar bizottság ed­digi útjáról. Turati képviselő rövid össze­foglalásban ismertette a fasizmus messze szétágazó és bonyolult szervezetét, majd megbízta commendatore Citarellt, a párt sajtóosztályának főnökét, hogy részletes felvilágosítást adjon Bencs miniszteri tit­kárnak mindazokról a kérdésekről, amelyek a magyar küldöttséget érdeklik. A büntetőnovella módosítása az igazságügyi bizottságban A képviselőház igazságügyi bizottsága van délután öt órakor ülést, tartott, ame­lyen részleteiben tárgyalta a büntető igaz­ságszolgáltatás egyes kérdéseinek szabá­lyozásáról szóló törvényjavaslatot. Az ülé­sen Platthy György elnökölt, a javaslat előadója pedig Váry Albert volt. A kor­mány részéről Pesthy Pál igazságügy-mi­niszter, Angisán Béla és Térfy Gyula ál­lamtitkárok vettek részt. A részletes tárgyalás során Pesthy Pál igazságügyi mniszter közölte a bizottsággal, hogy a javaslatnak a mezőrendőri kiha­­j­tás szigorítására vonatkozó rendelkezéseit j­elenti. Bejelentette továbbá azt is, hogy a javaslatban a pénzbüntetés legmagasabb összegének tételeit akként módosítja, hogy bünteti esetében kiróható 100.000 pengő helyett 20.000 pengő, a vétség­­ eseté­ben pedig 10.000 pengő helyett 8000 pengő megállapítását tartja megokoltna­k. Elejti az igazságügyminiszter ezenkívül a javaslatnak azt az intézkedését, amely szerint a pénzbüntetés megállapítása szem­pontjából a terhelttel együtt felelős egyén­nek, vagy vállalat tulajdonosának átlagos valószínű jövedelmét is figyelembe kell venni. Ezzel tehát kimaradt a javaslatból a sajtóban éles támadásokkal kísért úgy­nevezett sajtószakasz.­s. A miniszter e bejelentése után az igaz­ságügyi bizottság szakaszonként tárgyalta az értékhatárok pengőértékben való meg­állapítására és­­a pénzbüntetés szabályozá­sára vonatkozó fejezeteit, melyeket elfo­gadott a bizottság. A legközelebbi ülést péntek délelőtt 11 órára tűzték ki. A gorbócbogdányi petíció utóhangjai A Magyar Távirati Iroda jeinti: A gorbóc­­bogd­ányi választókerületben 1926 december 8-án országgyűlési képviselővé választott Fe­kete Lajos választása ellen beadott panasz­nak a közigazgatási bíróság előtt november 7-én megtartott folytatólagos tárgyalásáról­ egyes lapokban olyan tudósítás jelent meg, amelynek egyes adatai nem felelnek meg a tényállásnak. A tanács elnöke nem a megválasztott kép­viselő megbízottjának, Lányi Márton ügyvéd­nek a bírósághoz beadott írásbeli észrevéte­leiben a bíróság eljárását kritizáló megjegy­­­­zéseit k fogásolta, hanem a választási védők . Mindig és mindig csokoládé! képviselőjének az észrevételeit, aki rövid fel­szólalásában a netalán sérelmesnek talált észrevételeit viszonozta. Sőt a tanácselnök megelégedéssel emelte ki, hogy a képviselő megbízottja és a választást támadók képvi­selője részéről hasonló magatartást nem ta­pasztalt. ■ Az előadó bíró még csak egy kis részét ismertette a bróság által elrendelt vizsgálat eredményének és sem azt, hogy vesztegetések történtek,­­ sem a csendőrségnek jogellenes el­járását­ meg nem állapította, sőt a tárgyalás e stádiumában meg sem állapíthatta. Brandt Vilmos a törökszentmiklósi kerület hivatalos jelöltje. A Horánszky Dezső halálával megüre­sedett törökszentmiklósi kerületben ma bocsátották ki az ajánlási íveket. Brandt Vilmos, az egységes párt hivatalos jelöltje a mai napon este hat óráig 3446 aláírást gyűjtött. A választókerületben a szavazatok száma 7566. Az ajánlási ívek benyújtásá­nak határideje november 12. Nagy csalás Párisban magyar állampapírokkal. A magyar kormány feljelentése. Páris, nov. 8. A Matin jelenti: A francia bíróságot sú­lyos hamisítási bűnügy foglalkoztatja. A rendőri és a bírói közegek bizalmasan ke­zelik az ügyet s arról semmi közlést nem tesznek, azonban a Matin abban a hely­zetben van, hogy az ügyről a következőket jelentheti: Blumenstein bécsi bankárt és két társát hosszas és bizalmas rendőri megfigyelés után a francia hatóságok letartóztatták. A bécsi bankár és társai a háború előtti osztrák és magyar államadóssági kötvé­nyeket hamis lebélyegzéssel látták el, hogy azokat a francia piacon elhelyezhessék. Nagyon sok kötvényt, amelyre hamis bé­lyegzést még nem alkalmazhattak, a fran­cia­ bíróság lefoglalt. Az ügyet Glard vizs­gálóbírónak osztották ki. A magyar kor­mányt értesítették a bűncselekményről,­ mire a francia bíróságot a bűnvádi eljá­rás megindítására kérte. A magyar kor­mány Brunet egyetemi tanár, ügyvéd ré­vén adott be vádiratot a francia bíróság­hoz. A lap kifejti, hogy a békeszerződés ér­telmében a kötvénytulajdonosoknak, akik a volt m­onarcha területén laktak, a ma­gyar kormánynak csak papírban, mig a külföldi tulajdonosoknak az aranyérték 32 százaléka után kell kamatot fizetni. Ezért Blumenstein és társai potomáron összevá­sárolták a kötvény­eket Magyarországon, azokat kicsempészték, a magyar lebélyeg­zést eltávolították s igy jelentkeztek a francia bankoknál, amelyek a kötvénye­ket francia bélyegzővel látták el. Paris, nov. 8. (Havas.) Blumenstein állítólagos bankár letartóztatásáról a Matin még a következő­ket jelenti: Blumensteint és bűntársait azért tartóztatták le, mert magyar címle­teket hamisan bélyegeztek le, hogy a francia piacon előnyösen értékesíthessék. Kémiai uton távolították el a magyar bé­lyegzőt a címletekről, amelyeket meg nem engedett módon csempésztek ki Magyar­­országból. A magyar bélyegzőt állítólagos angol és francia bankok bélyegzőjével lát­ták el. A hamisítók azt is megtették, hogy a magyar bélyegző eltávolítása után az il­lető kötvényeket francia bankokkal bé­lyegeztették le. Páris, nov. 8. A francia belügyminisztérium a kötvény­­hamisítási ügyben kommünikét adott ki, melyben a három letartóztatott nevét is közli. A belügyminisztériumi kommüniké még azt is tartalmazza, hogy Blumenstein­­nek a párisi Credit Commercialban levő pénzszekrényét felnyitották és átkutatták, ami a vizsgálatra nézve igen eredményes volt. Páris, nov. 8. (Havas.) Blumenstein bankár, akit a ma­gyar állampapírok szelvényeinek hamisí­tása miatt letartóztattak, cseh­szlovák ál­lampolgár és nem osztrák. Bűntársai Ter­­bini Simon olasz és Terbini Boris román állampolgár. A letartóztatás Korányi Fri­gyes báró magyar követ följelentésére tör­tént. Paris. nov. 8. Blumenstein bankárt ma a Hausmann- Boulevardon levő szállóbeli lakásán letar­tóztatták. Giard biró elővezetési parancsot adott ki Blumenstein szökésben levő fran­cia bűntársai ellen. A bankban ahol a Tobini-testvéreknek páncélszekrényük van, vizsgálatot tartottak és nagyszámú magyar kötvényt találtak. Páris, nov. 8. . .(Cseh Távirati Iroda.) A magyar címle­tek hamis lebélyegzésével elkövetett csalás ügyében további letartóztatásokra számí­tanak. Francia személyek letartóztatását is várják, akik a címletham­isítókat a csalás­ban támogatták. A csalók néhány bécsi kommittenssel együtt dolgoztak. A Tobbini Simon és Boris fivérek berlini bankokkal is összeköttetésben állottak. Az egyik szökés­ben levő személy ellen elfogató parancsot adtak ki. A párisi magyar követség nyilatkozata. • Paris, nov. 8. A párisi magyar követség az államadós­sági kötvények hamisítása ügyében az alábbi kommünikét adta ki: „A magyar kormány, miután az ügyben érdekelt nemzetközi hatóságokat a hami­sítási ügyről felvilágosította, a háború előtti osztrák és magyar államadóssági kötvénytulajdonosoknak közös pénztárával egyetértésben a párisi törvényszéknél fel­jelentést tett ismeretlen tettesek ellen, akik Magyarországból az érvényben levő tilalom ellenére háború előtti államadóssági köt­vényeket szállítottak ki. Ezek a kötvények­­a trianoni békeszerződésnek megfelelő magyar bélyegzővel voltak ellátva és igy a kamatfizetések Magyarországon papírko­­ronában voltak teljesítendők. A tettesek, akik ellen a feljelentés történt, miután a kötvény­eket sikerült nekik kicsempész­niük, külföldön eltüntették a magyar lebé­lyegzést és bűnös üzelmek útján külföldi államok bélyegzőjét szerezték meg. Az új lebélyegzés­ folytán a kötvények kamatait Magyarországnak a kötvénytulajdonosok részére nem papír-, hanem aranykoroná­ban kellene fizetnie." Páris, nov. 8. Briand külügyminiszter fogadta Korányi Frigyes báró magyar követet. A budapesti nyomozás. A Pak­sból érkezett hírekkel kapcsolat­ban a Budapesti Hírlap munkatársa követ­­kező tájékozást kapta: Néhány héttel ezelőtt a pénzügyminisz­térium érintkezésbe lépett a főkapitány­sággal és felhívta a figyelmét arra, hogy a háború előtti magyar államadóssági köt­vények körül nagyarányú visszaélés fo­lyik. A békeszerződésben megállapították, hogy a magyar-osztrák monarchia terüle­tén keletkezett utódállamok mennyit tar­toznak átvenni a háború előtti adósságok­ból. A megállapítás szerint ha a háború előtti államadóssági kötvényekből valame­lyik utódállam polgárainak birtokában ugyanannyi kötvény van, mint amilyen kvótát az illető államra­­kivetettek, akkor az államnak több dolga nem akad. Azon­ban, ha a polgárok birtokában kevesebb kötvény van, mint a kvóta, akkor a kü­lönbözetét kitevő tőkét és kamatokat az illető állam a Párisban fölállított Caisse commune-be tartozik befizetni. A magyar aranyjáradék leginkább idegen kezekben van és igy az államadóssági kötvények nagy részének különbözetét be kell fi­zetni. Az utódállamok legutóbb Innsbruck­ban, majd Prágában állapították meg a kvóta körül mutatkozó különbözeteket. E szerint a magyar kézben lévő államadós­sági kötvények négyezerötszázszorosát éri a külföldi kézben lévő kötvény, mert a külföldi az aranyjáradék után harminckét százalékot kap aranyban. A pénzügyminisztérium arról értesült, hogy egyes emberek olyan módon hasz­nálják ki a külföldi és belföldi kezekben levő kötvények közötti különbözetet hogy Magyarországon tilos módon összevásárol­ják az ittmaradt kötvényeket, külföldre viszik, ottani bankok bélyegzőjével lebé-

Next