Budapesti Hírlap, 1928. június(48. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-01 / 123. szám

1928 június T.­­123. sk) Budapesti Hírlap Nagy érdeklődés közepette kezdték meg az öregségi és rokkantsági javaslat­­ tárgyalását Az öregségi és rokkantsági biztosításról szóló törvényjavaslat, mely a parlamenti el­lenzék megítélése szerint korszakot jelez a magyar szociálpolitika haladó útján, ma ke­rült a képviselőház plénuma elé. Bár ez a javaslat nem ígér heves harcokat és semmit azokból a hangos jelenetekből, melyek foko­zottabb érdeklődést szoktak kelteni,­­ a kép­viselőiház ma mégis népes volt, a képviselők minden oldalról oly nagy számmal jelentek meg, ami elismerésnek, tiszteletadásnak mondható a nagy munka iránt. A folyosón számosan gratuláltak Fass József népjóléti miniszternek, aki Dréhl Imre államtitkárral és a javaslat kodifikátorával, Kovrig Béla tanárral jelent meg és közölték vele, hogy a javaslathoz sokkal többen fognak felszólalni, mint eddig gondolták. Ilyenképpen a javas­lat képviselőházi tárgyalása 10—12 ülésna­pot is igénybe vehet. A mai ülés Fitz Artur részletes és alapos előadásával és egy szocialista szónoknak, Kéthly Annának a beszédével telt el. A javas­lat korszerűségét jellemzi, hogy azt a szo­cialista szónok is elfogadta, kíván a társadalomtól és az államtól egy­aránt, de ezeket meg kell hozni, mert a kö­zös áldozathozatal forrasztja össze legjobban az ellentétes rétegeket egységes nemzetté. Kéri a javaslat elfogadását. (Éljenzés és taps. Vass József népjóléti miniszter helyé­ről fölemelkedve, az előadói emelvényhez siet és melegen gratulál Fitz Artur beszédéhez.) A szocialista szónok korszakos jelentőségűnek mondja a javaslatot A vita első szónoka Kéthl­y Anna volt. Ebben a pillanatban egyek vagyunk. — mondotta — annak a megállapításában, hogy korszakos jelentőségű ez a javaslat, de ez az egyértelmű megállapítás csak akkor állja meg a helyét, ha a címét tekintjük a törvény­­javaslatnak, mert a tartalmával nem érthe­tünk egyet. Ez a tartalom ugyanis nem száz százalékban oldja meg a problémát. Az öregség, rokkantság, özvegység, árvaság ese­tére szóló biztosítás gondolata a szociálde­mokrata munkásságtól indult ki. Szociális terhek szempontjából azonban ez a javaslat a nagyipar védelmét szolgálja. Vass József népjóléti miniszter: Ezt nem hiszi el maga sem, csak muszáj mon­dania! . Györki Imre: Muszáj volt a javaslatot így csinálni! Kéthly Anna: A túlsó oldalon megkü­lönböztetnek aszfaltdemokráciát és agrárde­mokráciát. Ezt az éles különbséget a kor­mány állítja föl az által, hogy a földmíves­­népnek nem nyújtja a biztosítás kedvezmé­nyét. Pedig nem szabadna válaszfalat emelni a falu és a város között. A falu higiéniája amúgy is messze elmarad a városé mögött. A háztartási alkalmazottakra vonatkozó in­tézkedést sem tartja kielégítőnek. (Ezután öt perc szünetet kér, amit a házelnök meg is ad, majd a szünet után újból folytatja be­szédét.) Különösen a népbetegségekről szól. Szükségesnek tartaná, ha az iparfelügyelősé­geket a népjóléti miniszterhez osztanák be. Az állami hozzájárulást kevésnek tartja. Szóvá teszi a magántisztviselők nyugdíjellátá­sát, ahol 2,50 pengőtől 6 pengőig fizetik a havi nyugdíjakat. (Felkiáltások: Hallatlan! Hallatlan!) Beszédét azzal fejezi be, hogy ami elvetendő a javaslatban, az majd kitű­nik az évek során, de ami jó, az hadd, kerül­jön be a magyar törvénytárba, mint időszerű kezdeményezés. Bár érzi a felelősséget, amely ebben a percben rásúlyosodik, mégis azt mondja: Elfogadom a javaslatot a részletes vita alapjául, mert magunknak fogadom el. (Általános helyeslés. Taps a baloldalon.) Illés József a közjogi bizottság elő­adója terjesztette be javaslatát ezután a Szent Korona őrzéséről szóló törvényjavaslat módosítására vonatkozóan, amely változtatá­sokat a felsőház javasolt. A Ház legközelebbi ülése holnap délelőtt tíz órakor lesz. Az ülés lefolyása A képviselőház mai ülésének megnyitása­kor Zsitvay Tibor elnök bemutatta Esmond Harmsworth levelét, amelyben köszönetet mond szíves fogadtatásáért. Majd jelentette, hogy az appropriációs javaslat részletes tár­gyalás után megállapította, hogy a 14. sza­­k­aasz 2. és 6. bekezdésében ellentétet fedezett fel és ezért intézkedett, hogy a pénzügyi bi­zottságot újból összehívják és az ellentéteket így a harmadik olvasás előtt kiküszöböljék. A pénzügyi bizottság ma reggel háromnegyed­tízkor össze is ült, a kérdést letárgyalta és határozatát Temesváry Imre előadó ismer­tette, kérve, hogy az értékhatárokat mind a két bekezdésben ötezer koronában állapítsák meg. Vass József népjóléti miniszter is utal a javítás keresztülvitelének fontosságára, ami után a Ház elfogadta a módosítást és harmadszori olvasásban is a megajánlási tör­­vényjavaslatot. A „lex Vass 71“ Napirend szerint következett ezután az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló biztosítási törvényjavaslat tár­gyalása. Az elnök jelenti, hogy a tárgyalás idejére Vass József népjóléti miniszter Kov­­rig Béla dr. egyetemi magántanárt, a Mun­kásbiztosító Intézet aligazgatóját nevezte meg miniszteri megbízottként, aki a törvényjavas­lat kodifikátora is volt, és aki a tárgyalás alatt az üléseken részt vesz. Fitz Artúr előadó ismertette ezután a javaslatot, mely a magyar szociálpolitika te­rén hatalmas újítást jelent. Köszönetet mond Bethlen István grófnak és Tass Józsefnek, akik ezt a rendkívüli fontosságú javaslatot a Ház elé terjesztik, mely nemcsak anyagi, ha­nem morális célokat is szolgál. Hivatkozik a külföldi példákra, ahol már megvalósították, hogy negyvenévi munka után járadékot kap­janak az elöregedettek Nagyon sokat jelent az a havi hatvan-hetven pengő, amihez a meg­rokkant és megöregedett emberek jutnak majd a biztosítás révén. Részletesen ismerteti ez­után a törvénytervezet intézkedéseit a bizto­sítottakról, a járulékokról és az életjáradé­kokról és közben határozati javaslatot is nyújt be, hogy az országgyűlés utasítsa a kormányt, hogy a mezőgazdasági munkások kötelező biztosításáról szóló törvényjavaslatot egy éven belül terjessze elő. Rámutat az előadó arra, hogy a háztar­tási alkalmazottak öregkori biztosítása egy­előre szünetel, aminek oka az, hogy Buda­pest ötvenkétezer háztartási alkalmazottja közül ötvenezer kis háztartásban él és így ezt a terhet a kispolgárság viselné. Másrészt a cselédek pár év múlva rendszerint haza­mennek a falujukba és így sohasem látnák hasznát a befizetésnek. Jelzi, hogy a részle­tes vita során határozati javaslatot fog be­nyújtani arról, hogy a külföldre szakadt munkásokra is terjesszék ki az öregkori biz­tosítás áldását. Ami a hatvanötéves öreg­ségi korhatár leszállítását illeti, kijelenti, hogy ez még a nálunk gazdagabb országok­ban sem sikerült, mert elviselhetetlen járu­lékterhet jelentene. Beszéde végén kifejti, hogy ezt a törvényjavaslatot az a magasabb etikai gondolat szülte, mely szerint a mun­kásság elvárhatja, hogy munkája szerint emberi méltóságának megfelelő elbánásban részesüljön. A törvényjavaslat áldozatukat Szerdán interpellálnak az egyetem ügyében Mint már közöltük, a budapesti tudomány­­egyetem tanácsa feliratot intézett Klebele­­berg gróf kultuszminiszterhez a miniszter budget-beszédének ama része miatt, amely az egyetemi oktatás körül mutatkozó bizonyos mulasztásokkal foglalkozott. Ez a felirat, ér­tesítésünk szerint, még nem érkezett meg a miniszterhez. Az egyetem ügye ma élénken foglalkoztatta az országgyűlési képviselőket is és mint munkatársunkkal közölték, ebben az ügyben szerdán interpellációt fognak in­tézni a miniszterhez, aki arra valószínűen mindjárt válaszol. Ugyancsak közölték, hogy Klebeldberg Kunó gróf miniszter ma délelőtt hosszabb megbeszélést folytatott Bethlen István gróf miniszterelnökkel, akit többek között az egyetem dolgáról is behatóan informált. Peking eleste küszöbön áll A déliek offenzívája feltart­ózhat­at­lan - Japán beavat­kozás, kínai bojkott Végső kifejtés előtt k.r LONDON, máj. 31. (A Budapesti Hírlap távirata.) A Peking­­ből érkező legújabb jelentések szerint a nacio­nalista csapatok offenzívája feltartóztathatat­­lan­ul halad előre. Chang-Cso-Lin tábornagy csapatai védelmi vonalaikat Peking közvetlen közelébe vonták vissza. Az Exchange Telegraph tokiói jelentése szerint Peking eleste közvetettemül küszöbön áll. Tokióban azt hiszik, hogy a délkíniai csa­patok Tien Cin és Peking elfoglalása után egészen a kínai falig fognak előnyomulni. Tien Cinben minden intézkedés megtörtént a külföldi állampolgárok élet- és vagyonbiz­tonságának védelmére. A japán parancsnok­ság közölte a kínai hatóságokkal, hogy a vá­ros közvetlen környékén, tizenhat kilométeres zónában nem tűr katonai hadmozdulatokat, attól azonban nem zárkózik el, hogy a tien­cini vasúti állomást a kínai csapatszállítások cél­jaira igénybe vegyék. A sanghai japán főkonzul tiltakozó jegyzé­ket intézett az ottani kínai külügyi főbiztos­hoz, amelyben a japán árucikkek bojkottját teszi szóvá. A kínai főbiztos azzal válaszolt, hogy a kínai hatóságok a kínai lakosság haza­fias érzésének megnyilvánulásait nem fogják, megakadályozni mindaddig, amíg rendzavará­sokra nem kerül sor. Pekingi jelentések szerint Csang Cse Lin tábornagy a pekingi hankaui vasútvonal mentén visszavonuló északi csapatoknak azt az utasítást adta, hogy a Pekingtől harminc­öt kilométerre délnyugatra fekvő Liu Li Ho vasúti gócpont környékén gyülekezzenek. Azt hiszik, hogy Csang Cse Lin a csapatokat innen Mukdenbe szállíttatja s maga is Muk­­denbe teszi át főhadiszállását. TOKIÓ, máj. 31. Hivatalos forrásból származó közlések sze­rint megvan a remény arra, hogy Csang Cse Lin tábornagy visszavonulása és Peking, va­lamint Tien Csin eleste után ismét visszaáll Kína egysége. Aggodalomra csupán az a feltevés adhat okot, hogy a rendetlen vissza­vonulásban lévő északkínai csapatok útjuk­ban rabolni és fosztogatni fognak. A japán hatóságok részéről minden intézkedés megtör­tént, hogy a veszélyeztetett vidéken élő ja­pán állampolgárokat ne érje károsodás. SEIPEL KANCELLÁR Nem fogadta Kun Béla francia Protektorát! BÉCS, máj. 31. A Barbusse-bizottság két delegátusa ki­hallgatást kért Seipel szövetségi kancellártól is, aki azonban kijelentette, hogy csak akkor fogadhatja őket, ha a francia követség aján­lásával jönnek. A két delegátus erre lemondott a kihallgatásról és álláspontját nyílt levélben hozta nyilvánosságra. Ezt a nyílt levelet Leipelre címezték s han­goztatják benne, hogy eddig még minden or­szágban fogadták őket az illetékes hatóságok. Utalnak azokra a hírekre, hogy a magyar rendőrség, illetve bizonyos felelőtlen elemek Kun Béla megszöktetésétől sem riadnak vissza, mert attól tartanak, hogy az osztrák hatósá­gok nem tesznek eleget a magyar kiadatási kérelemnek. Ha Ausztria kiszolgáltatná Kun Bélát a magyar kormánynak, úgy ,,borzalmas felelősséget“ vállalna magára. s KANADA Párizsban is követet fog tartani LONDON, máj. 31. A kanadai kormány elhatározta, hogy Pá­rizsban lévő főbiztosságát követségi rangra emeli. A jelenlegi főbiztos lesz valószínűen az első kanadai követ Franciaországban. * Ennek a hírnek a jelentősége a következő: A legutóbbi brit birodalmi konferencián Ka­nada formálisan jogot kapott arra, hogy Anglia diplomáciai képviselőjén kívül, külön diplomáciai megbízottal képviseltesse magát bizonyos államokban. Az első ilyen külön kanadai követséget már régebben fel is állí­tották az Egyesült­ Államokban, amely szom­szédos állammal Kanadának, mint brit domí­niumnak természetszerűen közvetetten és állandó a gazdasági érintkezése. Most azután Párizsban is követséggé lép elő Kanada eddigi megbízottja s így Franciaországban a brit birodalomnak két követe lesz: az angol követ és Kanada követe, ami Kanada francia tör­ténelmi múltját tekintve, eredeti szituációt teremt. Június közepéig meg kell kezdeni a gellérthegyi kiállítás előkészítését A Budapest Fürdőváros Egyesület most tartotta választmányi ülését József Ferenc királyi herceg elnöklésével a Gellért-szálló különtermében. Az ülésen a többi között megjelent: Némethy Károly dr. v. b. t. t., ny. államtitkár, Drasche-Lázár Alfréd ny. miniszter, Benczúr Gyula dr. egyetemi ta­nár, Vámossy Zoltán dr., a Balneológiai Egyesület elnöke, Matkovits Béla ny. főis­pán, Vargha László kormányfőtanácsos, Gerlóczy Zsigmond dr., az Orvosszövetség elnöke, Leidenfrost Aurél miniszteri taná­csos, Gerevich Zoltán miniszteri osztályta­nácsos, Szesztay Sándor műegyetemi tanár, Bánlaky Géza, a Balneológiai Egyesület al­el­nöke és számosan. József Ferenc királyi herceg elnöki meg­nyitóbeszédében kegyel­etes szavakkal emlé­kezett meg Alpár Ignác műépítész elhunyté­ról és Louis Regaud, a francia Office Na­tional de Tourisme vezérigazgatójának, a gellérthegyi kiállítás francia kormánybiztosá­nak hirtelen haláláról. Kiemelte Vargha László kormányfőtanácsosnak a Gellérthegy rendezése körül tanúsított munkásságát, üd­vözölte Rakovszky Ivánt, mint a Közmunka­tanács elnökét, méltatta Vészi József fő­­szerkesztő munkásságát, ötvenéves jubileuma alkalmából, majd köszönetét fejezte ki Schmidt Sándor bányaügyi főtanácsosnak a gellérthegyi felvonó körül végzett önzetlen munkásságáért. Szv­ezsényi Zoltán ny. miniszteri tanácsos tartotta meg ezután beszámolóját a Gellért­hegyre tervezett nemzetközi fürdőügyi és idegenforgalmi kiállításról. — Bethlen István gróf miniszterelnök — mondotta — a kiállítási tervek alapos tanul­mányozása után a legmesszebbmenő jóakara­táról biztosította a kiállítás vezetőségét és kijelentette, hogy a Gellérthegyen rendezendő kiállítás magyar szempontból oly nagyjelen­tőségű, hogy úgy országos, mint fővárosi ér­dekekből mindent el kell követni annak meg­valósítására. A kiállítás költségeinek fedezetét a követ­kezőképp állapították meg: a kormány ré­széről 1,200.000 pengő, a főváros hozzájáru­lása eddig 400.000 pengő, a bankok részéről 300.000 pengő, az Államvasút hozzájárulása 160.000 pengő, összesen: 2,160.000 pengő. A főváros hajlandóságot mutat a sikló megépí­tésére. Ha a főváros nem szerzi meg most a Citadellát, ak­kor száz évig nem vásárol­hatja meg. Újabban azonban a tanács jó­­akaratúan foglalkozik az üggyel. Ha június 15-ig nem kezdhetik meg a munkát, akkor a felelősséget az egyesület elhárítja magáról. Beszámolója végén József Ferenc királyi herceg munkásságát emelte ki. Kotál Henrik műépítész bemutatta a Cita­della új terveit, mely szerint felső világítás­sal, sétányokkal, kilátóterraszokkal látják el a Citadellát, amelyben egy óriási és egy ki­sebb termet készítenek. A Citadella föld­szintjén kávéházakat és vendéglőket létesíte­nek. Virág Béla a főváros idegenforgalmá­nak emelése és Buda fölvirágzása érdekében szükségesnek tartja, hogy az illetékes körök komolyan foglalkozzanak a kérdéssel. József Ferenc királyi herceg a kiállítás vezetőségének háláját tolmácsolta Bethlen István gróf miniszterelnöknek a kiállítás megvalósítása érdekében tanúsított határo­­zott állásfoglalásáért. Az ülés résztvevői lel­­későn tüntettél, a miniszterelnök mellett. Hegyi Ferenc tanár pénztárosi jelentését elfogadták, majd Dalmady Zoltán dr. és Reiner Ende dr. köszönték meg a királyi her­­cegnek, hogy a világkiállítás érdekében ön­­zetlen munkásságot fejt ki.

Next