Budapesti Hírlap, 1930. február (50. évfolyam, 26-49. szám)
1930-02-02 / 27. szám
Megjelenik minden napIRODALOM ÉS MŰVÉSZET I. melléklet 1930 febr. 2 Tudomány — Könyv — Zene — A technika világa — Iskola — Kritika — Folyóiratszemle — Szellemi élet Hogy lettem karmester ? Elmondja Kodály Zoltán Hétfőn este Kodály Zoltán Beethoven C-dúr miséjét és Bach egyik kantátáját, az Actus tragicus-t fogja vezényelni. Kodály mindössze egy éve szerepel mint karnagy a budapesti laangversenydobogón és eddig csak saját műveit,a Psalmus Hungaricus-t és a Háry Jánosszvitet dirigálta. Minthogy Kodály azelőtt, sohasem, vezényelt, érdekesnek véltük hangversenye alkalmából megkérdezni, hogy milyen zenei eseménnyel volt kapcsolatos első karmesteri szereplése, mi indította arra, hogy a zeneszerző magányos dolgozószobáját időnként a csillogó hangversenyteremmel cserélje fel, továbbá miért Bach és Beethoven épp féntidézett műveire esett választása. . Szombaton a Zeneművészeti Főiskola nagytermének kora délutáni félhomályában, próbaközben, hegedűhangolás, orgonazúgás, bár fagusszandók, emberi hangok morajában beszélgetünk a mesterrel, aki ingujjra vetkőzve, a dobogón várja a zenészek, énekesek, gyermekkarok elhelyezkedését, miközben karcsú, rugalmas atlétaalakja, büszke tartása magnetikus művel dominálja és egyben magába sűríti a terem várakozásteljes hangulatát. . — Négy évvel ezelőtt — mondja Kodály — Amszterdamból levelet kaptam,amelyben az ottani zenekar karnagya, Tierre meghívott, hogy elvezényeljem a „Zsoltárt' ‘ -t. Azt válaszoltam neki, hogy nem tudok dirigálni, sohse próbáltam. Igaz, hogy 25 év előtt jó öreg tanárom, Stoessler János elméletben megmutatta, hogyan kell taktust ütni, de azóta a dolog annyiban is maradt, kivéve, hogy egyszer az akadémiai növendékzenekart dirigáltam. Tierre azonban nem engedett. Azt írta, csak jöjjek bátran az ő felelősségére és költségére, tegyek próbát és ha a dolog mégsem menne, még mindig ott lesz ő, aki átveheti a vezénylést. Ennek a szívélyes meghívásnak aztán nem lehetett ellentállni. Persze, itthon az alatt alaposan készültem. Szerencsére itt volt a kitűnő Strasser István karnagy, aki a „Zsoltár“-t épp akkor vezényelte is és akinek precis ütőtechnikáját szerettem volna elsajátítani. Strasser munkába is vett, útmutatásait zenekar híjján zongoristánpróbáltam ki, akinek szabályszerű beintéseket adtam, és valóságos zenekari próbát tartottam vele. Ezeket a próbákat is többnyire Strasser ellenőrzése mellett folytattam, ő azonban nem volt velem megelégedve és bizony némi szkepszissel figyelte teljesítményeimet, azzal vigasztalva, hogybáj úgysem történhetik, mert hiszen kéznél lesz az amszterdami karnagy. Ebben maradtunk és én elutaztam Amszterdamba. A próba teljes rendben folyt le, az előadásnak szép sikere volt, sőt legnagyobb bámulatomra a holland lapok a „suggestív erejű vezénylés“-t emelték ki. Egyik lap kritikusa meg is mondotta, hogy a mű megbírálására nem is képes, mert teljesen a szerző vezényletének hatása alatt áll. Úgy látszik, ez nemcsak aféle tessék-lássék dicséret volt, mert rögtön utána más vásárokokba is kaptam meghívást. Az amszterdami Concertgebowban hatszor, utána a leipzigi Gebandhausban, a londoni Queens Hallban, majd a londoni rádióban s a hatalmas gloucesteri katedrálisban, ahol négyezren hallgatták, vezényeltem a „Zoltár*" -t. Megkérdeztük, mi az oka, hogy Budapestnek évekig kellett várnia a mester vezénylésére? Kodály összehúzza a szemöldökét: — Lássa, ennek fejletlen és rendszertelen hangversenyéletünk az oka. Egész tavalyig a „Zsoltár" három éven keresztül nem került előadásra nálunk. Amszterdamban három nyilvános előadás követke z Kodály Zoltán Takáts Alice Szomory Dezső háromfelvonásos színműve, amelyet január 31-ikén mutatott be a Vígszínház. — Azt akarom, úgy szeressetek, hogy megöljetek. Ezt egy a berlini klinika kórházi ágyán mérhetetlenül szenvedő orosz zenész mondja a barátainak.’Takáts Alice dr., a Goltz-klinika adjunktusa, elköveti a bűnt, megöli a gyógyíthatatlan beteget, mert meggyőződése, hogy jogosan lázad az uralkodó erkölcs ellen. Tettének elkövetése után azonban lelki megrendülése menekülésre kényszeríti. Markovics László vegyész szobájába rohan és elmondja, mit cselekedett. A vegyész — a szerelem példátlan, szinte abnormális önfeláldozásával— magára vállalja az emberölés bűnét, amelyet még tudós professzora is, embertelen s bűnös cselekedetnek minősít. Pedig ő átérzi az időtlen idők óta kísértő problémát, amely sokszor foglalkoztatta már az irodalmat is, a judikatúrát is, de amelyet eddig megoldani nem sikerült. A szenvedésektől az élet elvétele árán való megváltás ma is a gyilkosság. A „gyilkos" vegyész kétéves börtön után kegyelmet kap és hazajön Pestre, ahol Takáts Alice azóta szép karriert fűzött meg. Rendkívüli módon megbecsült asszisztense lett Tardy-Koos egyetemi tanárnak, aki észrevétlenül maga is a munkatársi viszonynál melegebb érzésekkel viseltetik iránta. A szerelem azonban sem hálát, sem tiszteletet nem ismer. Takáts Alice, a komoly tudós, megfeledkezik a valósággal egész életét érte áldozó Markovicsról, a tudományos világban bálványozott professzorról és a műveletlen sportembernek, a fiatal Tardy-Koosnak karjába hull. Amikor Markovics kiszabadul és hazajön, ennek a szerelemnek bilincseiben találja a leányt, aki már két hónap óta magzatot is hord a szíve alatt. A fiatal Tardy-Ross huszonhét esztendeje, az életre kivánkozó gyermek nagyobb hatalmak, mint a Markovics börtöne, amely csak Hindenburg kegyelméből nem lett több két esztendőnél. Markovics délamerikai expedícióra indul, Takáts Alice pedig követi a fiatal motorkerékpárost, aki a másik szerelmes bámulatraméltó önfeláldozásával szemben csak a férfiasságát vetette kockára. És győzött. Nem túlságos bonyolult mese ez, de Szomory ritka színpadi rutinnal úgy építi föl az eseményt, úgy mozgatja az alakjait, hogy izgalmas dráma kerül ki Takáts Alice történetéből. A módszere pedig szinte egyszerű és természetes. Takáts Alice áll a színpadon és mint a szennyes ruhadarabokat, egymás után hántja le magáról a hazugságokat. Feltárul az életének minden titka. A professzornak vallja be a szánalomból eredő gyilkosságot, az apának a saját anyaságát és a fiúnak a káprázatos erkölcsi magasságban álló vetélytárs megérkezését. Az ember azt hinné, hogyha megszabadult minden hazugságtól, megkönnyebbül a lélek. Takáts Alice megmutatja, hogy a hazugságoktól való szabadulásnak azért örülünk, mert új hazugságoknak csináltunk helyet. A hazugságok levetkőzésének sorrendjében azután ragyogó climaxot tudott kovácsolni a szerző, aki ilyenformán erős marokkal fogja a közönség idegeit, amelyeknek feszültsége annál intenzívebb, minél több fény derül a múlt sötét színfoltjaira. Amolyan minden fűszerrel terhes és minden hájjal megkent darab ez, amely azonban mégis közel van a szívünkhöz, mert az alakjai szinte egytől-egyig mélységesen és okkal szenvednek. Vagy húsz esztendő előtt láttuk Szomoryt először a színpadon A rajongó Bólzay lánnyal, amelyben sok lírát, finoman cizellált mondatokat, előkelő gondolatokat, színes, mindig biztosan fogó jelzőket hozott. Színpadi technikát, színpadi , nem is rutint, hanem színpadi építőmesteri talentumot annál kevesebbet. Most annál jobban ismeri az utat a kulisszák között, de viszont mintha a nyelve is leegyszerűsődött volna nem a sablonig, hanem addig a fokig, ahol a költészetet már gúzsba köti a dráma izgalma. Mondataiból előnyösen hiányzanak a csak azértis erőltetett és kétségbeejtő modorosságok, így aztán kiderült, hogy mily sok finomsága van a nyelvnek és milyen előkelő tud lenni kifejezéseiben. Szinte kár volt pár helyen, ahol nem is volt rá szükség, talán csak a különösség, a bátorság fölösleges bizonyítékaként néhány kulináris kifejezést megkockáztatni. A közönséget hatalmas erővel fogta meg a darab. Különösen az első két felvonás. A harmadik tudniillik csak pont a darab után. Dehát pontot is szokás tenni. Az első felvonás ritka érdeklődést kelt és bár alig történik valami a színpadon, a párbeszédek tükrében izzó lelki élések sorakoznak. Szinte azt mondanánk, hogy ez a felvonás túlzsúfolt, a drámaíró ügyes keverése közben a problémák sűrű kártyái szinte átmelegszenek. A második felvonásban fokozódnak az izgalmak, egészen kinyílnak, szinte elvirágzanak a problémák rózsái. Kész az ítélet, csak ki kell hirdeni. Ezt az ítélethirdetést végzi el a harmadik felvonás. Maga Takáts Alice tipikus Szomoryhős, olyan, amilyenekkel húsz esztendő óta többször találkoztunk a színpadom Első szavában benne zeng a törvényszerűen eljövendő tragikum, az első ideges megrándulásában ott van a szenvedély, amely föl fogja égetni az életét. Gombaszögi Frida, Takáts Alice megszemélyesítője, nagy szeretettel volt szerepe iránt, sok hűséggel hajtotta végre az író parancsait, százszor változó lelkiállapotban mindig igaz és mindig nemcsak más, de új is volt. Hegedűs Gyulának, aki a professzort játszotta, minden mozdulata tele volt életsűrítéssel és minden szaván a bölcsesség illata érzett. Góth Sándor ízlésesen rendezte a darabot, de minden kedvessége mellett sem tudott új figurát csinálni az elfajzott apa öreg szerepéből. Amily nagy feladat elé állította a szerző a fiatal Tardi’-Koss szerepében Ssalmássy Miklóst, olyan mostoha volt Törzzsel szemben, akinek így nem lehetett módjában megláttatni velünk Markovics Lászlót. Élő emberek voltak Gárdonyi Lajos, Makláry, Vágóné is. A darabnak igen jelentős sikere volt. Pogány Béla ** Ithmmel%4 Rendkívüli alkalom takarékos háziasszonyainknakl Méterárukban lebonyolított nagy forgalmunk révén igen nagy mennyiségű maradék áll rendelkeésünkre, melyet rendkivül olcsón árusítunk. Tekintse meg Rökk Szilárd utcai kirakatunkat is! Hullaszüret-maradékok köztük gyapjú Georgette, Crepe Card, Crepe Reversible, Nattes, gyapjú ripsz, Tweed-ek, legújabb skót és kockás kelmék, pongyolaanyagok, téli és átmeneti kabátanyagok stb. Selyemmaradékok köztük Crepe de chine, Crepe satin, Crepe Georgette Veroutine, Crepe marocain, mintázott selymek, egyszínű és nyomott mosóselymek, runabársonyok stb. Mosószövet-i maradékok köztük ingzefirek, pyjamallanellok, teniszilanellek, bársonyilanellok, gyapjúmusztnok, müselymek, grepadinok, mosómuszlinok, satinok stb. Pamutáru-maradékok köztük vilet, pamut- és lenvásznak, lepedő- éspaplanlepedő-gyolcsok, ágynemű damaszt, inganyagok, fehér és színes batisztok, törülköző maradékok stb. Függt mganyag-maradékok köztük bútorszövetek, dekorációs szövetek, fehér és színes csipkefüggönyszövetek és egyéb függönyanyagok, futószőnyegek, viaszosvászon, párnalapok, szalagok, hímzések stb. Csipkemaradékok köztük valenciennes csipke, klepli csipke, lübcsipke, légcsipke stb. Photomaton I. emelet S különböző felvétel 8 perc alatt kész és elvihető.............P 1.50 nagyítások... P 3.50, 5.—orm ÁRUHÁZ _ Budapest rflll. Slaha lujza tér I—3. ÉttersnlinkEien II. emelet naponta délután 4-től uxsonnahangverseny 1 csésze kávé babbal és 1 biioche .. . P 2.60 zeit a próbákra. Budapesten tavaly, nagy fáradsággal és költséggel készítettük elő az előadást, minden jegy el is kelt, mégsem tartottak nyilvános főpróbát. Vidéken pedig még úgyszólván ismeretlen a „Zsoltár." Ez nem gazdaságos, mert így mi még zenében is drágábbak vagyunk, mint a külföld. — Hogy saját műveim után miért választottam éppen Beethoven C-dúr miséjét és Bach „Actus Tragicus"-át, annak több oka van. Természetesen egy pillanatig sem vindikálom magamnak azt a jogot, mintha egyedül csak én vállalkozhatnék e ritkán hallható művek előadására. Van Budapesten még legalább három-négy karmester, aki épp úgy elvezényelné e műveket, mint én, de akiknek napi elfoglaltságuk nem igen ad időt ,és lehetőséget az egyes szólamcsoportokkal hetekig elbibelődni, valamint arra sem marad idejük, hogy a partitúrát részletesen kidolgozzák. — Melyik partitúráról van szó? —kérdezzük. — A Bach-kantaté vezérkönyvéről