Budapesti Hírlap, 1930. július (50. évfolyam, 146-172. szám)
1930-07-01 / 146. szám
a Stranyovszky államtitkár a közrend fenntartásáról Görgey József barcsi képviselő beszámolóján nyilatkozott az államtitkár a tisztviselői kar létszámcsökkentéséről, a vádaskodásokról és suttogásokról, a sajtó feladatairól, a bólettáról, a gyűlölködő ellenzéki politikáról és a király kérdésről BARCS, jún. 30. Görgey József országgyűlési képviselő vasárnap a választóközönség széleskörű érdeklődése mellett beszámolót mondott, amelyen részt vett Sztranyavszky Sándor belügyi államtitkár is, Dési Géza, Gálffy Dénes, Nádosy Elek, Neubauer Ferenc, Mándy Sándor és Steischl Richard országgyűlési képviselők kíséretében. • A választókerület közönsége ünnepélyesen fogadta Sztranyavszky Sándor államtitkárt és a kíséretébenlevő politikusokat. A beszámológyűlés délután volt a Főtéren több mint ezer ember jelenlétében. Szandház higanya a nagy melegtől felszáll, mindenki elveszíti munka- és életkedvét. Ilyenkor megváltás egy csésze hideg Ovomaltine, amely lehűt, friss életkedvet, új erőt visz a szervezetbe; nemcsak üdít, de táplál, erősít és felfrissít. Reggelire, uzsonnára nagy melegbenjó hideg Ovomaltine-t használjon. A hideg Ovomaltine-t könnyen és gyorsan készíthetjük el az erre a célra szol• ssteeW' golló különleges rázókészülékben, az w Ovomix-ben, amelynek az az előnye is f Skw van, hogy a benne elkészített OvomaltisBartine kellemesebb, zamatosabb ízt kap. viSW !Az Ovomlve 1.20-ért kapható mindenütt, ahol az Ovomaltine t árusítják. Nagy melegben az Ovomaltine nemcsak a reggelies uzsonnatejhez, hanem napközben üdítő ital gyanánt — behütve — is nagyon jó.________ Ferenc elnök megnyitó szavai után Görgey József mondotta el beszámolóját, amelynek során a nemzeti demokrácia hívének vallotta magát. Hangsúlyozta, hogy tagadhatatlan a gazdasági válság, amelyet a nehéz viszonyok érlelnek meg, megbocsáthatatlan azonban, ha valaki ezt pártpolitikai célokra akarja kihasználni. Sztranyavszky beszéde A nagy tetszéssel fogadott beszámoló után Sztranyavszky Sándor államtitkár szólalt fel és többek között ezeket mondotta: — Sokszor halljuk ellenzéki oldalról, hogy hökkenteni kell a tisztviselőlétszámot. El lehetne látni kevesebb tisztviselővel is a csonka ország közigazgatását. A mai nehéz idők azonban különleges feladatot rónak a közigazgatásra és a tisztviselőkarra. Nem a nyakló nélkül való létszámcsökkentés az, ami a takarékosság szempontjából megokolt, hanem az, hogy minden hivatalvezető törekedjék megtartani a munkában a munka szempontjából értékes egyedeket, a kevésbbé értékeseket pedig el kell távolítani. Csonka ország megkövetelheti azt, hogy tisztviselői fokozottabb mértékben és lelkiismerettel dolgozzanak. Az állami adminisztrációba a papíron és tentán kívül bele kell vinni a szívet és a szeretetet. Nem csendőrre és rendőrre van szükség, hanem elsősorban a köztisztviselői munka megértő, szorgalmas és öntudatos végzésére. A tisztviselői kar gondosan őrködjék reputációjáink szeplőtelensége felett és azt könnyelműen senkinek oda ne dobja prédául. Bármilyen nehéz körülmények között is éljen, legyen tudatában annak, hogy minden anyagi előnynél többet ér a lelkiismeret nyugalma és a becsület tisztasága. Elismerem, hogy az ország legerősebb fegyvere a kultúrája, de emellett van még egy erős fegyver, az igazság és a tisztaság s ezt törekedjék mindenki tisztán megőrizni. Vádak és suttogások — Az utóbbi időben különféle hírek láttak napvilágot, panasz hangzott el és vád kelt szárnyra. Ezekkel nem kívánok foglalkozni, ezeket arra az útra tereltük, amelyen igazságot kell tudni szolgáltatni a megtámadott rendnek, ha meg lett támadva, vagy a megtámadott becsületnek, ha ok nélkül lett megtámadva. De ha nem ok nélkül támadták meg, nincs az a hatalom, amely el tudná homályo- sítani a megtörtént tényeket, amely megállítaná a kezét, amelynek le kell sújtania azokra, akik azt a okot szolgáltatták. Különböző suttogások láttak napvilágot, mintha valamilyen titkos szempont lenne, hogy ezek a visszaélések meg ne toroltassanak. Semmiféle ilyen szempont nem lehet. Minden ok megvan arra, hogy a magyar becsület és tisztesség fennállása érdekében mindenki megtegye a kötelességét, hogy láthassa mindenki, ki a bűnös és ki nem az, mert az ártatlan érdekében is áll, ismerni a bűnöst. — A közigazgatás mestersége nem könnyű dolog. A meleg szív és szeretet érzésének nem szabad annyira nyilvánulnia, hogy az egyéneknek egyének iránt érzett szeretetét vagy szimpátiáját fölébe helyezzük a közérdek szolgálatának. Meggyőződésem, hogy az a vihar, amely most kelt ezeknek a felszínre került híreknek nyomán, alkalmas lesz arra, hogy tisztítsaa levegőt és tiszti a levegőben tiszta közhangulatot és közszolgálatot teremtsen. A sajtó kötelessége : "Azt hiszem, a sajtó is akkor teljesíti a maga kötelességét és hivatását, ha igenis éberen őrködik afelett, hogy tisztaság és rend legyen, de nem esik abba a hibába, hogy ennek az országnak szennyesét, amennyiben van, a piacra vigye ki mosogatni. — A sajtó mosogasson és tisztogasson, de ez ne ártson többet az országnak, mint amenynyit használni hivatott volna. Az államtitkár ezután a gazdasági helyzettel foglalkozott, többek között ezeket mondotta : A boletta ideiglenes gyógyszer . A boletta javaslat csak Forti-tapasz, amellyel rákot gyógyítani nem lehet, de amellyel enyhíteni lehet a beteg fájdalmát, amíg műtőasztalra fektetjük a beteget. Ahhoz, hogy Európa gazdasági életét a műtőasztalra fektessük, nem elég a magyar kormány akarata, ehhez egész Európa összefogására van szükség. Bethlen István gróf legutóbbi londoni látogatása is ezt a célt szolgálta. Remélem, hogy a viszonyok rákényszerítik Európa államait arra, hogy a műtőasztalra fektessék Európa gazdasági életét, amelynek onnan a magyar gazdasági élettel együtt egészségesen kell fölkelnie. A boletta csak ideiglenes enyhe gyógyszer addig is, amíg a bajok gyökeres gyógyítása bekövetkezhetik. A kormány kötelessége őrködni a fölött, hogy a boletta a gazda zsebébe kerüljön s el ne kallódjék másfelé. A kormány teljesíteni is fogja ezt a kötelességét. Meggyőződésem, hogy az elkövetkezendő idők igazolják majd a kormány helyes eljárását. Gyűlölködő ellenzéki politika helyett összefogás . A politikai életben szükség van harcra és ellenzékre is. Egy ország azonban, amely élet-halálharcot folytat a létért, nem engedheti meg magának, hogy a gyűlölködés politikáját kövesse, amikor összefogásra és egyetértésre van szükség. Ne feledkezzenek meg az ellenzéki politikusok arról, hogy a hatalom kezelése ma nem gyönyör és öröm, hanem fáradtságos munka és emésztő gond. Azok, akik ennek részesei, ha egyebet nem is érdemelnek, annyit joggal elvárhatnak, hogy becsületes, jószándékukat kétségbe ne vonják s ne akarják elgáncsolni őket akkor, amikor a köz érdekében cselekszenek. Legyen kritika, de az legyen igazságos. Amíg az ország vonaglik, ne tornásszunk fölötte, hanem ellenzék és kormány együttes akarattal igyekezzünk helyzetén javítani. Meggyőződésem, hogy a magyar faj a jövőben is megőrzi józan ítélőképességét, mi nyugodtan vállaljuk a történelem előtt is a felelősséget azért, amit tettünk. Az államtitkár beszédét hosszantartó tapssal és éljenzéssel fogadta a hallgatóközönség. Neubauer Ferenc, majd Beisold Richárd mondott még nagy tetszés mellett beszédet. A beszámológyűlés végén a választóközönség elhatározta, hogy Bethlen István gróf miiniszterelnököt táviratban üdvözli. A királykérdéssel nem lehet könnyelmű játékot űzni Este népes bankett volt a Dráva-szállóban, melynek során Sztranyavszky Sándor államtitkár a pohárköszöntőre válaszolvan többek között ezeket mondotta: '• ] — Erős és megingathatatlan meggyőződésem, hogy bűnt követ el az, aki magyar és magyar közé éket akar verni, s aki ezt teszi, az ne álljon fem a fórumra, még kevésbbé Isten oltára elé. " — Vannak különböző kérdések, amelyek lappanganak a köztudatban, s amelyekről jobbról és balról suttognak. Egyesek azt hiszik, hogy ma nincs fontosabb dolgunk, mint megoldani a királykérdést, azt a kérdést, amelyik megoldásának ideje hiteim és meggyőződésem szerint még nem érkezhetett el Nem érkezhetett el pedig azért, mert sok minden elintéznivalónk van még addig, amíg ennek a kérdésnek elintézésére kerülhet a sor. Hresztelik mindenfelé, amerre megy, az ember, azt mintha ebben a kérdésben az ország élén álló hivatalos tényezők egymással már megállapodtak volna, mintha határoztak volna ebben a kérdésben. Ez az én tudomásom szerint nem egyéb, mint tudatosan, hamisan beállított valótlanság. Mindenki legyen óvatos a hírek befogadása terén. Vigyázzon mindenki arra, hogy ne találjon otthonra lelkében olyan híresztelés, mintha bárki az illetékes tényezők közül a nemzet érdekét alárendelné bármilyen más érdekeknek. Ebben a kérdésben is csak egy döntő momentum lehet, a nemzet érdeke, s ezt azt érdeket senki ember fiáért, sem alárendelni nem engedjük, sem azt nem tűrjük, hogy ezzel a kérdéssel könnyelműen játékot űzzenek, nem tűrjük azt, hogy ezt az országot lángba akarják borítani. — Nagy taps követte az államtitkár szavait. Még számos pohárköszöntő hangzott el a banketten, amely után az államtitkár a kíséretében lévő képviselőkkel visszautazott a fővárosba. Megható és igaz macskahistória írta L. L. V .! Tavaly nyáron éltük át: a nagy macska, a kis macska és én. Amerikában történt, New Yersey állam Elisabeth nevű városkájában. Francia felvételi vizsgálatra készítettem elő a Standard Oil Co. egyik oszlopának college-ból készülő reménydús leányivadékát. Ez a részben kellemes feladat, melyet másfél hónap alatt kellett lebonyolítanom, lényegesen meg volt nehezítve Standardék négy ifjabb csemetéjének amerikaiasan zajos közreműködése folytán. És ráadásul bekövetkezett a macskakomplikáció is. Amikor hozzájuk kerültem, elég nem volt e macskáikkal semmi baj. A tízéves Mary állatseregletéhez tartoztak ők is, igaz, egyelőre ugyancsak mint kültagok. Néhány hónappal ezelőtt Maryt biciklijével együtt elütötte egy teherautó. Mary három hónap alatt teljesen rendbejött és kedves mamája, legnagyobb megrökönyödésemre, most már az iránt intézkedett, hogy sürgősen reparálják ki a kisleány biciklijét, mert alig győzte várni, hogy szeretett magzatát ismét láthassa e veszedelmes járóművön a tömérdek autó között karikázni. — Óh, — felelte nekem, — csak nem képzeli, hogy megfosztom Maryt kedvenc biciklijétől? , ■. Nagyszerű emberek, gondoltam és végigfutott a hátamon a hideg. Közben azonban Mary a betegsége alatt összegyűjtött állatseregletével szórakozott, amiből macska még hiányzott. Ekkor a kertbe vetődött egy fehér-fekete foltos kóbor macska s a hátsó tornác lépcsői alatt apró macskákat hozott a világra. Mary boldogan értesült az eseményről és kijelentette, hogy okvetlenül reflektál egy kis cicára, így tehát mire a kiválasztott kis állat akkorára nőtt, hogy anyára nem volt többé szüksége, beltaggá avanzsált és fölkerült az első emeletre. Ugyanakkor Mrs Standard Oil kiadta a rendeletét: a nagy macskát nem szabad többé etetni, hadd szökjék el a háztól. Csakhogy a szegény pára ezt a látszólag igen egyszerű határozatot nem volt hajlandó megérteni. Sóvár vágyakozással nyivákolt, hol a hátsó tornác mögött, melynek légyvédő hálóval bevont ajtaján keresztül nyelte el a nagy ház szeretett magzatát, hol a konyhaépület bejárójánál, ahonnan eddig valami magasabbrendű gondoskodás oly bőven szórta elébe az ízesnél ízesebb falatokat. A magasabbrendű gondoskodás beszüntette az üzemet és féltve nyaldosott kölyke nem került többé elő. Miért? Várjon miért? Nem tudta megérteni, hogy most odébb kell állnia egy házzal, mert itt nincs semmi keresnivalója többé. Megpróbáltam e logikai eszmefuttatás helytelenségéről Mrs. Standard Oilt egy szerény kísérlettel felvilágosítani. — Nem tesz semmit, — felelte szórakozottan — a fontos az, hogy elszökjék a háztól. , Megjegyezni bátorkodtam, hogy erre nézve igen kevés eshetőséget látok s éppen mert fontos (ámbár sejtelmem sem volt róla, miért oly fontos), talán célszerűbb volna a dolgot radikálisan megoldani és a soffőrrel elvitetni valahová a városon kívül, ahonnan nem talál vissza, mintsem hogy itt dögöljön éhen a portánk előtt. . Hűvös csodálkozással mért végig: te hát igen, lehetne, de erre nemlesz szükség, el fog szokni a háztól, ha szigorúan betartják a rendeletemet és rám kap egy falatot sem enni. Nagyot sóhajtottam és feladtam a szegény éhhalálra ítélt macska védelmét. Kínos napok következtek. A macska szánalmas nyivákolása mindenhová üldözött. Akkor is, ha távol voltam, akkor is, ha abbahagyta szegény és kimerülten szendergett a bokrok alatt, vagy legyek, bogarak után vadászott a szépen gondozott pázsiton, ahol bizony más apró állat nemigen akadt. Zörögtek már a csontjai szegény párának, de a posztját azért nem adta fel! Kínomban megpróbáltam lopva etetni, de mindannyiszor rajtavesztettem. Valamelyik ünnepélyes arckifejezésű háztartási alkalmazott azonnal ott termett és udvariasan, de erélyesen figyelmeztetett, hogy a ház asszonyának kifejezett óhaja ellen cselekszem. — Vigyen el benneteket az ördög — dünynyögtem magyarul és borzadva gondoltam a macskák közismert szívós természetére és arra a körülményre, hogy még vagy három hetet kell Standardék vendégszerető házában eltöltetni. Etetési kísérleteim eredményeként a szegény dög most már tőlem várta megmentését , ha meglátott, bizalmasan hozzám dörzsölte keserves pofácskáját és kérőleg nézve rám, a hátsó tornác bejárata felé vezetett. Nem bírom ki soká a dolgot, gondoltam. Már kényszerképzeteim voltak a macskával kapcsolatban. Esténkint azzal az érzéssel aludtam el, hogy ha másnap kinyúlva találom a tornác előtt: sohasem bocsátom meg magamnak a bűnrészességet. Egyszerre ragyogó ötletem támadt! A két legkisebb Standard csemete külön érkezett a „nursery“-nek nevezett hatalmas helyiségben, melynek hat délre nyíló ablakán ilyenkor gyilkos sugarakkal lövelt be a júliusi amerikai nap. Sokszor megsajnáltam a két pici örököst, amikor a nagyszerű rendszer és tökéletes higiénia jegyében olvadoztak az izzadságtól, amíg kalóriákra kimért főétkezésüket elfogyasztották. Ugyanis az amerikai „Daylight Saving“ nyári időszámítás szerint a szokott hatórai esti étkezésük is tulajdonképpen ötre, a délután legforróbb órájára esett. — Hopp, megvan, — gondoltam, — két legyet egy csapásra. Erről talán mégis csak meg lehet győzni Mrs Standard Oilét? Hosszú értekezésbe bocsátkoztam vele, melynek folyamán nyakra-főre dicsértem a nagyszerű amerikai gyermekétkezési rendszert, a kalóriákat, de aláhúztam azt a sajnálatos körülményt is, miszerint ebben a rettenetes hőségben szegénykék bizony mégis leizzadnak egynéhány csekélyke kalóriát, .Beszéltem . B.H. 1930. július 1. 1933 1 Budapest, június 30 — A képviselőház holnap, július 1-én, kedden délelőtt 10 órakor ülést tart. Napirenden kisebb javaslatok harmadszori olvasása és a gabonaértékesítő javaslat tárgyalása szerepel. A holnapi ülésen Marschall Ferenc előadó ismerteti a javaslatot, amelyet már holnap nyolcórás ülésen tárgyalnak. Képviselői beszámoló, Makó város képviselője, Petrovics György dr., Péter Pál napján délelőtt beszámolóbeszédet mondott kerülete székhelyén, a Gazdasági Egyesület nagytermében, amelynek meghallgatására rendkívüli nagy számban gyűltek össze nemcsak a Gazdasági Egyesület tagjai, hanem a kereskedők és iparosok és hagymakertészek is. A beszámolóbeszéd részletesismertetése volt a gabonát értékesítő törvényjavaslatnak és azoknak a körülményeknek, amelyek a kormányt annak a benyújtására késztették, de kiterjeszkedett az általános gazdasági és politikai helyzetre is. A közönség, amely a nagytermet zsúfolásig megtöltötte, nagy figyelemmel hallgatta a képviselő fejtegetéseit és a beszéd után S. Bálint György kisgazda, a Gazdasági Egyesület elnöke mondott köszönetét a mindenre kiterjedő beszámolóért. .