Budapesti Hírlap, 1931. április (51. évfolyam, 74–97. szám)

1931-04-01 / 74. szám

mi, Április­­, szerda HD­SÍ* A párizsi és hágai egyezményei­ ratifikálása PÁRIZS, márc. 31. A trianoni szerződésből származó kötele­zettségek végleges rendezésére vonatkozó pá­rizsi és hágai egyezmények jóváhagyása a szenátus vasárnapi határozatával most már a francia parlamentben is megtörtént, úgy hogy ez idő szerint ma csak egyetlen forma­litásra van szüség: a ratifikáló okmányok kicserélésére , letétbe helyezésére. A Jegyzők a községi háztartási tervezetről Az Országos Jegyzőegyesület vezetősége a vármegyei jegyzőegyesületek elnökeinek rész­vételével és Koncz János dr. elnöklésével érte­kezletet tartott, amelyen a községek háztartá­sának szabályozásáról szóló törvényjavaslat­tervezetet vitatták meg. Hosszú és alapos meg­beszélés után az értekezlet arra a megállapí­tásra jutott, hogy a tervezettől a községi ház­tartások jelenlegi nehézségeinek megszünteté­sét nem lehet várni, sőt azt úgy az önkormány­zati gondolat, mint a községi jegyző faluve­zetői hivatása szempontjából aggályosnak tartja. Helyesebbnek véli az értekezlet a köz­ségek részére a kereseti adó helyett a sokkal arányosabb házadó átengedését és e mellett a kereseti adónak s az ideiglenesen mentes házadónak községi pótlékolását. Másik meg­oldás volna a kettős költségvetés rendszerének elejtésével az állam által községeknek átenge­dett jövedelmek és a községekre áthárított állami jellegű kiadások újabb és helyesebb összhangba hozása. Mindkét esetben szüksé­ges a vármegyei kiadásoknak külön megyei pótadó útján való fedezése. Törvénytervezet a zugirászok ellen Az Országos Ügyvéd­ liga törvényelőkészítő­­bizottsága Bakonyi Pál dr. elnöklésével teg­nap vitatta meg a Bernhard Miksa dr. által kidolgozott törvénytervezetet, amely részben az erősen elharapódzott zugirászat elleni rend­szabályokat, másrészt pedig az ügyvédi kar személyi védelmére tartalmaz megfelelő intéz­kedéseket és végül lehetetlenné kívánja tenni az ügyvédi­ költségek kijátszására irányuló visszaéléseket. A letárgyalt törvénytervezetet az Országos Ügyvéd­ liga sürgősen Zsitvay Tibor dr. igazságügyminiszter elé terjeszti. Gandhi kívánságai Alkoholtilalo­m egész Indi­­an KARACS­EE, márc. 31. A pánindiai kongresszus munkaügyi bi­zottságának keddi ülésén Gandhi határozatot terjesztett be, amelyben alkoholtilalmat java­sol egész India területére. Gandhi továbbá azt követeli, hogy maximálják az indiai ál­lami tisztviselők fizetését és bocsássnak ki behozatali tilalmat a külföldi szövetekre. ■»MH«B«raBK»;&aB*w.r3KiWBf?i*raaBESCK5wsHrHas beszéljen, minek emlékeztesse, hogy a millió az elmúlt évek alatt mindig ugyan­ez volt, csak ők ketten, az emberek voltak ebben a keretben mindig összhangtalanok. Hallgatott a rádió is. Az esti műsor már elfogyott és az éjjeli muzsika csak félóra múlva kezdődött. Ott ültek a pompásan te­rített kis asztalok mellett. Egymást néz­ték, egymás szemébe feledkeztek. Az inas csendesen, kimérten foglalatoskodott körü­löttük és alig hallotta a halkan lehulló sza­vakat. Egy-két szakgatott visszaemlékezés, sajnálkozás a múlt kísértő öröme felett, elnézés az egymás hibáival szemben. És gyakori gyengéd mosoly, mikor elgondol­ták, hogy milyen csekélységből csináltak nagy dolgokat és az együtt töltött évek alatt milyen apróságok okoztak komoly bá­natot és felcsillanó könnyet. * — Mi még ma is szeretjük egymást... *— hangolódott az asszony és felemelt kris­tálypoharában sötéten izzott a nehéz vörös­bor. — Ugye kedves? — Én nem csak érzem, de tudom, hogy ez az igazság! — Igazság? — És az asszony elgondol­kozott. Annyira magába merült, hogy a rá­dió jelentkezését nem is hallotta. Pedig jelentkezett az idegen hang, a soha nem alkalmatlan vendég és ehhez a harmonikus hangulathoz az egyik bárból jazz muzsikát ígért. — Nekem igazság Judit... — folytatta a férfi ott, ahol a rádióember hangja félbe­szakította a beszélgetést. — Magának azon­ban csak hangulat... Judit, maga csak RÓMA, márc. 31. A nemzetközi mezőgazdasági intézet ren­dezésében most folyó nemzetközi búzakon­ferencia első albizottsága, amely tegnap alakult meg, ma délelőtti ülésén nagyfon­tosságú határozatot hozott. Kanada fődele­gátusa, Fergu­son, ugyanis annak előrebo­csátásával, hogy a világ mezőgazdasági krí­zisének legfőbb oka a minden országban egyformán alacsony búzaár, azt az indít­ványt tette, hogy alakuljon tengerentúli és európai mezőgazdasági államokból, tehát Kanadából, Argentínából, Magyarország­ból, Lengyelországból, Szovjet-Oroszor­­országból, Romániából, Jugoszláviából és Bulgáriából nemzetközi gabonaantwntbi­erzi és csak ezen az éjszakán érzi, amit mondott. — Tehát ne kezdjük elölről, hogy egy­más szavait, kijelentéseit mindig mér­legre vetjük. Ez még a mi éjszakánk! — És az asszony poharát nyújtotta a férfi felé. — Most kezd a jazz! — Tangót játszanak. — Akar táncolni? — Inkább hallgassuk Judit. Tangósze­renád. — A mi éjjeli zenénk... A messzi bár asszonya most kezdte a dalt a rádión, mely ezen az éjszakán különösen tisztán közvetített. — Hallja Judit mit énekel az éjszaka asszonya­? — Milyen kár, hogy ezzel a tangóval kezdte... Zárja le kérem a rádiót. — Már mindegy Judit... — Igaza van, mindegy ... Szemünkbe dalolták, hogy éppen ez az éjszaka a ta­nunk, hogy csak áltatjuk magunk... Az élet megint elrontotta a legszebb szándé­komat. — Csak így lett szép ez a gúnyvacsora. Ebben a régi hajlékban legalább a rohanó élet egyszer őszinte volt hozzánk. A nehéz függöny leomlott a sietve távozó asszony mögött. A férfi gúnyos, szomorú arccal állt a romok felett és nem zárta le a mindent elrontó rádiót. Csendesen felhaj­tott még egy pohár nehéz bort, cigarettára gyújtott, belesüppedt a karosszékbe és egyedül hallgatta tovább az éjjeli zenet­ zottság, amely közös elhatározással álla­pítja meg az 1931—32. évi gabonaexportra vonatk­ozó összes felételeket és árakat. In­dítványozta továbbá, hogy a nevezett álla­mok hivatalos kiküldöttei a legrövidebb időn belül üljenek össze és megalkotva az említett gabonaantantbizottságot, hívják meg annak munkálataiban való részvételre az Egyesült­ Államokat is, amely a jelenlegi római gabonakonferencián nincs hivatalo­san képviselve. A kanadai fődelegátus in­dítványát a konferencia első albizottsága nagy lelkesedéssel egyhangúan elfogadta. Argentína fődelegátusa, Perez nagykö­vet kijelentette, hogy máris fenntartás nél­kül csatlakozik az indítványhoz. Prémy György báró, a magyar delegá­ció nevében ugyancsak fenntartás nélküli hozzájárulását jelentette be. Szovjet-Oroszország delegátusa azzal a fenntartással csatlakozott az indítványhoz, hogy azt a szovjet központi intézőtanácsá­­nak is jóvá kell még hagynia. A gabonaexport szempontjából legfon­tosabb államok hozzájárulása után kétség­telennek látszik, hogy a kanadai fődelegá­tus által indítványozott bizottságban min­den érdekelt állam képviselve lesz. A bizottság ezután tudomásul vette Pró­­nay György báró államtitkárnak azt a be­jelentését, hogy a konferencia szombati teljes ülésén benyújtott hat pontból álló konkrét javaslatát visszavonja és azt a rö­videsen megalakítandó gabonaantantbizott­­ságban fogja újból benyújtani. A gabonakonferencián résztvevő álla­mok delegátusainak megítélése szerint az első albizottságban hozott mai határozat az egész világ mezőgazdaságára nézve dön­tő fontosságú. Az agrárhitel-problémák RÓMA, márc. 31. (Stefaro.) A gabonaértekezlet első és má­sodik bizottsága megkezdte munkáját. Az első bizottság a francia Pencet elnöklésével részletesen megvitatta annak a lehetőségét, hogy azokban az országokban, amelyekben a gabona az élelmezés alapja, de más országok­ban is, emeljék a gabonafogyasztást. A má­sodik bizottságban, amelyben Mullie belga delegátus elnökölt, az agrárhitel-problémák vizsgálatát kezdték meg. Majdnem valamennyi kiküldött kifejtette álláspontját Tar dy fran- Gahosta antant bizottság alakul a világ mezőgazdasági államaiból. A bizottság megállapítja az 1931-32 évi gabonaexportra vonatkozó összes feltételeket és árakat­­ A római búza­­konferencia döntő fontosságú határozata Károlyi külügyminiszter nyilatkozik római útjáról és a német-osztrák vámunióról Károlyi Gyula gróf külügyminiszter Rómá­ból visszatérve fogadta a M. T. I. munkatár­sát, akinek a következőket mondotta: — Miután a kormányzó úrnak és Bethlen István gróf miniszterelnöknek beszámoltam római utamról, szükségesnek tartom, hogy a magyar közvélemény széles rétegei is tudo­mást szerezzenek római benyomásaimról és egyidejűleg megismerjék az álláspontot, ame­lyet a kormány a legutóbbi politikai esemé­nyekkel szemben elfoglalt. — Nem mulaszthatom el, hogy mindenek­előtt köszönetet ne mondjak Olaszország ve­zető államférfiainak, akik olyan őszinte, me­leg fogadtatásban részesítettek. Mély benyo­mást tett rám Mussolini miniszterelnök sze­mélyisége, akinek politikai tisztánlátása, tör­hetetlen, céltudatos akaratereje és a magyar nemzet iránt érzett őszinte vonzalma, biztosí­téka annak, hogy a hatalmas Olaszország és Magyarország között a baráti kapcsolatok úgy gazdasági, mint politik­ai téren szilárdak ma­radnak és a jövőben még továbbfejlődnek. Magyarországgal szemben jövetett politikájá­ban teljes erővel mellette áll Grandi külügy­miniszter és nyugodtan merem mondani, az olasz vezető körök és az olasz nép összessége, úgy­hogy az olasz külpolitikának a magyar­barát politika úgyszólván általánosan elfoga­dott tényezőjévá vált. Áttérve a jelenleg legfontosabb külpolitikai problémákra, a külügyminiszter így folytatta nyilatkozatát: " Az osztrák-német vámuniótervezettel kapcsolatban Magyarország gazdasági politi­kája nem változik. Nem tudhatjuk, létrejön-e az unió és ha igen, milyen formában, mert ez sok, rajtunk kívül álló tényezőtől függ. Ezen­felül nem szabad elfelejteni, — amint erre különben egyes osztrák államférfiak rá is mu­tattak — hogy ha létre is jön valamilyen for­mában a vámunió, annak lényeges életbelé­­péséig még hosszú idő telhetik el — Magyarország gazdaság­politikai tár­gyalásait tehát az eddigi alapokon folytatja Ausztriával és Olaszországgal. Reméljük,­­hogy a német birodalommal is a közel­jövőben meg­kezdhetjük gazdaságpolitikai tárgyalásainkat. — Cseh-Szlovákiával is készek vagyunk — mint azt felelős magyar államférfiak már a múltban is többször hangoztatták — tárgyalá­sokat kezdeni, amint arra a csehszlovák kor­mány komolyan hajlandónak mutatkozik. — Nem látok okot arra, hogy a magyar közvéleményt a felmerült külpolitikai problé­mák akár politikai, akár gazdasági szempont­ból nyugtalanítsák, mert ezek sem politikai tekintetben, sem a folyamatban levő gazda­sági tárgyalások szempontjából nem alkotnak egyelőre olyan problémákat, amelyek veszé­lyeztetnék Magyarország érdekeit és így gyors állásfoglalásra késztetnék a kormányt. ELI d\ ^/avoril szappan HABJA REMEKÜL TISZTÍT ÉS FRISSÍT ki a megbízott jelentésével kapcsolatban, amely nemzetközi szempontból világította meg az agrárhitelek terén jelenleg uralkodó állapotokat. A megbízottak legnagyobb része amellett nyilatkozott, hogy előbb a rövid­lejáratú hitelek kérdését kell sürgősen meg­vitatni, mielőtt a hitelkérdést egész terjedel­mében rendezik. Sisesti Ionescu román kikül­dött indítványára a bizottság elhatározta, hogy albizottságot küld ki, amely ma tesz je­lentés­t, hogy az értekezlet milyen keretek kö­zött folytassa a vitát és hozzon határozatot ebben a kérdésben. Ausztria feltapsolta a magyar és a jugoszláv kereskedelmi szerződést BÉCS, márc. 31. Az osztrák szövetségi kormány a belgrádi és a budapesti osztrák követ útján három hó­nappal, tehát 1931 július 1-ére ma felmon­dotta úgy a Jugoszláviával, mint a Magyar­­országgal fennálló kereskedelmi szerződést. Ezt az intézkedést — mint ismeretes —■ már a múlt évben tervbe vették és az érde­kelt kormányok között az új kereskedelmi szerződésről folytatott tárgyalások során ismé­telten megbeszélték. A felmondást osztrák részről azzal a megjegyzéssel jelentették be az érdekelt kormányoknak, hogy az osztrák szövetségi kormány a folyamatban lévő új tárgyalásoktól a rendelkezésre álló időn belül bizton reméli az új rendezés létrejöttét. Leszavaznák a Laval-kormányt PÁRIZS, márc. 31. A Laval-korm­ányt a kamarában nagy szűk­többséggel leszavazták, amelynek azonban egy­előre nem lesznek komolyabb következményei, mert a kormány nem vetette fel a bizalmi kérdést. Az iskolatörvény költségvetési tárgya­lásánál, a tanítói fizetések rendezésének szaka­szánál a kamara többsége a módosító javas­latot fogadta el, amely a fokozatos fizetésren­­dezést három éven belül irányozza elő, míg Lavas megmaradt eredeti javaslata mellett, hogy a fizetésrendezést négy éven belül hajt­sák végre. A szavazásnál háromszázötven kép­viselő a módosított javaslat mellett szavazott és kétszázharminchat a kormány javaslata mellett. A Lovas-kormány tehát száztizennégy szavazattal kisebbségben maradt. 73 mállával emelke­dem a Jugoszláv hadifigyi költségvetés BELGRÁD, márc. 31. A lapok ma közlik az 1931/32. évi költség­­vetés részleteit. Általában meg lehet állapí­tani, hogy a költségvetésben iparkodtak a legnagyobb takarékosság elvét érvényesíteni és különösen erősen redukálták a beruházások tételeit. Majdnem minden tárcánál a kiadá­sok csökkentése tapasztalható, kivéve a had­ügyminisztériumnál, melynek 2.595.906.592 dinárnyi kiadása a múltévinél 73 millió di­nárral mn magasabb. A hadügyminisztérium anyagi kiadásainál szerepelnek a rendkívüli kiadások is, amelyeknek összege 6114 millió. a Budapesti Hírlap telef­onszántai: József 300—43. József 300- 53. József 300—63. József 323—84.

Next