Budapesti Hírlap, 1934. szeptember (54. évfolyam, 197-221. szám)
1934-09-30 / 221. szám
19. SZEPTEMBER 30. VASARNAP B. H. •41 AKIS John Pv Az idei méhészeti év mérlege ' ^^Szeptemberben már minden deka mézbordás ajándék” — tartja a méhész szólásmondás, így a méhészeti esztendőt az eredmény és a gyakorlat szempontjából körülbelül lezártnak vehetjük. A magyar méhtenyésztőknek az idén izgalmas évadja volt. A múlt ősszel gyengén betelelt méhcsaládok kevés élelemmel érték meg a tavaszt, s a méhetetőcukor késése folytán a tavasz elején sók család pusztult el éhen. A korai tavasz viránya sem tudta a méhcsaládokat a szokásosnál rendkívüli módon egy hónappal hamarább virágzó akáccal kellőképpen felerősíteni, úgy hogy a nem népes családok a különben kitűnő akácvirágzást nem tudták teljesen kihasználni. Az országos eredmény ennélfogva a közepesnél valamivel gyöngébb lett. Olyan helyeken, ahol a pompás gyümölcsvirágzáson földuzzadtak a családok és az akácmézelésre megfelelő homokos talaj, illetve akácos van, a mázhozam osztályzata jó közepesnek jelölhető. Kivétel — sajnos — az az elég nagyszámú terület, ahol a gyümölcsvirágzás alatti arzénes permetezés a kijáró méheket pusztította; ily vidéken bizony sivár lett az eredmény. A termelt akácméz minősége azonban kitűnő, a tavaszi meleg idő folytán igen sűrű. A júniusban és júliusban kínálkozó mézhordást az egész országban a családok kihasználták, úgy hogy vegyesvirág-, hárs-, búzavirág-, japánakác-, bálványfa-mézekből amaximuma termett az elérhető eredménynek. Az idén oly szeszélyesen mézelő hárssal is meg voltak elégedve, csak az a kár, hogy kevés a hársunk. Az akác után legjelentősebb mézelő növényünk, a tarlóvirág júliusban elsőrangúan adta méznedvét, az augusztusi váltakozó idő azonban átlageredményét körülbelül „jó” jelzésűre redukálta. Hogy mégis sokkal több mézmennyiség nyomja a piacot, mint máskor, annak az az oka, hogy az idén az Országos Magyar Méhészeti Egyesület tájékoztató jelentései alapján sokkal több méhész és méhcsalád vándorolt a jó tarlóvirág-méhlegelőkre, s így kevesebb méhlegelő maradt méhészeti szempontból kihasználatlanul, mint máskor. A hozam családonként tehát jó, de a vándor méhcsaládok nagyobb számánál fogva az összesített eredmény megfelel egy régebbi jó-kitűnő esztendő mézkészletének. Rajzás ez évben kevés volt, a családok száma őszre mégis majdnem megmásfélszereződött, mert a hosszú méhészeti idény kedvezett a műrajkészítésnek, azonkívül a most már mindenkor rendelkezésre álló méhetetőcukorral etethették az alföldi egyhordású, nyáron hordástalan vidékek rajait. Egyesítendő gyenge családok csak ott lesznek az idén ősszel, ahol helytelen kezelés, rablógazdálkodás vagy betegség folytán fogyott meg a méhek száma. Egyébként az idén legtöbbnyire erős családok mennek telelőbe, s ha az anya fiatal, az élelem kellő elhelyezésű és mennyiségű, a cséhlakás zavartalan, az ilyen családok könnyen megérik a tavaszt. (T.) mm ■ facsemetéik megválasztása A Faiskolai Szövetség akciója A gyakorlati gyümölcsfaültetést is bemutatják a most megnyílt Országos Mezőgazdasági Kiállításon. Az Iparcsarnok előtti szabad területen szabályszerűen megásott gödrökbe ültetik el a csemetéket, olyan eljárással, ami a legcélravezetőbb. ■A kiállítás rendezőségének felkérésére Czeglédy László, az ismert szakember reggeltől estig megfelelő kertészeti szakemberek segítségével bemutatja a faültetés minden fázisát, úgy, hogy aki ezt végignézi, a gyümölcstelepítés helyes megoldását elsajátíthatja. A GYOE vezetősége és a Faiskolai Szövetség is nagyon hasznos munkát végzett ezzel a gyakorlati ismeretterjesztéssel, aminek igen sok nézője akad a kiállításon. A közönség előtt ássák meg a fácskák részére a gödröt, porhanyítják az altalajt, helyezik el megfelelő állásban a csemetét, s végül rákaparják a gyökérre a földet. Mindezt a pomológia pontos előírásai szerint úgy, hogy ez a propaganda százakat és ezreket tanít a gyümölcsfa helyes ültetésére. A kiállítás megnyitása alkalmával Horthy Miklós kormányzó és Kállay Miklós földmívelési miniszter is végignézte egy ilyen csemete elültetését, meghallgatva az ahhoz fűzött magyarázatokat. Azóta is csoportosan állnak a kiállításnak ennél a tanító részénél, főleg azok, akik kertjüket, vagy szőlőjüket most akarják szakszerűen betelepíteni. Az egyes fanemek elültetésénél különleges módszerek és fogások vannak a talaj kellő előkészítésére, trágyázására és öntözésére nézve. Ezt is bemutatja a kiállítás csemeteakciója. Ennek a bemutatásnak nagy a propagandaértéke, mert aki ezt végignézi, az a maga csemetéit már szakszerűen fogja elültetni, s így nemesebb és dúsabb gyümölcstermésre lehet kilátása-Itt említjük meg, hogy a kiállítás alkalmából a magyar Faiskolai Szövetség külön is felhívja a figyelmet a helyes faültetésre. Propaganda-füzetében rámutat, hogy a magyar faiskoláknak azért van rendszeres kivitelük a szomszéd és a távoli országokba, valamint a tengerentúlra is, mert a mi éghajlatunk és talajviszonyaink révén 2—3 év alatt fejlett koronájú, kiültetésre teljesen kész fákat lehet nevelni. Ezzel szemben más országok faiskoláiban ugyanaz a fa csak 5—6 év alatt állítható elő! Magyarországon óriási gyümölcsfakészlet áll rendelkezésre, s az évi termelés 2—3 millió csemetére rúg. A fák egészségügyéről garanciát nyújt az állami ellenőrzés és a háromszoros állami biztosíték. □ A gyógynövény gyűjtés megnevezése. A fölmívelésügyi minisztérium növényvédelmi Irodája, melyre a magyar gyógynövényügy felügyelete bízva van, éveken keresztül igyekezett a gyógynövénynagykereskedőket egységes árpolitikára rábírni. Ez a folyó évben a kamilla exportja tekintetében sikerült is. A gyógynövénynagykereskedők a külföldön történő értékesítésre már egyezményt létesítettek. Az áregyezmény hatása alatt a folyó évben az eddigi áralákínálások helyett a kamilla egységes és magasabb áron értékesült a külföldön és ennek folytán a gyűjtők is háromszoros árakat értek el az 1933. évi beváltási árakkal szemben. Ugyanis az 1933. évi kilogrammonkénti 4—6 filléres beváltási árral szemben a folyó évben a beváltási ár kilogrammonként 8—25 fillérre emelkedett, ez pedig napi 70—80 kilogramm gyűjtési lehetőség mellett a jelenlegi napszámbérek sokszorosát jelenti. □ A mézpiaci helyzet változatlan, a kivitel mindinkább nehezül. Elsőrendű pergetett akácméz a méhész vasútállomásán a heve edényeiben mázsánként 70 pengő, budapesti nagykereskedőknél 100 pengő. Kicsinyben kilónként 115—120 fillér. Vegyes- és tarlóvirágméz minden vonatkozásban duónként 10 fillérrel olcsóbb. Mi kerül a Siaramfi tartása? Mekkora a tojásátlag? A gödöllői Barmfitenyésztő Szakiskola üzemét és működését Gajáry László dr., a székesfehérvári Gazdasági Iskola igazgatója a következő sorokban ismerteti. Az iskolát 40 év előtt Darányi Ignác alapította. A 20 holdas telep, 50 holdas halastóval és a baromfiudvarokra kiültetett 2500 gyümölcsfával bír. A baromfiak fajtakérdése még mindig vívja küzdelmét, s vannak a telepen Amerikából hozott olyan Lepioni-kakasok is, amelyért 100 pengőt fizettek! Gajáry László szerint alapállománynak a magyar parlagit kel■lene választani, s ezt kellene javítani. Fontos a tanyák baromfifajtájának megválasztása, s ebből a célból a színes baromfi a megfelelő, mert a fehérből a ragadozók sokat elvisznek. Érdekes tapasztalatokat szereztek Gödöllőn a tyúkok takarmányköltségére nézve. A tenyésztő üzemekben 120, szabadon tartva pedig csak 50 tojásba kerül egy tyúk évi takarmányozása. Általában ahány kiló az állat, annyiszor napi 50 gramm takarmány kell neki a zöld eleségen kívül. A népies tenyészetekben egy tyúk évi tartása 2—3 pengőbe kerül, ami 50—60 tojás értékének felel meg. Országos tojásátlagunk 70 alatt van (Hollandiában 100 felett), Gödöllőn 100-150-es tojásátlagok vannak, ez azonban évi 100— 120 tojás árába kerül. A 80—100 darabos tojásátlag már jó eredmény, 150 darab pedig rekord. Jelenleg Gödöllőn egy tojótyúk napi takarmánya átlag 1 fillér, a népies tenyészetekben pedig egyharmad fillér. 8—10 hetes korában egy csirke 50—60 fillérbe kerül. Egy neves hollandi exportőr a magyar viszonyokat tanulmányozva, azt a nézetét fejtette ki, hogy szövetkezetek nélkül komoly haladást nem várhatunk, azonkívül olyan kereskedelmet kell nevelni, amely a termelők érdekében is dolgozik, , ,r ■ " - svv.Vi^.-y'Vy, »'. A kiállítás virágcsoportja A főzelékfélék farmtermelésének fejlesztése Az őszi Mezőgazdasági Kiállítás egyik legnagyobb attrakciója az Országos Magyar Kertészeti Egyesület által hatalmas méretekbenkiépített virágkiállítás. Varga Mártonnal, az egyesület ügyvezetőelnökével az élen Morvay-Morbitzer Dezső székesfővárosi kertigazgató, Szilágyi József székesfővárosi kertészeti főfelügyelő és Kovács József titkár rendezték — az eddigi nívót nagymértékben felülmúló— kertészeti csoportot. A főbejárattal szemben Budapest székesfőváros kertészete állította ki telepének értékes növényeit és gyönyörű pálmákból nagyszerű galériát képezett ki. A terem jobb- és baloldalán húzódnak a magyar kereskedőkertészek impozáns kiállítási csoportjai, akik az ország minden részéből felhozták növényeiket anagyszerű seregszemlére. Különösképpen kell megemlítenünk, hogy mind nagyobb számban szerepelnek a hazai földön előállított délszaki pálmák, mellyel lehetővé teszik, hogy a növénybarát feleannyi költséggel díszíthesse fel otthonát. Nemzetgazdasági szempontból egyik legértékesebb része a kiállításnak a Székesfővárosi Kertészképző Iskola virághagymatermesztési akciójának kiállítása, ahol a magyar, föld, s a magyar nap termelte gyönyörű virághagyma-példányokat mutatják be. Ez az akció rövidesen lehetővé teszi a külföldi virághagymák teljes kiszorítását, amikért eddig rengeteg pénzt vittünk ki a külföldre. A legkülönbözőbb virágfajták kedvelői találhatják itt meg kedvenceiket. Láthatjuk itt a sziklakert ezernyi változatait éppen úgy, mint az örökzöldek, pálmák, vágott rózsák rengetegjeit, bozontos, tüskés, virágzó kaktuszok váltakoznak a világ minden tájáról összegyűjtött színeslevelű, délszaki növénycsodákkal, paládiumok, páfrányok, Broméliák ezernyi változatával. S hogy a kép teljes legyen, ide kell még sorakoztatnunk a magyar föld konyhakerti termékeit is. Ebben a részben a vidék vonultatta fel például óriási paprikáit, melyek között a 30—40 dekás sem ritkaság. A magyar, konyhakertészeti kultúra ma már megoldotta egyrészt a termelés folytonosságát (üvegházi úton), másrészt a kész termények szakszerű elvermelése, hűtőházi kezelése is fejlődik, s ez lehetővé teszi, hogy a külföldről bejövő import (például a holland káposzta stb.) feleslegessé válik. Tapasztalatok a bécsi traschmaktos V. Szűcs Sándor írja: Érdekes látványosság a magyar termelőknek a mostani hajnali bécsi Naschmarkt, ahol a gyümölcsértékesítés lebonyolódik. Hajnali halotti csend borul még a városra, a forgalmas negyedekre is, miért Dollfuss halála óta nincs éjszakai élet Bécsben. A kihalt Ringen túl azonban megszólal már korán az élet zaja, abban az irányban, ahol a gyümölcsvásár van. Már 4 óra előtt áll a piac. Az aranysárga, mazsolaédes, galambtojásnagyságú görög szőlő, a zöldesebb és savanykásabb, de szintén nagyszemű bolgár szőlő, az ökölnyi nagyságú olasz őszibarack, az olasz körték . . . 8 minden gyümölcs milliméter pontossággal egyforma nagy! Itt vannak a magyar szilvánál felénél nagyobb bosnyák szilvák, a cseh almák, azután a sárga és piros magyar saszla, paradicsom és kék szilva. Minden magyar áru mellett ott van már a hasonló osztrák áru is . . . Feltűnő, milyen aprószemű az alföldi saszla és szilva. Pedig a vevőnek az egyforma és nagyszemű gyümölcs kell. Beszéltem egy kereskedővel, aki magyar árut értékesít. Sürgősnek tartaná, hogy Nagykőrösön gyorsabban lehessen megkapni a schilling ellenértékét pengőben. Említettem, hogy az osztrák áru már mindenütt ott van a magyar nyomában. Az osztrákok letelepítettek egy pár bolgár zöldségest és dinnyést és ma már ezek sokat feleslegessé tesznek abból, amit Magyarország szállít. Uborkát és salátát azonban a magyar termelő hamarabb vihet Bécsbe, mint az osztrák, mert ez korábban fejlődik ki Magyarországon. □ Termeljünk-e több gyümölcsöt ? A Nagykőrösi Híradó veti fel ezt az érdekes kérdést, a megállapítja, hogy a termelők szervezetlenek, pedig ma már minden nagyobb gyümölcstermelő vidék részére megalakultak a bevásárló szindikátusok, amelyek monopóliumszerűen, minél alacsonyabb áron szedik össze a termést és az elért kiviteli haszonból és a támogatásokból nem adnak le semmit a termelőnek. Ilyen körülmények között gondolkodóba kell esni, hogy termelhető-e több gyümölcs ? A termelés másik Vámszedője a védekezőszerek kartellje. A dián védőszerárak miatt, összetett kézzel kénytelen nézni a gazda, hogy gyümölcstermését, hogy teszik tönkre a kártevők! Ha a védekező szerek nem volnának drágák, a termést meg lehetne sokszorozni. Több termelésre tehát csak úgy szabad berendezkedni, ha megalakulnak a gazdák védőszerei: a termelő és értékesítő szövetkezetek. □ Nutriafarm Pécelen. Pécelen letelepedett egy délamerikai magyar, Povazsán József, és egyik rokona társaságában, akinek szőlészete és méhészete is van, nutrfiafarmot létesített. Délamerikából egy hím nutriát és három nőstényt, hozott magával, s egy-egy tenyészállat mintegy 35 aranypezójába, (körülbelül 150 pengőjébe) került. Az állatok a rossz szállítás ellenére is kitűnő állapotban érkeztek meg. A nutriák a délamerikai nagyfarmokon átlagban öt-nyolc kölyket vetnek. Szőrzetük olyan, mint a valódi kibereké, magas és éles. Ezt később a kikészítésnél kicsipkedik úgy, hogy azután az ezek alatt lévő bársonyos tapintású alsó gyapjúszőrzet adja a kereskedelemben szokásos nutriát. A farmszerű tenyésztés szempontjából a jövedelmezőséget c csak akkor lehet tisztázni, ha az állatok prémje az új ivadékoknál is értékes maradna a mi klímánk alatt. *□ A Magyar Gyümölcs mai száma gazdag tartalommal jelent meg. A magyar manduláról Magyar Gyula, a piackutatásról Meitner Dezső, a gyümölcs téli raktározásáról Korponay Gyula, a „folyékony gyümölcs”-ről Fehrenthen Tibor lovag, ifj. Szőts Sándor nagyon érdekes cikkben ismerteti a bolgár szőlőkivitel minőségi ellenőrzését, ami a verseny folytán nagyon, súlyosan érint bennünket. A hasznos újságot a Gype adja ki és Jeszenszky Árpád dr. szerkeszti. 25 □ Mezőgazdasági paradicsom-konzervgyár- tás címmel írt tanulmányt Neubauer Mihály. Adatokkal bizonyítja a paradicsomtermelés jövedelmezőségét. Míg ugyanis a búzatermelés költsége holdanként átlag 100 pengő, a mai árak mellett is csak akkor tudunk rentábilisan termelni, ha holdanként legalább 10-12 mázsát termelünk, ezzel szemben holdanként átlag egy vágón paradicsomot termelhetünk, amire 380 pengő a kiadás és (4,5 filléres átlagár mellett) -50 pengő a bevétel. A felesleg tehát több, mint a búzánál. Javasolja a mezőgazdasági konzervipar sürgős fejlesztését. Számítása szerint 180— 200 holdon idényenként 200 vágón paradicsomot lehet termelni, s ennek feldolgozása a hozzá való gyár beruházását letörlesztheti. Ott, ahol kisebb területeken termelnek, szövetkezetileg kell összeállítani, s 150—200 holdnak közös dobozgyárat is kellene létesíteni. A jóltojó tyúkállomány kiválasztása egyik feltétele a baromfitenyésztés rentabilitásának. Báldy Bálint gödöllői gazdasági felügyelő az őszi időszak kezdetén azt tanácsolja, hogy ki kell selejtezni a 2-3 évnél idősebb tyúkokat és kakasokat. A 4—5 éves, pláne a 8—10 éves baromfi már telítve van a legkülönfélébb betegségek csiráival, s megfertőzi az egészséges, fiatal állatokat is. Gyakori pl. a májtuberkulózis. Az idős állatok bacillushordozói a baromfikolerának, terjesztik a lábruhatkát, s eladni is nehéz őket. Azonkívül a tyúkok tojásprodukciója a negyedik évtől kezdve annyira visszaesik, hogy tartani sem érdemes őket. A kiválogatásnál tekintettel kell lenni arra, hogy a meghagyott baromfi tollazata azonos színű legyen. Ez esztétikai szempontból is fontos. Az idei selyemtermelés szűkebb keretek között mozgott, mint tavaly. Csupán 20.500 hernyótenyésztő vett részt, amiben közrejátszott az alacsony beváltási ár, továbbá a kedvezőtlen időjárás. Ennek folytán csak 121.000 kiló volt az idei gubótermelés, míg tavaly ez 506.000 kilóra rúgott. A 15 százalékos csökkenéssel szemben az idén a selyem minősége jobb volt és a hernyóállományban betegség nem fordult elő. □ Nagyobb arányú nikotintermelésre rendezkedik be a Dohányjövedék. Ebből a célból új lepároló készülékeket állítottak fel, amikkel naponta 300 kiló nyers nikotint lehet előállítani. A nikotin jól bevált ellenszere a növényi kártevőknek és a gyümölcstermelők egyre nagyobb igényt támasztanak ezzel a védőszerrel szemben. □ Most az ideje a gyümölcsfák fiatalításának, ami úgy történik, hogy az elöregedett, gyengén fejlődő, kistermésű fák koronáját erősebben visszavágják, a ezáltal új erőteljes koronát nyernek. Ez a visszametszés nem történhetik túl korán, mert akkor a fa még az idén kihajt, de a gyenge hajtások beérni már nem tudnak. Viszont túl későn sem jó ifjítani, mert a fagytól szenvednek a metszési sebek. Általában minden csuklóvastag, vagy ennél vastagabb sebet oltóviasszal kell bekenni. Az ifjításra legalkalmasabb idő a szeptember, ügyelni kell azonban, hogy a csonkok megtartsák a régi korona formáját. Az ifjítást mindig trágyázással kell összekötni, ősszel a fák csurgója táján trágyával kell megtelíteni a talajt és azt egy ásónyom mélyen aláásni. Rózsakert Fűzffifürdőtelep Veszprém megye 10 drb bokorrózsa becsomagolva 35 j pengő. 10 „ Őszibarack oltvány becsomagolva 5 pengő. Kérjen árjegyzéket ! !