Budapesti Hírlap, 1936. április (56. évfolyam, 76-99. szám)

1936-04-21 / 91. szám

I* 2000 pengős­­— Tavaszi Sportpályázat 2 pontos kérdés: Mi lesz a Ferencváros— Hungária-mérkőzés számszerű eredmé­nye?, Tip: .......... A tiprovatba a győztes csapat neve, vagy a­­ döntetlen szó és a mérkőzés végeredménye (gól- 1 arány) írandó. 2 pontos kérdés: Hány gólt ér el az Újpest a Budafokkal szemben? Tip:................................ Csak az Újpest által elért gólok számát kell eltalálni. 1 pontos kérdés: Melyik csapat győz az SBTC—Attila mérkőzésén?, Tip: . . ........................... , 1 pontos kérdés: Melyik csapat győz a vit. kér. FC—Soroksár mérkőzésén? Tip: .. . Az egy pontos kérdéseknél csak a győztes csa­pat neve vagy a döntetlen szó írandó a tipro­vatba. A pályázó neve és lakása: A szombat estig be nem érkezett szelvé­nyeket nem fogadjuk el! Minden szelvényhez egy egy darab haszná­latlan, fel nem ragasztott tízfilléres levélbé­lyeget kell mellékelni. Bélyeg nélkül bekül­dött szelvények érvénytelenek. Egy pályázó legfeljebb húsz, legkevesebb négy szelvénnyel pályázhat. here, Camélia, Dánia, Ignác, Délceg. Fejh. h. Tót: 10:41, 19, 17, 30. Bef.: 5:89,50. IV. Áprilisi nagy hendicep. 1. Festetics hg. Carthago (2) Csata. 2. Rich (8) Weissbach. 3. Landler (4) Klimscha. F. m.: Mumus, Arsenie, Raisenneur, Böske, Honvéd. 3. h. ötnegyed h. Tót.: 10:24, 14, 23, 19. Bef.: 5:124.50. V. Érdi dij. 1. Dreher J. In petto (2) Gutái. 2. Művész (4) Teltschik. 3. Fokos (p) Nagy G. F. m.: Barátom N­., Adamas, Fezér, Gyöngy­vér, Mazsola, Bakony. 1u h. 3V. h. Tót.: 10,34, 10, 11, 10. Bef.: 5,66.50. VI. Eladók hendikepje: 1. Festetics K. gr. Fa­jankó (8,10) Csuta. 2. Mesebeli (8) Klimscha. 3. Sylva (3) Alt. F. m.: Príma vista, Robinson, Nemere, Füsti fecske. 2 h. 2 h. Tót.: 10,16, 13, 19,14. Bef.: 5:64. VII. Hendikep. 1. Schiffer M. Játékos (1%) Gutás. 2. Timoleon (21/1) Klimscha. 3. Cara­­calla (8) Balog. F. m.: Rózsám NI., Pici, Soub­­rette, Rajta, Tyro, Mityerling, O. K. Tet.: 10,23, 14, 23, 23. Bef.: 5:59. ■)( A bécsi verseny. Vasárnap futották a Marchioldi-díjat. Győzött a favorit Robin Hood. Egyébként is jó napjuk volt a fogadóknak. A részletes eredmény: 1. 1. Zechner I. Norma (p) Túl. 2. Virgo Regis (1 Vz) Danek. 3. Passabel (2%). F. m.: Fearless, Zylmurbafi, Waldsee, Bakc­ylides. Tót.: 10:21, 11, 11, 13. — II. 1. Schindler R. Helios (6:10) Szilágyi. 2. Cha­lif (12) Takács J. 3. Nergal (2 Vz) Scheibal. F. m.: Fityula, Siva, Wiedersehen, Caster, Al Capone, Horace. Tót.: 10:18, 12, 45, 14. — III. 1. Stall Horn Kaiserjaeger (2) Heiling. 2. Simplon (3,10) Schejbal. F. m.: Parse, Karolin­­ger, Galomir. Tót.: 10:24, 13, 11. — IV. Preis vom Marchfeld. 1. Urban L. Robin Hood (2) Szilágyi. 2. Napszámos (2) Schejbal. F. m. Pazmaniterin, Phere­nik­e, Feirefiz. Tót.: 10:16, 11, 11. — V. 1. Zechner I. Perhaps (8:10) Trunk. 2. Happy go lucky (3) Goldberg. F. :n.: Csopak, Vindybona. Tót.: 10:15, 11, 12.­­— VI. 1. Thut F. Gridgy, Caranus (2%) Kapousek. 2. Penzacola (l'A) Pat­zák. F. m.: Cascade, Tugend. Tót.: 10:24, 29, 22. — VII. 1. de Vries Sibiria (8:10) Valentin. 2. Csák-chick (4) Hei­ling. 3. Goodnight (2) Tuss. F. m.: Reine Hero­­dine, Garas, Tünde, Vienna. Tót.: 10:18, 12, 15, 15. M. N. B. e. a EGYPTOM­SZENTFÖLD 24 napos társasutazás április 16. — május 9. Részvételi díj: 480.­ p-től Egy életre szóló él­ményt jelent utunk. BUDAPESTI HÍRLAP Utazási Irodája Vill.. József­ kórut 5. Kérje részletes ismertetésünket. B. H. II jegybank részletes adatai a gazdasági helyzet javulására engednek következtetést A Magyar Nemzeti Bank most tette közzé 1935. évi üzleti forgalmáról szóló részletes kimutatásait, amelyekből az alábbiakat emeljük ki: 1935-ben a jegy­banknak az érckészletbe beszámított deviza- és valutaállománya 12.95 milliió P-vel emelkedett. A váltópénzkészlet el­lenben 740.831 P-vel csökkent. Az év végén az érckészlet (aranyérmék, arany­­rudak, beszámítható devizák és valuták, valamint a váltópénzkészlet együtt) 12.21 millió P-vel haladta meg az 1934. év végi érckészletet. A bankjegyforga­lom 20,9 százaléka volt érc­észlettel sza­bályszerűen fedezve. Ugyanakkor az érckészletbe be nem számított devizák és valuták állománya 38.23 millió P-re rúgott. A jegybank 1935-ben 2.27 millió da­rab váltót számított le 3802.1 millió P összegben. A 3 hónapon belül esedékes váltók átlagos lejárati ideje 47 nap, a 3 hónapon túl, de 6 hónapon belül ese­dékes mezőgazdasági váltóké pedig 114 nap volt. A 3 hónapon belül esedékes váltók átlagos összege nagy eltéréseket mutat: legkisebb Szolnokon 373,75 P-vel, legnagyobb Budapesten 2144.25 P-vel. Érdekes adat, hogy mindössze 4320 darab váltó került óvatolásra 788.002 P összegben, szűkölködővé pe­dig csak 244 darab váltó vált 251.292 P összegben. A gazdasági helyzet javulására enged következtetést a girokövetelések tekin­télyes megnövekedése, így az állami követelések összege az 1934. év végi 71.58 millió P-vel szemben 1935 decem­ber 31-én 104.54 millió volt, ami az ál­­lampénztári helyzet kedvezőbb alakulá­sát jelzi. Az egyéb, tehát a magánosok zsidókövetelései pedig 1935-ben 28.81 millió P-ról 41.14 millióra emelkedett. Az állami és egyéb számlák forgalma 23,538 millióra rúgott, ami 1793 millió­val nagyobb forgalmat jelent, mint 1934-ben.­­ Ausztria teljes mezőgazda­sági önellátásra törekszik Bécsi jelentés szerint az osztrák földmíve­­lésügyi miniszter az osztrák mérnökegyesü­letben legutóbb tartott előadásában Ausztria aktális agrárpolitikájáról a következőket mondotta: A céltudatos agrárpolitika követ­keztében Ausztriának sikerült elérnie, hogy 1929 óta legtöbb fogyasztási cikkének tekin­télyes részét a belföldi termelés fedezi, sőt 1928 óta tekintélyes tej- és tejtermékkivitel is van. Burgonyával és rozzsal is sikerült a belső termeléssel fedezni a szükségletet, sőt a cukorellátás is majdnem teljesen a bel­földi termelésre támaszkodik. Az 1929. évi válság azonban igen káros kihatással volt a fa-, tejtermék- és állatkivi­telre. A nyugati alpesi vidékek állatkiviteli lehetősége Németország felé megszűnt s en­nek következtében e vidékeknek a bécsi piac felé kellett fordulniuk. E­miatt viszont csök­kenteni kellett Magyarország, Jugoszlávia, Románia és Lengyelország ausztriai adatbe­­vitelét. Ezek az intézkedések azonban nem mutatkoztak elegendőknek. Ezért szük­ség volt a hizlalási törvény életbeléptetésére. A Dunamedence gazdasági együttműködése Ausztriára nézve is feltétlenül kívánatos, de Ausztria részéről csak akkor fogadható el, ha az érdekelt országok természetadta ter­melési viszonyaira tekintettel vannak és a Dunamedence államai között céltudatos, egy­mást kiegészítő termelési elosztás érvénye­sül, így pl. ha a magyar mezőgazdaság az Alföld közepén állandóan fejleszti szarvas­marhatenyésztését, de a természetes osztrák tenyésztési területekről nem vásárol tenyész- és haszonmarhát, saját maga csökenti a bécsi piacon saját hízott marháinak elhelyezési lehetőségét, amelyet kényszerülten az osz­trák marha részére kell fenntartani. Pedig éppen az állattenyésztés terén mindkét or­szág előnyére könnyen lehetséges volna igen előnyös és céltudatos termelési megosztás. Az­ osztrák kormány most készíti elő a tejforgalom szabályozására vonatkozó tör­vényt, amely a tejárakat csökkenti, ugyan­akkor azonban csökkenteni akarják a kávé vámját is, hogy ily módon is fokozzák a tej­­fogyasztást.­­ Közel 1700 esetben állították visz­­sza a bíróságok a védettséget. A gazda­tartozások rendezéséről szóló 10.000/1935. számú kormányrendelet tudvalévőleg le­hetővé tette a törölt védettség visszaállí­tását a gazdaadósok kérelmére. A védett­ség visszaállításának feltétele az, hogy a gazdaadós egyévi hátralékát kifizesse, vagy pedig, hogy a hitelezők a védettség visszaállításához hozzájáruljanak. Mél­tányosságot érdemlő esetekben pedig a bíróság az egyévi hátralék törlesztésére is részletfizetési kedvezményt adhat a gazdaadósnak. A védettségnek a rendelet­ben szabályozott visszaállítását a védett­séget elrendelő járásbíróságoknál körül­belül 3500 gazdaadós kérte. E kérelem­nek mintegy a fele, kereken 1700 járt sikerrel. Ennyi esetben mondották ki a bíróságok a védettség helyreállítását. Az esetek nagy számában a hitelezők engedékenységet mutattak és hozzá­járultak ahhoz, hogy az egyévi hátra­lék részletekben lehessen fizethető, sőt számos esetben fizetés teljesítése nélkül is beleegyeztek a védettség visszaálltá­­ba. A gazdarendelet tehát gyakorlat­ilag elérte azt a célt, hogy olyan gazda­adósok is újból visszakapják a védett­séget, akik azt az előírt fizetések el­mulasztása miatt a rendeletet megelő­zőleg elveszítették.­­ A kisiparosok védelmet kérnek a nagyszalonok divatrevűjével szemben. A Budapesti Nemzetközi Vásár vezetősége májusban már évek óta divatrevűket szokott rendezni, amelyeket a budapesti nőiszabó-iparosok részvételükkel erőtel­jesen támogatnak. A májusi divatrevük célja, hogy a szakmai kisipar munkáját bemutassa és egyúttal a magyar szövő­ipar termékeit propagálja. Az iparosok tapasztalata szerint ezek a divatrevük nagyon jól be is váltak, mert egyrészt a közönség legszélesebb körei előtt mu­tatták be a női szabók új modelljeit, másrészt pedig fokozzák a magyar női ruhaanyagok fogyasztását. Az idei Nem­zetközi Vásárra még az eddigieknél is nagyobbszabású divatrevüt terveznek az iparosok. Ilyen körülmények között nagy nyugtalanságot okozott az a hír, hogy a szalonok egy része ellen­ revüt szándé­kozik rendezni, amelyen elsősorban a külföldi divat­modelleket és anyagokat akarják bemutatni. A kisiparosok köré­­ben éppen ezért mozgalom indult meg annak az érdekében, hogy a belügymi­niszter a Nemzetközi Vásár idején, sőt néhány héttel előbb és a Vásár bezárása utáni időszakban is tiltsa el az olyan divatbemutatók rendezését, amelyek ve­szélyeztethetik a kisipar és a Nemzet­közi Vásár közös akciójának sikerét. A kisiparosok kérésüket több külföldi ren­delkezésre való hivatkozással indokol­ják, amelyek külön védelemben ré­szesítik a vásárok divat-propagandáját. Világgazdasági kirak­ ARJAVULÁS A NEMZETKÖZI BÚZA­­PIACON. Az elmúlt héten a nagy ten­gerentúli termény­piacokon hosszú idő óta első ízben javult ismét a búza ára.. A kedvező áralakulás az Egyesült Álla­mokból indult ki, ahol a tőzsdékre nagy hatással volt a hivatalos termésbecslés közzététele. A­z új termésbecslés szerint ugyanis az Egyesült Államok őszi búza­termése 423 millió bushelre tehető, szem­ben a magánkörök 535 milliós becslésé­vel. Ez a körülmény vásárlásra ösztö­nözte a spekulációt. Jobb volt az irány­zat Kanadában is, ahol különösen a leg­utóbbi napokban eszközölt nagy olasz vásárlások teremtettek bizakodóbb han­gulatot. Noha az olaszok nem kanadai, hanem ausztráliai búzát vásároltak, a nemzetközi piaci helyzet mégis javult, mert most már a többi tengerentúli búza­eladó ország is jobban tartja az árakat. Az európai beviteli tőzsdéken is megerő­södött a búza ára. AMERIKA FOLYTATJA A TERMŐTERÜ­LET KORLÁTOZÁSÁNAK POLITIKÁ­JÁT. Londonból jelentik: Az Egyesült Államok mezőgazdasági tanácsa a folyó termész évben 40 millió dollár kárpótlást fizet azoknak a mezőgazdáknak, kik csökkentették búzatermésüket. Ez a po­litika késztette Hoover Herbert volt elnö­köt arra a kijelentésre, hogy a Roose­­velt-féle „új rendszer­ ” alapja „állami­lag tervezett nemtermelés“. JAVULT A NÉMET KÜLKERESKEDELEM. Berlinből jelentik: A német birodalom, behozatala márciusban 355 millió márka volt, 21 millió márkával több, mint az előző hónapban. A kivitel ugyanekkor a februári 374 millióról 379 millió már­kára emelkedett, úgy hogy a márciusi külkereskedelmi mérleg 24 millió márka kiviteli többlettel zárult. A MAGYAR-CSEH ÁRUFORGALOM ADA­TAI. A csehszlovák statisztikai hivatal most tette közzé a csehszlovák külke­reskedelmi mérleg márciusi, országon­kénti adatait. Az adatok szerint a ma­gyar-csehszlovák külforgalom Magyar­­ország javára keverően alakult. Már­ciusban 9.58 millió korona értékű áru ke­rült Magyarországról Cseh-Szlovákiába, amivel szemben Cseh Szlovákia 8.98 millió értékű árut exportált Magyaror­szágra. A januártól márciusig terjedő negyedévi időszak során Cseh Szlovákia 23.89 millió koronás kivitellel szemben 31.15 millió korona értékben importált magyar árut és így a negyedévi magyar, csehszlovák külkereskedelmi mérleg 8.26 milió koronás aktívummal zárult Ma­gyarország javára. ÉLET­REKELT A LONDONI EZÜSTSPE­­KULÁCIÓ. Londonból jele­ntik: Az Ame­rika és Kína között az ezüstkérdésben folyó tárgyalások kedvező befejezése iránt táplált remények a spekulációt a londoni ezüstpiacon nagyobb vásárlásokra ösztönzik, ami az ezüst árának, ha nem is erős, de mindenesetre állandó emel­kedésére vezet. CSÖKKENT A VILÁG BÚZAFELESLEGE. Rómából jelentik: A nemzetközi mező­gazdasági intézet rendelkezésére álló adatok szerint a világ múlt évi búza­termése 1924 óta egyike volt a legki­sebb terméseknek. Alig 1%-k­al haladta meg az 1934. évi rendkívül szűkös búza­termést és 80 millió múz­ával maradt alatta az 1929 1933. évek átlagának. Az intézet az 1935 1936. évben kivitelre ren­­delkezésre álló búzamennyiséget 205 millió q-ra becsüli. Igen csekély a há­­ború óta nem volt az exportfelesleg. NÖVEKEDŐBEN A VILÁG CUKORFO­GYASZTÁSA. New­yorkból jelentik: Wil­­let Gray az egész világ múlt évi cu­korfogyasztását az 1934. évi 26.21 millió tonnával szemb­e 27.28 millió tonnára be­csülik. A cukor­készletek ennek megfe­lelően világszerte 10.54 millió tonnára csökkentek, az 1934. évi január elsejei 12.27 millió tonnár­ól.­­ Megjelent a Pénzintézeti Központ leg­újabb gazdasági jelentése. A P. N­. által a külföldi,gazdasági és tudományos körök számára készített gazdasági helyzet jelen­téseinek legújabb száma most jelent meg német, francia és angol nyelven a szokott gazdag és változatos tartalommal. A je­lentés bevezető része összefoglaló tájékoz­tatást nyújt a legújabb gazdasági jogal­kotásokról. Önálló fejezetek nyújtanak felvilágosítást a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem helyzetéről, a külkereske­delmi mérleg alakulásáról, a kereskede­lempolitikai egyezményekről és a külföldi fizetési forgalmat szabályozó megállapo­dásokról. Érdekes része a jelentésnek az, amely ismerteti a pénzintézeti betétek alakulásán keresztül a belföldi tőkeképző­dés ütemét és eredményeit, továbbá a Nemzeti Bank üzletvitelét és a MÁV-ra vonatkozó adatokat. Beszámol a jelentés a pénz és tőkepiacról, valamint a szociális helyzetről és a megélhetés alakulásáról. A tömör és tárgyilagos szöveget jól átte­kinthető grafikonok és táblázatok teszik élénké.­­ A Mészáros Ipartestület vasárnap tar­totta ezévi rendes közgyűlését. A napirend fo­­lyamán három számvizsgáló­ bizottsági tiszt­­ségekre százötvenegy szavazattal a fúziós párt jelöltjeit választották meg. 1936 ÁPRILIS 21. KEDD

Next