Budapesti Hírlap, 1938. február (58. évfolyam, 25-47. szám)
1938-02-01 / 25. szám
B. H. 1938 FEBRUÁR 1. KEDD Krasó és Varsó ünnepi díszben várja Horthy Miklós kormányzót Hivatalos jelentés a kormányzó lengyelországi utazásáról Horthy Miklós Magyarország kormányzója a lengyel köztársasági elnök meghívására február 4-én fiával, Horthy Istvánnal, kíséretével és Kánya Kálmán külügyminiszterrel Lengyelországba utazik. A kormányzónak ezen az utazásán kíséretként résztvesznek Uray István dr. m. kir. titkos tanácsos, a kabinetiroda főnöke, vitéz Keresztes-Fischer Lajos altábornagy, a katonai iroda főnöke, vitéz Koós Miklós első szárnysegéd, Brunswick György ezredes útimarsall, vitéz Gerlóczy Gábor alezredes, Németh Tibor őrnagy és Scholtz Andor folyamőrkapitány szárnysegédek, a kíséreten kívül Csáky István gróf követségi tanácsos, a külügyminiszter kabinetfőnöke, Bakách-Besenyey György báró követségi tanácsos, a külügyminisztérium politikai osztályának vezetője, Zilahi-Sebess Jenő miniszteri fogalmazó, a külügyminiszter titkára, végül Dabolczy András honvédtisztviselő. A kormányzó útját a Turán-különvonaton teszi meg. Búcsúztatására a pályaudvaron meg fognak jelenni Darányi Kálmán miniszterelnök vezetésével a kormány tagjai, továbbá a miniszterelnökség államtitkára, a külügyminiszter állandó helyettese, a honvédség főparancsnoka, a vezérkar főnöke, az államvasutak elnöke, a főpolgármester, a polgármester és a rendőrfőkapitány. A lengyel határon Hory András varsói magyar követ és vitéz Lengyel Béla alezredes, katonai attasé jelentkeznek a kormányzónál s ugyanott fogadja a kormányzó az őt lengyel földre érkezésekor üdvözlő Ulrich lengyel közlekedésügyi minisztert és a lengyel díszkíséretnek tagjait, Kurtzeba Tadeusz tábornokot, Transka Dudski Karol fregattkapitányt, Klopotowski Jerzy külügyminisztériumi alosztályfőnököt és Hartman József századost, a köztársasági elnök szárnysegédjét. Magyarország kormányzóját február 5-én, Krakóba való érkezésekor a pályaudvaron Moscicki Ignác köztársasági elnök fogja fogadni kíséretével A fogadáson megjelennek még Smigly Rydz lengyel tábornagy, továbbá a lengyel kormány tagjai: Beck külügyminiszter, Kasprzycki tábornok, hadügyminiszter, Swietoslawski vallás- és közoktatásügyi miniszter, Román ipar- és kereskedelemügyi miniszter, Koscialkowski népjóléti miniszter, valamint a katonai és polgári hatóságok vezetői, a varsói magyar követség tagjai, Szembek külügyi államtitkár, Orlowski budapesti lengyel követ, a krakói lengyel-magyar egyesület elnöke és a helyi hatóságok képviselői. A kormányzónak a lengyel köztársasági elnök által való fogadása és a kölcsönös üdvözlések után Horthy Miklós kormányzó és Moscicki köztársasági elnök katonai kíséretükkel elvonulnak a zenével és zászlóval kivonult díszszázad arcvonala előtt A díszszázad arcvonalának lelépése után a köztársasági elnök a pályaudvar fogadócsarnokában bemutatja Horthy Miklós kormányzónak a fogadáson megjelent lengyel előkelőségeket és kíséretének tagjait, majd ezután a kormányzó mutatja be kíséretének tagjait Moscicki köztársasági elnöknek. A bevonulás a krakói helyőrség csapatainak sorfala előtt történik a Wawel királyi kastélyba. Útközben a város főpolgármestere rövid beszédben üdvözli Magyarország kormányzóját, kenyeret és sót nyújtva át neki. A Wawelbe való érkezés után az egész menet a székesegyház kapujánál megáll. A Wawelbe érkezés pillanatában tüzérüteg 21 ágyulövést ad le és a várra kitűzik a magyar zászlót. A székesegyház előtt díszszázad áll, zászlókkal és zenekarral. A díszzászlóaljparancsnok jelentésének fogadása után a menet a ezüst harangok tornya alatti kriptába vonul, ahol a kormányzó megkoszorúzza Pilsudski marsall sírját. Ezután a menet a királysírokhoz vonul, ahol a kormányzó Báthory István sírjára koszorút helyez. A koszorúzás után Moscicki köztársasági elnök Horthy Miklós kormányzót a rendelkezésére fenntartott lakosztályokba kíséri, ahol vele együtt fognak lakni, fia Horthy István miniszteri tanácsos, vitéz Koós Miklós ezredes, első szárnysegéd és Scholtz Andor szárnysegéd. A bevonulás főpróbája VARSÓ, jan. 31. Krakó ősi városa már felkészült Horthy Miklós kormányzó fogadására. A krakói városi tanács a kormányzó fogadására alakult bizottsággal együtt falragaszokon felhívja a város lakosságát, hogy Magyarország kormányzójának érkezése alkalmából lobogózza fel a házakéit, díszítse fel a kirakatokat és a házak ablakait. Február 3-án Krakóban nagy lobogópróba lesz. Ezen a napon tarják meg a bevonuló* ünnepélyes külsőségeinek főpróbáját. Az Express Poranny a kormányzó látogatása alkalmából közli Petelenz lengyel haditengerészeti parancsnok visszaemlékezéseit. A cikkíró, aki annak idején Horthy Miklós a Saéi a Novara cirkálón szolgált, részidősen beszámol egykori parancsnokának fényes haditetteiről,sére. Az egész város ünnepi díszben várja majd a mágus vendéget. A bevonulás útvonalait valóságos lobogóerdő fogja szegélyezni. Feldíszítik az útvonal házait és a házak ablakait is a magyar és lengyel nemzeti színekkel. A város több pontján hatalmas oszlopokat állítatnak fel és az oszlopok csúcsán Szent István koronájának másait helyezik el. A Wawel közelében lévő Szent Bernát-téren 16 méter magas diadalív épül. A diadalívet a két nemzet színei és hatalmas magyar címer díszíti majd A Barbacan-bárotyán is óriási magyar címer függ. Itt fogadja ünnepélyesen a kormányzót Krakó városi hatósága. A kormányzó látogatásának ideje etett kivilágítják Krakó valamennyi tempomtornyát. Az ünnepi napok során egész sor felolvasást és gyűlést rendeznek Krakóban, amelyeken a város tudományos világának legkiválóbb tagjai szerepelnek. Dombrowszki egyetemi tanár 1. rádióban felolvasást tart Krakó és Magyarország az évszázadok folyamán címmel. Egy másik előadásában a professzor Magyarország kultúráját ismerteti. A fogadóbizottság minden egyesülethez és szövetséghez felhívást intézett, hogy vegyenek részt ez egyesületek tagjai teljes számban a kormányzó tiszteletére rendezett ünnepségeken. Magyar címerek a zászlóerdőben Krakóban a polgári fogadóbizottság minden csoportja megkezdette mártevékenységét Horthy Miklós kormányzó fogadtatásának minél fényesebb előkészítés A lengyel-magyar egyesület előkészületei VARSÓ, jan. 31. Varsóban most tartotta ülését Hutten- Czapski Imre gróf elnöklésével a Báthory István Lengyel-Magyar Egyesület. Az ülésen az egyesületnek Horthy Miklós kormányzó lengyelországi látogasásával kapcsolatos ünnepségein vaó részvételét beszélték meg. Az egyesület az ünnepségekre delegációt küld ki, amelynek tagjai Hutten-Czapski Imre gróf, Sienkiewicz mérnök, Dunin-Wolski ezredes, Goluchowski és Stella Olgierd asszony. A delegáció Magyarország kormányzójárak kihallgatása során egy Buczacból származó ólengyel gobelint nyújt át. Magyarország kormányzójának merész sakkhúzása Lengyelország érdekében Dabrowski krakói egyetemi tanár cikke VARSÓ, jan. 31. A Czas vasárnapi számában Dabrowski, a krakói Jagello-egyem tanára terjedelmes cikkben foglalkozik a kormányzó látogatásával. — A magyar királyság kormányzójának közeli lengyelországi látogatása — írja — alig néhány héttel előzi csak meg annak a napnak 18. évfordulóját, amikor a magyar nemzetgyűlés a Szent István királysága feletti hatalmat Horthy Miklós katona kezébe tette le. A magyarok az 1918 utáni időket ezeréves állami életük legnehezebb órái közé számítják, de kétségtelenül kiemelhetik ugyanakkor a kormányzó fontos szerepét azokban a pillanatokban, amikor fel kellett emelni és meg kellett erősíteni az Árpádok erejét veszített örökét. A háborúvesztes államok között Magyarországot érte a legsúlyosabb megpróbáltatás. Hajdani területének egyharmadára csökkentve, a trianoni béke által határain kívül zárt hárommillió tiszta magyar lakosság elvesztése után kommunista forradalom és idegen megszállás alatt állva, a mélység szélére került. A végleges katasztrófától egy nemzeti kormány és a Horthy tengernagy vezetése alatt álló nemzeti hadsereg mentette meg. A magára hagyott, ellene alakult koalíciótól körülvett Magyarország a békeszerződés által rámért rendkívül súlyos politikai és gazdasági körülmények között kezdte meg nehéz és hosszú útját a jobb jövendő felé. Néhány év után már gazdaságilag megerősödve, társadalmilag megszilárdulva, kiszabadította magát politikai elszigeteltségéből, s mind az európai államok közötti egyenjogúságát, mind hatalmas államok segítségét és barátságát nyerte meg magának. Ez az eredmény egymást felváltókormányok és kormányfők mellett elsősorban az egész magyar nemzet nagy erőfeszítésének tudható be, mert történelmének ebben a nehéz szakában a magyarság rendkívüli jellemszilárdságról és életrevalóságról tett tanuságot, utat törve magának a jobb jövő felé. De az eredmények eléréséhez fiókra a nagy jellembeli tulajdonságokra és arra a nagy államférfias irányítóképességre volt szükség, amelyeknek a magyar állam feje birtokában van. Ő vezette ki szerencsésen a magyar államot nem egy súlyos és fájdalmas megróbálhatásból. Mentol tovább tartott Horthy Miklós kormányzata annál inkább növekedett a feléje forduló •bizalom a magyar nemzet legszélesebb rétegeiben Ezt semmi sem bizonyítja jobban, mint az a könemény, hogy , a magyar parlament, • mind a" kormányzó pártok, mind az ellenzékiek, a kormányzó jogkörének kiterjesztését határozták el. A helyzet ilyen alamlásának egyik fő oka abban rejlik, hogy a kormányzó mindig azt az elvet ♦ártotta szem előtti * betartani a sokszázéves alkotmány rendelkezéseit s elvként azt vallani, hogy az erős és erélyes hatalomnak is jogi és történelmi hagyományon kell nyugodnia. — Egy rövid cikk keretében — folytatja Dabrowski — nehéz részletesen foglalkozni a kormányzó bel- és külpoliikai téren egyaránt fontos szerepével, de megérkezésének előestéjén nem szabad elhallgatással mellőzni azt a jelentős politikai sakkhúzást, amelyet Magyarország Horthy Miklós hatalomra jutása után Lengyelország érdekében tett. Arra a magyar-lengyel szerződésre gondolok, amelyet 1920 márciusában egy Lengyelországnak szóló nagyobb municiószállítás tárgyában kötöttek s azokra a tárgyalásokra, amelyek az akkoriban iájéért küzdő Lengyelországnak nagylétszámú katonai erővel, főként lovassággal való megsegítésére vontkoztak. Mint ismeretes, ez a támogatás, noha Magyarország felkészült rá, a szomszéd államok ellenállásán meghiúsult, a muníciószállítás útját pedig nyugaton elzárták Abban a pillanatba, amikor a vörös csapatok nagy nyugati támadásukat megkezdték, az 1920 július 10-én Magyarországról küldött húszmillió töltényen felüli szállítmányt a csehek ellenállása miatt vissza kellett küldeni Magyarországnak. Csak a román kormány beleegyezése tette lehetővé, hogy a szállítmány kerülő úton eljuthatott Lengyelországba. Augusztus 12-én érkeztek meg az első töltények Skienewicébe s a szó szoros értelmében egyenesen a lengyel hadosztályok tölténytáskáiba rakták át a töltényeket a vagonokból. Így kezdhették meg a Visztula mellett nagy harcukat a létért és a szabadságért. A válságos pillanatban érkezett segítség révén Magyarország kormányzójának neve Magyarország és a feltámadt Lengyelország kapcsolatainak kezdetén már mélyen belevésődött az emlékezetbe. Erre emlékezve fogadja őt most Lengyelország. íllványok /O _ /elyemernyők i elefon m ei-4-57 \i^/chäffer Béláné I element J ( Visszaemlékezés a hős parancsnokra VARSÓ, jan. 31. Az „Express Poranny” vasárnapi száma érdekes beszélgetést közöl Czeslaw Peterenz nyugalmazott lengyel tengerésztiszttel, aki Horthy Miklós kormányzóval együtt szolgált a monarchia haditengerészetében. A lap a következő címek alatt közli a beszélgetést: Mindennap öt órakor bridzseltünk. Tetőtől talpig gentleman. Czeslaw Peterenz parancsnok érdekes visszaemlékezései Horthy tengernagyról, Magyarország kormányzójáról. — Magyarország kormányzója, Horthy tengernagy — így kezdődik a cikk —* Lengyelországban találkozni fog egyik régi fegyvertársával, Czeslaw Petelenz szolgálaton kívüli lengyel tengerészkapitánnyal. Húsz évvel ezelőtt Petelenz kapitány, éppen úgy, mint Horthy Miklós, az osztrák-magyar haditengerészetnél szolgált. 1918-ban, a monarchia összeomlása után, Horthy tengernagy sietve visszatért hazájába az akkoriban a kommunizmus által fenyegetett Magyarországra. Petelenz kapitány a lengyel, tengerészet szolgálatába lépett, s előbb, mint a torunyi tengerészeti iskola parancsnoka tevékenykedett, majd a Franciaországba küldött átvevő bizottság vezetőjeként nagy szolgálatokat tett a lengyel flottának. Csak néhány évvel ezelőtt lépett ki a hadseregből, de még ma is a lengyel tenger szolgálatában áll, mint a lengyel vitorlásegyesület alelnöke. Petelenz parancsnok a tengerész valóságos prototípusa, érdekes módon eleveníti fel a régi időket. — Horthy tengernaggyal — mondja Petelenz — először még kadettkorában Pólában — Pietruski tengernagy házában találkoztam. Ettől az időponttól kezdve azután úgy szolgálatilag, minta magánéletben is elég gyakran találkoztunk. Az első háborús években az ötödik páncélos hadosztállyal Cattaróban szolgáltam. Horthy kormányzó akkor a Novara , könnyű cirkáló parancsnoka volt , szolgálati úton gyakran érintkeztünk egymással. 1916 második felében Montenegro megszállása után, egy napon azt a parancsot kaptam, hogy jelentkezzem a Monarch tengernagyi páncéloshajó fedélzetén. Kiderült, hogy bridzsjátékhoz hívtak —a negyediknek. A partnerek: Hans tengernagyba későbbi tengernagy, Horthy és Kenek voltak. Ettől kezdve mindennap öt és hét óra között együtt játszottunk. Legjobban Horthy játszott , így kerültem vele közelebbi ismeretségbe. Elragadó ember volt, mindig nagyon elegáns, alárendeltjei nagyon becsülték és szerették. Gentleman volt tetőtől-talpig. Kitűnően sportolt és részt vett a Császár-regattán is. Bajtársaival való érintkezésben Horthy mindig nagy egyszerűségről tett tanúbizonyságot. Ma is, magas méltó ága ellenére, amikor Bécsben tartózkodott, hajdani bajtársait tegezve szólította meg. — Horthy annak idején, mint a Novara parancsnoka — folytatta elbeszélését Petelenz kapitánya gyakran kezdeményezett támadásokat a szabad kifutást blokkozó angol trawlerek ellen. 1917 május 15-én Horthy három könnyű cirkáló, a Novara, a Helgoland és a Saida élén nagyobb vállalkozásra indult, amelynek célja a trawleek végleges ártalmatlanná tétele és a Valom-Brindisi közötti kapcsolat szétvágása volt. Ez volt az utolsó teljes sikerrel koronázott hasonló vállalkozás. A Novara, a Helgoland és a Saida tizennégy trendert, három szállítóhajót és egy rombolót sülylyesztett el. Visszatérőben Horthy tenger,nagy csoportjával Acton olasz tengernagy flottáját támadta meg. Az erők nagyon egyenetlenek voltak. A koalíció nagy tüzérségi fölényben volt. Az ellenség százhúsz milliméteres lövegeivel szemben Horthynak csak százötmilliméteresei voltak. Otrantónál kezdődött az ütközet, amelynek lefolyását szemtanuk előadásából ismerem. A Novarát az olasz tüzérség lövedékei erősen megrongálták. A Helgoland ekkor vontatókötélre vette a Novarát, s Horthy sebesülései ellenére, továbbra is a parancsnoki hídon maradt, s onnan vezette tovább a csatát, míg csak erős gázmérgezés következtében ott kellett hagynia őrhelyét. A parancsnokságot ekkor, minthogy a parancsnok helyettese is megsebesült, Wilkowski parancsnok vette át. Végül is a Helgoland, füstfelhőt fejlesztett, amelynek védelme alatt a három cirkáló szerencsésen vissza tudott térni bázisába. — 1917-ben nevezték ki Horthyt tengernagynak, 1918-ban pedig a flotta legfőbb parancsnokának. Azóta nem láttam őt — fejezte be Petelenz parancsnok érdekes visszaemlékezéseit.