Budapesti Közlöny, 1867. július (1. évfolyam, 91-116. szám)
1867-07-27 / 113. szám
Miklós illavai fegyencz büntetését tiz évi, — Lámer Zsuzsánna mária-nostrai fegyencz 20 évi büntetését tiz évi, — Lipsák József illavai fegyencz büntetését tizenkét évi, és Madár Gábor ugyanottani fegyencz 25 évi büntetését tizenöt évi fogságra enyhitendőnek találván ; végezetül Hoffmann Ferencz, Schönfeld Károly, Mersits György, Mihalovits János, Weidinger Győző, Hoffmann Sándor és Istvánffy József büntetve volt egyéneknek elitéltetésük jogi következményeit elengedeni. Kelt Ischlben, 1867. évi julius 22-én. FéreNCz .Józsut’, s. k. Horvát Boldizsár s. k., igazságügyi minister. A vallás- és közoktatási magy. kir. ministeriumhoz tízermley Lajos fogalmazónak neveztetett ki. NEMHIVATALOS RÉSZ. O cs. kik. AP08T00 ffj.sége tegnapelőtt déli 1 órakor méltóztatott fogadni a nagybritanniai királynő ő felsége küldöttségét, mely a k. nagybrittaniai térdszalagrend jelvényének ünnepélyes átadásával és investiturájával volt megbízva. A küldöttség négy kétfogatu udvari diszhintóban a svájezer udvarba ment, hol a katonai főörség fegyver alá állott és a szabályszerű tisztelgést megteve. A követségi lépcsőn a küldöttség két udvari hadirnok által fogadtatott és a lépcsőn fel, hol udvari őrség volt elhelyezve, a császári lakosztályba vezettetett. A lovagszobába belépvén a küldöttség, két kamrai hadirnok és az első előszobában Fürstenberg országgróf cs. kir. főszertartásmester által fogadtatott és a második előszobába vezettetett, hol gr. Crenneville táborszernagy cs. kir. főkamarás és néhány cs. kir. kamarás által üdvözöltetett. Azután a drabantszobába indult a menet a következő rendben : két cs. kir. udvari hadirnok, két cs. kir. kamrai hadirnok, a cs. kir. főszertartásmester, azután a küldöttség tagjai a különböző renddiszleteket és ékszereket piros bársony vánkosokon vivén, még pedig elől Mr. Bonar a csillaggal, Sir Storks Henry a karddal, Percy ezredes a palásttal, St. Asaph Viscount a nyakékkel, Brownlow earl a forgós kalappal, Mr. Planché a térdszalaggal és a György-szalaggal, Mr. Albert Woods az oklevéllel és Mr. Corry a szabályzatok könyvével, azután Young Charles Georges lovag, a kir. térdszalagrend czimérnöke, diszöltönyben az igazolványt vivén s ennek jobbja felől ő nagybritanniai felsége rendkivüli meghatalmazottja, Bath Jean Alexandre marquis, weymouti viscount stb., a királyság pairje. A drabantok szobájában testőr-csendőrség, a lovag-szobában drabant-testőrség, s az első előkamrában a cs. k. arciére-testőrség képezett sorfalat.. A küldöttség üdvözlése után a cs. k. főkamarás a titkos tanácsszobába ment, hol ő Felsége, a cs. k. első főudvarmester, a birodalmi kanczellár, a testőrségi kapitányok, a főhadsegéd által környeztetve, az emelvényen a menyezet alatt ült, a hogy a küldöttséget bejelentse. A legkegyelmesebb engedély kinyerése után a cs. k. főkamarás ismét a második előkamrába ment vissza, s a küldöttséget meghívta, hogy az audientiára lépjen be. Most a küldöttség — egyedül a cs. k. főszertartásmester menvén előtte— a titkos tanácsszobába indult, mély hajlongások közt a trónhoz közeledett, s illő távolban az előtt akkér foglalt helyet, hogy elől az első meghatalmazott, s tőle balra a rend czimérnöke, a többi küldöttségi tagok pedig a második sorban állottak. A cs. k. kamarások, kik a rend-küldöttség után mentek be a titkos tanácsszobába, az emelvénytől balra egy sorban foglaltak helyet. Most az első meghatalmazott, st marquis de Roth az emelvényhez közeledett, s Ő Felségéhez beszédet intézett, mely francziából átfordítva következőleg hangzott: Császári Felségedhez közeledem, miután a királynő ő felsége által azon magas föladattal bízattam meg, hogy a fenséges térdszalag rend disz jeleit cs. k. Apostoli Felségednek átnyújtsam. A királynő megparancsoló nekem, hogy császári Felségednek fejezzem ki az őszinte barátságos nagyrabecsülésnek azon érzelmeit, melyeket császári Felséged irányában érez, s császári Felségedet biztosítsam aziránt, hogy ő örömest ragadja meg ezen alkalmat azon szövetség megszilárdítására, mely a két ország közt tartósan s oly hosszú idő óta állott fönn. Részemről Felségedet kérnem kell, hogy adjon nekem engedélyt azon mély hála kifejezésére, melyet azon magas kitüntetés gerjeszt bennem, mely szerint úrnőmtől azon megbízást nyertem, hogy Felségednél azon érzelmek tolmácsa legyek, melyeket ő személyesen táplál császári Felséged irányában, midőn azon tiszteletteljes küldetést kizárom, hogy Felségedet a fenséges térdszalag-rend diszjeleivel diszitsem föl. Császár Ő Felsége Bath marquis szavaira franczia nyelven igy méltóztatott válaszolni: „Marquis ur ! Midőn kezeiből a térdszalag magas rendének jelvényeit elfogadom, indítva érzem magam constatálnom egész becsét azon barátsági biztosításnak, melyet ön épen most Ő Felsége Nagy-Britannia királynője nevében kifejezett, s melynek én ma nagy értékű bizonyítékát veszem. Semmi sem fekszik inkább szivemen, mint szorosabbra füzese a személyes viszonyoknak, melyek azon uralkodónővel kötnek engem össze, kinek nevét oly magasra emeli ama nagy nemzet tisztelete és szeretete, melynek élére őt a gondviselés helyezé. Legyen szives , mylord , tolmácsolja kegyelmes uralkodónője előtt őszinte elismerésemet a barátságos részvét azon uj bizonyitékáért, melyben épen most részesitem — valamint jó kivánatomat, melylyel viseltetni meg nem szűnöm birodalma boldogsága és dicsősége iránt. A választás, melylyel Ő Felsége, ezen ünnepélyes alkalommal magát a marquis ur által kegyeskedett személyesittetni, különösen kellemes volt rám nézve s csak növeli azon megelégedést, melyet az önre bízott küldetésen érzek.“ A rend czrmérnöke átnyújtotta megbízó levelét az első teljhatalmazottnak, ki azt és az alapszabályi könyvet Ő Felségének tiszteletteljesen adta át, ki is mindkét tárgyat a birodalmi kanczellárnak kézbesíteni méltóztatott. Miután Bath marquis még a bizottsági oklevelet előmutatta, a két meghatalmazott felfűzte a térdszalagot Ő Felségének bal térde alatt, mely alkalommal a czimernök latin nyelven mondta az admonitiót. Hasonló módon és ismételt intelemmel diszittert tett fel Ő Felsége a sz. György-szalaggal és jelvényekkel. Erre a teljhatalmazottak Ő Felsége kardját vették át, melyet a rend czimérnöke szabályszerüleg sajátjakép tartott meg. A teljhatalmazottak ezután átnyújtották Ó Felségének a rend kardját, melyet Ö Felsége a cs. kir. főkamarásnak adott át, ki azt egy cs. kir. kamarásnak nyújtotta át, hogy tartsa. Most a teljhatalmazottak leoldozták Ö Felségéről a szalagot és a Sz.-György-diszjelvényeket, melyeket a szolgálattevő cs. kir. kamarás vett át. A rend czimernöke erre a köpenyt vette elő s átadta azt az első teljhatalmazottnak, ki azt a czimernök segélyével, ki az intelmet mondotta, Ő Felsége vállára adta. Végezetre átadá a két teljhatalmazott ismételt intelmek közt a rendlánczot, kalpagot és forgót és a rendcsillagot, mely tárgyakat Ő Felsége ismét a cs. k. főkamarásnak adott át, ki aztán az átvételre váró cs. kir. kamarásnak átszolgáltatta. Ezzel a felavatás ünnepélye véget ért s a két teljhatalmazott távozott kíséretével együtt mély hajlongások közt a titkos tanács-szobából, mely alkalommal őket a cs. kir. főkamarás ismét a második előszobáig, a cs. kir. főszertartásmester az első előszobáig kisérte, az udvari és kamarai hadirnokok pedig tovább kisérték, kik az udvari díszkocsin, az őrség katonai disztisztelgése közben és az udvar terén egybegyült közönség által tiszteletteljesen üdvözöltetve, eltávoztak. Ő császári és Apostoli királyi Felsége f. évi július hó 12-én Bécsben kelt legfelsőbb elhatározásával a borsodmegyei meszesi helyét hitv. evang. egyházközség részére, tűzvész által elpusztult iskola épületeinek helyreállítása végett, a két evang.hitfelekezet egyházi és iskolai szükségleteire ki- 1234 rendelt átalányból o. é. kétszáz (200) frtnyi segélyt legkegyelmesebben adományozni méltóztatott. A császári és Apostoli királyi Felsége I. évi július hó 12-től Bécsben kelt legfelsőbb elhatározásával a veszprémmegyei takácsi helv. hitv. evang. egyházközség részére, adósságai törleszthetése végett, a protestáns egyházi és iskolai czélok előmozdítására kirendelt évi átalányból o. é. ötszáz (500) forintnyi segélyt legkegyelmesebben adományozni méltóztatott. Hála- és hódolati fölirat. ff . cs. kir. Apostoli Felségeikhez az alkotmány helyreállitása, a koronázás és ezzel egybekötött legfelsőbb kegyelmi tények alkalmából legújabban Az erdélyi kir. főkormányszék utján Udvarhelyszék bizottmánya; Sárosmegye, Közép-Szolnok megye, Hajdú-kerület és Selmecz város közönsége intéztek hála- és hódoló-feliratokat. Helyhatóságok. Sz. k. Pest városa közönsége f. hó 24-én tartott közgyűlésében a napirendre tűzött tárgyakon kívül előbb az ügy sürgős volta miatt több tárgyban hozott határozatot, nevezetesen A f. hó 19-én megállapított s hitelesített házbérszabályoknak magyar és német nyelven kinyomatását közhasználati czélból elrendelte. A ferenczvárosi templomépítési bizottmány újjáalakulása folytán azon városi képviselőknek, kik e bizottmányban előbb is működtek, meghagyta, hogy abban továbbra is részt vegyenek ; egyszersmind jóváhagyta azon javaslatot, hogy ezen bizottmány tanácskozásaiba mindazon férfiak továbbra is meghivassanak, kik, noha a tisztújítás alkalmával képviselőkké meg nem választottak, mindazonáltal a templomépítés körüli teendőkben kezdettől óta buzgó tevékenységet fejtettek ki. A lőporraktáraknak eltávolítása folytán a város és a cs. k. katonaság közt létrejött szerződés alapján a lóverseny tér közelébeni tüzérségi új telephez egy kocsiútnak elkészítése, s erre 5222 ft 75 krnyi költségnek a házi pénztárból fedezése, ennek a költségvetésbe leendő utólagos felvétele mellett elhatároztatott. A régi német színházi épületben a köztanácskozási teremnek felállítása iránt előterjesztett költségvetés , a mérnöki hivatal és számvevőség felülvizsgálata szerint 11100 ft 18 krba kerülendő lévén; a közgyűlés tekintve azt, hogy a redout - épiletnek tanácskozási helyül szolgáló terme f. év September utoljáig engedtetett át a bérlő által, mely bérlet f. évi deczem. utolsó napján lejárand, nem tartotta czélszerűnek ily tetemes költekezést emez épületbe fektetni, teljes jogában állandóan 1868-ik évi jan. 1-től kezdve közgyűléseit a redout-termekben tarthatni, addig azonban a közbeeső 3 hónap alatt a városházi szűkebb terem használására szoritkozand. A napirendre áttérve , felolvastatott trellém a Szabó Jánosnak az izraeliták jogegyenlősége iránt tett következő indítványa: „Mondja ki a közgyűlés határozatilag, miszerint Pest városa képviselőtestülete elérkezettnek látja az időt arra nézve, hogy a magyar államban lakó izraeliták minden politikai s polgári jogokban a teljes jogegyenlőség alapján részesíttessenek, és óhajtja, hogy a magas törvényhozás az izraeliták jogegyenlőségét mihamarább mondja ki, s törvénybe iktassa." E tárgyban mindenekelőtt maga az indítványozó emelt szót, s kijelentette, hogy tett indítványát visszavonja, nem ugyanazon okból, mintha annak lényegére nézve helyes, korszerű és méltányos volta iránt legkisebb kétsége volna, hanem visszavonja azért, mert indítványának bejelentése óta a közgyűlés tagjai nagy részénél azon tapasztalatot mentette , hogy noha indítványának lényege azoknak hasonló ítéletével találkozik, mégis jelenleg, midőn a magas ministériumi magyar törvényhozás színe előtt, ünnepélyes ígéretet tett az iránt, hogy a zsidók egyenjogúsítása és egyéb azzal összefüggésben levő kérdések tárgyában az országgyűlés elé törvényjavaslatot a legközelebbi gyűlésekben terjesztend. — a tett indítvány jelenleg a ministérium irányában nem tűnnék fel máskép, minthogy arra a közgyűlés prés