Budapesti Közlöny, 1867. augusztus (1. évfolyam, 117-141. szám)
1867-08-08 / 123. szám
Buda-Pest, 1867. 123. szám. Csütörtök, augustus 8. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP*. Előfizetési árak : Sarontai ro*TAi*micnji-i.DKSS*r.:Budapestka házhoz hordva : Egéé* évre.................20 frt. félévre....................10 „ Negyedévre ■ ... 5 „ Egész évre Félévre . , Negyedévre . . . 18 frt. — kr. • . . ^ » n • . • 4 „ 50 „ Szerkesztőség : Budán a várban, Fortuna utcza, 127. szám, 1-sö emelet. Kiadóhivatal : Budavár, Fortuna-utcza, 156. sz. 1-ső emelet. — Fiók-kiadóhivatal : Győry Fái papirkereskedésében, hatvaniutcza, 1-sö szám alatt Pesten. Kéziratok nem külhetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Magán-hirdetések : Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 8 kr, többszöri hirdetésért 7 kr minden beiktatásnál. A bélyegdíj külön minden beiktatás után 30 kr. oszt értékben. HIVATALOS RÉSZ. A CSÁSZÁRI S APOSTOLI KIRÁLYI FELSÉGE következő legmagasabb kéziratot méltóztatott a magyar ministerelnökhöz intézni: Kedves gróf Andrássy ! Időszerűnek mutatkozván , hogy a horvát-szlavonországi pénzügyi igazgatásnak magyar koronámhozi viszonylatai szabályoztassanak, s azon czélból, hogy a közösügyi költségek felosztásának végleges megállapításánál Horvátországnak közös teherbeli jutaléka máris kipuhatoltatván, az a magyar korona országainak jutalékába beszámíttassák : a horvát-szlavónországi pénzügyi igazgatás, mely eddig a központi pénzügyi kormány által kezeltetett, folyó évi September hó 1 -től kezdve a magyar országos pénzügyi ministérium alá lesz helyezendő. Az átmeneti módozatokra nézve ugyanazon eljárás követendő , mely a magyarországi pénzügyi ügyleteknek a központi igazgatásból kihasitása alkalmával követtetett. Kelt Bécsben, 1867. augustus 1-én. Ferencz József , s. k. Az országgyűléstől nyert meghatalmazás erejénél fogva, a kiegyezkedési eljárás megszüntetése iránt Erdélyben, a császári s Apostoli kir. Felségének f. évi julius hó 31-én kelt legfelsőbb helybenhagyó elhatározása alapján következő rendelkezések állapíttattak meg: 1. Az 1859. május 18-án kelt ministeri rendelettel szabályozott, s rendelvényi után Erdélyre is kiterjesztett, bejegyzett kereskedők, iparosok és gyárosok, s azokkal egyenlő közkereseti társulatok és részvényegyletek stb. általi fizetések megszüntetése eseteiben alkalmazott úgynevezett kiegyezkedési eljárás ezennel hatályon kívül létezik. 2. A már befejezett, vagy 1. évi augustus hó 15-ig befejezendő kiegyezkedési eljárásokra jelen rendelet hatálya visszahatólag ki nem terjed. 3. A már első bíróságilag megerősített, de közbenjött folyamodás következtében a fennírt határnapig még jogerőre nem emelkedett egyezségeket illetőleg, az eljárás szintén az eddigi szabályok értelmében lesz véglegesen befejezendő. 4. Ami pedig a függő, — a fennírt határnapig első biróságilag még el nem intézett — kiegyezkedési eljárásokat illeti, azok legott rendes csődeljárássá alakíttassanak, s az illető csődbíróságok által az 1853-as július 18-ról kelt ideiglenes csődrendtartás szabályai szerint tárgyaltassanak, s intéztessenek el. Kelt Pesten, aug. 6-án 1867. Horvát Boldizsár, s. k. magyar kir. igazságügyminister. Miután az aratás az ország legnagyobb részében kedvező eredménynyel befejeztetett, és a termények értékesítése jó áron eszközölhető, az adózók pedig adóhátralékaik befizetésére megintettek : a magyar kir. pénzügyministérium alárendelt közegeinek kötelességévé tette az adók erélyes behajtását és a késedelmező adófizetők irányában a szabályszerű kényszerítő eszközök alkalmazását. Figyelmeztetnek tehát az adófizetők, hogy adótartozásaikat leróvni annál inkább siessenek, mivel ellenkező esetben irányukban a szabályszerű eszközök fognak a meghatározott fokokban, u. m. zálogolás, foglalás, a lezálogolt javak árverés útjáni eladása által alkalmaztatni. Budán, aug. hó 5-én 1867. A magyar kir. pénzügym ministeriumtól. Vonatkozással a pénz- és igazságügy ministeriumok 1867. évi mártius 26-án kelt, — a jövedéki kihágások iránt követendő eljárásra nézve kiadott rendeletének (a „Budapesti közlöny“ 20-ik száma) 16-ik pontjára, ezennel köztudomásra hozatik, hogy az egri, szolnoki, unghvári, pécsi, zombori és szatmári jövedéki törvényszékek megalakulván, az idézett rendelet értelmében működésüket megkezdték. NEMHIVATALOS RÉSZ. Helyhatóságok. PEST- PILIS- ÉS SOLT T. E. MEGYÉK ÁRVAÜGYI RENDSZABÁLYAI. *) (Helybenhagyattak s megerősittettek az 1867-ik évi julius 13-én tartott bizottményi közgyűlés 1671. számú végzése által.) Előszó. Az államnak érdekében áll, hogy a kiskorúak emberekké és polgárokká növekedjenek. Ezért az emberképzés és polgárnevelés nemes tisztét az állam veszi át, midőn a kiskorú árva lesz. Czélját azonban a törvény rideg végrehajtása által még nem éri el; kell, hogy törekvéseivel az emberiesség, a keresztyén indulat, a polgárerény s a honszeretet is szövetkezzék. Olyan legyen tehát az árva sorsa, fejlődése, anyagi és szellemi vezérlete, Istenhez és emberekhez való viszonya, hogy az állam érdekében ő is feltalálja önnön emberi és polgári érdekeit, és ne tudja, ne érezze, hogy árva. E szellem hatja át szentesített törvényeinket, melyekben törvényhozásunk a jog és kegyelet kiváltságos polgárait, az árvákat eddig részesítette, s melyek közt az 1848. 11. t. sz. kimondja, hogy a megyék részletes szabályokat alkothatnak a területükön élő árvák ügyeinek kezelési alakja iránt. A jelen helyhatósági szabályok a szentesített törvényeken alapulnak, s a szellem , mely rajtuk átvonul, ama törvények szelleme,sára és bírálatára vonatkozó összes törvényszolgáltatási és közigazgatási joga az árvatörvényszék által képviseltetik s ebben öszpontosul. 2. §. A megyei törvényszék, mint az árva- és gondnoksági ügyekben bíráskodó, eljáró és azokra felügyelő testület „árvatörvényszék“ nevezetet visel, s a megyei bizottmány felügyelete alatt áll. Ez okból működéséről a bizottmányi közgyűlésnek félévenkint jelentést tesz. 3. §. Az árvaszék hatósága részint bírói, részint közigazgatási. 4. §. Mint bíróság, az 1848.1.t. ez. 5. §-a szerint függetlenül itél a megyei árvák, gyámok és gondnokok közt felmerülő számadási és erre vonatkozó panaszos ügyekben; osztályegyezségeket, melyeknél megyebeli árvák vagy gondnokság alatt állók érdekelték, jóváhagy; birtokbizonyitványokat kiállít, s a perre utasítások esetei felett határoz. Ebbéli ítéletei és határozatai közvetlenül a m. k. itélő táblára felebbeztetnek. 5. §. Mint közigazgatási hatóság gyámokat és gondnokokat nevez, ezekre s a rájuk bízott vagyon pénztári s gazdasági kezelésére felügyel, számadásaikat bekívánja, az észreveendő hiányok pótlása vagy visszaélések elhárítása végett megfelelő intézkedéseket tesz, ingatlanokat tárgyazó adásvevéseket engedélyez és jóváhagy, árvapénzeket kiutalványoz, a gyámság vagy gondnokság megszüntetése felett határoz, korengedélyek, örökbefogadások, törvényesítések iránt véleményez, s mindazon panaszos gyámi és gondnoksági ügyekben eljár, melyek nem bíráskodási természetűek. Ebbéli peren kívüli határozatai ellen emelt panaszok és felfolyamodások, nemkülönben véleményezések a megyei bizottmányhoz, s ettől a m. k. ministeriumhoz küldetnek. 6. §. A 4. és 5. §§-ban elősorolt bírósági és közigazgatási ügyekben az 1848. 11. t. ez. 5. §-a, úgy az 1848. 24. t. ez. 2. §-a, valamint a megyének 1867. évi 1335. számú végzése értelmében, a megye területén lévő rendezett tanácsú mezővárosok is a megyei árvaszék hatósága alatt állnak. 7. §. A megyei árvaszék birói és közigazgatási hatósága a központi árvaszék, s a kecskeméti és kalocsai megyei törvényszékek árvahatósága közt oszlik meg. A központi árvaszék területi köre a pesti, pilisi és váczi járásokra, a kecskeméti törvényszéké a hasonnevű járásra, a kalocsaié pedig a Soltira szorítkozik. De az árvaügy általános, az egész megyére kiható igazgatása a központi árvatörvényszéket illeti s a számadásokat is a központi árvaszámvevőség vizsgálja. Első fejezet. Az árvatörvényszék illetékessége. 1. §. A megyének az árva- és gondnoksági ügyre, ennek ellenőrzésére, számadások megvizsgálás) Megjelent külön füzetben. Pesten, Kocsi Sándor nyomdájában. Második fejezet. Az árvaszék szerkezete. 8. §. Az árvaszék rendszerinti elnöke az egyik alispán, ennek akadályoztatása esetében a törvényszéki tagok egyike, a törvényszék által választva. Tagjai az elnökön kívül legalább négy törvényszéki bíró, esetleg a szolgabiró és esküdt, árvaügyész és jegyző. Kiegészítő része : a megyei központi árvaszámvevőség. Evvel s a járási számvevőkkel a szükség szerint szabadon rendelkezik. 9. §. A törvényszék tagjai az elnökön kívül állandóan ugyanazok, s a szükséghez képest egész éven át állandóan üléseznek. 10. §. Az elnök az iktatóhivatalba érkező és számot nyert tárgyakat előadás végett a törvényszéki birák és jegyzők közt hetenkint kétszer, s a bik közt egyenlő arányban kiosztja, az ugyanazon tárgyra vonatkozó beadványokat ugyanazon előadónak adatja, s felügyel, hogy az előadó a ki-