Budapesti Közlöny, 1868. augusztus (2. évfolyam, 176-199. szám)

1868-08-04 / 178. szám

Buda-Pest, 1868, 17­. szám. Kedd, augustus 4. HIVATALOS KÖZLÖNY. LAP. Ei/iriXKTMi Aiuk: K­apontai postai SlÁTXIIIJl ésSeL­I B­udapesten házhoz hordva E péfu ívre , . .E péfz évre . . . 18 írt — k F élévre . . . . . . 10 ,F élévre . . . • 9 , - N­egyedévre . . . 5­0 n­egyedévre. . 4 , 50 Szerkesztési ív: Budái­, a viszi-v Arpebiui, Ilina-nteza, Reitter-féle ház. Kiallóhivatal.: Budavár, Iskola-tér, 162. sz. u. földszint. — Elér Ki Annui VATAi.: Győre Pál papirkereskedéséb­en, hatvani­­utcza­i - sí­ í sz. a. Pesten. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmen­­tetlen levelek csak rendes leve­lezőinktől fogadtatnak el. M A O Á NH I n I­ KTÍ B E K : Egyh­asábos petit sor egyszeri hir­detésért 8 kr, többszöri hirdetésért 70 kr minden beiktatásnál. A bé­­lyeg­ dij külön minden beiktatás u­tán 30 kr osztr. értékben. HIVATALOS RÉSZ. Az 1868. évi „Országos Törvénytár“ julius 80-án kiadott 10-ik száma a következő szente­sített törvényt közli: 1868. évi XXI. TÖR­VÉNY­CZIKK a közadók kivetése, befizetése­, biztosítása, behajtása és­ pénzügyi törvényszékek fölállítása iránt. (Szentesítést nyert 1­868-dik évi julius hó 28-án. Kihir­­dettetett ■’ az országgyűlés mindkét házában 1868-ik évi julius hó 30-án.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Magyar-, Cseh-, Dalmát-, Horvát-, Tót-, Ha­­lics-, Lodomér-, Ráma-, stb. országok Apos­toli , úgy Illyria, Jeruzsálem stb. Királya stb. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű Főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvénycikket terjesztették szente­sítés végett Felségünk elé: EJ­SŐ FEJEZET. A közadók kivetéséről. 1. §. Az adók kivetését a pénzügyminiszer közegei, a törvényhatóságok és községi elöljárók közreműkö­désével eszközük. 2. §. Azon községek, melyek az egyéni felosztást maguk teljesítették vagy teljesíteni kívánják, azt maguk teljesíteniük; ellenben a többi községekre nézve az egyéni kivetést az adóhivatalok végezvén, a községi elöljárók az egyénenként már kivetett adót csak az adókönyvecskékbe beírni köteleztetnek. 3. §. Az adó községenkint kivetésének kihirdeté­sétől számítandó harmincz nap alatt az egyéni kive­tés bevégzendő, és eredménye további tizennégy nap alatt az adókön­vecskékbe bejegyzendő. 4. §. Ha a községi elöljárók akár az egyiket, akár a másikat elmulasztanák, az adóhivatalok fog­ják azt teljesíteni, a mulasztók költségére. Ott, hol az egyéni kivetést nem az adóhivatal eszközli, ez vizsgálandja felül a kivetési ívet és az adókönyvecs­kéket is. 5. §. Az adózó nevére kiállított adókönyvecskék­nek ki kell tüntetni : az adóhátralékot, a folyó évi adót és alapját, adónemek szerint, a fizetési határ­időket, a fizetési lapot és a törvénynek a fizetési kötelezettségre vonatkozó nyomtatott határozatait. 6. §. Ha az adótartozás a kincstár hátrányára hibásan számíttatott és vettetett volna ki, az ily hibának kiderítése és a pótösszegnek az adóköny­vecskében a folyó tartozáshoz való írása csakis a rá­következett egy év alatt eszközölhető. Később felfe­dezett hiányokat az adózók megtéríteni nem tar­toznak. 7. §. Ha pedig a hibás kivetés az egyes adófize­tőre sérelmes, az illető fél a hiba kiigazítását, a­mennyiben pedig már túlfizetett adófelesleg is fo­rogna fenn, egyúttal ennek visszatérítését vagy be­számítását is kérheti az illetékes adóhivatalnál. E kérés az adónak rendes időben behajtását fenn nem tartóztatja. Az adóhivatal végzésén meg nem nyugvó feleb­­bezhet a pénzügyi igazgatósághoz. 8. §. A föld-, ház-, jövedelem- és személyes­ ke­reseti adók iránti 1868-ki XXV., XXII., XXV., XXIV. tör­vény­czikkek tartalmához képest eszköz­­lendő 1868-ki adókivetés befejezése után azon ösz­­szegek, melyeket az adózók az 1867-ki XVIII. és 1868-ki IV. törvény­czikkek rendelete szerint befi­zettek, az egész évi tartozásba betudandók. 9. §. Azoknak, kik 1861-ben háziadó fejében a megyei pénztárakba fizetéseket teljesítettek, adó­­jokba a befizetett összeg erejéig a beszámítás meg­adatik. 10. §. Az adóba semmi más természetű követelés­nek beszámítását követelni nem lehet. 11. §. Az elemi csapások által okozott károk rendkívüli eseteiben adóelengedésnek van helye, és pedig úgy, hogy a kérdéses tárgyra rótt adótétel azon arányban szállíttassák le, melyben jövedelme csökkent. MÁSODIK FEJEZET. A közadók befizetéséről. 12. §. Az egyenes adók négy egyenlő részben fize­tendők, mindig az évnegyed közepéig, tehát február, május, augustus és november 15-éig. 13. §. Részletfizetések föltétlenül elfogadandók és nyugtázandók. 14. §. A­ki a 12. §-ban kitűzött határidőt elmu­lasztja, havonkint fél krajczár késedelmi kamatot fizet minden forint után, mely az adóval együtt haj­tandó be. 15. §. A­ki az évnegyed második felében, annak végéig sem rója le adóját, attól az a késedelmi kama­tokkal együtt kényszerrendszabályokkal is behaj­tandó. 16. §. Ellenben a­ki az évnegyed közepéig a kö­vetkező évnegyedre vagy több időre is előre megfi­zeti adóját, évnegyedenkint egy krajczárnyi elenge­désben részesíttetik minden forint után, mely elen­gedés adójába azonnal beszámíttatik. 17. §. Forinton aluli összegek se a késedelmi ka­matok­ kiszámításánál, se a leengedések megállapítá­sánál nem számíttatnak. 18. §. A pénzügyi igazgatóságok jogosítják úgy egyes adózóknak, mint egész községeknek e végett hoz­­zájok benyújtandó s eléggé indokolt folyamodásukra az évnegyed végén túl terjedő halasztást is adni, mindenesetre fentartatván a késedelmi kamatok megfizetésének kötelezettsége. Elutasító végzések felebbezhetők a pénzügyministeriumhoz. 19. §. Az 1867. előtti időkből származó s végleg megállapított egy évi adónak felét tevő részlet már az 1867-ik év folytán lévén befizetendő, azon intézke­dés szerint, melyet a ministérium a nyert felhatal­mazás folytán kiadott, azokra nézve, a­kik ebbeli kötelességeknek jelen törvény kihirdetésétől számí­tandó 30 nap alatt eleget nem tesznek, a behajtási rendszabályok alkalmazandók. A jelen évi adóhoz írandó még a fennmaradt hát­ralékok oly összege, mely egy félévi adót meg nem halad; az azon fölüli adóhátralékok a következő évekre írandók elő, oly móddal, hogy egy évet az egész évi adó 50%-nál nagyobb összeg ne terheljen. 20. §. A kik ezen összegeket előbb fizetik le, a 16. §-ban kitett leengedésben részesíttetnek. 21. §. A ki a hátralékokra nézve a fentebb meg­állapított fizetési kötelezettségnek pontosan meg nem felel, a részletes befizetési előnyt elveszti s azon az egész hátralék egyszerre behajtandó. 22. §. Az adó rendszerint a községi adóhivatal­nál, adószedőknél vagy elöljáróságoknál fizetendő. 23. §. A községi elöljárók által behajtott adóknak az adóhivatalhoz beszolgáltatásáért felelősek első­sorban az adó beszedésével és beszolgáltatásával megbízott községi közegek, s az ezek által bevett, és az adókötelezetteknél lévő adókönyvecskékkel iga­zolt, de az adóhivatalba be nem szolgáltatott össze­gekre nézve a végrehajtás közvetlenül ezek ellen inté­zendő, a második sorban a községi összes elöljárók, azután pedig maga a község, vagy azok, kik a pénz­kezelőket választják, illetőleg kinevezik. 24. §. A­ki legalább száz forint egyenes adót fizet, jogosítva van közvetlenül az illető adóhivatalnál fizetni be adóját, mi iránti szándékát az illető adó­hivatalnál az adókivetés előtt írásban bejelenteni köteles, ily esetre a törvény 23-ik §-ának a felelős­ségről szóló rendelete nem értetik. 25. §. Eltelvén az évnegyed közepe, a községi elöl­járók azon napon tartoznak beszolgáltatni a beszedett adót, a­melyet az illető adóhivatal e végre rendsze­resíteni fog; száz forinton felüli összeget azonban időközben is kötes elfogadni azon adóhivatal. Harmadik fejezet. A közadók biztosításáról és behajtásáról. 26. Az adóhivatalok minden adóévnegyed máso­dik havának utolsó napjáig a szolgabírákhoz átteszik az adóhátralékról szóló kimutatását azoknak, kik adóbefizetési kötelezettségeiknek eleget nem tettek, erről egyúttal az alispánt is értesítvén. 27. §. E kimutatásokat a szolgabírák a községek elöljáróihoz azon meghagyással küldik ki, hogy a hátralékban maradt adókötelezetteket a végrehaj­tási eljárás következményeire figyelmeztetvén, tar­tozásaik nyolcz nap alatti befizetésére felszólítsák. 28. §. A szolgabírák kötelesek meggyőződést szerezni arról, váljon a megintés valóban megtör­tént-e s minő sikerrel? 29. §. Ha az önkéntes fizetések nagyobb mérvű elmulasztásának következtében beáll a végrehajtás szüksége, ezt az adóhivatalok jelentései alapján akár egész kerületre vagy községekre, akár egyes egyénekre nézve a pénzügyi igazgatóságok fogják el­rendelni. 30. §. A pénzügyi igazgatóság tartozik idevo­natkozó intézkedéseiről — a kiküldendő pénzügyi tisztviselő megnevezése s a végrehajtás terjedelmé­nek megjelölése mellett — a megyei alispánt érte­síteni. 31. §. Az alispán értesítvén a szolgabirákat, egy­szersmind utasítja, hogy viszont a községek elöljá­róit haladéktalanul értesítsék s az adótartozások egyéni kimutatásának készen­ tartására kötelezzék, maguk pedig vagy személyesen vagy esküdt kikül­désével a végrehajtásnál a törvényhatóságot a fen­­forgó viszonyok szüksége szerint képviseljék. 32. §. Ha a törvényhatósági tisztviselők a végre­hajtási eljárás alkalmával meg nem jelennének, ezen körülmény a végrehajtás folyamát semmikép sem gátolja, a szolgabiró teendőjét ez esetre a községi elöljáró vivén, ki megjelenni tartozik. 33. §. A törvényhatósági tisztviselőnek, illetőleg községi elöljárónak feladata: a) törvényszerűen közreműködni mindazokban, mik a rend fenntartására s a végrehajtás folya­mában felmerülő intézkedések teljesítésének biztosítására tartoznak; b) ellenőrzeni az állam, a község és az egyének érdekeit, név szerint a községi pénzkezelésnél előforduló rendetlenségek esetében a vizsgálati és biztosítási intézkedéseket azonnal megtenni, s oda működni, hogy az adófizetők netalán a hiányos nyugtatványozás által ne károsíttassa­­nak. Felszólamlása azon esetben, ha az adókö­telezettől a szabályszerűen kivetett összegnél nagyobb, vagy pedig már részben befizetett, vagy elengedett összegek követeltetnének, a kérdéses többlet erejéig mindaddig felfüggesztő hatással bír, míg az ügyet az illető pénzügyi igazgatóság el nem dönti. 34. §. A­mint a végrehajtásra kiküldött pénzügyi tisztviselő a községben megjelenik, azon hátralékban lévő adókötelezettek, kiknek nem a követelés lényege.

Next