Budapesti Közlöny, 1868. augusztus (2. évfolyam, 176-199. szám)

1868-08-08 / 182. szám

Buda-Pest, 1868. 162. szám. Szombat, augustus 8. ELonnaÉH­ázak : Szerkesztéség : Budán, a vizi-városban, Ilona-utcza, Reitter-féle ház.Kéziratok Naponta! portai :Budapestbe hathoz hordta .Kiadóhivatal: Budavár, Iskola-tér, 162. sz. a. földszint. — Fiók kiadóhivatal : nem küldetnek vissza. Bérmen­­j Égési évre . Egész évre . Félévre .­­. Negyedévre. . 18 írt —­kr.­tetlen levelek csak rendes leve-FélévT. . . Negyedévre . ... 10 , • • • 5 „ • 9 .­­ . . 4 , 50 „ Győry Pál papirkereskedésében, hatvani- Ti­csa 1-sft sz. a. Pesten. lezöiiktöl fogadtatnak el. M A O k S H I R I­ E T t 8 K­R : Egyhasábos petit sor egyszeri hir­detésért 8 kr, többszöri hirdetésért 70 kr miiden beiktatásnál. A bé­­lyeg­dij külön minden beiktatás után 30 kr osztr. értékben. HIVATALOS RÉSZ. Séllyey József a m. kir. pénzügyminister által a kassai pénzügyi igazgatósághoz III. osztályú szám­tisztté neveztetett ki. Manuel Norbert és Kaiser Ferencz a m. k. pénz­ügyminiszer által I. osztályú számtisztekké nevez­tettek ki. NEMHIVATALOS RÉSZ. — A FŐRENDIHÁZ ELNÖKSÉGE részéről felkéretnek a méltóságos főrendek, hogy­­— miután már a védrend­­szer- és honvédségről szóló nagyfontosságú törvényja­vaslatok kerülnek tárgyalás alá, s hétfőn, azaz augus­­tus hó 10-dik napján minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. A HONVÉDSÉGÜL­YZÓ ALAPBÓL SEGÉL­YZENDŐK közé felvett volt honvédek, ÖZVEGYEIK ÉS ÁRVÁIK NÉVJEGYZÉKE. XXXI-ik­ utalványozás. 1. Ábrahám József, közvitéz özvegye. 2. Bozi Fe­­rencz, közvitéz. 3. Balázs Ferencz, közvitéz. 4. Bor­sos János, közvitéz árvája. 5. Balogh Ignácz, közv. 6. Borsos István, közvitéz. 7. Bognár József, közvitéz. 8. Csáky Ferencz, közvitéz. 9. Danitska Ferencz, altiszt. (1-től egész 9-ig beadvány-sz. 3310/1868.) 10. 732/368. Farkas János, közvitéz. 11. Farkas Mátyás, közvitéz. 12. Fábián Erzsébet, és 13. Fábián István, István közvitéz két árvája. 14. Farkas Er­zsébet, József közvitéz árvája. 15. Füvesy József, közvitéz. 16. Giliczó József, közvitéz. 17. Horváth Lajos, altiszt. 18. Horány György, főhadnagy. 19. Jeri Joó József, tizedes. 20. Jó Mihály köz­vitéz özvegye. 21. Jeremiás Rókus, közvitéz özv. 22. Kiss Imre Pál, közvitéz. 23. Kováts Mihály, közvitéz. 24. Kutas János, tizedes. 25. Kormány András, közvitéz özvegye. 26. Konya János, közvitéz özvegye. 27. Kis János, közvitéz öz­vegye. 28. Kiss Nagy István, közv. özv. 29. Kosz­tolányi Mihály, közvitéz. 30. Krizsán János, közv. 31. Kardos János, közvitéz özvegye. 32. Kádár Samu, közvitéz. 33. Latinszky Mátyás, közvitéz özvegye. 34. Lakatos Samu, közv. 35. Mecséry Ferdinánd, közv. 36. Nagy István, közvitéz. 37. Nagy József, közvitéz özvegye. 38. Nagy Sándor, közvitéz. 39. Nagy Máté, közvitéz. 40. Oláh János, közvitéz özvegye. 41. Olasz Zsuzsánna, közvitéz árvája. 42. Olasz Katalin, közv. árvája. 43. Olasz Sára, közvitéz árvája. 44. Pusztai Gáspár, közv. 45. Palántai János, közvitéz özvegye. 46. Palócz András, közvitéz. 47. Rácz János, tizes. (11-től—47-ig 3316/868.beadványi szám alatt). 48. 733/868. Lovai Antal, közvitéz. 49. 1617/868. Sár­kány Pál, közvitéz özvegye. 50. Szalay István, tized. 51. Sebesi Imre, közvitéz. 52. Szilágyi Ferencz, közv. 53. Sipos Mihály, közvitéz özvegye. 54. Szalay János, közv. 55. Tóth Andr­ás, közv. 56. Török József, közv. özvegye. 57. Till Tóth János, közv. özvegye. 58. Táry Tamás, tizedes özv. 59. Vastag Antal, közv. árvája. 60. Vörös István, közvitág özvegye. 61. Vörös Emi­lia, őrnagy árvája. 62. Vörös Károly, őrnagy árvája. 63. Vörös Irén, őrnagy árvája. 64. Vörös Zsuzsánna, őrnagy árvája. 65. Varga Tóth Ferencz, közvitéz ár­vája. 66. Varga Tóth Mihály, közvitéz árvája. 67. Varga Tóth Anna, közvitéz árvája. 68. Varga István altiszt. 69. Zinger Károly, közvitéz. (Az 1 — bezáró­lag 69-ik folyó­számig elősorolt részesítettek mind­nyájan csongrádmegyeiek és a 49—69-ig 3310/868. beadványi szám alatt jegyezvék.) 70. 1090/868. Blazsek István, tizedes, lakása Pest szabad királyi város. 71.437/867. Christian Antal, hadnagy öz­vegye. 72. 1741/867. Dobári Albert, közvitéz. 73. 3957/868. Édes Ferencz, főágyas. 74. 925/868. Imrő Sándor, közvitéz. 75. 163/ 867. Lapu Ist­ván, közvitéz. 76. 528/367. Lovcsányi György, köz­vitéz. 77. 2091/867. Matitsek Ferencz, közvitéz. 78.2011/867. Muzsik András, közv.. 79. 3358/868. Németh János, közvitéz. 80. 2326/867. Plevó József, közvitéz. (A 71— bezárólag 80-ik folyó­számig elő­soroltak mindnyájan pestmegyeiek.) 81. 970/867. Farkas János, őrvezető. 82. 52­/368.Kvassay József közv. 83. 400/868. Kolbe Antal, tizedes. 84. 1816/ 868. Kraszler János, közv. 85. 808/868. Neumann Adolf, közvitéz. 86. 2885/868. Patyik József, közv. 87. 3987/868. Stern Márk, közvitéz. 88. 2072/368. Tóth János, tizedes. (A 81— bezárólag 88-ik folyó­számig elősorolt részesítettek mindnyájan pestváro­siak.) 89. 724/868. Hebők János, közvitéz, 1. Szeged sz. kir. város. 90. 727/868. Kocsis Mihály, közvitéz, 1. Szeged sz. kir. város. 91. 728/868. Szálkai Péter, közv. özvegye, 1. Szeged sz. kir. város. 92. 1038/­67. Weber János, őrnagy, 1. Szeged sz. kir. város. 93. 734/868. Vas János, főágyas, 1. Szeged. 94.3707/868. Seffely Tamás, közvitéz, 1. Buda sz. kir. város. 95. 1579/­68. Scheit Ferencz, hadnagy, lakása Galiczia, Mühlbach. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ CCLXXXI. ÜLÉSE AUGUSTUS 7-KN D. E. 9 ÓRAKOR AZ OK­SZI­ GRAZBAN, Elnök: Gajzágó Salamon. Jegyzők: Horváth Lajos, Csengery Imre és Bujanovics Sándor. Tárgy: A honvédségre és népfölkelésre vonatkozó törvényjavaslat részletes, továbbá a magyar ezredek­­hez 1868-dik évben szükséges újonczok megaján­lása iránti törvényjavaslat átalános, s esetleg részle­tes tárgyalása. A kormány részéről jelen vannak: Gróf Andrásy Gyula min­sterelnök, Lónyay Menyhért , Horvát Boldizsár , Gorove István és Wenckheim Béla b. minister urak. A jegyzőkönyv hitelesítése után Elnök az időközben beérkezett irományokat mu­tatja be: Misztótfalu községbeli több szőlőbirtokos a még szokásban levő, azonban fölötte terhes nyol­­czad-dézsmától az idei szüret alkalmával, a törvény­­hozás további intézkedéséig magukat fölmentetni kérik. Kun Bertalan tisza-nagyrévi közbirtokos, több ottani kisebb közbirtokos nevében is, a tisza-nagy­­révi sérelmes majorsági egyezség újonnani felvéte­lét és megvizsgálását, és újonnan leendő elintézését elrendeltetni kéri. Özv. Szekula szül. Beck Mária budai lakosné, né­hai férje után maradt vagyonnak törvényellenes ille­ték általi megrovását panaszolván: pártfogást kér. Bullán Mózes magy. kir. postatiszt kérvénye, melyben a posta-főkezelőnek legújabban elkövetett törvénytelen eljárását bejelenti és pártolást kér. Kiss József szolnoki pékmester a még máig is fenálló katonaélelmezési és asz. kir. hivatalnak meg­szüntetését kéri. Mindezen kérvények a kérvényi bizottsághoz té­tetnek át. Somssich Pál, a pénzügyi bizottság elnöke, a szab. kir. városok törvénykezési költségeinek fedezése iránti jelentést mutatja be. Kautz Gyula előadó olvassa a pénzügyi bizott­ság következő jelentését: Jelentése az állandó pénzügyi bizottságnak a szab. kir. váro­sok törvénykezési költségeinek az államkincstárból megtérítésére, illetőleg pótlására czélzó indítvány tárgyában. A tisztelettel alulírt pénzügyi bizottság f. évi jul. hó 27-én tárgyalás alá véve azon indítványt, melyet a képv. ház számosabb tagja f. évi május hó 24-én a városok törvénykezési költségeinek az állam általi pótlása tárgyában beadott, s a képv. ház véleményes jelentéstétel végett a pénzügyi bizottsághoz áttett. A vélemény helyes megállapítása tekintetéből, mindenekelőtt szükségesnek tartotta a bizottság az ügy állásának alaposabb megítélhetésére szolgáló részletesebb adatokat, felvilágosításokat stb., a bel­­ügy-, a pénzügy- és igazságügyminiszériumoktól megszerezni, s főleg az iránt magát közelebbről tájékozni, mily összeget képeznek a szóban lévő tör­vénykezési költségek egy évre, jelesen a most folyó 1­868-ikra nézve, s mekkora az összeg, melyet az illető városok 1861—1867-ig bezárólag törvényke­zési költségeik födözésére tényleg kiadtak, s mely­nek megtérítését az állam által jelenleg követelik. Ez adatok és felvilágosításokból kiderült, hogy a sz. kir. városoknak az 1868-ik évre vonatkozólag törvénykezési kiadásai 709,582 ftot tesznek, az 1861 — 1867-ik lefolyt időszakban évenkint átlagosan 527.000 ftra mentek, összesen véve pedig ez utóbb érintett 7 évet kerek számban 3.700.000 ftban mu­tatták ki. Ezeket szem előtt tartva s egyidejű figyelemmel az államkincstár sokoldalúlag igénybe vett erőforrá­sainak szerényebb mérvére is, a bizottság az érintett indítvány feletti teljes véleményét a következőkben foglalja össze: A­mi a múltat, vagy az 1861-ik évtől 1867-ig lefolyt időt illeti, erre nézve a bizottság nézete oda járul, hogy az indítványban kifejtett igények, habár a teher súlyos volta kétségbe nem vonatkozik is, törvényben gyökerezőknek és így jogosultaknak el nem ismertethetnek. Méltányossági tekinteteknél fogva azonban, és azon okból, mivel több város tör­vénykezési költségeinek födözése által magát törzs­vagyonát is megtámadni kényszerült, oda volna uta­sítandó a ministérium, hogy a városokkal a kérdéses tárgy fölött értekezve, javaslatot készítsen az iránt, mennyiben és miként lehetne a kért megtérítést a múltra nézve eszközölni. A­mi pedig a jelent, vagyis a most f. 1866-ki évet illeti, a bizottság véleménye oda terjed, hogy a sz. kir. városoknak, miután ezek nem tartozván az illető megyei törvényszék hatóságai alá, törvény szerint kötelesek saját törvényszékeik által igazságot szolgáltatni, melyeknek ítéletei egyenesen a kir. táb­lához felebbeztetnek, törvénykezési költségeik, még­pedig figyelem nélkül arra, várjon az illető város vagyoni helyzete kedvezőbb-e vagy kedvezőtlenebb, az államkincstárból mindenesetre pótlandók vol­nának. Ezen pótlási összegek meghatározásának alapjául pedig azon költségeket véli a bizottság veendőknek, melyek maguk a városok által a jelen évre nézve ki­mutatott és a ministérium által is helyeseknek talált szükségletekben is kifejezvék­. Megjegyezvén, miszerint azon oknál fogva, hogy az illető városok­nak mint önálló községeknek egyébként is meglet­tek volna bizonyos helyhatósági kiadásaik, melyek

Next