Budapesti Közlöny, 1868. október (2. évfolyam, 225-251. szám)
1868-10-09 / 232. szám
Miklós, közvitéz. 234. Péterdeák Antal, közvitéz özvegye. 235. Pál Juliánna, István közvitéz árvája. 236. Pál Katalin, István közvitéz árvája 237. Portik István, százados. 238. Pál Mihály, János közvitéz árvája. 239. Portik Elek, közvitéz. 240. Pál Ferenc, közvitéz. 241. Rácz Balázs, tizedes özvegye. 242. Részeg Mózes, hadnagy. 243. Rofain József, közvit. 244. Kancz Gergely, közv. 245. Róka Károly, közv. 246. Rosnyai József, közv. özvegye. 247. Szabó Bálint, közvitéz. 248. Szabó József, közv. 249. Szabó Antal, közv. 250. Sebestyén Ferencz, közvitéz. 251. Szőllősy Ferencz, főhadnagy. 252. Salamon Károly, százados. 253. Szabó Borbála, György közv. árvája. 254. Sánta Anna, János közvitéz árvája. 255. Szennyes Zsigmond, közv. özvegye. 256. Simon János, közvitéz. 257. Sami (Kováts) Anna, Márton közv. árvája. 258. Sass Ferencz, hadnagy. 259. Szép György, közvitéz özvegye. 260. Szép Imre, közvitéz. 261. Sebestyén Ignácz, közvitéz özvegye. 262. Szánthó Péter, őrmester. 263. Szabó Ferencz, tizedes. 264. Sándor Imre közv. özvegye. 265. Simon József, Lajos közv. árvája. 266. Sólyom Maczella és 267. Sólyom Terézia, András közv. árvái. 268. Sólyom Raimund, közv. özvegye. 269. Szász Ambrus, Antal közv. árvája. 270. Szilágyi Antal, közv. 271. Lövér Ferencz, őrmester. 272. Simon Tódor, közv. özvegye. 273. Simon János, főhadnagy özvegye. 274. Selyem János, főhadnagy özv. 275. Szász Albert, közvitéz. 276. Szopós István, közvitéz. 277. Szopós János, tizedes. 278. Szopós Ignácz, tizedes. 279. Szabó Lajos, közvitéz 280. Szabó Mik., közv. 281. Szopós András, hadn. 282. Török Antal, hadnagy. 283. Tódor István, közv. özvegye. 284. Tamás András, közv. özvegye. 285. Tóth Gábor, közv. 286. Tekse Ferencz, közv. 287. Talit György, közv. 288. Tódor József, közv. 289. Tímár Nagy Péter, közv. 290. Tódor János, közv. özvegye. 291. Tompos József, közv. 292. Tankó Lajos, főhadnagy. 293. Tamás Ferencz, közvitéz. 294. Tamás Lajos, főhadnagy. 295. Tekse Antal, közvitéz. 296. Timár Ferencz, közvitéz. 297. Urban Ferencz, közv. 298. Udvary Mihály, közv. özvegye. 299. Veres András, közv. özvegye. 300. Vizi István, közv. özvegye. 301. Vizi Péter, közv. özvegye. 302. Vélsz Antal, hadnagy. 303. Vélsz György, százados. 304. Vargyas Péter, közvitéz. 305. Virágh Ignácz, tizedes. 306. Zöld Imre, közv. özvegye. (Az itt elősorolt részesítettek mindnyájan erdélyországiak és 3251/1868. beadványozási szám alatt jegyezték.) Budán, 1868. September 28-án. Az országos tanács határozata ellen a megtérítési tőke és kamatok mennyiségét illetőleg további felebbezésnek nincs helye. 12. §. A birtokbíróság, ha a földtehermentesítési alap igazgatóságának határozata ellen a 11-ik §-ban kitűzött határidő alatt felebbezés nem történt, vagy felebbezés esetében, mihelyt az országos tanács határozata leérkezett, azonnal hirdetményt bocsát ki, amelyben mindazokat, akik a megállapított megtérítési összegre nézve igényt tartanak (8. §.), felszólítja, hogy ebbeli igényeiket zárhatáridő alatt, különbeni jogvesztés terhe mellett, előtte bejelentsék. A hirdetményi határidő sem két hónapnál kevesebb, sem három hónapnál hosszabb nem lehet, s az mind a bíróság kapuján, mind pedig a hivatalos hírlap útján köztudomásra hozandó. Ezen hirdetvényről azok, akiknek folyamodása alapján a földtehermentesítési alapigazgatóság , illetőleg az országos tanács határozata keletkezett, mindig külön értesítendők. 13. §. Ha a hirdetményi határidő leteltével a szóban forgó megtérítési tőkére nézve igénybejelentés nem történt, a birtokbíróság erről 3 nap alatt a földtehermentesítési alapigazgatóságnak jelentést tesz. 14. §. Ha ellenben a hirdetményi határidő alatt igény nyújtatik be, a birtokbíróság ennek tárgyalására határidőt tűz ki, arra mind az igénylőt, mind pedig azt, aki ellen az igény bejelentetett, megidézi. A tárgyalás rövid úton jegyzőkönyvi alakban történik, s az igény fölött a birtokbíróság ítéletileg dönt. Ez ítélet ellen a polgári perrendtartásban megengedett jogorvoslatok alkalmazhatók. A jogerőre emelkedett ítélet a földtehermentesítési alapigazgatósághoz szintén 3 nap alatt felterjesztendő. 15. §. A födtehermentesítési alapigazgatóság a 13. §. esetében a folyamodók részére, a 14. §. esetében pedig a hozott jogérvényes ítéletben kijelölt jogosultak részére kiállítván a földtehermentesítési kötelezvényeket, ezeket kézbesítés végett a birtokbírósághoz teszi át, amely a kézbesítést rendes elismervény mellett eszközli, s ezen elismervényeket a földtehermentesítési alapigazgatósághoz haladék nélkül beküldi. Ha a földtehermentesítési kötelezvény több érdekelt felet közösen illet (9. §), ezek annak átvételére egy közös meghatalmazottat tartoznak megnevezni. 16. §. A birtokbiróság van hivatva ítélni azon esetben is, midőn az egyetemleg kötelezett felek közt (9. §.) a megtérítési összeg felosztása fölött vita támad s közülök egyik vagy másik bírói segélyt vesz igénybe. Az ilyen esetben azonban a közös kötelezvény, ha a hirdetvényi határidő alatt más igénylő a folyamodókon kívül nem jelentkezett, a határidő lejártával azonnal kiállítható, de a vita jogérvényes eldöntéséig mint letétemény a birtokbíróság őrizete alatt marad. 17. §. Ha a megtérítésre bejelentett birtok úrbéri természete részben vagy egészben, akár a földtehermentesítési alap igazgatósága, akár pedig az országos tanács részéről el nem ismertetik , az elutasított félnek szabadságában áll, a kézbesítéstől számítandó 30 nap alatt, a kérdésben forgó birtok úrbéri természetének igazolására, az illető úrbéri bíróság előtt rendes keresetet indítani. A keresetlevél ez esetben a földtehermentesítési alap ellen intézendő, s az úrbéri bíróság által az igazságügyminiszerhez küldetik be, aki az országos alap védelmére jogbiztost fog kinevezni. Az ilyen keresetek tárgyalásánál mind az elv, mind pedig a felsőbb bíróságok előtt, az úrbéri eljárás szabályai követendők. 18. §. Minden beadvány, kereset, elismervény, jegyzőkönyv, határozat és ítélet, amely a jelen törvény tárgyaira vonatkozik, illetékmentes. 19. §. A folyamodványok felszerelése és megbirálása s elintézése körül követendő eljárást a bel, pénz- s igazságügyi minisztériumok egyetértőig, rendeleti úton fogják szabályozni. TÖRVÉNYJAVASLAT az úrbéri örökváltságokért az országos alapból adandó megtérítésről. (Vége.) 9. §. Azon esetben, ha az örökváltsági szerződés többek egyetemleges kötelezettsége mellett köttetett, az ilynemű szerződésekben foglalt öszszes úrbériségek után a megtérítési összeg az országos alap részéről együttesen számíttatik fel, s a kielégítés is egy közös kötelezvényt értékesiteni s a befolyt eladási árt magok közt felosztani. 10. §. Záros határidőül a jelen törvény alapján követelendő országos megtérités iránti folyamodványok benyújtására 1869-ik évi julius hó 1-je tűzetvén ki, később benyújtandó folyamodványok hivatalból vissza lesznek utasítandók. 11. §. A folyamodványok e tárgyban az országos földtehermentesítési alap igazgatóságánál nyújtandók be, amely, ha a megtérítés alapjául szolgáló birtok úrbéri természetét előrebocsátott nyomozás után bebizonyultnak látja megállapítja a megtérítési tőkét s járulékait, s e határozatáról értesíti azon birtokbíróságot, amelynek területén a megváltott úrbériségek vannak. A birtokbíróság e határozatot közli az illető folyamodókkal, s ezeknek joguk van a kézbesítéstől számítandó 15 nap alatt a földtehermentesítési alap igazgatóságának határozatát a birtokbíróság útján felebbezni azon országos tanácshoz, amely e tárgyakra nézve a bel-, pénz- és igazságügyi ministériumok személyzetéből fog szerveztetni. 2998 20. §. A jelen törvény intézkedései által, az úrbéri kárpótlás Ugye végleg befejeztetvén, az országos alap az 1848. IX. t. sz. alapjára fektethető minden követelés ellen biztosittatik. 21. §. Erdélyben, továbbá Kraszna-, Zaránd- és Közép-Szolnokmegyékben, valamint Kővár vidékén is, az úrbéri jog- és birtokviszonyok az ország többi részeiben létezőktől lényegesen eltérők lévén, a most említett területekre a jelen törvény hatálya nem terjed ki, azonban a ministérium felhatalmaztatik, hogy e törvény elveit az ország ama részeiben is, az ottani viszonyokhoz alkalmazva, foganatba vehesse. 22. §. A jelen törvény végrehajtásával a bel-, pénz és igazságügyi ministeriumok bízatnak meg. Kelt Buda-Pesten, 1868. évi május 30-án. Horvát Boldizsár 8. k., magy. kir. igazságügyminister. VADÁSZATI TÖRVÉNYJAVASLAT. Első fejezet. A vadászati jogról. 1. §. A vadászati jog a tulajdonjognak elválaszthatlan tartozéka. 2. §: A tulajdonos, vagy akinek az jogot vagy engedélyt adott, a vadászatot ezen törvényben meghatározott korlátok között saját jószágán szabadon gyakorolhatja, ha az: 1. egy tagban vagy összefüggésben álló részekben legalább 200 holdra terjed, holdját 1200 □ ölével számitva, habár több határban fekszik, vagy utak, vasutak, csatornák, folyók vagy patakok által hasittatik is; vagy ha a jószág 2. kétszáz holdnál kisebb ugyan, de kerítéssel kellőleg el van zárva, vagy belső telket vagy szigetet képez. 3. §. A 2-ik §• alá nem tartozó ingatlanokon a vadászati jog mindig haszonbérbe adandó. (11. §.) Az egy határbeli tulajdonosok, illetőleg a község, melyhez a jószág tartozik, kötelesek a vadászati jogot együtt haszonbérbe adni. A haszonbér a tulajdonosokat jószágaik terjedelméhez mért arányban illeti. A közös tulajdonra eső részlet azon kulcs szerint lesz felosztandó, mely a tulajdonjogra, vagy a közös jószág más jövedelmeire arányul szolgál. Ha az arány ily módon sem lenne megállapítható, az egész haszonbér a községet illeti. 4. §. Azon községekben, hol a birtokszabályozás és az úrbéri elkülönözés még nem eszközöltetett, a vadászati jog a községi közös legelőkön és erdőkben a községet; azon erdőkben, melyek a korábbi földesúr tulajdonát képezik ugyan, de a volt jobbágyokat illető faizási vagy egyéb szolgalmakkal vannak terhelve, kizárólag a volt földesurat, irtványokon, udvartelki, bérfizetés mellett birt (curialis és censualis) vagy hegy vám-tized és egyéb úrbéri természetű tartozásokkal terhelt ingatlanokon pedig a jelenlegi birtokosokat illeti. A birtokszabályozás és elkülönözés megtörténte után az új tulajdonjogi állapotra a 2. 3 és 11. §.3. határozatai alkalmazandók. 5. §. Azon községekben, hol a birtokszabályozás és úrbéri elkülönözés megtörtént, és a korábbi földesúr a vadászati sogot a volt úrbéresek tulajdonában magának jövőre is fentartott, az ily kikötés érvényét veszti. A volt jobbágyok azonban kötelesek, ha a földesúr a vadászati jog fentartásért akár ingatlabja, akár más módon bármi árt adott, ezen szolgalmat azon szabályok szerint megváltani, amelyek az úrbéri természetű szolgálmányok megváltására külön törvény által megállapíttattak. Azon esetekben, midőn a volt földesúr által a fentartott vadászati jogért adott ár határozottan megjelölve és tüzetesen kimutatható nem volna, az ily vadászat évi jövedelme húszszorosán tőkésére a volt úrbéri község által a fönhivatkozoti külyn törvény értelmében megváltandó. Második fejezet. A vadászati jog haszonbérbeadásáról. 6. §. A 3-ik §. eseteiben a vadászati jog legalább hat évi időtartamra adandó bérbe. A feltételekben, ha azon tulajdonosok, kiket a bérbeadandó ingatlan fele részénél több illet, kívánják, a lovas vadászat megtiltandó.