Budapesti Közlöny, 1868. november (2. évfolyam, 253-276. szám)

1868-11-08 / 258. szám

egyházi törvényei s fenyítéke általában mellőztet­­nek, sőt rendtartása is hanyatlásnak indul. Minthogy pedig a kétoldalú egyesülési szerző­désnek ilynemű egyoldalú megsértése csak azáltal vált és válhatik lehetségessé, hogy ehhez az ál­lamkormány segédkezet nyújt, mit a jelenlegi felelős kormány részrehajlatlan jogérzületéről fel nem tehetünk, s minthogy másrészt az egyesülési kétoldalú szerződés értelmében minden, a dogmát nem érintő intézménye a gör. keleti egyháznak, egész kiterjedésében alkalmazható, sőt a jogegyen­lőség és viszonyosság elvénél fogva alkalmazandó a gör. kath. egyházra is . Tiszteletteljesen kérjük a t. házat, méltóztas­­sék határozatilag kimondani, illetőleg kötelezni a t. vallás- és közoktatási miniszer urat, hogy a görög-kath. egyház román és orosz részeiben kü­lön megtartandó nemzeti congressusoknak szer­vezése tárgyában mielőbb tvjavaslatot terjeszszen elő; s hogy addig is, míg e részben törvény ho­zathatnék, eszközölje saját felelőssége mellett az ilynemű ideiglenes congressusok összehívását ugyanazon alapon, mely a görö kel. egyházra nézve már is törvény által el len fogadva. Dobrzánszky Adolf, Vlad Alajos, Medán Endre, orsz. képviselők. Kinyomatása és szétosztása után tárgyalási napja kitüzetik. Lónyay Menyhért pénzügyminiszer : T. ház! Az ezen év folytán hozott adó­törvények, két adó­nem kivételével minden egyenes és közvetett adóról intézkednek, azok érvénye egész 1869. év december 31 éig terjesztetett ki a szentesített tör­vények által. Azon két adónem, melynek érvénye csak a folyó év utolsó napjáig mondatott ki : a bor- és húsfogyasztási adó és a személyes kere­seti adó; ezekre vonatkozólag tehát kötelessé­gemnek tartom a t. háznak a törvényjavaslato­kat benyújtani. A borfogyasztási adónál javaslatba hozom, hogy az évi bortermelés 5%-r a szőlősgazdánál házi szüksége fedezésének tekintetéből adó alá ne vetessék, és hogy ezen adómentes bormeny­­nyiség 15 adóig terjedhet. Ez, úgy hiszem, az ed­dig gyakorlatban volt szabályoknál kedvezőbb, és a termelőkre nézve méltányos eljárás. Továbbá javaslatba hozom a bor és húsfogyasztási adó beszedésénél az átutalás elmellőzését és azon nagyobb községeknél, melyek a fogyasztási adó beszedése iránt egyezményt létesítenek, a besze­dési költségek fedezésére bizonyos összeg elen­gedését. Ezek azon reformok, melyeket a bor- és húsfogyasztási adóra nézve a jelen körülmények közt javaslatba hozni leh­e. A­mi a személyes kereseti­ adót illeti: az ezen adónem megállapítása alkalmával hozott határo­zat értelme szerint javaslatba hozom a Magyar­­országban létező személyes kereseti adó­szabá­lyoknak Erdélyre való kiterjesztését is, és így megszüntetését mindazon díjaknak, melyek Er­délyben védelmi­ díj, feladó, pótadó és polgári díj czime, valamint a szomszéd török tartományok­ba legeltetés végett hajtott marhák legelődíja fejében fizettetnek. Mindezen különböző czimek alatti adóztatások helyett be fogna hozatni a Magy­arországban divatozó személyes kereseti adó. Hasonlókép javaslatba hozom megszünte­tését azon eltéréseknek , melyek a személyes kereseti­ adó kiszabása tekintetében Magyaror­szág bizonyos területén, u. m. Bács-, Temes-, To­rontál- és Krassó megyékben léteznek. Ezáltal ismét egy újabb lépés történnék az adók mérvének egyenlősítése felé a magyar ko­rona területén. Ezen intézkedés folytán Erdély­ben ugyan a népnek legszegényebb osztálya, mely a fejadó által aránytalanul terhelve volt, nevezetes könnyebbségben részesü­lend, azonban az államjövedelem ezen czimen csökkenni fog, és igy a méltányosság azt kívánná, hogy Erdély­ben ezen előadandó hiány azon adók emelése ál­tal pótoltassák, melyeknél Erdély kedvezésben részesült; de miután a jövő törvényhozás felada­tainak egyike úgy is az leend, hogy az adóne­meknél létező különbségek lehetőleg kiegyenlít­­tessenek , ezen hiánynak pótlását jelenben külö­nösen Erdélyre nézve javaslatba nem hozom. Midőn ezen két törvényjavaslatot a t. ház asz­talára leteszem, azon kérést intézem a t. házhoz, s méltóztassék elrendelni, hogy ezen kétféle tör­vényjavaslat mielőbbi véleményadás végett az állandó pénzügyi bizottsághoz áttétessék. Simay Gergely : T. ház: A t. pénzügyminister úr leterjesztéséből körülbelül azt vettem észre, minth­a az állam bevételei csak ezen előterjesztett módosítandó kérdések módosításával lennének biztosítva; a többiekre nézve fenntartandók len­nének még az 1869 ik év végére is. Nekem közelebbről szerencsém volt Erdélyre nézve az útvámok tekintetében, melyek az állam berendezésének egyik részét teszik, egy interpel­late intézni a t. miniszer úrhoz, azon indokból, mert az ottani vámállomásoknak újból 3 évre le­endő haszonbérbeadása volt tervezve. Amaz interpellátiómra mai napig sem voltam szerencsés választ kaphatni. Hogy másodszor szó­laltam fel ezen tárgyban, bizonyosan fontos ag­gályaim lehettek, mit ezennel nyilvánítani is kí­vánok. Ezen igazságtalanság folytán netalán be­állható azon eshetőségnek akartam elejét venni, nehogy, miként 1861-ben, a nép maga amaz utvá­mok fizetését ténylegesen megtagadja. Én, t. hát, épen ezen eshetőségnek kívántam elejét venni, de minden esetre még egy utolsó eszközhöz is kí­vántam nyúlni; t. i. a 69-ki állam-költségvetés al­kalmával nézetrokon képviselőtársaimmal egy határozati javaslatot terjeszteni a t. ház elé, ha­­hogy nem leszek elég szerencsés, ezen interpellá­­tionális utón orvoslást nyerni, ezen kiáltó igaz­ságtalanság és sérelem ellen. Lónyay Menyhért pénzügym.: Azon ülésben, melyben a t. képviselő úr interpellatióját előadta, nem voltam jelen, ennélfogva interpellatiójának tartalm­áról ma sem vagyok értesülve. De azek után, melyeket elmondani méltóztatott, követke­zőket vagyok bátor megjegyezni. Az út- és hídvámoknak ezen év végéig leendő fenntartását a törvény megszabta s ennélfogva semmiféle sérelem nem ejtetik sem Magyarország, sem Erdély bármely részén, ha t. i. az utvámok beszedése iránt a szükséges intézkedések megtör­téntek. Az utvámok megszüntetésének kérdése szoro­san összefügg a közlekedési eszközök, különösen az utak fentartásának kérdésével, s én úgy hi­szem, t. hát, hogy e törvényhozás igen rövid tar­tama alatt a ház valószínűleg nem érend rá e kérdésben intézkedni. Egyébiránt a­mi azon észrevételt illeti, hogy a t. képviselő úr úgy van értesülve, hogy az utvá­mok bérbeadására nézve 3 évre köttettek szerző­dések, megvallom, erről nem vagyok értesülve. De ha így történt is, természetesen csak fentar­­tással történhetett, ha a törvényhozás ez út- és l­olvámok megtartását továbbra is rendeli. Simay Gergely csodálkozik, hogy interpellá­­ciója a ház határozata ellenére — az elnökség által — a pénzügyministériummal nem közöl­­tetett. Elnök : Én épen kérdőre vettem ennek kö­vetkeztében az iroda személyzetét, s a személy­zet részéről épen most kijelentetett, hogy az in­­terpelláció expeditivá vált. Egyébiránt igen könnyen megtörténhetett, és az ehet az elmaradás egyedüli oka, hogy a pénzügy­­­ministeri hivatalhoz elment ugyan, de talán nem ezt ott bemutatva. (Mozgás balról.) A mai ülés napirendjén van t. Ghyczy Kálmán képv. úr által beadott indítvány tárgyalási napjá­nak kitűzése. Ha a t. ház méltóztatik beleegyezni, talán a jövő héten, hétfőn lehetne az indítványt tárgyalás alá venni. (Andrássy Gyula gr. közbe­szól : Minél előbb!) Ennélfogva te­hát az indítvány a jövő héten hétfőn d. e. 10 órakor fog tárgyaltatni. Több tárgy nem lévén , az ülés 1­2 órakor eloszlik. — ThaiSZ Elek főkapitány hivatala elfoglalása al­kalmából következő levelet intézte Pest város képvise­letéhez : Tisztelt közgyűlés ! Két bírói ítélet következté­ben a tisztelt közgyűlés által ellenem intézett kereset alól felmentettem, és közgyűlési végzés által hivatalomba visszahelyeztettem, melyet mai nap tényleg át is vettem. Első és halaszthatlan kötelességemnek tekintem, a tisz­telt közgyűlés elé tisztelettel a következő nyilatkozatot terjeszteni: Soha legtávolabbról sem volt szándékom a municipalis jurisdictiót megsérteni, vagy a törvényes fel­­sőbbségnek az engedelmességet megtagadni. Ha köte­lességérzetem és a rám bízott hivatal teljesítésében való buzgalmam eljárásomnak ilyen szint adtak volna, azt telkemből sajnálom és kénytelen vagyok legnagyobb részben a rendőrségi ügyekre vonatkozó pozitív rendsza­bályok akkori hiányának tulajdonítani. Midőn ezt tisz­telettel kijelenteném, ismételve állítom, hogy a törvény­­hozás és a közgyűlés által megállapított rendszabályok lesznek jövőre is egyedüli irányadók hivatalos működé­semben. Egyébiránt stb. A FÖLDMIVELÉS-, IPAR- ÉS KERESKEDELEMÜGYI MAGYAR KIRÁLYI MINISTERIUM Statistikai OsZtálya ugyanazon alapok szerint gyűjtötte Erdélyország­­ból is az 1868 iki aratási adatokat, a mint azok Magyarországra nézve a „Budapesti Közlöny“ folyó évi September 18-ikai 214. számában már közzététettek. A vetést és aratást kimutató táblázatot megelő­zőleg csak annyit szükséges megjegyezni, hogy az aratás minősége iránt gyűjtött — bár kevésbé részletes — adatok nyomán, a termett gabona­­mennyiség ugyanazon elvek szerint lett kiszá­mítva, mint Magyarországon, de tekintettel kel­lett lenni Erdélyben a tavaszi búzára is, mely né­hány helyt bővebben termesztetvén, Hunyadme­­gyében például az összes szántóföldnek 10.O7°/0-át, Alsó-Fehérben 6.02%-át, Kolozsban 2.56% és Fo­­garas vidékén 236­/0-át foglalja el.­­ Az összes őszi vetés egész Erdélyre nézve pedig úgy áll, hogy a 2.4 mil. hold szántóföldből búzára ll.15, rozsra 10.66, kétszeresre 5.77, az egész őszi vetésre 27.5, tavaszi búzára pedig l.77*/o esik. Az összes termés: 276,160 hold föld. 3.166,200 mérő őszi búza 247,036 „ „ 3.188,400 „ rozs, 141,712 „ „ 1.653,500 „ kétszer., össz. 664,908 hold föld. 8.008,100 mérő őszi vet. 43,638 hold fd ped. 515,700 mérő tavaszi búza, mely szerint egy-egy 1600 □ öles hold földre 11.46 alsó-austriai mérő búza, 12.9 mérő rozs, 11.66 kétszeres, általában 12.04 mérő őszi termény és 11.81 mérő tavaszi búza esik. 2354 HELYHATÓSÁGOK. Pest-, Pilis- és Solt- i. e. megyék évnegyedes rendes bizottmányi közgyűlése f. évi november hó 17-én Pesten a megyeház nagytermében d. e. 10 órakor veendi kezdetét. Pest, 1868. november 7-én. Gr. Ráday László, főjegyző. BÉCSI TUDÓSÍTÁSOK. A birodalmi tanácsban még mindig a cseh­országi kivételes állapot felett folyik a tanácsko­zás. A nov. 6-iki ülésben Pater Greuter olyan jelenetet idézett elő, milyennel a parlament sza­bad szólása is meggyaláztatik. E szenvedélyes és indulatin uralkodni nem tudó férfiú e napon taj­tékzó dühén­ek szabad kifejezést adott. Hosszan beszélt az „elnyomott Csehország“ mellett, fel­hozta Schmerlinget, a­hogy a magyarokkal bánt s úgy találta , hogy most roszabbul bánnak a csehekkel; dicsérte a magyarokat, hogy a csiz­mát lábukhoz szabták; de szidta a kormányt, hogy a lábat faragja a csizmához, s azon felfede­zéshez jutott, hogy ez fáj. Azután áttért Tyrolra s ömledező szívvel kelt ki a„Bezirks-pascha“-k ellen, kik elég kegyetlenek voltak a pápának egy tem­plomra feltűzött zászlaját megnyiratni, mert az hosszabb volt az osztrák zászlónál. De a türelem kettészakadt s a nevetés, mely szavait kisérte, méltó haragban tört ki, midőn a „Frau Izabella“ kifejezés alkalmából a Felsége nevét tiszteletlen párhuzamba tette. Karzaton és házban roppant vihar kerekedett; jobb és bal és közép mint egy ember felkelt , követelte, hogy szavait vissza­húzza. A karzat sem maradhatott nyugodtan, s az elnök csak későre juthatott szóhoz: „tudom, hogy sok szabad, de ez túlmegy minden határon. Követe­­m, hogy a szónok húzza vissza szavait.“ Mi meg is történt. E napnak ez volt a legfonto­sabb , de minden igaz alkotmányost igen kelle­metlenül érintő eseménye.

Next