Budapesti Közlöny, 1868. december (2. évfolyam, 277-300. szám)
1868-12-01 / 277. szám
entettek, s részben már tárgyaltattak is. A két vonalra nézve a kedvező időszak el lesz mulasztva, s később ily előnyös szerződéseket nem köthetünk. Justh József szerint előbb elhatározandó lesz a ház által, vájjon a vasúti s pénzügyi bizottságok megbizatnak-e azzal, hogy a beterjesztett terveket megvizsgálván, a háznak mutassák be. Várady Gábor bevárni kívánja a pénzügyi és vasúti bizottságnak a Béga csatornára vonatkozó jelentését. Somssich Pál jelenti, hogy a pénzügyi bizottság által egy kisebbségi ellenvélemény fog beadatni, mely előszámlálja azon okokat, melyeknél fogva szükségesnek tartja, hogy ezen kérdés épen most itt tárgyaltassék. Deák Ferencz tiltakozik az ellen, hogy a pénzügyi és vasúti bizottságnak joga lenne a ház által hozzá utasított tárgyat azon oknál fogva, hogy úgy sem lehet belőle törvényt visszautasítani, s attól a tárgyalást megtagadni. A bizottságnak az országgyűlés végéig működnie kell. (Helyeslés.) Bónis Sámuel a jelentést bevárni kívánja. Hollán Ernőnek megjegyzi, hogy ha a vasútnak tárgyalását azért sürgette, mert a szerződések már megköttettek, eljárása helytelen, ha ezen vonalak az országgyűlés által el nem fogadtattak. Hollán Ernő előtte szóló észrevételét egészen helyesnek nem ismerheti el, mert az ellenkezik a ház eddigi eljárásával, mert mikor a közlekedési miniszer megkezdte működését, egy programmot készített, bemutatta azt a háznak s közölte minden törvényhatósággal és minden egyes képviselővel, és bekívánta az észrevételeket, melyek alapján következetesen és csak azon vonalakra nézve tett előterjesztéseket a házban. A gyakorlat eddig az volt, hogy minden egyes vonalra nézve megindította a tárgyalásokat és ha szerződéseket kötött, ezek praelimináris szerződések voltak, melyeknek helybenhagyása vagy elvetése mindenkor a háznak volt föntartva. Ez eljárás következetes volt, és erre eddig senki észrevételt nem tett. Tisza Kálmán nem hiszi, hogy a bizottságnak kötelességével ellenkeznék, hogy ha úgy látja, hogy valamely megbízásban eljárnia lehetetlen , ez iránt jelentést tesz. Simay Gergely a házszabályokra hivatkozva az előterjesztettjavaslatot a bizottsághoz kívánja utasíttatni. A pénzügyi bit. jelentésének beadása után fog a határozat kimondatni e tárgyra nézve. ANDrásy Gyula gr. miniszerelnök átnyújtja a személyes kereseti, — továbbá a bor- és húsfogyasztási adóról szóló — Ő Felsége által szentesített — törvényeket. Felolvastatván e törvények : hasonló kihirdetés végett a főrendekhez Paizs Andor jegyző ur fogja átvinni. Andrásy Gyula gr. ministerelnök : T. ház ! Az 1867. 12. tvczikk azt tartalmazván, hogy a véderő átalakítása és megállapítása csak is egyenlő elvek szerint eszközölhető czélszerűen: a törvénynek ezen rendelkezéséből a ministeriumra azon kötelesség háromlott, hogy a védrendszerről szóló törvénynek az őfelsége többi országai és tartományai közti törvényhozásnál lett elfogadásáról és mikénti elfogadásáról tegyen jelentést az országgyűlésnek. Ezen kötelezettség következtében van szerencsém jelenteni, hogy a védrendszerről szóló törvény a birodalmi tanácsban Ő Felsége többi országai és tartományaira nézve is elfogadtatott, és hogy a kormánynyal hivatalosan közlött szövegben némi eltérések foglaltatnak. Az 1867-iki 12. t. sz. értelmében, ha ezen ellentétek elvieknek ismertetnek fel, küldöttséget kellene a kormánynak javasolnia ezen különbségek kiegyenlítésére. Amennyiben azonban, mint a t. háznak arról lesz alkalma meggyőződni, az eltérő különbségek nem annyira elvi különbségeket foglalnak magukban, mint inkább oly eltéréseket, melyekre nézve kívánatos az egyformaság a két törvény között, de mindnyájan egytől egyig csakis a hadkötelezettségre vonatkozó könnyebbséget foglalnak magukban ; miután továbbá a ministérium azon nézetben van, hogy egyátalában nem volna méltányos, hogy Magyarország, illetőleg a magyar korona országai nagyobb terhet viseljenek a közös úutuva ítézve, mint a másik rész: ennek keeetében a ministérium nem tartja szükségesnek a küldöttséget, hanem célirányosabbnak tartotta egyszerűen az országgyűlés elébe előterjesztést tenni, ezen előnyös pontoknak egyszerű felvételére nézve. Hogy pedig a t. háznak módja legyen ezeknek tartalmáról meggyőződni, talán legczélirányosabb volna, ha méltóztatnék a t. háznak elfogadni azon nézetemet, hogy ugyanazon küldöttség, amely már a védrendszer kérdésében működött, s mely ennek következtében legjobban ismeri annak részleteit, — bizassék meg ezen előterjesztésnek, s illetőleg a különbségnek és a pontozatoknak tanulmányozásával, és az e tekintetbeni jelentés tételével. (Helyeslés.) Ugyanezen alkalommal van szerencsém figyelmeztetni a t. házat arra is, hogy mind a védrendszerről, mind a honvédségről szóló törvény ideiglenesen, csak Magyarországra lett elfogadva ; miután pedig a Magyar és Horvátország közötti egyezmény következtében a véderő megállapítására s átalakítására vonatkozó minden intézmények a közös törvényhozás elébe tartoznak, azt gondolom, igen czélirányos volna ugyanez alkalommal, — ha méltóztatik a t. hát ebben megnyugodni, — hogy Horvátország képviselői közül néhány ezen küldöttség közé választassák meg, hogy ezek ottan a szükséges módosításokat tanulmányozván, a küldöttség ez iránt adjon véleményt. (Helyeslés.) Erre nézve tehát bátor vagyok a ministérium előterjesztését benyújtani s annál inkább kérni a t. házat, hogy méltóztatnék ezt elfogadni, mert a kormány a védrendszerről szóló törvényjavaslattal együtt fogja Ő Felsége elé a honvédségről, a népfelkelésről szóló törvényjavaslatokat is terjeszteni. (Helyeslés.) Márpedig a honvédségről szóló törvényjavaslatban van egynéhány pont, amely Horvátországra nézve változtatást igényel. — E czélból tehát bátor volnék azt ajánlani, hogy talán, nem tekintve az arányt, méltóztatnának ez alkalommal, mennyiben e kérdés leginkább Horvátországot illeti, 4 tagot választani s méltóztatnának ezt mentül hamarább megtenni. Magát az előterjesztést van szerencsém átnyújtani. Deák Ferencz szerint az előterjesztés mindenesetre kinyomatandó s a honvédelmi bizottsághoz átteendő. A horvát képviselők közül választandó tagokra nézve pedig a szavazás holnap megtörténendő lenne. Bernáth Zsigmond a választást most kívánja eszközölni. Elnök : Az előterjesztés kinyomatik s a bizottmányhoz utasittatik. Urházy György előadó a központi bizottság részéről terjeszt elő jelentést a nagyvárad-brassói vasútvonalra nézve. Ki fog nyomatni és az osztályokhoz utasittatni. Beniczky Gyula előadó a ház költségvetési bizottságának pótjelentését olvassa. Elfogadtatván e jelentés, az elnökség a szerint fog intézkedni. A napirendre térés előtt szót emel Mocsonyi Sándor : T. ház! A képviselőház tegnapi napon történt szavazás által Deák Ferencz , Pest belvárosa érdemes képviselője által előterjesztett javaslatot fogadta el a részletes tárgyalás alapjául. Az alapelv, mely e javaslatban foglaltatik, az én és elvtársaim legbensőbb meggyőződésével ellentétben áll, és miután másrészről a részletes vita alkalmával lehető módosítások alapján ez alapelvet megváltoztatni nem lehet, kénytelen vagyok meggyőződésem szerint legmélyebb sajnálattal kijelenteni, hogy én és elvtársaim nem tudjuk lelkiismeretünkkel összeegyeztetni, hogy e kérdés tárgyalásával járó nagy felelősséget magunkra vállaljuk, s ezért bátor vagyok kijelenteni, hogy mi ezen törvény alkotásánál közreműködni nem fogunk, s a részletes vitában részt nem veszünk Miletics Szvetozár : T. ház! T. barátom Mocsonyi Sándor által elvtársai nevében tett nyilatkozatokhoz csak még azt adom, hogy nem akarom itt bővebben fejtegetni, hogy mily reményekkel s mily bizalommal jöttünk mi ide három évvel és a königraezi csata előtt, és mily reménytelenséggel mily bizalmatlansággal térünk ismét haza. Éspedig, hogy Zmeskál úr szavaival éljek : örömmé constatálom, hogy többet nem lehet azon taktikát prédikálni s használni, hogy mondassák nagy lapokban és más után hirdettessék, hogy a kisebbség indítványa csak azon 2—3 úgynevezett túlzó ember programmját képezi, miután az 5 napi vita megmutatta, hogy az nem 2—3, hanem minden román és szerb programmja. (Felkiáltások összesen csak 24) A mennyien vagyunk (Felkiáltások: 24-en!) Egy és más kivételével valamennyi szerb s román nemzetiségű tagok programmja. Meg vagyok győződve, hogy ez az egész román és szerb nép programmja volt s leszen. (Nagy zaj). A kisebbségijavaslat mellett szavazó képviselők elhagyván a termet, szót emel Ivácskovics György : T. ház! Az előttem szóló polgártársam és pedig szerb s román ajkú képviselőtársaim azt jelentették ki, hogy valamenynyi szerb s román ajkú képviselő nem pártolja az igen t. képv. társunk Deák Ferencz által beadott s általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadott tvjavaslatot. Midőn ez ellen óvásomat kijelenteném, egyszersmind nem mulaszthatom el kinyilatkoztatni, hogy itt mi nem nemzetiségi, hanem országos képviselők vagyunk. Tudtommal választókerületemben nincs kizárólag egy nemzetiség, úgyhogy azt mondhatnám, hogy én a románokat vagy szerbeket képviselem; az én választókerületemben román, bolgár, szerb, magyar és német ajkú polgártársaim választottak meg, mint az ország képviselőjének kötelességem is a törvényhozásban résztvenni, s annyit tenni, amennyi tehetségemben van. A többi választókerületekben is tudtommal nem kizárólag egy nemzet van, hanem több nemzet, s ha azon képviselő urak kizárólag csak egy nemzetet akarnak képviselni, tanácsolnám nekik: tegyék le a mandátumot. (Élénk helyeslés.) Deák F. T. ház! Minden egyes képviselőnek teljes joga van valamely tárgy fölötti tanácskozásokban részt venni, vagy nem venni, s ha ezt teszi vagy nem teszi-e, arról nem nekünk felelős.Most eltávozott egynéhány követ; nem tudom, 24 vagy többen, de nem akarnak részt venni a tárgyalásban. Ez már más esetekben is többször történt; aki nem akart részt venni, hallgatott, vagy ha unta magát kiment, ehhez nekünk semmi közünk. Ha azonban azon érdemes urak úgy agerálják magukat, mint nem tudom micsoda nemzetek vagy nemzetiségek képviselői, részben azt hiszem, hogy Magyarországban a nemzetiségeknek képviselői nincsenek. (Helyeslés.) Ha a választókat tekintjük, akkor igen sok érdemes úr ül itt, kiket egyes ajkú, sőt talán túlnyomólag egy nemzetiségű választók váasztottak. Magyarországban igen sok választókerület van, hol majd a román, majd a szerb, majd a szláv, majd, a német nyelv van túlnyomó többségben , de azért azon választókerületek képviselői nem egyes nemzetiségek képviselői, hanem képviselői az országnak s elvégre az egész különbség legfölebb csak az, hogy azon érdemes urak maguk, kik résztvenni nem akarnak, román, szerb, vagy más ajkú nemzetiségű férfiak, ehhez azonban az országgyűlésnek semmi köze sincs. Mi nem kérdezzük, melyik követ milyen nemzetiségű, hanem csak azt kérdezzük, hogy olyan képviselő-e, kit a kerület törvényesen megválasztott. Az egésznek következése az, hogy amit azon urak mondottak, amit én mondok , vagy mások elmondanak az országgyűlésen, belejön a naplóba, de előre kijelentem, hogy a jegyzőkönyvben ennek helye nincsen. (Helyeslés.) Áttérve ezután a ház a napirendre tűzött nemzetiségi egyenjogúságról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalására : a bevezetés első bekezdése helyett Andaházy Pál következő szerkezetet ajánl: „Minthogy Magyarország összes honpolgárai, az alkotmány alapelvei szerint is, politikai tekintetben egy nemzetet képeznek, az oszthatlan egységes magyar nemzetet, melynek bármely nemzetiségű polgárai, u. m.: magyarok, tótok, románok, szerbek, németek, oroszok, sat. egyenjogú tagjai. Az eredeti szerkezet változatlanul hagyatik. Az első §-nál Vass Samu gróf szól. Ő a magyar nyelvnek kirekesztő használatát csak azon tárgyakra nézve tartaná fönn, melyek a törvényjavaslatban megemlíttetnek, de a többiekre nézve a nemzetiségeknek megadni kívánja az egyenjogúságot. A szerkezet marad. A 2-iknál Vukovich Sebő a jegyzőkönyv 2658