Budapesti Közlöny, 1869. május (3. évfolyam, 99-121. szám)
1869-05-01 / 99. szám
együtt az iktatónak visszaadja; ha pedig valamely beadványt magánál megtart, ezt az illető számnál megjegyzi. 27. §. Az iktató köteles az ügydarabokat a netáni előiratokkal az irattárban felszereltetni, és az illető előadónak lehetőleg a beérkezés napján, a sütőseket pedig tülént átszolgáltatni, nemkülönben minden előadó számára külön jegyzéket vezetni, melybe az ügydarabok sorszerint beiktatandó. 28. § Az iktatókönyvből betűrendes mutatókönyv készíttetik, melynek első rovatába jönnek a vezérszavak, t. i. a felik, vagy ilyek nem létében az illető hatóságok nevei betűrendben; második rovatába az ugyanazon ügyre vonatkozó s az év folytában érkezett beadványok iktatói számai, a beadvány rövid megnevezésével; harmadik rovatába pedig az előadó neve. 29. §. Ha ugyanazon vezérszóra különböző ügyek vonatkoznak , az előbbi § szerint mindenik ügynek külön rovat nyittatik. 30 §. Ha ugyanazon ügyben több fél van érdekelve , a beadvány mindenik fél neve alatt kiteendő. A vonatkozó számokat mindazonáltal csak az egyik fél nevénél közölni, a többieknél pedig arra mint vezérszóra hivatkozni elegendő. 31. §. Ha az iktatói számok a mutatókönyv második rovatát betöltik, a következők számára új rovat nyittatik ugyanazon vezérszó alatt, mi az előbbinél figyelmeztetésül megjegyzendő. E szabály áll akkor is, ha ugyanazon ügyben a vezérló változott. 32. §. Az iktatónak kötelessége a beadványok érkezéséről, iktatói s előszámairól, és az elintézés napjáról értesítést, amennyiben a femes további joglépések igazolása végett szükséges, írásbeli bizonyítványt adni. III. FEJEZET. Pertár. 33. §. Rendes eljárásnál minden perirat, a keresetlevél kivételével, az ügynek ítélet alá terezléséig a pertárba adandó. 34. §. A pertár a pertárnok vezetése alatt áll, aki az ügyiratokat jegyzékbe veszi, a határidőket nyilvántartja, s a tárgyalások szabályszerű menetére felügyel. A pertárban minden a pertárnok közvetítése és ellenőrzése mellett történni. 35. §. Az idéző végzéssel ellátott keresetlevél első példánya a pertárnoknak kézbesítendő, a ki ezt folyó szám alatt a perkönyvbe iktatja. A perkönyv a következő rovatokat foglalja magában: a) első rovatba jő a pertári szám, t. i. a keresetevélnek, illetőleg a pernek folyó száma az év kezdetétől végéig; b) a másodikba a keresetlevél iktatói száma, s az ügyfelek megnevezése; c) harmadikba azon időpont, amelyben a per ítélet alá terjesztetett, illetőleg az iktatóhivataloa adatott; d) negyedikbe azon idő, ameyben az ügy a pertárba ismét visszaérkezett; e) ötödikbe azon idő, a melyben a véglegesen befejezett per az irattárba áttétetik, — az átvevő aláírása mellett. 36. §. A perkönyvből betűrendes mutató készíttetik , melynek első rovatába a felek nevei, másodikon a megfelelő pertári számok jönnek. 37. §. A pertárnak minden ügynek külön percsomót nyit a pertári szám szerint, mely alatt a keresetlevél a perkönyv első rovatába beiktattatok A percsomót a prfelvételi jegyzőkönyv képezi, a p.-mátokká, mint mellékletekkel együtt. A pertári szám a percsomó borítékának külzetére jegyeztetik. 38. §. A perfelvételi jegyzőkönyv, a felek első megjelenésétől fogva a pernek ítélet alá terjesztéséig folytatólag vezettetek, s az eljárásnak mindazon mozzanatait magában foglalja, melyek a per felszerelése körül az ügy folyamában felmerültek. A beiktatás a lehető legnagyobb rövidséggel, szóváltások vagy észrevételek mellőzésével történik. 39. §. Ha a bíró illetősége ellen vagy érdekeltsége miatt kifogás adatik be, a perfelvételi jegyzőkönyvben egyszerűen csak jeleztetik a pertárnok és a kifogást tevő fél aláírása alatt, hogy a kifogás iránt tárgyalás van folyamatban. Maga a tárgyalás külön jegyzőkönyvben történik, 40. §. Ha valamelyik fél a perirat beadására nézve a törvényt, rendtartás 138. § ában engedett halasztással él, ezt a perfelvételi jegyzőkönyvben jelenti ki, alpár szerint meghatározván a napot, melyen periratát beadandja. Ha a törvény, rendtartás 139. §-a szerint újabb halasztásért folyamodik, az előbbi ban szabályozott eljárásnak van helye. 41. §. A 39. §. szabálya követendő azon esetben is, ahol a törvény, rendtartás alkeresetlevél beadásit rendeli vagy megengedi, vagy a hol az idéézett törvény értelmében külön tárgyalásnak van helye. 42. §. Ha a felek a pertárban megjelentek s irataikat magukkal hozták, a pertárnok az első példányt átveszi, s folyó római szám alatt, mely mellett az ügy pertári száma is feljegyzendő, ha percsémába helyezi, a másod vagy további példányokat pedig az ellenfélnek vagy a többi pertársaknak adja át. A megjelenés napja és órája, a periratok átadásának és átvételének elismerése, a mellékletek számszerű mennyisége, végre azon körülmény : várjon létezik-e ezek közt és mely szám alatt eredeti okirat, — a perfelvételi jegyzőkönyvben kiteendő. 43. §. Ha valamelyik fél a törv. rendi. 132. § ában megszabott határnap előtt adja be periratát: a perfelvételi jegyzőkönyvben mind a beadás és kézbesítés napja, mind a következő perirat beadásának napja és órája megjegyezünk, a kézbesítési revény pedig folyó római szám alatt a percsomóba tétetik. 44. §. Mindenik félnek van joga a perirat első példányát a percsomónál megtekinteni s a kézbesített másod vagy további példányokkal összehasonlítani. 45. §. A felperesi periratok mellékletei betűkkel, az alperesiek arab számokkal jelöltetnek meg. E megjelölés a pernek ítélet alá terjesztéséig szakadatlanul folytattatik. 46. §. A per folyamában felvett külön jegyzőkönyvek időrend szerint s folyó római számok alatt azon perirat után helyeztetnek a percsomóba, amely perirat beadása után közvetlenül felvetettek. 47. §. A perfelvételi jegyzőkönyvet maga a pertárnok, a külön jegyzőkönyveket a felek képviselői írják, s mind maguk, mind a pertárnok önkezűleg aláírják. Ha valamelyik fél meg nem jelent, vagy a jegyzőkönyvet aláírni nem akarná , ez a pertárnok által megjegyzendő. 48. §. A pertárban való megjelenésnek, illetőleg a periratok beadásának órája akkép tűzessék ki, hogy a felek déli 12 órán túl ne kényteleníttessenek várakozni. 49. §. Mielőtt valamelyik, vagy mindkét fél elmaradása a perfelvételi jegyzőkönyvben megjegyeztetnék : a pertárnok a távollevő nevét nyílt ajtó mellett kikiáltja. 50. §. A megjelenési határnapok és órák nyilvántartására a pertári napló szolgál, melynek oldallapján fölül a határnap, a hasábrovatokba pedig a pertári szám, az ügyfelek nevei s a megjelenés tárgya iktatandók. 51. §. A pernek ítélet alá terjesztése egyszerű jelentés mellett történik. A percsomó e jelentéshez csatoltatván, az iktatóhivatalba adandó. 52. § Az ítélet alá terjesztés után érkezett ügyiratok, jelesül a tanúkihallgatási és szemlei jegyzőkönyvek, valamint a felebbviteli beadványok stb., az iktatókönyvbe történt beiktatás után az előadó által, az ezekre netán beadott észrevételek, úgyszintén a bírói határozatok és eskütételi jegyzőkönyvek a pertárnok által hivatalból csatoltalak a percsomóhoz s iktattatnak a perfelvételi jegyzőkönyvbe, a mi végett a percsomó a pertárba visszaküldetik. 53 §. A per teljes befejeztével az ösSzes iratok az irattárba tétetnek át. (35. §. e) ) ből az iktatókönyv ivei a berekesztéskor, az ügydarabokkal együtt az elnöknek bemutatandók. 55. §. Az ügydarabok kiosztásánál az elnök arra ügyel, hogy az előadók egyenlően lgyenek elfoglalva, s hogy ugyanazon ügygyel összefüggésben levő minden beadvány ugyanazon előadónak osztassék. Valamely ügy bevégezte előtt nem szabad az előadó személyében törvényes vagy más alapos ok nélkül változtatást tenni. 56. §. Minden előadó tartozik az ügydarabok átvételéről és előadásáról előadói könyvet vezetni, mely az iktatóhivatalban vezetett hasonló jegyzékkel (27. §) az ügydarabok kézhezvétele alkalmával összehasonlítandó, s az utóbbi az átvétel elismeréséül az előadó által aláírandó. 57. §. Az elnöknek jogában áll az előadói könyveket bármikor megtekinteni, a hátralékban lévő ügydarabok előadását sürgetni, vagy az előadást gátló körülményekről felvilágosítást kívánni. 58. §. A sürgős ügydarabok mindenekelőtt, az egymással összefüggésben lévők együtt, a többiek pedig az iktatói számok sora szerint dolgoztatnak fel és adatnak elő. E rendszabály pontos megtartásáért az előadó és az elnök egyiránt felelősek. 59. §. Soron kívül adandók elő : a) a felebbviteli beadványok; b) a letéti beadványok; a zárlati, biztosítási és végrehajtási kérvények; továbbá a csőd és gyámhatósági ügyek, különösen pedig azok, melyeknél a késedelem a fennforgó érdekes biztonságát veszélyeztetné ; c) azon kérdések, amelyeknek eldöntésétől más ügy megindítása, vagy valamely folyamatban levőnek további ellátása függ; d) mindaz, amelyben a törvény gyors intézkedést vagy soron kívüli előadást rendel. 60. §. Az ítélet alá bocsátott perekről, valamint más bonyolódottabb vagy nagyobb terjedelmű ügyekről az előadó kivonatot készítsen, s abban a lényeges ténykörülményeket, jogalapokat és bizonyítékokat említse meg; az előterjesztett okiratok, vagy a tanúvallomások és szakértői nyilatkozatok eldöntő helyeit emelje ki; s ez által a szavazókat oly helyzetbe tegye, hogy az ügy állását alaposan ismerhessék és megítélhessék. Az elnök a kivonatot előadás előtt is megtekintheti. 61. §. Az előadó minden egyes darabról előterjesetményi ívet készit, melynek bal hasábján az iktatói szám s az ügyállás röviden, jobb hasábján pedig a vélemény s a kiadmányterv (63. §.) foglal helyet. A kiadmányi terv az előbbi §. esetében közvetlenül a kivonat után, s hasonlóan a jobb hasábra írandó. Ha a kivonat, illetőleg a fogalmazvány több ívre terjed, az ívek zsinórral átfizetnek, s a zsinór két vége az előadó, vagy a törvényszék pecsétjétől megerősíttetik; az ívek pedig különkülön folyószámmal, továbbá az iktatói és évszámmal láttatnak el. 62. §. A határozat világos és szabatos legyen. I.élethozatalnál az indokolás az ítélet szövegétől elkülönözötten terjesztessék elő. 63. §. A kiadmányi terv akkép szerkesztessék, hogy a kiadó azt szószerint leirathassa. Egyszersmind belől az iv első lapján, vagy a küllapon megjegyeztetik: vájjon hány kiadvány lesz és kinek részére eszközletbe, vájjon a határozat külön, vagy magára a beadványra lesz-e írandó. V. FEJEZET. Tanácsülés. 64. §. Ügydarabok, amelyek az elintézés czéljából szükséges kiegészítéseket, vagy csak más hatóságoknak adandó felvilágosításokat, kézbesítések teljesítését, avagy más alárendelt cselekményeket tárgyaznak, nem esnek tanácskozás alá, hanem az előadó által a kiadmányi tervvel együtt legfeljbb egyik ülésnaptól a másikig az elnöknek jegyzék mellett átadatnak. Az elnök e jegyzéknek egy másolatát az iktatóhoz, magát a jegyzéket pedig az iratokkal együtt a kiadóhoz küldi. Minden más tárgy tanácsülésben adatik elő. 65. §. Az elnöknek intézkednie kell, hogy tanácsülést, ha a szükség kívánja, mindennap tarthasson, s a sürgős ügydarabok még a beadás napján előadathassanak.