Budapesti Közlöny, 1869. május (3. évfolyam, 99-121. szám)

1869-05-01 / 99. szám

együtt az iktatónak visszaadja; ha pedig vala­mely beadványt magánál megtart, ezt az illető számnál megjegyzi. 27. §. Az iktató köteles az ügydarabokat a netáni előiratokkal az irattárban felszereltetni, és az illető előadónak lehetőleg a beérkezés napján, a sü­tőseket pedig tülént átszolgáltatni, nem­különben minden előadó számára kü­lön­ jegyzéket vezetni, melybe az ügydarabok sorszerint beik­tatandó. 28. § Az iktatókönyvből betűrendes mutató­­könyv készíttetik, melynek első rovatába jönnek a vezérszavak, t. i. a felik, vagy ilyek nem létében az illető hatóságok nevei betűrendben; második rovatába az ugyanazon ügyre vonatkozó s az év folytában érkezett beadványok iktatói számai, a beadvány rövid megnevezésével; harmadik rova­tába pedig az előadó neve. 29. §. Ha ugyanazon vezérszóra különböző ügyek vonatkoznak , az előbbi § szerint minde­­nik ügynek külön rovat nyittatik. 30 §. Ha ugyanazon ügyben több fél van érde­kelve , a beadvány mindenik fél neve alatt kite­endő. A vonatkozó számokat mindazonáltal csak az egyik fél nevénél közölni, a többieknél pedig arra mint vezérszóra hivatkozni elegendő. 31. §. Ha az iktatói számok a mutatókönyv második rovatát betöltik, a következők számára új rovat nyittatik ugyanazon vezérszó alatt, mi az előbbinél figyelmeztetésül megjegyzendő. E szabály áll akkor is, ha ugyanazon ügyben a vezérl­ó változott. 32. §. Az iktatónak kötelessége a beadványok érkezéséről, iktatói s előszámairól, és az elintézés napjáról értesítést,­­ a­mennyiben a fem­es to­vábbi joglépések igazolása végett szükséges, írás­beli bizonyítványt adni. III. FEJEZET. Pertár. 33. §. Rendes eljárásnál minden perirat, a ke­resetlevél kivételével, az ügynek ítélet alá tere­z­­léséig a pertárba adandó. 34. §. A pertár a pertárnok vezetése alatt áll, a­ki az ügyiratokat jegyzékbe veszi, a határidő­ket nyilvántartja, s a tárgyalások szabályszerű menetére felügyel. A pertárban minden a pertárnok közvetítése és ellenőrzése mellett történni. 35. §. Az idéző végzéssel ellátott keresetlevél első példánya a pertárnoknak kézbesítendő, a ki ezt folyó szám alatt a perkönyvbe iktatja. A per­könyv a következő rovatokat foglalja magában: a) első rovatba jő a pertári szám, t. i. a kere­set­evélnek, illetőleg a pernek folyó száma az év kezdetétől végéig; b) a másodikba a keresetlevél iktatói száma, s az ügy­felek megnevezése; c) harmadikba azon időpont, a­melyben a per ítélet alá terjesztetett, illetőleg az iktatóhivataloa adatott; d) negyedikbe azon idő, a­meyben az ügy a pertárba ismét visszaérkezett; e) ötödikbe azon idő, a melyben a véglegesen befejezett per az irattárba áttétetik, — az átvevő aláírása mellett. 36. §. A perkönyvből betűrendes mutató készít­tetik , melynek első rovatába a felek nevei, má­­sodikon a megfelelő pertári számok jönnek. 37. §. A pertárnak minden ügynek külön per­csomót nyit a pertári szám szerint, mely alat­t a keresetlevél a perkönyv első rovatába beiktat­tatok A percsomót a p­rfelvételi jegyzőkönyv képezi, a p.-mátokká­, mint mellékletekkel együtt. A pertári szám a percsomó borítékának kü­lzetére jegyeztetik. 38. §. A perfelvételi jegyzőkönyv, a felek első megjelenésétől fogva a pernek ítélet alá terjeszté­séig folytatólag vezettetek, s az eljárásnak mind­azon mozzanatait magában foglalja, melyek a per felszerelése körül az ügy folyamában felme­rültek. A beiktatás a lehető legnagyobb rövidséggel, szóváltások vagy észrevételek mellőzésével tör­ténik. 39. §. Ha a bíró illetősége ellen vagy érdekelt­sége miatt kifogás adatik be, a perfelvételi jegy­zőköny­vben egyszerűen csak jeleztetik a pertár­nok és a kifogást tevő fél aláírása alatt, hogy a kifogás iránt tárgyalás van folyamatban. Maga a tárgyalás külön­ jegyzőkönyvben tör­ténik, 40. §. Ha valamelyik fél a perirat beadására nézve a törvényt, rendtartás 138. § ában engedett halasztással él, ezt a perfelvételi jegyzőkönyv­ben jelenti ki, alp­ár szerint meghatározván a napot, melyen periratát beadandja. Ha a törvény, rendtartás 139. §-a szerint újabb halasztásért folyamodik, az előbbi­­ ban szabá­lyozott eljárásnak van helye. 41. §. A 39. §. szabálya követendő azon eset­ben is, a­hol a törvény, rendtartás alkeresetlevél beadásit rendeli vagy megengedi, vagy a hol az idéé­zett törvény értelmében külön tárgyalásnak van helye. 42. §. Ha a felek a pertárban megjelentek s irataikat magukkal hozták, a pertárnok az első példányt átveszi, s folyó római szám alatt, mely mellett az ügy pertári száma is feljegyzendő, h­a percsémába helyezi, a másod vagy további pél­dányokat pedig az ellenfélnek vagy a többi per­társaknak adja át. A megjelenés napja és órája, a periratok átadá­sának és átvételének elismerése, a mellékletek számszerű mennyisége, végre azon körülmény : várjon létezik-e ezek közt és mely szám alatt ere­deti okirat, — a perfelvételi jegyzőkönyvben ki­­teendő. 43. §. Ha valamelyik fél a törv. rendi. 132. § ában megszabott határnap előtt adja be periratát: a perfelvételi jegyzőkönyvben mind a beadás és kézbesítés napja, mind a következő perirat be­adásának napja és órája megjegyezünk, a kézbe­sítési revény pedig folyó római szám alatt a per­csomóba tétetik. 44. §. Mindenik félnek van joga a perirat első példányát a percsomónál megtekinteni s a kézbe­sített másod vagy további példányokkal összeha­sonlítani. 45. §. A felperesi periratok mellékletei betűk­kel, az alperesiek arab számokkal jelöltetnek meg. E megjelölés a pernek ítélet alá terjesztéséig szakadatlanul folytattatik. 46. §. A per folyamában felvett kü­lön­ jegyző­könyvek idő­rend szerint s folyó római számok alatt azon perirat után helyeztetnek a percsomóba, a­mely perirat beadása után közvetlenül felve­tettek. 47. §. A perfelvételi jegyzőkönyvet maga a per­tárnok, a külön­ jegyzőkönyveket a felek képvi­selői írják, s mind maguk, mind a pertárnok ön­kezűleg aláírják. Ha valamelyik fél meg nem je­lent, vagy a jegyzőkönyvet aláírni nem akarná , ez a pertárnok által megjegyzendő. 48. §. A pertárban való megjelenésnek, illetőleg a periratok beadásának órája akkép tűzessék ki, hogy a felek déli 12 órán túl ne kényteleníttesse­­nek várakozni. 49. §. Mielőtt valamelyik, vagy mindkét fél el­maradása a perfelvételi jegyzőkönyvben megje­gyeztetnék : a pertárnok a távollevő nevét nyílt ajtó mellett kikiáltja. 50. §. A megjelenési határnapok és órák nyil­­vántartására a pertári napló szolgál, melynek ol­dallapján fölül a határnap, a hasábrovatokba pe­dig a pertári szám, az ügyfelek nevei s a megje­lenés tárgya iktatandók. 51. §. A pernek ítélet alá terjesztése egyszerű jelentés mellett történik. A percsomó e jelentéshez csatoltatván, az iktatóhivatalba adandó. 52. § Az ítélet alá terjesztés után érkezett ügy­­iratok, jelesül a tanúkihallgatási és szemlei jegy­zőkönyvek, valamint a felebbviteli beadványok stb., az iktatókönyvbe történt beiktatás után az előadó által,­­ az ezekre netán beadott észrevé­telek, úgyszintén a bírói határozatok és eskü­té­­teli jegy­zőkönyvek a pertárnok által hivatalból csatoltalak a percsomóhoz s iktattatnak a per­felvételi jegyzőkönyvbe, a mi végett a percsomó a pertárba visszaküldetik. 53 §. A per teljes befejeztével az ösSzes iratok az irattárba tétetnek át. (35. §. e) )­ ből az iktatókönyv ivei a berekesztéskor, az ügy­darabokkal együtt az elnöknek bemutatandók. 55. §. Az ügy­darabok kiosztásánál az elnök arra ügyel, hogy az előadók egyenlően l­gyenek elfoglalva, s hogy ugyanazon ü­gygyel összefüg­gésben levő minden beadvány ugyanazon előadó­nak osztassék. Valamely ügy be­végezte előtt nem szabad az előadó személyében törvényes vagy más alapos ok nélkül változtatást tenni. 56. §. Minden előadó tartozik az ügydarabok átvételéről és előadásáról előadói könyvet vezet­ni, me­ly az iktatóhivatalban vezetett hasonló jegyzékkel (27. §) az ügydarabok kézhezvé­tele alkalmával összehasonlítandó, s az utóbbi az átvétel elismeréséül az előadó által aláírandó. 57. §. Az elnöknek jogában áll az előadói köny­veket bármikor megtekinteni, a hátralékban lévő ügydarabok előadását sürgetni, vagy az előadást gátló körülményekről felvilágosítást kívánni. 58. §. A sürgős ügydarabok mindenekelőtt, az egymással összefüggésben lévők együtt, a többiek pe­dig az iktatói számok sora szerint dolgoztatnak fel és adatnak elő. E rendszabály pontos megtartásáért az előadó és az elnök egyiránt felelősek. 59. §. Soron kívül adandók elő : a) a felebbviteli beadványok; b) a letéti beadványok; a zárlati, biztosítási és végrehajtási kérvények; továbbá a csőd és gyám­­hatósági ügyek, különösen pedig azok, melyeknél a késedelem a fennforgó érdekes biztonságát ve­szélyeztetné ; c) azon kérdések, a­melyeknek eldöntésétől más ügy megindítása, vagy valamely folyamatban levőnek további ellátása fü­gg; d) mindaz, a­melyben a törvény gyors intézke­dést vagy soron kívü­li előadást rendel. 60. §. Az ítélet alá bocsátott perekről, valamint más bonyolódottabb vagy nagyobb terjedelmű ügyekről az előadó kivonatot készítsen, s abban a lényeges ténykörülményeket, jogalapokat és bizonyítékokat említse meg; az előterjesztett okiratok, vagy a tanúvallomások és szakértői nyilatkozatok eldöntő helyeit emelje ki; s ez által a szavazókat oly helyzetbe tegye, hogy az ügy állását alaposan ismerhessék és megítélhessék. Az elnök a kivonatot előadás előtt is megte­kintheti. 61. §. Az előadó minden egyes darabról előter­­jesetményi ívet készit, melynek bal hasábján az iktatói szám s az ügyállás röviden, jobb hasábján pedig a vélemény s a kiadmány­­terv (63. §.) foglal helyet. A kiadmányi terv az előbbi §. esetében köz­vetlenül a kivonat után, s hasonlóan a jobb ha­sábra írandó. Ha a kivonat, illetőleg a fogalmazvány több ívre terjed, az ívek zsinórral átfi­zetnek, s a zsi­nór két vége az előadó, vagy a törvényszék pe­csétjét­ől megerősíttetik; az ívek pedig kü­lön­­kü­lön folyó­számmal, továbbá az iktatói és év­számmal láttatnak el. 62. §. A határozat világos és szabatos legyen. I.élethozatalnál az indokolás az ítélet szövegétől elkü­lönözötten terjesztessék elő. 63. §. A kiadmányi terv akkép szerkesztessék, hogy a kiadó azt szószerint leirathassa. Egyszers­mind belől az iv első lapján, vagy a küllapon megjegyeztetik: vájjon hány kiadvány lesz és kinek részére eszközletbe,­­ vájjon a határozat külön, vagy magára a beadványra lesz-e írandó. V. FEJEZET. Tanácsülés. 64. §. Ügydarabok, a­melyek az elintézés czéljából szükséges kiegészítéseket, vagy csak más hatóságoknak adandó felvilágosításokat, kézbesítések teljesítését, avagy más alárendelt cselekményeket tárgyaznak, nem esnek tanács­kozás alá, hanem az előadó által a kiadmányi tervvel együtt legfeljbb egyik ülésnaptól a mási­kig az elnöknek jegyzék mellett átadatnak. Az elnök e jegyzéknek egy másolatát az iktatóhoz, magát a jegyzéket pedig az iratokkal együtt a kiadóhoz küldi. Minden más tárgy tanácsülésben adatik elő. 65. §. Az elnöknek intézkednie kell, hogy ta­nács­ülést, ha a szükség kívánja, mindennap tart­hasson, s a sürgős ügydarabok még a beadás napján előadathassanak.

Next