Budapesti Közlöny, 1869. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)

1869-09-12 / 208. szám

bán azon reményét fejezé ki, hogy a tartomány­gyűlés bizonyosan megoltalmazandja az alkot­mányt, a törvényt, s a szabadságot. Miután élteté a királyt, az elnök rövid beszéddel átadá neki a báni jelvényeket, mire az egész gyülekezet a szé­kesegyházba ment. Zágráb, sept. 10. Ma és tegnap nagy diszebé­­dek s a különféle testületek a küldöttségek tisz­telgése a bánnál. Lónyay ministernek Vakanovits elnök bemutatá a pénzügyi személyzetet. Feste­tics és Lónyay ministerek ma elutaztak. — A HORVÁT BÁNNAK ADOTT AJÁNDÉK. A bán­nak, ünnepélyes beiktatása alkalmából egy nagy művé­szettel készített buzogányt adtak ajándékul. Policzer és fia készítették Bécsben. A buzogányt Inkey Nándor cs. kir. kamarás nyújtotta át. E fegyver 2 láb 3 hüvely hosszúságú, brilliantokkal, smaragdokkal, rubinokkal, türkizekkel és gyöngyökkel kirakott, vastagon aranyo­zott ezüst, gombja 6 hüvelyk szélességű, gazdag diszí­­tésű s gyönyörű metszvény látszik rajta, a magyar Leo­­nidás, a szigetvári vértanú, Horvát-, Dalmátország és Szlavónia bánjának hősi halálát ábrázoló. Ott látható Juranics Lőrincz is, a magasra emelt magyar zászlóval, melynek egyik oldalán sz. Mária, Magyarország véd­asszonya, másikán a magyar czimer látható. Ott van még Alapi, Zrínyi hű barátja, Zrínyi Ilona, gyermeké­vel, a mint a hazának, királynak és vallásnak hűséget esküsznek a szigetvári kirohanás előtt. Az arczképek mind élethű képek után vannak metszve. A csigavonal­­menetű metszvény a szigetvári kirohanást, a törökök­kel vívott elkeseredett harczot, Szulejmánt s az emléke­zetes ostrom lefolyását ábrázolja, a történeti adatok nyomán. Horvát-, Slavon- és Dalmátország czimerei mű­vészi zománczműben láthatók a fegyver legfels­őbb részén. A MAGYAR ORVOSOK­ ÉS TERMÉSZETVIZSGÁLÓK XIV. NAGY­GYŰLÉSE. Fiume, sept. 8-án. Ma Fiume város vendégszeretetéből egy élveze­tes napot töltöttek a nagygyűlés tagjai. A vidék érdekessége, valamint azon körülmény, hogy a nagyobb részt szárazföldi idegenek 12 órát töl­töttek szakadatlan a tengeren, csak emelték a nap élvezetét, s mindnyájan, a­kik jelen voltak, egy kellemes emléket visznek magukkal Fiuméból és annak vidékéről. Reggel 5 órakor 7—800-an várták a kikötőben a hajóra szállhatás jelét, s csakhamar elhelyeztek bennünket a Vulcan és Afrika gőzösökön. 6 óra­kor reggel egyszerre indult meg mindkettő Buc­­cari felé, s útját a vesztegintézetéről ismeretes Martinsicza, a jó bort termő Kostrena, s tinhalá­­szatáról híres Buccari öböl bemenetele, és a tör­téneti nevezetességű Porto Re mellett folytatva a magyar horvát tengerpart hosszában, a canal mai tempón át, Zerkrenicza Szelcze mellett egész Novin túl haladt; — itt azonban a csaknem elin­dulásunk óta többé kevésbé erősbödő bóra — éj­szaki szél — oly erős lett, hogy utunkat ez irány­ban tovább folytatni a hajó kapitánya, s a hajón levő fiumei szakférfiak nem vélték tanácsosnak, —• fel kellett hagynunk a kirándulás eredeti tervével és visszafordultunk a Veglia sziget oldalán, — ezen szigetet megkerülve, a Bocca piccolán keresz­tül egész Veglia városig mentünk, — a legszebb időben és a legcsendesebb tengeren. Itt a két hajó egymást taraczklövésekkel üdvö­zölvén, ismét visszatértünk a Cherso sziget olda­lán s ezen sziget éjszaki csúcsánál a Bocca grande előtt átjutottunk az istriai tengerpartra, hol a szép és dús tenyészetü gesztenye, olaj , füge és ba­bérfákkal borított falvakkal és kéjlakokkal gyö­nyörködve haladtunk el Mosczenicza, Lovrana,­lka, — és a Scarpa lovag szép villájáról és dísz­kénjéről ismert, s osztrák Nizzának is nevezett Abbazia előtt, — mindenütt a nép éljen kiáltásai, üdvözlései között. A hajókon a legfesztelenebb társalgás, kellemes mulatság s a fedélzeten lévő zenekar — a Vulká­non Bunkó — mellett több ízben elkezdett táncz közt folyt le az egész nap, a míg estveli 6 óra­kor több ezer ember ü­dvkiáltásai között part­ra szálltunk. Fogadja Fiume városa még egyszer forró kö­­szönetünket — e szép élvezetes napért. Bódogh, 2980 A GAZDÁSZATI SZAKOSZTÁLY ÜLÉSE 1869. sept. 7-én. 1. Dr. Szabó Alajos, mint szakosztályvezető megnyitván az ülést, fölszólitá a jelenlevőket ala­kulásra, — mire a t. szakosztályvezető ur ezen napra elnöknek megválasztatván, dr. Málnay Ig­­nács és Jancs­ovics István a tollvezetéssel bízat­tak meg. 2. A bejelentett értekezők közül az épen je­len volt Jancsovics István fölszólittatván munká­jának fölolvasására,— olvastatott: „A gyümöl­­csészet mint országos ügy“ czimü értekezés. E mű­ben kimutattatván, miként a gyü­mölcsészet mint magán­ügy csak sínylődik, megérdemli, hogy or­szágosan fölkarolva — a törvény védpajzsa alá helyeztessék. Értekező továbbá inditványozó,hogy a jelen XIV. nagygyűlés mint kezdeményező oly javaslattal lépjen föl kérőleg a nm. közgazdászai ministériumnál, miszerint az országgyűlés elé tör­vényjavaslatot terjesszen, melyben kimondatik, hogy a gyümölcsészet s az abból származó ipar a köztörvény védelme alá vétetik, s különösen, hogy az ország és vasutak gyümölcsfákkal legyenek kiültetve, minden községben faiskolák létesittes­­senek, a fák károsítása keményen megbüntettes­sék, s a hernyó és más káros rovarok elpusztittas­­sanak, e czélból különösen a rovaremésztő mada­rak üldözése törvényileg tiltassék el. A szakülés ez indítványt magáévá tévén, elha­­tározá az értekezésnek az évkönyvbe való fel­vételét, s az indítványnak a nagygyűlés pártfogá­sába leendő ajánlását, azon kérelemmel,hogy addig is e tárgyban rendeletileg kegyesen intézkedni méltóztassék. 3. Dr. Encz Ferencz élő­szóval értekezik a sző­­lőfajok nemesítéséről, illetőleg a hazánkban még nem elegendő mennyiségben előforduló zamatos fajok szaporításáról, mit leginkább a termékenyí­tés által tart elérhetőnek. Az évkönyvbe való felvételre elfogadtatik. 4. Bothó János a magyar-horvát tengerpart be­­erdősitéséről értekezett. — Ez igen jeles érteke­zés is az évkönyvbe leendő felvételre és a nm. ministeriumhoz való beterjesztésre ajánltatik a közgyűlésnek. 5. Dr. Szabó Alajos a lovaknál előforduló kel vagy fulladozásról értekezvén élő szóval, több igen gyakorlati s életbevágó fogásokkal ismertette meg a szakülést, melyekkel többnyire az u. n. lóku­­peczek iparkodnak a jóhiszemű vevőket rászedni. — Az igen érdekes s praktikus értekezés melegen ajánltatott a szakülés által a közgyűlésnek, az évkönyvbe leendő fölvétel végett. G. Szőllössy János kérdésére: „az üszög gya­kori előfordulásának okairól és óvszeréről“ több­­részrőli megvitatás után — a többség abban álla­podott meg, hogy ezen parasit-növény kifejtését leginkább megakadályozhatni, ha a mag ,vagy tö­kéletesen kifejlett, s tisztított új mag vettetik; to­vábbá, hogy a más talajban termett magnak gá­­licz- és kékkő-oldattal való befecskendése által megmentetnek a vetések az üszögtől. — FIUMÉBAN 11-én ment végbe a termés­zet­vizs­gálók gyűlésének zár­ülése dr. Halász elnöklete alatt. Egyhangúlag elfogadtatott azon indítvány, hogy a fiumei vasút építése külön küldöttség által sürgettessék. ISKOLA-ÜGY. PÁLYÁZAT. A vallás- és közoktatási, valamint a földmive­­lés-, ipar- és kereskedelmi magy. kir. ministeriu­­mok által Balaton Füreden egyetértőleg felállí­tandó szőlő- és gyümölcsfa-művelési tanintézetül is szolgáló felső népiskolában a második tanítói állomásra ezennel pályázat hirdettetik. Kötelessége az iskolaszék által megválasztandó tanítónak a következő tantárgyak előadása: a) szépírás és rajz; b) magyar nyelv; c) számtan és mértan, alkalmazási gyakorla­tokkal ; d) természettan és természetrajz, különös te­kintettel a földmivelésre és iparra; e) földrajz és történet (általános és hazai); f) mezei gazdaságtan alapvonalai; g) hazai alkotmánytan; h) egyszerű könyvvitel; i) testgyakorlat, tekintettel a katonai gyakor­latokra ; k) ének; l) általános növénytan. Feltételek: az említett tárgyaknak megfelelő elméleti és teljes gyakorlati képzettség, feddhet­­len jó erkölcs, és teljesen kielégítő előadási és ok­tatási képesség magyar nyelven. Illetményei: 600 irt évi fizetésben, szabad la­kásban s kerti szükségletül 200 □ * földnek sza­bad használatában vannak megállapítva. A szabályszerűen felszerelt folyamodványok az alulírottnál legfelebb f. évi October 30 ig benyúj­tandók. Az iskolaszék által megválasztandó köte­­leztetik állomását f. évi nov. 30-án mulhatlanul elfoglalni. Kelt Balaton-Füreden, 1869. sept. 6. Molnár Dénes, iskolaszéki elnök. Háromszék, aug. vége. A háromszéki tankerület augustus 26-án tar­totta meg első iskolatanács-gyűlését. A kerületi tanfelügyelő, Antalfi Károly ur, tapintatos mó­don vezeté a gyűlést. Lelkes megnyitó beszéde már előre is nagyon előnyösen mutatta be a de­rék szakférfit. Az alakulás, szakbizottságok választása, a gyűlések tartása idejének meghatározása stb. mindenki által ismert tárgyai az iskolatanács első gyűlésének, itt is átmentek, úgy mint mindenütt. Csak a gyűlés egy, de teljes fontosságú tanács­kozási tárgyát írom meg, mert az olyan, hogy kerületünk közművelődési történetében századok­ra kiható fontossága lehet. Ezen kérdésére a tanácsot illető utasításoknak „hol, minő iskolákat lát az iskolatanács szüksé­gesnek fölállítani,“ alapos és a nagy kérdés hord­­erejéhez méltó higgadt tanácskozás után a gyű­lés azt határozta, miután urunk királyunk ő fel­sége, a revindicált havasok s a Székelyföld kebe­lében levő, volt katonai nevelő-intézeteket, — a milyen ezen kerületben kettő van, t. i. a szent­­györgyi és k. vásárhelyi, — magának a nemzet­nek mivelődése előmozdítására adta vissza, ezek­ből állami segély igénybevételével állíttassák Sz.­­Györgyön (a régi norma helyén) egy fel­ső népiskola, — belerendezve ebbe azon tantár­gyakat, melyek a vidék népeinek életmód­ját illetőleg legszükségesebbek ; Kézdi Vásár­helyit pedig egy jó reáliskola. — Ím, ez a’gyűlés egyetlen határozata, — de elég ez arra, hogy e gyűlés emlékezetét megörökítse. Tekintetbe véve ugyanis azt, hogy Háromszéken egy reformátum s egy catholikum gymnasium már van, ezen most tervezett két, felekezetiség nélküli iskola s még a kerületben levő sok jóreményű­, s jó népiskola Há­romszék közmivelődésének oly biztos alapul szol­gálnak, mely minden kivonatot kielégíthet. A szakbizottságoknak utasításul adatott, hogy mindkét­­iskola felállítására részletes tervet dol­gozzanak a jövő gyűlésig, azon feltétellel, hogy azon iskolák már az 1870/71-ki iskolai évben meg­nyíljanak. JEGYZÉKE a m. n. múzeum számára az 1869. augustus hóban ajándékozott tárgyaknak. I. Könyvtár. A m. kir. vallás és közoktatási ministerium 28, a m. kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministérium 5, az erdélyi múzeumegylet 1, a pest­városi főpolgármesteri hivatal 233, a nagykőrösi lyceum igazgatósága 1, a nagyszebeni államgym­­nasium igazgatósága 1, a budai főreáltanoda igaz­gatósága 1, a bajai főgymnasium igazgatósága 1, Kubinyi Ágoston nyug. múzeumi igazgató 1, Or­mós Zsigmond alispán 1,Nagy Antal nyug.­tanár 1, Friebeisz Ferencz szerkesztő 1, Eötvös Lajos 1 kötetet­­ ajándékoztak. Kötelességi példányokat egyenesen beküldöttek : A budai kir. egyetemi nyomda 24, a pesti Athe­­i­nacum nyomda 4, Rudnyánszky Béla pesti nyom­­­­dája 1, Szigler testvérek komáromi nyomdája 6,

Next