Budapesti Közlöny, 1869. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)
1869-09-12 / 208. szám
bán azon reményét fejezé ki, hogy a tartománygyűlés bizonyosan megoltalmazandja az alkotmányt, a törvényt, s a szabadságot. Miután élteté a királyt, az elnök rövid beszéddel átadá neki a báni jelvényeket, mire az egész gyülekezet a székesegyházba ment. Zágráb, sept. 10. Ma és tegnap nagy diszebédek s a különféle testületek a küldöttségek tisztelgése a bánnál. Lónyay ministernek Vakanovits elnök bemutatá a pénzügyi személyzetet. Festetics és Lónyay ministerek ma elutaztak. — A HORVÁT BÁNNAK ADOTT AJÁNDÉK. A bánnak, ünnepélyes beiktatása alkalmából egy nagy művészettel készített buzogányt adtak ajándékul. Policzer és fia készítették Bécsben. A buzogányt Inkey Nándor cs. kir. kamarás nyújtotta át. E fegyver 2 láb 3 hüvely hosszúságú, brilliantokkal, smaragdokkal, rubinokkal, türkizekkel és gyöngyökkel kirakott, vastagon aranyozott ezüst, gombja 6 hüvelyk szélességű, gazdag diszítésű s gyönyörű metszvény látszik rajta, a magyar Leonidás, a szigetvári vértanú, Horvát-, Dalmátország és Szlavónia bánjának hősi halálát ábrázoló. Ott látható Juranics Lőrincz is, a magasra emelt magyar zászlóval, melynek egyik oldalán sz. Mária, Magyarország védasszonya, másikán a magyar czimer látható. Ott van még Alapi, Zrínyi hű barátja, Zrínyi Ilona, gyermekével, a mint a hazának, királynak és vallásnak hűséget esküsznek a szigetvári kirohanás előtt. Az arczképek mind élethű képek után vannak metszve. A csigavonalmenetű metszvény a szigetvári kirohanást, a törökökkel vívott elkeseredett harczot, Szulejmánt s az emlékezetes ostrom lefolyását ábrázolja, a történeti adatok nyomán. Horvát-, Slavon- és Dalmátország czimerei művészi zománczműben láthatók a fegyver legfelsőbb részén. A MAGYAR ORVOSOK ÉS TERMÉSZETVIZSGÁLÓK XIV. NAGYGYŰLÉSE. Fiume, sept. 8-án. Ma Fiume város vendégszeretetéből egy élvezetes napot töltöttek a nagygyűlés tagjai. A vidék érdekessége, valamint azon körülmény, hogy a nagyobb részt szárazföldi idegenek 12 órát töltöttek szakadatlan a tengeren, csak emelték a nap élvezetét, s mindnyájan, akik jelen voltak, egy kellemes emléket visznek magukkal Fiuméból és annak vidékéről. Reggel 5 órakor 7—800-an várták a kikötőben a hajóra szállhatás jelét, s csakhamar elhelyeztek bennünket a Vulcan és Afrika gőzösökön. 6 órakor reggel egyszerre indult meg mindkettő Buccari felé, s útját a vesztegintézetéről ismeretes Martinsicza, a jó bort termő Kostrena, s tinhalászatáról híres Buccari öböl bemenetele, és a történeti nevezetességű Porto Re mellett folytatva a magyar horvát tengerpart hosszában, a canal mai tempón át, Zerkrenicza Szelcze mellett egész Novin túl haladt; — itt azonban a csaknem elindulásunk óta többé kevésbé erősbödő bóra — éjszaki szél — oly erős lett, hogy utunkat ez irányban tovább folytatni a hajó kapitánya, s a hajón levő fiumei szakférfiak nem vélték tanácsosnak, —• fel kellett hagynunk a kirándulás eredeti tervével és visszafordultunk a Veglia sziget oldalán, — ezen szigetet megkerülve, a Bocca piccolán keresztül egész Veglia városig mentünk, — a legszebb időben és a legcsendesebb tengeren. Itt a két hajó egymást taraczklövésekkel üdvözölvén, ismét visszatértünk a Cherso sziget oldalán s ezen sziget éjszaki csúcsánál a Bocca grande előtt átjutottunk az istriai tengerpartra, hol a szép és dús tenyészetü gesztenye, olaj , füge és babérfákkal borított falvakkal és kéjlakokkal gyönyörködve haladtunk el Mosczenicza, Lovrana,lka, — és a Scarpa lovag szép villájáról és díszkénjéről ismert, s osztrák Nizzának is nevezett Abbazia előtt, — mindenütt a nép éljen kiáltásai, üdvözlései között. A hajókon a legfesztelenebb társalgás, kellemes mulatság s a fedélzeten lévő zenekar — a Vulkánon Bunkó — mellett több ízben elkezdett táncz közt folyt le az egész nap, a míg estveli 6 órakor több ezer ember üdvkiáltásai között partra szálltunk. Fogadja Fiume városa még egyszer forró köszönetünket — e szép élvezetes napért. Bódogh, 2980 A GAZDÁSZATI SZAKOSZTÁLY ÜLÉSE 1869. sept. 7-én. 1. Dr. Szabó Alajos, mint szakosztályvezető megnyitván az ülést, fölszólitá a jelenlevőket alakulásra, — mire a t. szakosztályvezető ur ezen napra elnöknek megválasztatván, dr. Málnay Ignács és Jancsovics István a tollvezetéssel bízattak meg. 2. A bejelentett értekezők közül az épen jelen volt Jancsovics István fölszólittatván munkájának fölolvasására,— olvastatott: „A gyümölcsészet mint országos ügy“ czimü értekezés. E műben kimutattatván, miként a gyümölcsészet mint magánügy csak sínylődik, megérdemli, hogy országosan fölkarolva — a törvény védpajzsa alá helyeztessék. Értekező továbbá inditványozó,hogy a jelen XIV. nagygyűlés mint kezdeményező oly javaslattal lépjen föl kérőleg a nm. közgazdászai ministériumnál, miszerint az országgyűlés elé törvényjavaslatot terjesszen, melyben kimondatik, hogy a gyümölcsészet s az abból származó ipar a köztörvény védelme alá vétetik, s különösen, hogy az ország és vasutak gyümölcsfákkal legyenek kiültetve, minden községben faiskolák létesittessenek, a fák károsítása keményen megbüntettessék, s a hernyó és más káros rovarok elpusztittassanak, e czélból különösen a rovaremésztő madarak üldözése törvényileg tiltassék el. A szakülés ez indítványt magáévá tévén, elhatározá az értekezésnek az évkönyvbe való felvételét, s az indítványnak a nagygyűlés pártfogásába leendő ajánlását, azon kérelemmel,hogy addig is e tárgyban rendeletileg kegyesen intézkedni méltóztassék. 3. Dr. Encz Ferencz élőszóval értekezik a szőlőfajok nemesítéséről, illetőleg a hazánkban még nem elegendő mennyiségben előforduló zamatos fajok szaporításáról, mit leginkább a termékenyítés által tart elérhetőnek. Az évkönyvbe való felvételre elfogadtatik. 4. Bothó János a magyar-horvát tengerpart beerdősitéséről értekezett. — Ez igen jeles értekezés is az évkönyvbe leendő felvételre és a nm. ministeriumhoz való beterjesztésre ajánltatik a közgyűlésnek. 5. Dr. Szabó Alajos a lovaknál előforduló kel vagy fulladozásról értekezvén élő szóval, több igen gyakorlati s életbevágó fogásokkal ismertette meg a szakülést, melyekkel többnyire az u. n. lókupeczek iparkodnak a jóhiszemű vevőket rászedni. — Az igen érdekes s praktikus értekezés melegen ajánltatott a szakülés által a közgyűlésnek, az évkönyvbe leendő fölvétel végett. G. Szőllössy János kérdésére: „az üszög gyakori előfordulásának okairól és óvszeréről“ többrészrőli megvitatás után — a többség abban állapodott meg, hogy ezen parasit-növény kifejtését leginkább megakadályozhatni, ha a mag ,vagy tökéletesen kifejlett, s tisztított új mag vettetik; továbbá, hogy a más talajban termett magnak gálicz- és kékkő-oldattal való befecskendése által megmentetnek a vetések az üszögtől. — FIUMÉBAN 11-én ment végbe a természetvizsgálók gyűlésének zárülése dr. Halász elnöklete alatt. Egyhangúlag elfogadtatott azon indítvány, hogy a fiumei vasút építése külön küldöttség által sürgettessék. ISKOLA-ÜGY. PÁLYÁZAT. A vallás- és közoktatási, valamint a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi magy. kir. ministeriumok által Balaton Füreden egyetértőleg felállítandó szőlő- és gyümölcsfa-művelési tanintézetül is szolgáló felső népiskolában a második tanítói állomásra ezennel pályázat hirdettetik. Kötelessége az iskolaszék által megválasztandó tanítónak a következő tantárgyak előadása: a) szépírás és rajz; b) magyar nyelv; c) számtan és mértan, alkalmazási gyakorlatokkal ; d) természettan és természetrajz, különös tekintettel a földmivelésre és iparra; e) földrajz és történet (általános és hazai); f) mezei gazdaságtan alapvonalai; g) hazai alkotmánytan; h) egyszerű könyvvitel; i) testgyakorlat, tekintettel a katonai gyakorlatokra ; k) ének; l) általános növénytan. Feltételek: az említett tárgyaknak megfelelő elméleti és teljes gyakorlati képzettség, feddhetlen jó erkölcs, és teljesen kielégítő előadási és oktatási képesség magyar nyelven. Illetményei: 600 irt évi fizetésben, szabad lakásban s kerti szükségletül 200 □ * földnek szabad használatában vannak megállapítva. A szabályszerűen felszerelt folyamodványok az alulírottnál legfelebb f. évi October 30 ig benyújtandók. Az iskolaszék által megválasztandó köteleztetik állomását f. évi nov. 30-án mulhatlanul elfoglalni. Kelt Balaton-Füreden, 1869. sept. 6. Molnár Dénes, iskolaszéki elnök. Háromszék, aug. vége. A háromszéki tankerület augustus 26-án tartotta meg első iskolatanács-gyűlését. A kerületi tanfelügyelő, Antalfi Károly ur, tapintatos módon vezeté a gyűlést. Lelkes megnyitó beszéde már előre is nagyon előnyösen mutatta be a derék szakférfit. Az alakulás, szakbizottságok választása, a gyűlések tartása idejének meghatározása stb. mindenki által ismert tárgyai az iskolatanács első gyűlésének, itt is átmentek, úgy mint mindenütt. Csak a gyűlés egy, de teljes fontosságú tanácskozási tárgyát írom meg, mert az olyan, hogy kerületünk közművelődési történetében századokra kiható fontossága lehet. Ezen kérdésére a tanácsot illető utasításoknak „hol, minő iskolákat lát az iskolatanács szükségesnek fölállítani,“ alapos és a nagy kérdés horderejéhez méltó higgadt tanácskozás után a gyűlés azt határozta, miután urunk királyunk ő felsége, a revindicált havasok s a Székelyföld kebelében levő, volt katonai nevelő-intézeteket, — a milyen ezen kerületben kettő van, t. i. a szentgyörgyi és k. vásárhelyi, — magának a nemzetnek mivelődése előmozdítására adta vissza, ezekből állami segély igénybevételével állíttassák Sz.Györgyön (a régi norma helyén) egy felső népiskola, — belerendezve ebbe azon tantárgyakat, melyek a vidék népeinek életmódját illetőleg legszükségesebbek ; Kézdi Vásárhelyit pedig egy jó reáliskola. — Ím, ez a’gyűlés egyetlen határozata, — de elég ez arra, hogy e gyűlés emlékezetét megörökítse. Tekintetbe véve ugyanis azt, hogy Háromszéken egy reformátum s egy catholikum gymnasium már van, ezen most tervezett két, felekezetiség nélküli iskola s még a kerületben levő sok jóreményű, s jó népiskola Háromszék közmivelődésének oly biztos alapul szolgálnak, mely minden kivonatot kielégíthet. A szakbizottságoknak utasításul adatott, hogy mindkétiskola felállítására részletes tervet dolgozzanak a jövő gyűlésig, azon feltétellel, hogy azon iskolák már az 1870/71-ki iskolai évben megnyíljanak. JEGYZÉKE a m. n. múzeum számára az 1869. augustus hóban ajándékozott tárgyaknak. I. Könyvtár. A m. kir. vallás és közoktatási ministerium 28, a m. kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministérium 5, az erdélyi múzeumegylet 1, a pestvárosi főpolgármesteri hivatal 233, a nagykőrösi lyceum igazgatósága 1, a nagyszebeni államgymnasium igazgatósága 1, a budai főreáltanoda igazgatósága 1, a bajai főgymnasium igazgatósága 1, Kubinyi Ágoston nyug. múzeumi igazgató 1, Ormós Zsigmond alispán 1,Nagy Antal nyug.tanár 1, Friebeisz Ferencz szerkesztő 1, Eötvös Lajos 1 kötetet ajándékoztak. Kötelességi példányokat egyenesen beküldöttek : A budai kir. egyetemi nyomda 24, a pesti Atheinacum nyomda 4, Rudnyánszky Béla pesti nyomdája 1, Szigler testvérek komáromi nyomdája 6,