Budapesti Közlöny Melléklapja, 1872. február (6. évfolyam, 5-8. szám)
1872-02-02 / 5. számú melléklapú
59. §. A nagy-kikindai kerület az 1870. 42.tez. 88. §-a által a törvényhatóságok sorába fölvétetvén, a területén fekvő községek Torontálmegyétől, hova eddig választási tekintetben tartoztak, visszacsatoltatnak. Ennélfogva jövőre Torontálmegye nyolcz, a kikindai kerület Kikinda városával együtt két képviselőt küld, s az alakítandó két választókerület egyikének Nagykikinda, másikának Bassahid lesz a főhelye. A községeket e két választókerületbe a törvényhatóság meghallgatása mellett a ministerium osztja be. 60. §. Egyebekre nézve az 1869-ki választókerületek és főhelyek a törvény további intézkedéséig érintetlen maradnak. 61. §. A választások előkészítése és vezetése mindegyik törvényhatóság területén a központi bizottságot illeti. Az egyes kerületekben e bizottság által kirendelt küldöttségek intézik a választást. Oly választókerület, mely több törvényhatóság területéből van összetéve, azon központi bizottság alá tartozik, melynek területén a választási hely fekszik. 62. §. A központi bizottság a törvényhatóság közgyűlésén egy országgyűlés tartamára választatik. Az új központi bizottság az országgyűlés feloszlását követő húsz nap alatt mindig megalakítandó. E bizottság az elnökön felül legalább 12 és legfelebb annyi tagból áll, hogy minden választókerületre négy jusson és oly módon állítandó össze, hogy abban a törvényhatóság minden része lehetőleg képviselve legyen. A bizottság jelenlévő tagjai a közgyűlésben azonnal, a többiek pedig az e czélra kirendelt küldöttség előtt a következő esküt teszik le : „Én N. N. esküszöm, hogymindabban, ami az országos képviselőválasztások vezetése körül tisztemhez tartozik, lelkiismeretesen és a törvény értelmében járok el.“ 63. §. A központi bizottság ülései nyilvánosak. Határozathozatalhoz az elnökön felül öt tag jelenléte szükséges. Egyenlő számú szavazatok esetében azon vélemény válik határozattá, melyhez az elnök járult. A bizottság a belügyministerrel közvetlen érintkezik, üléseiről jegyzőkönyvet vezet, s azt egy példányban a belügyministerhez azonnal felterjeszti. 64. §. A belügyminister hivatalból őrködik, hogy a központi bizottság a törvény határozatait megtartsa, s az e végett megkivántató utasításokat s rendeleteket közvetlen az illető központi bizottsághoz intézi és jogosítva van a bizottság törvényellenes határozatait megsemmisíteni. 65. §. A központi bizottság minden választókerületbe egy választási elnököt s annyi szavazatszedő küldöttséget nevez, hogy rendszerint minden ezer bejegyzett választóra egy essék, és egy küldöttségre ötszáz bejegyzett választónál kevesebb ne jusson. A szavazatszedő küldöttség az elnökből és a jegyzőből áll. A küldöttségek helyettes elnökök alatt állanak, kiknek egymásután való következését a központi bizottmány szabja meg. A választási elnök bármily küldöttségben elnökölhet. Az elnök és a küldöttség tagjai a bizottság előtt a 62. §-ban meghatározott esküt teszik le. 66. §. A választási küldöttségek megbízása, a 121. §. esetét kivéve, csak egy választási cselekvényre terjed ki. Ha a választás semmis, új küldöttség neveztetik. A volt tagok újra választhatók. 67. §. Választási elnök és küldöttségi tag minden választó lehet, kivéve a képviselőjelölteket azon kerületben, ahol felléptek. 68. §. Minden községi hatóság köteles az azonosság czéljából annyi küldöttet rendelni a választáshoz, ahány szavazatszedő bizottság van. E küldöttek rendszerint a tanács tagjai közül választatnak. Kis és nagy községekből a jegyző, illetőleg a körjegyző köteles a választásnál megjelenni. 69. §. Szavazati helyiségekről azon község köteles gondoskodni, ahol a választás történik. 70. §. Az átalános választások határnapjait a belügyminiszer, az időközi választásokét a központi bizottság határozza meg. Az átalános választások határideje úgy szabandó meg, hogy az országszerte ugyanazon napokra essék, s a meghatározó rendelet kibocsátásától a választás napjáig legalább huszonnyolc, s ettől az országgyűlés megnyitásáig legalább tíz napi időköz maradjon. Az időközi választások napja a képviselőház új választást rendelő határozatának vételét, illetőleg a meghiúsult választás napját követő húsz nap alatt tűzendő ki. 71. §. A választás két napig tart. Az eljárás mindenik napon reggeli 8 órakor nyittatik meg, és az első napon esteli nyolc, a másodikon este hat órakor fejeztetik be. 72. §. A szavazás választói igazolványok előmutatása mellett történik. 73. §. Az országgyűlést egybehívó királyi leirat vételét követő nyolc nap alatt a törvényhatóság közgyűlést tart s abban a leiratot, és ha az átalános választások napját meghatározó minister rendelet már megérkezett, azt is kihirdeti, egyszersmind megválasztja a központi bizottságot. Ha az új központi bizottság már megalakult (62. §.), a fenn érintett rendeletek vele haladéktalanul közöltetnek. 74. §. A központi bizottság a megválasztást követő hat nap alatt ülést tart, és abban meghatározza , melyik választókerületbe hány választási küldöttség neveztessék ; tervet dolgoz ki a községek, illetőleg a választókerület egyes részeinek szavazási sorrendjére és gondoskodik, hogy a választói igazolványok s a választók névjegyzékéről hiteles példányok a kellő számban elkészíttessenek. 75. §. A szavazási sorrendben a választási hely legelői, a többi községek pedig úgy soroztatnak, hogy a választási helytől távolabb esők a közelebbieket megelőzzék. 76. §. A bizottság a választási határnapot megszabó rendelet vétele után hat nap alatt megválasztja a szavazatszedő küldöttségeket, azokat rögtön felesketi vagy az eskü letételére alkalmas határidőt tűz ki, egyszersmind végleg megállapítja a kerület részeinek szavazási sorrendjét, a kerület főhelyét a szükséges szavazási helyiségek számáról értesíti , hátalán véve a választások viteléhez szükséges minden előintézkedést megtesz. Ez időponttól a választási határnapig minden nap ülést tart. Az eskü letétele után, minden választási elnök megkapja a kerületi választók névjegyzékének eredeti példányát, s azonfelül legalább annyi hitelesített másolatot, hogy minden szavazatszedő küldöttségnek egy jusson. Ha a 75. §-ban érintett ülés előtt a választási határnap a bizottságnak már tudtul adatott, a 75. és a jelen §-ban meghatározott teendők egyfolytában végeztetnek. 77. §. A 76. §-ban meghatározott intézkedések után a központi bizottság minden választókerületben külön hirdetményt bocsát ki, abban megnevezi a választás megkezdésének napját, óráját és a választás helyét, a választási elnököt s a szavazatszedő küldöttségek tagjait s azok lakhelyét; értesíti a választókat, hogy a választási igazolványukat hol és mily napokon vehetik át, egyszersmind világosan fölemlíti, hogy igazolvány nélkül senki sem szavazhat; végül felhívja a választókat, hogy a képviselői ajánlásukat a választási elnöknél írásban nyújtsák be s megnevezi az időt és a helyet, ahol a bejelentésnek történni kell. E hirdetmény kibocsátása nyolcz nappal előzi meg a választás napját, s a választókerület minden községében a választás előtt legalább három nappal a helyi szokás szerint közzététetik. 78. §. E hirdetménynyel egyidejűleg a központi bizottság a kerületben fekvő minden községbe anynyi választói igazolványt küld, ahány választó a névjegyzékben előfordul ; egyszersmind a községi hatóságokat a szükséges ellenőrző egyének számáról értesíti, s azok beküldésére felhívja. 79. §. A választói igazolványokat a községi tanács által küldendő két tag osztja ki. A kiosztás a község (város) házánál vagy más hivatalos helyiségben nyilvánosan, a választás napját megelőző három napon át reggeli 4 órától déli 12-ig és délután 2 órától 6-ig történik. Kis községekre nézve a kiosztást a körjegyző székhelyén az illető község elöljárója és a körjegyző együtt teljesítik. Csak azon választó kap igazolványt, ki érte személyesen jelentkezik , de ez senkitől meg nem tagadható, ki az állandó névjegyzékben előfordul. 80. §. A kiszolgáltatott igazolvány folyószámot kap és az átvevő neves a sorszám, mely alatt ez az állandó névjegyzékben előfordul, az igazolványra iratik s azt a kiosztó hivatalos személyek egyike aláírja. 81. §. A kiosztásról jegyzék vezetendő, melybe az igazolvány száma, az átvevő neves a sorszám, mely alatt a névjegyzékben előfordul, beiratik. E jegyzéket a kiosztó hivatalos személyek aláírják, és annyi példányban állítják ki, ahány szavazatszedő küldöttség van. A községi hatóság köteles a ki nem osztott igazolványokat s a kiosztási jegyzéket a választási elnöknek a választás megkezdése előtt átszoltatni. 82. §. A választási-, vagy az általa e czélra megbízott helyettes elnök két nappal a választás előtt a kerület főhelyén megjelen, és a község(város) házánál 9-től déli tizenkét óráig folytonosan jelen lenni köteles. A képviselő-ajánlásokat ez idő alatt kell benyújtani. Az ajánlat írásba foglalva, a kerület tíz választója által aláírva adandó be. Az ajánlatra az elnök a benyújtás sorszámát s időpontját feljegyzi. A bejelentésről elismervény adatik. Déli 12 órakor az elnök a bejelentett képviselőjelölteket a szavazatszedő küldöttségek közt felosztja, egyúttal mindenik küldöttség számára kijelöli a szavazatszedő helyiségeket. Ezen intézkedéseket hirdetménybe foglalja s azt a község (város) házánál azonnal kifüggeszted. 83. §. Csak arra adható érvényes szavazat a választásnál, aki fem megszabott módon a választási elnöknél bejelentetett. 84. §. A jelölteknek a küldöttségek közötti felosztása a választási elnököt illeti. A beosztás a vezetéknév kezdőbetűi szerint történik. Minden küldöttségre egy jelölt jut. 85. §. Ha a jelöltek száma a küldöttségekét felülhaladja, minden küldöttséghez a fenn érintett sorban egy jelölt osztozik. A többiekre nézve a beosztás a választás tartama alatt történik (105. §.) 86. §. Ha viszont a küldöttségek száma múlja felül a jelöltekét, a sorban legelőt álló jelölthez tartozó választók az első és ezen küldöttség közt, községek szerint oszlatnak fel. 87. §. A választásnál a rend fentartására szükséges fegyveres erő kieszközlése a központi bizottság elnökét illeti. Ily intézkedés csak a választási elnök kivonatára történik. 88. §. A hatóságok kötelesek a választási elnök rendelkezése alá elegendő számú rendőrséget adni s azt eljárásában egyébként is támogatni. 89. §: A választás tartalma alatt a rendre való főfelügyelet a választási elnököt illeti. A választási helyen levő rendőri közegekkel s a fegyveres erővel ő rendelkezik. Hasonló jog illeti a helyettes elnököket a szavazási helyiségben és annak környékén. 90. §. Ha a választás folyama alatt oly mérvű akadályok merülnek fel, hogy a szavazás kellő módon nem folytatható, a választási elnök a sza- I vazást felfüggesztheti s annak folytatását más napra halaszthatja. Ez esetben a választás még két napig tart. A szavazási ívek berekesztése a 113. §-ban meghatározott módon történik. 91. §: Fegyvert, vagy zászlókat, avagy bármi■ nemű pártjelvényt sem menetközben, sem a választás színhelyén nem szabad hordani. Üt 35