Budapesti Közlöny, 1873. május (7. évfolyam, 100-125. szám)
1873-05-13 / 110. szám
IRODALMI HÍREK. Az EGGENBERGER-FÉLE könyvkereskedésben megjelent : A FÜVÉSZET ALAPVONALAI, tekintettel a műveltebb néposztály szükségeire. A magyar tud. akadémia által a hölgyek dijával koszoruzott pályamű. Irta dr. Soltész János, sárospataki tanár. Budapest, 1873. kis 8-adr. 1411. Számos ábrával. Ára 1 írt 50 kr. Műveltebb olvasók s még nők is élvezettel és tanulsággal fogják olvasni e hasznos és hiánypótló munkát, melyről annak idejében az akad. királók nagy elismeréssel szóltak. A „Képes Kiállítási KÖZLÖNY“-nek harmadik száma is megjelent gazdag illustratióval s változatos tartalommal. Első lapján gr. Zichy József kereskedelmi minister arczképét közli; negyedik és ötödik oldalán az egyiptomi alkirály épületét, továbbá a dunagőzhajózási épület, az elsassi parasztház, s egy angol virágkioszknak rajzát. A szövegből megemlítjük „A női munka a kiállításon“ czímű czikket s az élénken irt bécsi tárczalevelet. Kiállítási szemléje változatos. Ezen kívül útmutatót is közöl, mely állandó rovat lesz, s melynek a kiállításra ránduló közönség jó hasznát fogja venni. A „Képes Kiállítási Lapok“ előfizetési ára 6 hóra 8 frt, az előfizetési pénzek a Franklin-társulathoz (Pest, egyetem-utcza) küldendők. A „Vasárnapi Újság“ a bécsi nagy kiállítás ideje alatt rendes közleményein kívül külön mellékleteket ad olvasóinak, melyekben a megnyílt nagy világverseny átalános érdekű nevezetes részletei és főbb mozzanatai képekkel illustrált leírásokban lesznek ismertetve. E mellékleteket, melyekből az első szám a „V. U.“ május 4-iki száma mellett küldetett szét, a kiadó „Franklin-társulat“ intézkedése folytán a „Vasárnapi Újság“ összes előfizetői minden külön díj nélkül kapják hetenkint a lappal együtt. A székely történeti pályadíj-alapra a Jakab Elek által megkezdett gyűjtés már kedvező eredményt mutat fel, csak a Budapesten levő említett tisztviselők nevei hiányzanak az időnkint közlött kimutatásokból, azért Borosnyai Oszkár (budavári casinoban) és Szántó Samu (p. a minist. IV. a) oszt.) hazafiui tisztelettel kérik fel az illetőket, hogy e czélra becses adományaikat a náluk levő iveken mielőbb feljegyezni szíveskedjenek. Fellegi Viktor,az Apollo szerkesztője kiadásában megjelent: Magyar Lant. Átiratok kedvelt népdalok felett. Zongorára szerzé Sipos Antal. 1) Télen nyáron. 2) Huszár vagyok. 3) Hull a levél. 4) De sok falut. . . 5) Ördög bújjon ... 6) Csípd meg bogár . . 7) Helyre Kati. Díszes szin nyomatú czimlappal ellátva. Ára 1 frt 60 kr. TÁBORSZKY ÉS PaRSCH műkereskedésében megjelent : Befúrta az utat a hó. Csárdás. Zongorára szerkesztő Tisza Aladár. Ára 60 kr. Igen diszes czimképpel. — A NÉPSZÍNHÁZI NAGYBIZOTTSÁG két ülésben (kedden és pénteken) tárgyalta a szinház leendő telke kérdését. A bizottság előtt a kormánynak egy értékes propozícziója feküdt, mely a vita anyaga volt. A kormány ugyanis a nemzeti operaház számára legalkalmasabb teleknek ismervén meg a népszínház tulajdonát képező herminatéri telket, oly ajánlatot tett a népszínházi bizottságnak, hogy tőle e telket 500,000 frt vételárért megváltja, ha a népszínházi bizottság a maga részéről hajlandó a népszínházát a józsefvárosi sörfőző utczára , a leendő külső körútra építeni, hol erre alkalmas telek jelöltetett is ki,mely 154,000 frtért megszerezhető lenne. A kormányt ezen előterjesztésénél a következő tekintetek vezérelték: e combináció által mindenekfölött lehetővé tétetnék mind az operaház, mind a népszínház égető kérdését gyors megoldás elé vinni, továbbá gondoskodni kívánt arról is a kormány, hogy a színházak a város egyes részeiben arányosan oszoljanak el, így az operaház a Terézvárosban a sugárúton lenne közel a Lipótvároshoz, a nemzeti színház a Józsefváros és Terézváros mesgyéjén, a kerepesi-ut torkolatán, hova a belvárosból a hatvani-uteza viszen; a népszínház a nagy-stálló-uteza és üllői-ut közt a Józsefváros és Ferenczváros érintkező vidékén. Végül nyomatékkal bírt a kormányra nézve az is, hogy a népszínház ideépítésével a külső körút, s ez egész vidék emelkedésének is erős lendületet adna. A nagybizottság átalában hajlandónak mutatkozott egy hasonló combinátióhoz járulni, de több tagja határozottan szólt a népszínháznak a Józsefváros ezen kieső részébe való építése ellen. A város eredeti intenziói, melyek arra bírták volt, hogy épen a Terézvárosban jelöljön telket, Steiger Gyulában találtak erélyes szószólót. A népességi arányok, a magyarosodás szüksége épen olt, nem különben magának a népszínháznak boldogulása harczolnak a királyutcai telek mellett. Ő bizonyára szivén viseli e városrész érdekeit, de a magasabb nemzeti szempontok előtt meg kell hajolnia. A nyilvános mulatóhelyek a népességi mozgalomnak nem előtte járni szoktak, hanem követik az áradatot. Ma még a Józsefváros egy nagyobb szinház föntartására nem képes; ha a népesség meglesz, meglesz ott a szinház is könnyebben mint a Terézvárosban, mely nagyobbrészt német ajkú, míg a Józsefvárosban a magyarság zöme lakik stb. Középületek dolgában pedig rövidséget e városrész sem fog szenvedni, mert hisz oda van tervezve az iparmúzeum is. Az első (keddi) ülésen végleges határozat nem hozatott, hanem bizottság küldetett ki, mely a telekre nézve újabb combinátiót terjesszen a plénum elé a péntekre tett gyűlésen. E gyűlésre a bizottság elnöke Fellner bécsi építészt, a népszínház terve készítőjét is meghívta, aki a helyszínen megvizsgálta a telkeket, s a bizottságnak részletes véleményes jelentést tett. A telekkérdés ez ülésen redukáltatott a józsefvárosi sörfőzőutczai s a király-utczai (Valero-ház) telek közti választásra. Az építőmester művészi szempontból határozottan a józsefvárosi mellett nyilatkozott, de gyakorlati s üz- I leti szempontból csak a király utczait ajánlhatja, rész- I letesen írván le kedvező fekvését, s az előnyöket, melyekkel a másik fölött bír. A nagybizottság elnöke jelenti, hogy a minapi ülésből kiküldött nagy bizottság a helyszínen ugyanazon meggyőződésre jutott, s e szerint a bizottság a király utczai telek mellett döntött, oly kikötéssel, hogy az illető telek jelenlegi birtokosa (Csillag ur) a szükséghez képest a színház hosszában I vagy háta mögött marad; üres telek irányában a maga költségén, illetőleg a saját területéből kihasítva utczát I nyisson. S így, ha a kormány ezen kombináczió mellett I is föntartja ajánlatát, akkor az operaház a Hermina téren, a népszínház a király utczában fog épülni. Ezután még tárgyaltatott részletesen a telek miként való fölhasználásának kérdése, nemkülönben az építendő színház terve, mely 2.500 emberre van számítva. — Meghívás a budapesti ügyvédegylet negyedik szakosztálya által f. hó 16 án d. u. 5 órakor az egye I leti helyiségekben tartandó ülésre. Napirenden állanak a magyar jogászgyülés indítványai. Iveit Budapesten , 1873. évi máj. 10 én. Elnöki megbizásból dr. Siegmond, szakosztályi jegyző. — Munkácsi Mihály legújabb festménye. Két párisi lap , a „Moniteur Universel“ és a „Bien Public“ egyszerre isertetik Munkácsy Mihály legújabb festményét : „Az éjjeli csavargók.“ A jelenet Magyarország egy kis városkájában játszik; az őszi reggelija már föltűnik az égen , egy keskeny utczából, melynek sarkán gyümölcsárusnő ép áruit rakosgatja, az éjjeli őrség négy csavargót hátrakötött kezekkel bekisér. Az első csavargó még ifjú ember, rongyos dolmányban, borzas fővel, büszkén lép; mögötte egy himlőhelyes visszataszító alacsony férfi lépdel; a harmadik inkább részeges fráter : sokszorosan foltozott, szinehagyott öltönye, rongyos kabátja, őszbe csavarodott haja és szemeinek kifejezése a korcsmai hőst első pillanatra elárulja. A negyedikegy húsz éves ficzkó, ki berköténye által elárulja, hogy tisztességes munkához szokott; félénk magatartása arról tanúskodik, hogy először engedte magát elcsábíttatni e társaság által. Szemét lesüti és kalapjával arczát födi. Útközben egy csinos leánynyal találkozik ; ez szive választottja ; a leány meghökken, nem akar szemeinek hinni és fájdalmas aggálylyal jól nézi a legényt, vájjon csakugyan - e az ? . . . Az ácsorgók gyülekeznek, nézik azt a mákvirág társaságot, bántalmazzák őket; a leányok ujjal mutatnak reájuk. Egy anya megfélemlett gyermekét keblére szorítja. — A kép — mint nevezett lapok írják — erőteljesen van festve ; alakjai kidomborodnak a háttérből, különösen a lakatos legény leánya élénken van rajzolva és színezve ; az egész képen félhomály terül el, mi kellemet és komoly észhangot ad. Munkácsy méltósággal s egy philosoph gondolkozásával fest; alakjait a nép salakjából szokta választani, s kifejezései igazak. „Ifjú festőink jól tennék, ha Munkácsitól — festeni és gondolkozni tanulnának“ mondja a „Bien Public.“ . Kovács Áron, marosvásárhelyi ref. lelkész május 10-én éjjel hirtelen meghalt. — A PESTI ELSŐ GYERMEKMENHELY javára Wahrmann Sándor 100 és Ullman Sándor 50 frt alapítványt tettek. Deutsch Jakab 20 és Mank Róza 5 frtnyi évdij fizetése mellett léptek az egylet rendes tagjai közé. Pirniczer Alajos és Pollák Paulin 10 —10 frtot, Heller Gábor és Manovill Hermin 5 — 5 frtot adakoztak. — Fogadják a nevezett urak és urhölgyek az egylet forró hálájának nyilvánítását. Kelt Budapesten, 1873. évi május 10. Halász Dezső, az egylet jegyzője. — A 87T.-18TVÁN TÁRSULAT f. hó 15-én, csütörtökön délutáni 4 órakor választmányi gyűlést tart. 918 GAZDASÁG. 2. Rendelkezésre álló összegek ■ a) készpénzkészlet b) váltókészlet c) követelések folyó számadásban d) különféle értékpapírok e) Előlegek A MAGYAR FÖLDHITELINTÉZET negyedévi kimutatása 1873. mart. 31 én. Activum : 1. Jelzálogi kölcsönök : (104.806 érő jelzálogok által fedezve) a) záloglevelek- s jövedékjegyekben b) készpénzben (alapsz.. 40. §. szerint) ,904 frt 64 krt frt. kr. 33.951,089 19 110,317 99 34 061,497 18 59,467 73 2.037,582 92 385,073 33 1.490,810 54 88,195 33 4.061,029 75 3. A kölcsönös jótállási alap záloglevelei 267,800 — 4. Intézeti ház vételára 250,000 — 5. Felszerelés leszállított értéke 3,000 — 6. Alapítványi kötelezvények 1.148,200 —39.791,436 93Passivum : 1 1.Záloglevélforgalom: (98.891,552 frt 93 krt érő jelzálogok által fedzve) és pedig: frt. kr a) sorsolás alá eső záloglevelek forgalna 33.919,600 — b) kisorsolt záloglevelek forgalma 346,900 — 34.266,509 — 2. 10 éves jövedékjegyek forgalma (2,612,364 frt 93 krt érő , jelzálogok által fedezve) 122,300 — 3. Pénztári jegyek forgalma 463,995 83 4. Lejárt kamatszelvények forgalma : a) záloglevelek után 6,952 — b) tiz éves jövedékjegyek után 60 — c) alapítványi okiratok után ___ 4,345 — 5. Biztosítási alapok : a) kölcsönös jótállási alap alapszab. 122. §. szerint) b) alapítványi és tartaléktőke (az országos alap által befizetett 500,000 frt belefoglalásával c) tiszta üzleteredmény 1872. dec. 31-ig 370,525 — 1.835,400 — 1.346.535 01 3.552.460 01 6. Több számla egyenlege 1.374,824 09 39.791,436 93 Lukács Antal, Trebitsch Ignácz, igazgató, főkönyvveezető. Jelen kimutatás a pénztári készletekkel és az intézeti könyvekkel összehasonlittatván, azokkal minden tételre nézve megegyezőnek találtatott. Gróf Károlyi György s. k. a felügyelő-bizottság elnöke. Zichy Antal s. k. Wodianer Albert s. k., a felügyelő-bizottság tagjai. Csengery Antal s k., igazgató-titoknok. Az ELSŐ MAGYAR IPARBANK FORGALMI KIMUTATÁSA 1873. évi április hó 1-től—30-ig. Bevétel. Betételek......................... 535,975 írt — kr. Pénztári utalványok . . . 60,200 „ — „ Biztosítéki alap .... 695 „ — 111,357