Budapesti Közlöny, 1873. szeptember (7. évfolyam, 201-224. szám)

1873-09-02 / 201. szám

valamint özvegyek és árvák ellátása. 1) Kezelő­­tiszti állomásokra pályázók megvizsgálása; ezek­nek kinevezési s egyéb szolgálati viszonyaira vo­natkozó tárgyalások (a 2-ik ügyosztállyal egyet­­értőleg). m) Közreműködés a honvédtiszteknek és hivatalnokoknak a kebelben történő felülvizsgá­latánál. n) Honvédtisztek, hadbiztosok és hadbiz­tossági számtisztek segélyezése, o) A hadbiztossági és melléjök rendelt számvevői hivatalnokok, vala­mint az állatorvosok személyes ügyei, s minősít­­­vényi táblázatai, p) Utalványozás a költségvetés­ben, a honvédségi intézetek, fő- és kerületi pa­rancsnokságok, a csapatok, végre a rendkívüli kiadások c­ímén előirányzott javadalmazásokból, q) Az illetéki, felszerelési és számviteli ügyekre vonatkozó szabályrendeletek kidolgozása, r) Egyezmények vasúti és gőzhajózási társulatokkal, a honvédséget érdeklő szállítások iránt, s) Menet­levelek és nyílt rendeletek kiállítása a kebelbeli honvédtisztek és hivatalnokok részére. 4- ik ügyosztály: 1 osztálytanácsos, 1 titkár, 2 fogalmazó, 2 fogalmazósegéd, a) A hadsereg és hadintézetek elhelyezése és beszállásolása, b) A hadsereg számára lak-, bútor- és istálló­­bérek meghatározása és a községek osztályozása, c) A hadsereg számára szükséges gyakorlóterek bizto­sítása és kisajátítása, d) A katonai felmérésekhez szükséges napszámosok, előfogatok, hámoslovak stb. kirendelése és ezek dijainak megállapítása. e) Katonai karhatalmak igénybe vétele s ezek­nek költségei. f) Katonai szolgálmányok biztosí­tása és megtérítése. g) Hadjáratok alatt vagy gyakorlatoknál fölmerült károk fölvétele s tár­gyalása. h) Katonai menetlevelek közlése, s az átvonulási élelmezés biztosítása. i) A húsárak sza­bályozása. k) Várterületek bővítése vagy korláto­zása körüli tárgyalás. f) A laktanyákban gyako­rolt étel- és italmérési jog körül fölmerülő kérdé­sek. m) A katonák ipar- és kereskedelmi, vala­mint minden jogü­gyei. n) A központi igazgatás részére engedélyezett javadalom utalványozása, kivévén a segélyezéseket, o) A központi irodai bútorok és szerek beszerzése) megvizsgálása és átvétele, s az irodai igazgatóság teendői körüli fogalmazások, p) a ludoviceumi és minden egyéb alapítvány kezelése, g) A hadseregben és honvéd­ségben hosszasan szolgált altisztek polgári alkal­mazásának ügye. III. csoport: 1 ministeri tanácsos, csoport­főnök. 5- ik ügyosztály : 1 osztálytanácsos, 1 titkár, 2 fogalmazó, 2 fogalmazósegéd, a) Az újonczozási előmunkálatok iránti intézkedések. b) Az újoncz- és póttartaléki jutaléknak sorozó járásonkénti ki­vetése. c) Az újonczállítás. d) Felszólamlási kér­vények, az ideiglenes fölmentések, és a tényleges szolgálat alól való fölmentések iránt. e) Az egy évi önkéntesek intézményére vonatkozó ügyek. f) Felülvizsgáló bizottságok szervezése, g) A had­kiegészítési kerületek­ beosztása, (az 1-fő ügyosz­tállyal egyetértőleg), h) A védkötelezettség el­leni visszaélések és bűntettek körüli intézkedés, i) A törvénytelenül távollevő hadkötelesek nyil­vántartása és azok körüli intézkedés, k) Az újon­czozási költségek utalványozása a horvát-szlavon­­országi törvényhatóságok részére. 6 ik ügyosztály: 1 osztálytanácsos, 1 titkár, 3 fogalmazó, 2 fogalmazósegéd, a) Értekezési úton való elbocsátások :1.a hadseregből, 2. a póttar­talékból, 3. a honvédségből, b) Értekezési útra tartozó kérvények a tényleges szolgálat alól való felmentés iránt, c) A sorozó járások átlagos ujonczállitási képességének kimutatása, d) Sta­­tistikai kimutatások és adatok összeállitása : 1. Az ujonczállitás eredményéről, 2. az ujonczállítási költségekről,3. a közbejött büntetési esetekről,4. az utóállítások és felülvizsgálatok eredményéről, 5. a hadjutalék végleges számbavételéről. IV. csoport: 1 ministeri tanácsos, csoportfőnök. 7-ik ügyosztály: 1. osztálytanácsos, 2 titkár, 3 fogalmazó, 2 fogalmazósegéd, a) Szabadságo­lási ügyek : 1. hadsereghez (hadi­tengerészethez), 2. és honvédséghez tartozó legénységet illetőleg, b) A hadseregbeli szabadságos és tartalékos ka­tonák nyilvántartása és behívása, c) A póttarta­lékosok nyilvántartása és behívása, d) A tényleges szolgálatban nem álló honvédek nyilvántartása, e katona- és honvéd-szökevények köröztetése. f) Katonai (tengerészeti) tanintézetekbe való felvé­tel iránti folyamodványok, g) Nősülési engedélyt kérő folyamodványok elintézése, h) Intézkedés tilos nősü­lési esetekben. 8-ik ügyosztály: 1 osztálytanácsos, 1 titkár, 1 fogalmazó, 1 százados, a) Az 5-ik ügyosztály kö­rében d), h) és i) pontok alatt, — továbbá b) A­­ 6-ik ügyosztály körében a) és b) pontok alatt, —­­ végre c) A 7-ik ügyosztály körében a), e), f) és g) pontok alatt foglalt ügyek elintézése,a­mennyi­ben Horvát-Szlavonország területét illetik. Ezen ügyek elintézésében az illető osztályokban meg­­állapított elvek szolgálnak irányadókul. A többi ügyosztályokban készített, de horvát nyelven is kiadandó munkálatoknak ezen nyelvre való for­dítása. Végre a ministeriumhoz érkező horvát szö­vegű azon beadványoknak és jelentéseknek ma­gyarra fordítása, melyek más ügyosztályokban tárgyalandók. Számvevőség: 1 igazgató, 4 számtanácsos, 9 első, 11 másod, 5 harmadrendű számtiszt, 1 irat­tárnok. Segédhivatalok: 1 segédhivatali igazgató, 2 al­igazgató, 4 első osztályú irodatiszt, 4 II-ik oszt. I irodatiszt, 4 III-ik osztályú irodatiszt, 6 IV-ik oszt. irodatiszt. A ministerium által elintézett ügydarabokat a következő táblázat mutatja ki: Hoz fenn ál­lándandók eze­lőtt erdélyi kir.­ihez a min biztossághoz isteriumnak a kirendelt osz­tályának számai, éspedig: 1869-ben 2164 db; 1870-ben 4379 db ; 1871-ben 2049 db és 1872-ben 2056 db. Fel lévén tüntetve az eddigiekben a ministerium működése, hátramarad még a kebelbeli szám­vevőség és a segédhivatalok működésének váz­­lása. Minthogy a magyar honvédség csak az 1869-ik évben a honvéd tanosztályok és csapatok felállí­tása által nyert nagyobb mérvű lendületet, ennél­fogva, a mint már kiemeltetett, 1867-ik évben, a többi m. kir. ministeriumok életbeléptetésekor a honvédelmi ministerium igen szűk hatáskörben kezdte meg működését­ Az akkori munkálatoknak számviteli szempont­ból teljesítésére 1867-ik évi május havában a fen­­állott s ugyanaz év végével feloszlatott állam­számvevőség létszámából egy számtiszt jön a hon­védelmi ministeriumhoz kirendelve, ki is ugyanott egész 1867-ik év végéig a számviteli teendőket végezte. Minthogy azonban ezen teendőket, különösen a hadseregbeli szállítmányok és hadkárok szám­fejtését és folyósítását, s áta­lában a számvevőségi ügykezelést egy számvevői hivatalnok által vég­rehajtani lehetséges nem volt, s hogy a gyorsan szaporodott hátralékok feldolgozása, valamint a rendszeres folyó­számviteli teendők fennakadást ne szenvedjenek, 1868. évben már egy számvevő­ségi osztálynak felállítása vált szükségessé. Ezen számvevői osztály 1868-ik év kezdetétől fogva egy számtanácsos mint vezető, és hat szám­­tisztből állott, s annak teendői már az évben any­­nyira szaporodtak, hogy a könyvelés, számfejtés, állampénztári naplók vizsgálata, különféle nyil­vántartások s időszaki beadványokon kívül, a iktatványok száz. 3b­a ment. Az 1869. év beálltával, minthogy az 1868-ik évi XLI. tvez. értelmében a honvédség még az év folyama alatt volt felállítandó, az ezt megelő­zőleg szükségessé vált szervezési előintézkedé­­sekkel járó számvevői teendők ismét oly mérvben növekedtek, hogy a számvevői osztálynak újból szervezése, illetőleg nagyobbítása, halaszthatat­lannak bizonyult, miért is még az 1869 ik év­fo­lyama alatt egy számvevő-igazgató neveztetett ki, ennek segédszemélyzete pedig egy számtanácsos­sal, 6 számtiszttel és 6 számvevő-gyakornokkal rendszeresíttetett. De azon körülménynél fogva, hogy a tulaj­donképeni számviteli teendőkön kivül 1869-ik évben az iktatványok száma 1778 ráment, s igy mindezen teendők eintézése a fennérintett személyzettel a legnagyobb erőfeszítés mellett sem sikerült, s azonfelül pedig a mily nagy mérvben fejlődött ki évről-évre a honvédség intézménye, és oly nagy mérvben terjeszkedett a számvevőség munkaköre is, a­mi onnan is következtethető, hogy az iktatványok száma már 1870-ik évben 5660-at, 1871-ik évben pedig 7434-et ért el, ennek foly­tán a számvevőség személyzete 1870-ik évben egy számtanácsossal és 6 sz­ámtiszttel, 1871-ik évben ismét egy számtanácsossal és 19 számtiszttel sza­­poríttatott. Megjegyeztetik azonban, hogy az 1871-ik évben szaporításként felemlített 19 szám­­tisztből 13 számtiszt a kerületi hadbiztosságokhoz lett a számviteli teendő teljesítésére beosztva, mi­nek folytán azoknak illetékei is az 1872-ik évi költségvetésben már nem a központ, hanem a ke­rületi parancsnokságok javadalmazása terhére let­tek előirányozva. Azon évről-évre növekedő személyszaporítás szükségének bővebb indokolására nézve megje­gyeztetik, hogy a számvevőség munkaköre ezen személyzet-szaporításhoz képest sokkal nagyobb arányban terjeszkedett. Egyébiránt a főnehézséget nem annyira a sze­mélyzet csekély volta, mint inkább azon körül­mény képezte, hogy a katonai számvevői szakban kiképzett, igen kevés és csakis kisebb hatáskörű magyar egyén volt található , s ekként nem ma­radt egyéb hátra, mint másként képesített ifjakat e szakban kiképezni, a­mi sok nehézséggel járt ugyan, de mégis a hadseregbeli hadbiztosságoktól átvett néhány katonai számtiszttel, kik tapaszta­lataiknál­­ és ügyességüknél fogva igen jó szolgá­latot tettek, annyira sikerült, hogy jelenleg már nagyobb része a személyzetnek e szakmában igen jól használható. Áttérve már most a számvevőségnek osztályon­­kénti fejlődésére és ezek munkakörének mikénti beosztására, a számvevőség 1868-ik és 1869-ik éveiben egy osztályból állott, melyből már 1870-ik évben az igazgató vezetése alatt két osztály alakíttatott, és pedig egy osztály 1 számtanácsossal és 6 szám­­tiszttel tisztán a katonai, a másik osztály pedig a nem ez utóbbi szakba vágó számvevői teendőket végezte. Az 1871. és 1872. években e két osztály­ból, annak nagymérvű teendői miatt 4 osztály alakíttatott, melynek mindegyikébe 1 számta­­nács mint osztályvezető mellé 6 számtiszt oszta­tott be. Az ekként alakított 4 osztály ügy- és munka­köre kiterjed, és pedig: I. osztály. A honvédség elszállásolására vonat­kozó, a ministérium által számvevői szempontból bekövetelt véleményes jelentések, a csapat­elhe­lyezési ügyek nyilvántartása, különféle szerződé­sek tárgyalása, a honvédségi szerelvényekért kö­vetelések iránt beérkező számláknak érvényesítése és folyósítása, házi­pénztári ügyek elintézése, erre vonatkozó számadások, továbbá a központi hiva­talos helyiségek bútorai, iroda­eszközök és szerek iránti számadások és leltárak vizsgálata, ujonczo­­zási és illetőleg ujoncz-felülvizsgálati ügyek s szám­adások elintézése, az erdélyi katonai kórházak ház bérügyei, 1866-ik évi hadkárak érvényesítése, központi hivatalnokok és honvédtisztek útiköltsé­gei, polgári tisztviselők és szolgák nyugdíjazási, szolgák ruházati, katonai előfogati és­ jogdij-ü­gyek tárgyalása, és a központi hivatalnokok és szolgák anyakönyvének vezetése. II. osztály: A honvédelmi főparancsnokság, ke­rületi parancsnokságok és honvédcsapatok, koro­­naőrség illetékeire és élelmezésére vonatkozó, a központban tárgyalás alá eső ügyek elintézése, a zászlóaljak által a kerületi hadbiztosságokhoz havonkint bemutatott számadásoknak esetenkénti felülvizsgálata, a ministerium költségvetésének * XXXV. Ügy darabforgalom. XXXVI. A számvevőség. Év Ügyosztályok - beli számok­­ Elnöki szá­mok Együtt 1867 20.700 20.700 1868 18.751 319 19.070 1869 35.335 1851 37.186 1870 40.443 1546 41.989 1871 42.679 1632 44.311 1872 49.589 2048 51.637 1645

Next