Budapesti Közlöny, 1874. április (8. évfolyam, 74-98. szám)
1874-04-08 / 79. szám
Budapest 1874!• 79. szám. Szerda, április S. HIVATAL«» L A 1*. B«£üí1!sztübl;íj : Pesten, hatvani-utcza 10-dik szám L emelet, tüsonivATÁL : Pesten, barátok tere 7. is. a. földszint. IluZIRATOK küldetnek Tilsa*. Benneazellen levelek esek rendes levelezőinktől fogadtatnak el._______________________________ Előfizetési Árak : ABudapesti Közlöny“ melléklapjára külön, postán vagy biztot hordva: Egész évre. . . 2 írt 40 kr. Félévre ... 1 » 20 » Negyedévre . . . » 60 » A »Hivat.Értesitö« egyes száma főlap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr. Naponkint póttal szétküldéssel vagy helyben hashoz hordva a melléklappal együtt: ... 12 írt. Egész évre Félévre. . Negyedévre Hivatalos Hirdetésik : A hivatalos ,Értesíté"-be iktatandó hirdetések dijai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100— KOO-ig 2 frt, 200—301-ig 3 frt és így tovább minden 100 szóért 1 frttal több. A hivatalos hirdetést igazoló egyes lapra 10 kr. Magánhirdetések: Egy hasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr.,kétszeri 16 kr., és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdíj külön minden beiktatás után 30 kr. vezt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Ö cs. és Ap. kir. Felsége f. é. martins hó 25-röl kelt legt, elhatározással legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy gr. Trauttmansdorff Ferdinánd a württembergi kir. koronarendnek nagykeresztjét, — Vavrik Gábor cs. és k. osztálytanácsos a küzös küilügyministeriumban, az orosz cs. II. oszt. Szt-Anna-rendet, — ezen ministeriumnak következő cs. kir. udvari és ministeri titkárai : Sulzbeck Rudolf a franczia becsllet-regio tiszti keresztjét, Cerri Cajetán és dr. Kliu Ernő, valamint ezen ministerium fizető hivatalának főnöke Zindel Mátyás, valamint ugyanazon ministerium következő ralvari és ministeri fogalmazói: nemes Pont István és dr. Jettel Emil az olasz kir. koronarendnek lovagkeresztjét, i Siebold Henrik tolmácsnövendék a dán királyi III. oszt. Danebrog-rendet, a nevezett ministerium ajtónállói : Kathan János és Laforest Mór az orosz császári arany érmet a Newsky Sándor szalagon elfogadhassák és viselhessék. Ö cs. és Apostoli kir. Felsége, a közös külügyminister által tett legalázatosabb felterjesztés folytán, i. é. martius 23-ról kelt legfelsőbb elhatározással, a főconsullá előléptetett eddigi franczia consul, s a budapesti franczia főconsulság vezetője, de Baumont algrófiak kinevezési okleveléhez a legmagasb exequaturt megadni méltóztatott. A kir. igzságügyminister Pálfy István Ipolysági börtntélfigyelőt ugyanoda fogházfelfigyelővé nevezte ki. Strasser Sándor budapesti lakos vezetéknevének »Szili-Sárkányt'«-ra kért átváltoztatása folyó évi 13.646. számú belüigyministeriumi rendelettel megengedtetett. Lukácsik György lőcsei lakos és fő reáltanodai tanár vezetéknevének a Lukácsik-Tükért átváltoztatása folyó évi 13.779. számú belüigyministeriumi rendelettel megengedtetett. Deutsch Sámuel budapesti lakos saját, valamint Móricz, Károly, Hermin és Füilöp nevű gyermekei vezetéknevüknek a Darvas*-ra kért átváltoztatása folyó évi 13.644. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. A pozsonyi m. kir. pénzfigyigazgatóság által Farkas Gyula és. kir. 72-ik számú gyalogsorezredbeli szakaszvezető VII-ik osztályú adóhivatali tisztté neveztetett ki. A pozsonyi m. k. pénzügyigazgatóság Patkós Sándor m. k. pénzügyőri szemlészt pénzügyigazgatósági irodai segédtisztté nevezte ki. A m. kir. vallás és közoktatási ministerium által a jogos állami adományokra vonatkozólag a tanulmányi és vizsgálati rendszer újjáalakítása ügyében 1874. február 5-én 4057. sz. a. kiadott rendelethez a vizsgálati bizottságok parallel működése , azokon leendő elnöklés tárgyában kibocsátott pótrendelet : 1. Mindenik bizottmányban az elnök mellett másodelnök lesz a bizottmányban résztvevő tanárok idősbje, ki a következő évben átveszi azután az elnökséget, a másodelnökség a seutumban rá következő rendes tanárt illetvén. 2. A bizottmány két bizottságban működik, valahányszor ezt a vizsgálatra jelentkezők száma megkívánja, éspedig a két alapvizsgálatra nézve rendesen , minthogy ezekre — megtartásuk bizonyos határidőkhöz lévén kötve — mindenkor sokan jelentkeznek ; a két államvizsgálatra pedig mindannyiszor, ahányszor egy-egy hétben a megvizsgálandók száma a hármat felülmúlja. — Ily esetekben az egyik bizottságban elesül az elnök, a másodikban a másodelnök, kik a megvizsgálandók számát a két bizottság között lehetőleg egyenlően osztják fel. 3. Ha a második alapvizsgálaton és a két államvizsgálat valamelyikén az elölülés oly tanárt illet, ki nem szaktanára a vizsgálat valamelyik tárgyának, az köteles lesz a vizsgálatra a rendesen meghívandó három tagon kívül még egy negyediket és pedig lehetőleg a vizsgálati tárgyak valamelyik szaktanárát meghívni és maga a vizsgálástól tartózkodni, úgyhogy ilyenkor a bizottság az elölülővel együtt nem négy, hanem öt tagból alakuljon. Ez az intézkedés szükséges azért, mert különben az elnök, ki nem szaktanár, az egyik szaktanárt folytonosan kizárná, mi a bizottmányok újjászervezésének azon egyik vezérelvével, hogy a vizsgálás lehetőleg, azaz: amennyire a kültagoknak meghívásával összegyeztethető, a szaktanárok kezébe tétessék, ellenkeznék. 4. Az elnökség és másodelnökség a bizottmányban résztvevő rendes tanárok közt senium szerint évről évre változik, úgy hogy a rendes tanároknak senium szerinti sora egészen kimeríttetik, míg az egyszeri elnök újra átveheti az elnökséget, s hogy továbbá senki egy időben két bizottmányban elnök vagy másodelnök nem lehet, ha tehát a senium szerint valamelyik tanárt két bizottmányban illetné meg az elnökség, vagy másodelnökség, köteles az egyikről lemondani, ama bizottmányban pedig, a melynek elnökségéről vagy másodelnökségéről lemondott, neve a sorban azon helyre jön, mely megilletné őt, ha az elnökséget tényleg viselte volna. Budapesten, 1874. mártius 29-én. A m. kir. vallás- és közoktatási ministerium által a jogos államtudományokra vonatkozólag a tanulmányi és vizsgálati rendszer újjáalakítása ügyében 1874. február 5-én 1 505. sz. a. kiadott rendelethely a tanfolyam egyes éveit az osztrák, vagy külföldi egyetemeken eltöltött joghallgatókra nézve kiadott pótrendelet: 1. A rendes tanidőböl négy félév külföldi egyetemen is tölthető,de a külföldi tanulmány sem az alap- és államvizsgálatok, sem az ezek tekintetéből hallgatandó tantárgyak körüli szabályok alól föl nem ment. 2. Kik valamely külföldi egyetemen több félévet töltvén, az egyik vagy másik alapvizsgálatot kellő időben le nem tették, azoknak, hacsak a hazai egyetemekhez történt visszatértük után a legközelebbi félév alatt a hiányzó alapvizsgálatot, vagy alapvizsgálatokat le nem teszik, az addig töltött tanidő csak három, illetőleg öt félévnek számíttatik be. 3. A negyedik félév végén valamely osztrák egyetemen kiállott jogtörténelmi államvizsgálat az első alapvizsgálat gyanánt tudatik be. 4. Valamely európai ország jogtörténetéből, vagy az összehasonlító jogtörténetből külföldi egyetemen hallgatott főcollegium hazai egyetemekhez való áttérés esetén európai jogtörténeti collegiumnak tudatik be. Budapesten, 1874. martius 29-én. A m. kir. pénzügyministerium 6821. sz. a. kiadott körrendelete valamennyi m. kir. pénzügy igazgatóságnak és vámhivatalnak. A m. kir. fökdmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministeriummal egyetértőleg az aradi, debreczeni, brassói, eszéki, fiumei, győri, kassai, kolozsvári, nagyszebeni, pozsonyi, sziszeici, sopronyi, temesvári, újvidéki, zágrábi és zimonyi postahivatalok egyelőre 1875. év végéig ezennel fölhatalmaztatnak, hogy a vámpontot meghaladó, külföldre szánt postaküldeményeket is, amennyiben a kivitelnél vámfizetés alá nem esnek, vámhivatali közeg közbejötte, tehát vámkezelés nélkül is elfogadhassanak és továbbszállíthassanak. Ezen kedvezmény ugyanazon feltételektől létetetik függővé, melyek alatt 1872. október 26-án 32.113. sz. a kelt rendelettel a Budapesten felállított postahivatalok jogosittattak fel ugyanilyen eljárásra. A kezelő postahivatalok kötelesek tehát a küldemények tartalmát a felek által két példányban átadott bevallások (szállítólevelek) alapján — mely bevallásoknak legalább az árunak az üzleti forgalomban szokásos megnevezését kell tartalmazniuk — a jegyzéklajstromba bevezetni, és ehhez a bevallás (szállítólevél) egyik példányát is mindig csatolni. A postahivatal által vezetett ezen jegyzéklajstrom aztán minden hó végével az állomása székhelyén lévő vámhivatalhoz küldendő be, mely vámhivatal az előforduló ilynemű áruküldeményeket a havi és évi áruforgalmi kimutatásokba pontosan bevezesse. Ily postaküldeményeket a vámhivatalok, melyeknél azok kilépnek, jövedéki szempontból föl nem tartóztathatnak, és egyáltalában vámkezelés alá nem vehetnek. Ezen kedvezmény alól azonban kivétetnek azon áruk, melyek a kivitelnél vámdíjfizetés alá esnek, és azok, melyeknek kivitele a fennálló szabályok szerint jövedéki hivatalos bizonylattal igazolandó. (Pénzügyi törvények és szabályok IX. füzetének 397. §-a.) Ezen intézkedés hatálya folyó évi május 1 én lép életbe. Egyidejűleg pedig arról is értesittetik az igazgatóság (hivatal), hogy a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok cs. kir. pénzügyministériumának közlése szerint, a linzi és salzburgi belvárosokban felállított cs. kir. postahivatalok úgy, mint már előbb a Bécsben és környékén felállított postahivatalok, hasonló eljárásra hatalmaztalak fel.