Budapesti Közlöny, 1874. július (8. évfolyam, 147-173. szám)

1874-07-01 / 147. szám

alig lehet máskép orvosolni, mint hogy vagy ki kell hagyni, vagy vissza kell utasítani a bizottság­hoz, hogy kombinálva és végigmenve ezen tör­vényjavaslaton, ajánljon egy új szövegezést, így van az rendszeres törvénynél, mihelyt az ember kiveszi úgyszólván az egyik sorkivét, változás áll be, úgy­hogy vagy ki kell hagyni az avval ellen­kezésben lévő intézkedést, vagy pedig le kell mon­dani azon garanciákról, hogy csak oly ember al­kothat végrendeletet, ki azon nyelven írni, olvasni tud. Méltóztassék talán visszautasítani ezen §­t a bizottsághoz, hogy megfontolván a beállott válto­zást, azt újólag terjessze elő. Azért végig lehet menni a törvényjavaslaton, a­mint ez a képviselő­­házban is néhányszor megtörtént. Keglevich Béla gróf nem kívánja a­­javaslatot a bizottsághoz utasíttatni, miután úgy látja, hogy ha a törvényjavaslatban a lényeges intézkedés megváltozik, nehézségre ad ugyan alkalmat, de nagy bajjal még­sem jár. A szöveg elfogadását ajánlja. Elfogadtatik. A 83—116. §§-ok változatlanul elfogadtatnak. Következik a 117. §. A bizottság e szakasznál a következő módosít­­vány elfogadását ajánlja: »A kifogások fölötti eljárásnál a 112. §. a) és e) pontjaiban foglalt esetek kivételével csakis okira­tok szolgálhatnak bizonyítékul.« Elfogadtatik. A 118. és 119-ik §§-ok változatlanul elfogad­tatnak. A 120. §-nál e szó helyett »folyamata« a bi­zottság javaslata szerint »folyama« tétetik. A 121—183-dik §§-ok változatlanul elfogad­tatnak. A 184. §-nál Tomcsányi József egy módosit­­ványt nyújt be, melynél fogva a §. b) pontja ki lenne hagyandó s »a bűnvizsgálat indittatik«, szók helyett e szavak »ha az jogérvényesen elrendel­tetik« szavak tétessenek. Paulek Tivadar igazságügyminiszer : Itt a kü­lönbség az, hogy először a törvényjavaslatban az mondatik, »hogy ha bűnvizsgálat indíttatik« a módosítvány pedig azt mondja, »hogy ha az jog­érvényesen elrendeltetik«, tehát csak akkor, ha ő appellál a kir. táblához, és ha ez is helybenhagyta, jói tekintetben a m­ért, az módosítványa inkább kedvez, mint a törvjavaslat tartalma. Másodszor az volt mondva ,hogy ha a fegyelmi bíróság ag­gályosnak találja«, mert vannak némely büntet­tek, melyek olyan természetűek, hogy ha a fe­gyelmi bíróság a működés folytatását aggályos­nak nem tartja, a közjegyzőt attól eltiltani nem volna czélszerű, pl. ha már egyes eseteket kell fel­hoznom : a párbaj, vagy politikai büntetések ese­tei, és épen azért az illető kamara belátására bízza, várjon a vizsgálatot olyannak tartja-e, hogy azért kell felfüggeszteni, vagy pedig a bűntett termé­szeténél fogva nem tartja olyannak. Az indítvány gr. Szapáry István felszólalása után elfogadtatik. A 185—209. §§-ok változatlanul elfogadtatnak. A 210. §-nál Sztáray Antal gr. határozati ja­vaslatot nyújt be, mely szerint utasíttassék a mi­nister, hogy a közjegyzői díjszabályzat iránt még ez évben, a törvény életbeléptetése előtt törvény­­javaslatot terjesszen az országgyűlés elé. Nyári Gyula be­pártolja az indítványt. Pallér Tivadar igazságügyminister: Már az általános discussio alkalmával megerősítettem az okokat, melyeknél fogva az igazságügyminiszer megbizatnék bizonyos díjszabályzat megállapítá­sára. Csak több év lefolyása után lehetvén végle­gesen meghatározni, hogy mily díjakat szedhes­sen a közjegyző, hogy a mellett megélhessen és állásának megfelelőleg folytathassa hivatalosko­dását. Magától értetődik, hogy a pályázat ki­hirdetése előtt fog a díjszabályzat közzététetni, hogy tudják az illetők, mihez kell magukat tar­­taniuk. Most azonban törvény útján nem volna czélszerű ezt meghatározni, minthogy valószínűleg be fog állani azon eset, hogy 3 év múlva ismét meg kellene azt változtatni. (Helyeslés.) Erre a határozati javaslat elvettetik. A 211. §. észrevétel nélkül elfogadtatik. Következik a 212. §. A közjegyzői kamarák megalakulásáig a köz­jegyzők számát és székhelyeit az illető törvény­székek meghallgatásával az igazságügyminiszer határozza meg, valamint a pályázati hirdetményt is ő teszi közzé. A pályázati kérvények átvétele, az azok fölötti véleményadás, valamint a biztosíték megvizsgálása azon kir. törvényszék hatásköréhez tartozik, melynek kerületében a közjegyzői állo­más betöltendő. A bizottság e szakaszt a következőleg módo­sította : »A közjegyzői kamarák megalakulásáig a köz­jegyzők számát, székhelyeit és kerületeit, úgyszin­tén a kamarák kerületeit és székhelyeit is az il­lető törvényszékek meghallgatásával az igazság­ügyi minister határozza meg« stb. Egyúttal e­z­­után a következő bekezdést ajánlja: »Az alakulási gyűlést azon királyi törvényszék elnöke hívja össze s nyitja meg, melynek székhe­lyén a közjegyzői kamara felállittatik. A megnyi­tott ülés vezetését a korelnöknek adja át.« Elfogadtatik a bizottsági módosítvány. A 213—215. §§. változatlanul elfogadtatnak. Erre a ház a törvényjavaslatot úgy általános­ságban mint részleteiben elfogadta. A mai ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után az ülés 3 órakor véget ért. Legközelebbi iülés holnap d. e. 11 órakor. 1184 ISKOL­A-Ü­Gr V. A lőcsei kir. kath. főgymnasiumban az 187­3/6 tanévi nyilvános zár­vizsgálatok julius 3-tól 23-ig, a magántanulók vizsgálatai julius 24. és 25-én, az írásbeli érettségi vizsgálatok junius 25. s 30. és julius 1., 3. s 4-én, a szóbeliek pedig julius 28., 29. és 30-án fognak tartatni. A nyilvános zárvizsgálatokra a t. ez.­szüléket, azok helyetteseit s a tanügy minden barátját tel­jes tisztelettel meghívja az igazgatóság. A dévai m. kir. állami alreáltanodában a nyil­vános vizsgálatok julius 14-én veszik kezdetöket s szakadatlan egymásutánban folytattatnak ugyan­­e hó 25-ikéig bezárólag; 26-án pedig a rajzkiálli­­tás lesz. Mind ezeken, mind a julius 31-én tartandó zár­ünnepélyen való szives megjelenésre a t. ez. kö­zönséget, szülőket és ügybarátokat tisztelettel meg­hívom. Déván, 1874. évi junius 27-én. Matusik Nép. János, igazgató BÉCSI TUDÓSÍTÁSOK. Császár-király Ő Felsége junius 27-kén a schmelzi gyakorlati téren megszemlélte a Bécs környékén elhelyezett 9 szekerészeti tábori szá­zadot, valamint a második hadmérnök-zászlóaljat a hadmérnökségi gyakorlati téren, s erre kocsin a cs. k. udvari vár­akba ment. — Nikolajevics Constantin orosz nagyherczeg ő császári fensége június 27-én Baumgarten és Nemtschinow főhad­segédek, Bremsen vezérőrnagy, Kiew hadsegéd és dr. Haurowitz kiséretében, a Ferdinand császár északi vasút külön udvari vonatával 3 óra után 40 perczc­el Bécsbe érkezett. Ő cs. fensége elfo­gadására császár-király Ő Felsége b. Mendel altábornagy főhadsegéd kiséretében Albrecht és Vilmos főherczeg urak ő cs. k. fenségeik, b. Piret altábornagy és Koblicz vezérőrnagy hadsegédek kiséretében, Péter oldenburgi hg. Nowikow orosz nagykövet a követségi személyzet kíséretében., gróf Adlerberg, b. Maroicsics táborszernagy s országos parancsnok több tábornokkal, b. Pöck aladmirai, b. Conrad helytartó, Marx rendőrelnök és a főigazgató lovag Eichler udvari tanácsos je­lentek meg az éjszaki pályaudvarban. Ő Felsége a saját nevét viselő orosz gránátos-ezred, s a fő­herczeg urak saját orosz ezredeik ezredesi egyen­ruháit viselték. Midőn a vonat a pályaudvar csar­nokába érkezett, Ő Felsége eléje sietett a négnek, ki eközben a conpét odahagyta, s őt a legszivélye­­sebben megölelt és megcsókolta. Az üdvözlet meg­történtével ő fensége Ő Felségének bemutatá az annak üdvözlésére érkezett küldöttséget. Mig Ő Felsége a küldöttség tagjaihoz kegyteljes szava­kat intézett, a nagyherczeg A­lbrecht és Vilmos főherczeg urak, valamint Péter oldenburgi hg által a legszivélyesebben üdvözöltetett. Erre Ő Felige által az osztrák főméltóságok bemutatása térült meg. Most a nagyherczeg Ő Felsége jobbján, az orosz néphymnus hangjai közt a diszszázad hu­­rokzata előtt haladt el. Ezután a legmagass magas uraságok az udvari salonon át a késn álló kocsikhoz mentek, hol a nagyherczeg O I-­sége jobbján egy négy fogatú udvari kocsik foglalt helyet, mire O Felsége­s fenséges vend, a Ringstrassen át Schönbrunn felé verék utják Mind az éjszaki pályaudvar előtt, mind a Prat és Ringstrasseban sűrü néptömeg képezett sói­­at, mely a legmagasb s magas uraságokat tisz­letteljesen üdvözlé. A sehenbrunni kastélyudvarban d. u. 4 órák a b. Kellner gy. e.nek egy disz-százada volt felá­litva. Fél óra múlva a weidlingi kastély sétányáb­a négyfogatu udvari kocsi O Felségével s a nag herczeggel a kastélyudvarba érkezett, hol Rudc­khg uz ő cs. k. fensége orosz ezredesi egyenruh­­án az András-rend szalagjával diszitve, valamit O Felsége első főudvarmestere hg Hohenlohe s magas tábornoki kar várták be a fenséges vendé­get. O Felsége a koronahg urat vendégének be­mutatá, s ő és. fenségeik igen szivélyesen üdvözlé egymást. Miután a többi bemutatások s a katonai tisz­telgések megtörténtek, a legmagasb s magas ura­ságok a lakosztályokba vonultak vissza. Este a sehenbrunni kastélyban a fenséges vendég tisztele­tére családi ebéd volt. Bécs, június 30. A tegnap Constantin Nicolaje­­vics nagyherczeg tiszteletére rendezett díszebé­­den király Ő Felsége következő felköszöntést mondott: »Drága barátom az orosz czár egészségére ! A vitéz orosz hadsereg és tengerészet s fenséges fő­­tengernagya egészségére, kit ma körünkben van szerencsénk látni.« A nagyherczeg megköszönte a toasztot, s ismételte szerencsekivonatait az orosz czár, az orosz hadsereg s a György-rend nevében. Toasztját igy végezé: »Az isten védje és tartsa meg Felségedet és hű hadseregét!« A nagyherczeg ma az északi vasút gyorsvonatán Varsóba utazik. Bécs, jun. 30. Konstantin nagyherczeg vasár­nap délután Károly Lajos, Albrecht és Vilmos főherczegek, a braunschweigi és modenai herczegek látogatását fogadta és viszontlátogatásokat tett. A vasárnap tartott katonai díszebéden jelen vol­tak a helyőrség tábornokai, az orosz nagykövet­ség, a főherczegek és a braunschweigi és modenai herczegek. Este látogatás a Carl-színházban. Hét­főn a nagyherczeg Andrássy grófot fogadá, kivel egy órai értekezlete volt, ezután Albrecht főher­­czegnél a Baden melletti Weilburgban ebédelt.Este Schönbrunnban udvari hangverseny volt, a férfi­­dalegylet közreműködése mellett. Bécs, jun. 30. A »Neue Wienerblatt« Jirecsek volt mínisternek Palackyhoz intézett levelét közli, mely azt mondja, hogy azon hír, hogy Jirecsek or­szággyűlési képviselőjelöltté kiáltatott volna­ ki, alaptalan. — Rector- és dékánválasztás a kir. József­­műegyetemen. A műegyetemi tanácsnak jun. 28-án tar­tott ülésében rec­torrá a jövő tanévre Vész János Armin, dékánokká , az egyetemes szakosztályban Kriesch János (újonnan), a gépészmérnöki szakosztály­ban Bielek Miksa (újonnan), a mérnöki és építész­­i szakosztályban (Kruspér István lemondása folytán) Kherndl Antal választatott meg. — Ratazzi ASSZONY, a vett olasz ministerelnök neje, Türr tibornok sógornője, jelenleg Budapesten időzik. Az érdekes hölgy a főrendiház tegnapi ülésén hosszasan jelen volt a karzaton.­­ Az ORSZÁGOS NŐIPAREGYLET az egylet iparta­nodája és munkabazárja javára 1874. julius 4-én a császárfürdőben zártkörű tánczvigalmat rendez. Jegyek a meghívó előmutatása mellett válthatók : Cserhalmai Ferenczné egyleti alelnöknő lakásán naponkint d. u. 2 órától esti 6-ig (redout-épület) ; az egylet tanodájában (üllő-ut 1. sz.); a császárfürdőben Koknél Ignácznénál 32. és 33. sz. a és a bál estéjén a császárfürdői pénz­tárnál. Jegyek ára: családjegy 5 frt, személyjegy 2 frt. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hírlapok utján nyugtáztatnak. A táncz­ogalom kezdete nyolcz órakor.

Next