Budapesti Közlöny, 1875. június (9. évfolyam, 122-146. szám)
1875-06-01 / 122. szám
22. §. A congressusi választmány hatásköréhez tartozik: a) A congressusi tárgyalásokra javaslatokat készíteni elő és jogában áll e végett szakértőket hallgatni meg; b) a congressus által hozott, legfelsőbb szentesítést nyert és a congressusi választmány hatáskörébe eső szabályzatok és végzések kihirdetése és foganatosítása, s a szabályzatok által felállított közegek ellenőrzése ; c) minden, az egész metropolist illető alapok, alapítványok és intézeteknél működő ügyészi, gazdasági, számvevőségi és pénztári tisztviselők kinevezése közpályázat útján és a szükséges képesség kimutatása alapján, valamint ugyanazoknak fegyelmi eljárás vagy büntenyítő törvényszéki ítélet, által bebizonyított vétkesség vagy hanyagság miatti elbocsátása. Az időközben szükséges helyettesítéseket, nemkülönben az irodai- és szolgaszemélyzet kinevezését és elbocsátását, a fennebbi feltételek alatt az elnök teszi; elbocsátás esetén az illetőknek a congressusi választmányhoz felebbezési joguk van; d) a congressusi választmány közvetlenül felügyel a nemzeti egyházi javakra, ide értve az alapok, alapítványok, intézetek és zárdák javait, valamint azokat is, melyek a metropolita-patriarcha és a püspökök által kezeltetnek. E végből időszakonkint biztosokat küldhet a helyszínére. e) A congressusi választmány engedélyezi a kölcsönöket a nemzeti egyházi közkezelés alatt álló tőkékből; f) a congressusi választmány engedélyezi a rendkívüli és változó szükségletek fedezésére szolgáló összegeket, a congressuson megállapított előirányzat keretén belül; g) a congressusi választmány felülvizsgálja a congressus véglegezésétől függő minden alapok, alapítványok és intézetek számvevőségileg átvizsgált számadásait; h) véglegezi az illető egyházmegyei hatóság által beterjesztett és a számvevőség által előlegesen átvizsgált zárdai és tanintézeti számadásokat. 23. §. A congressusi választmány minden évben március, június, September és november hónapokban ül össze a metropolita patriarcha székhelyén. Rendkívüli üléseket szükség szerint az elnök vagy helyettese hív össze. A congressusi választmány üléseiről felvett jegyzőkönyv a m. királyi ministerium elnökéhez másolatban felterjesztetik. 24. $. A congressusi választmány, működéséről, minden congressusi ülésszakon a congressusnak jelentést tesz és jegyzőkönyveit betekintés végett előterjeszti. 25. §. A comgressusi választmány elnöke és tagjai eljárásaikról felelősek a congressusnak, kötelesek minden kárt megtéríteni, melyet ma írok okoztak vagy mely hanyagságuk állni felmerült A megtéhát ,s csak rendes birósági úton követelhető. 3571 26. §. A congressus helye rendesen a görög keleti szerb metropolita és patriarcha székhelyén van, fenntartatvány Felségének eddig is gyakorolt joga, hogy azt más helyre is határozhassa. 27. §. A congressusi szervezet a congressuson csak az összes congressusi tagok kétharmadának beleegyezésével változtatható meg. 28. §. A jelenleg érvényben álló szabályzatok és rendeletek érvényükben maradnak, mig törvényes uton meg nem változtatnak vagy másokkal nem váltatnak fel; ellenben azok, a melyek, és a mennyiben a jelen szervezettel ellenkeznek, hatályon kivül helyezte tetnek. Átmeneti intézkedések. 29. §. A congressusi választmány azon ügyekben, melyek az egyházmegyei administratív hatóságok hatáskörébe tartoznak, másod-, illetőleg harmad-folyamodásilag határoz mindaddig, míg e czélra valamely közeg nem állíttatik fel. 30. §. A nemzeti egyházi alapok jelenlegi igazgatósága megszüntettetvén, helyébe a congressusi választmány lép. A congressusi választmány, hivatalos teendőinek megkezdhetése végett, ideiglenes utasítás mellett, ideiglenesen felállítja a szükséges ügyészi, számvevőségi és pénztári hivatalokat a nemzeti egyházi alapokból kiszabott megfelelő fizetésekkel. 31. §. A nemzeti egyházi alapok mostani igazgatóságának és a metropoliai assistenseknek működése e szerint jelen szervezet 30. §-a értelmében megszűnvén, azok a kezelésük alatt álló alapokat, jószágokat és letéteményeket, számviteli zárlat alapján, a congressusi választmánynak, illetőleg az ez által kirendelendő egyéneknek, három példányban készítendő rendes leltár mellett, — melynek egyik példánya a congressusi választmány által a m. kir. ministerium elnökéhez felküldendő, — átadni és számadásaikat azonnal elkészíteni, és a congressusi választmányhoz benyújtani tartoznak. 32. §: A congressusi választmány a kölcsönadás iránti eljárásra vonatkozó szabályzati javaslatot, valamint a 22. §-ban említett hivatalok számára az utasítási, személyzeti és fizetményi állományról szóló javaslatokat elkészitendi, és a congressus elé fogja terjeszteni. Addig, mig ezen szabályzat Ő Felsége helybenhagyása által életbe nem lép, a kölcsönadásra vonatkozó eddigi rendszabályok és gyakorlat birnak érvénynyel. 33. §. A congressusi választmány az 1868. évi aug. 10-iki kir. rendelettel jóváhagyott 1865-iki congressusi szabályzatban érintett, de még be nem adott javaslatokat, úgymint: az I. C. 27. §. szerint a püspökök javadalmazásáról, és az I. D. 28. §. és Y. 5. §§. szerint a zárdai szerzetesek ellátásáról, és a zárdajavak kezelése módjáról szólókat elkésziteni és a congressus elé fogja terjeszteni. Midőn magyar ministerelnökünket ezen szabályzatnak kihirdetésével és foganatosításával megbízzuk, kijelentjük egyszersmind, hogy az 1868. évi aug. 10-én kiadott kir. rendeletünk V. B. 16. §. a) pontjában említett jószágfelügyelői állomás betöltése esetére, annak megerősítési jogát Magunknak fentartjuk, valamint a jelen szervezeti szabályzat átmeneti intézkedései között a congressusi választmányra ruházott másod-, illetőleg harmadfokú bíráskodás ellenben magyar ministériumunkhoz a felfolyamodhatást és ennek megsemmisítési jogát továbbra is fenn kívánjuk tartatni. Kelt Fiuméban, ezernyolczszáz hetvenötödik évi május .hó tizennegyedikén. Ferencz József, s. k. (PH.) B. Wenckheim Béla, s. k. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb., és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1875. évi XIX. TÖRVÉNYCZIKK a sör-, szesz- és czukoradókról szóló törvényes határozatokban, az uj métermérték- és sulyrend.zer folytán szükséges módosítások tárgyában. (Kihirdettetett az országgyűlés képviselőházában 1875. évi május hó 14-dikén, a főrendek házában május hó 18-án.) (Folytatás és vége.) Az a pakónak a hektoliterrel való helyettesítése a szesz megadóztatásánál. 4. §• Az erj-edények legkisebb össz-ert-ármérete,melytől kezdve liszttartalmu anyagokat, czukorüledéket vagy répát feldolgozó valamelyik szeszfőzde adómegváltás alá esik (az 1868. évi XVI. törvényczik 1. §-a), 17 hektoliterrel állapittatik meg. Ha adómegváltás alá eső valamelyik szeszfőzdében az egyes erjedények árméreténél, vagy a napontai termelőképesség megállapításánál (az 1868. évi XVI. törvényczikk 5. §-sa) hektoliterrészek mutatkoznak, ezen részek, ha félhektolitert meg nem haladnak, félhektoliternek, ha pedig félhektoliternél nagyobbak, egész hektoliternek veendők. A fennemlített adómegváltásnál egy a. o. akó czefre után fennálló 100 forintnyi pénzbírság egy hektoliter czefre után 175 forinttal állapíttatik meg (a szeszadó iránti törvény és szabályok hivatalos összeállításának 147. §-a). A legkisebb árméret, melylyel az adómegváltás alá nem eső szeszfőzdékben az erjedényeknek rendesen birniük kell, és a mely liszttartalmú anyagokat feldolgozó szeszfőzdékre nézve 5, a nemlürttartalmú anyagokat feldolgozó szeszfőzdékre 3 a. o. akóval van megállapítva, jövőre 2x/2, illetőleg 1 */* hektoliterrel állapíttatik meg. Hektoliterrészek, melyek ily szeszfőzdékben az erjedények űrméreténél mutatkoznak és negyed, fél, vagy háromnegyed hektolitert pontosan nem tesznek ki, nagyságukhoz képest felfelé kikerekítendők és negyed, fél, háromnegyed vagy egész hektoliterekül veendők számításba. Az engedélyezhető adómentes pálinkafőzet mennyiségének megállapításánál (a szeszadó iránti törvény és szabályok hivatalos összeállításának 89. §-a) egy a. o. akó helyett 56 liter számítandó.