Budapesti Közlöny, 1875. július (9. évfolyam, 147-173. szám)

1875-07-01 / 147. szám

A magyar királyi honvédelmi minister Borovicsényi László fogalmazói czímmel és ranggal felruházott segédfogalmazót, Dadus Ernő, Kátay Mihály és Szentgyörgyi Lajos segédfogalmazókat ministeri fogalmazókká, Péchy Bertalan belügyministeri fogalmazó-gyakornokot segédfogalmazóvá, Gally Gyula, Thold Béla és Havasy József II. oszt. számtiszteket I. osztályú számtisztekké, Stolz Ferencz Ludovika akadémiai számvivőt, Török Ödön és Péterfy József III. osztályú számtiszteket II. osztályú számtisztekké, végül Vitái Mihály honvédtörzsőrmestert és Trebiczky Gyula dijnokot III. oszt. számtisztekké nevezte ki. Alexy Győző 58-ik zászlóaljbeli szabadságolt állományú honvédhadnagy a magyar királyi honvédségben viselt tiszti rangjáról s cziméről önként leköszönvén, lemondása elfogadtatott. Nevezett, mint honvédköteles, a törvényszabta szolgálati idő tartamára, mint őrmester a 63-ik zászlóaljhoz osztatott be. Kosztolányi Árpád szabadságolt állományú honvédhadnagy a m. k. honvédségben viselt tiszti rangjáról s cziméről önként leköszönvén, lemondása elfogadtatott. Dr. Widder Péter szabadságolt állományú honvéd-főorvos a m. k. honvédségben viselt tiszti rangjáról s cziméről önként leköszönvén, lemondása elfogadtatott. Zsámbokréty László tettleges állományú honvédfőhadnagy-kezelőtiszt a m. k. honvédségben viselt tiszti rangjáról s cziméről önként leköszönvén, lemondása elfogadtatott. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m.k. minister Mokry Ferencz távirdatisztet távirdai főtisztté nevezte ki. A beszterczebányai m. kir. pénzügyigazgatóság által Ország József II. oszt. pénzügyi fogalmazó az I. osztályba léptettetett elő. A soproni m. kir. pénzügyigazgatóság Spannraft János kebelbeli irodasegédtisztet II. oszt. irodatisztté nevezte ki. A szatmári m. kir. pénzügyigazgatóság által Szabó Ferencz kecskeméti adóhivatali gyakornok a nagykárolyi adóhivatalhoz végleges YII-ed oszt. adótisztté, Körtvélyessy József soóvári jószágigazgatósági dijnok a nagy-szőllősi adóhivatalhoz ideigl. YII-ed oszt. adótisztté neveztetett ki. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar királyi minister junius 24-én 13743. sz. a. Sárosmegyében kebelezett Péch-Ujfalu községnek megengedte, hogy ott évenkint négy, és pedig márczius 10-én, junius 10 én, augustus 27-én és november hó 2-án országos vásárok tartathassanak. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar királyi minister junius 24-én 13932. sz. alatt Tolna megyében kebelezett Bonyhád mezővárosnak megengedte, hogy az ott évenkint július 5-én tartatni szokott országos vásár ez évben kivételkép julius 12-re tétethessék át. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar királyi minister junius 24-én 13514. sz. a. Torontálmegyében kebelezett Magyar-Czerna községnek megengedte, hogy ott vasárnaponkint hetivásárok tartathassanak. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar királyi minister junius 26-án 13126. sz. a. Krassó megyében kebelezett Stajerlak községnek megengedte, hogy az ott évenkint október utolsó vasárnapján tartatni szokott országos vásár ezentúl okt. hó második vasárnapján tartathassák meg. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar királyi minister jun. 24-én 13513. sz. alatt Torontál megyében kebelezett Czepaja községnek megengedte, hogy ott évenkint ápril 6-án, September 10-én országos és minden szombaton hetivásárok tartathassanak. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister junius 26-án 13512. sz. a. a nagykikindai kerületben kebelezett Mellencze községnek megengedte, hogy az ott évenkint febr. 14-re engedélyezett országos vásár ezentúl rendesen a gör. kel. pünkösd első napján tartathassák. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister Somogymegyében kebelezett Gyöngyösmellék községnek megengedte, hogy ott évenkint ápril hó 5-én, valamint november hó 5-ének hétfői és keddi napjain országos vásárok tartathassanak. Az 1874-ik évi Viki.tczikkben meghatározott uj mértékrendszer 1876. évi január hó 1-én lép érvénybe, s ezen időponttól kezdve a közforgalomban, a 18. §.-ban tett kivétellel, a métermérték és súly kizárólag használandó. Ezen határidő előtt, hivatkozással a f. é. május hó 8-án 10233. számú körrendeletre (»Budapesti Közlöny« 109. szám.) a métermérték és súly 1- er a bányahatóságokhoz intézett beadványokban használható; 2- er a bányahatósági tárgyalásoknál pedig elrendeltetik, ha a tárgyalásra okot adott beadványban ezen mérték vagy súly vétetett használatba, vagy ha a fél az uj mértékrendszer alkalmazása mellett nyilatkozik. Budapesten, 1875. évi junius hó 21-én. Földmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministerium. Pályázat. Laekenbacher Salamon, Henrik, Bernát és Jakab testvérek a bibliai tudomány tanulmányozásának előmozdítása végett katholikus hittudományi tanulók, illetőleg áldozatok részére 15—20 bibliai vers héberből arabra leendő legjobb fordításáért örök időkre évenkinti 450 pengő, vagyis osztrák értékű 472 frt 50 krt alapítottak pályadijal. Minthogy pedig az 1873. és 1874. években pályázó nem jelentkezett, a pályadij az alapítólevél értelmében, a jelen évre annak háromszoros öszszegében, azaz: 1417 forint 50 krban állapíttatott meg. A feltételek a következők: 1) Mózes öt könyvének mindenikéből (a leszármazási lajstromok kivételével) sors által 3—4 versből álló hely szemelendő ki, mely héberből arabra fordítandó. — Arab szótár használható ugyan, azonban két egyenlően jó fordítás között a szótár nélkül készültté az előny. Legjobb fordításul az tekintendő, mely a londoni Polyglotte-hoz legközelebb áll. 2) A versenyben azon belföldiek vehetnek részt kik a hittudományi tanfolyamot a bécsi, prágai, vagy pesti egyetemen a jelen, vagy a legközelebb lefolyt tanévben, vagy pedig 2, legfeljebb 3 évvel előbb végezték és a kath. presbiteratust felvették. Egyenlően jó fordításoknál az elsőség azé, ki a hittudományi tanfolyamot legközelebb fejezte be. 3) A verseny a bécsi, prágai és pesti egyetemeken tartandó, s a dolgozat 12 óra alatt elkészítendő. Rövidebb időköz viszonylagos előnyül szolgál. Ezen díjra nézve a pályázat Bécsben i. 1875. é. nov. 26-ra, Pesten és Prágában pedig 1875. évi nov. 29-re tűzetik ki. A pályázók kötelesek képességüket az illető egyetem hittudomány-kari dékánjánál legalább 3 nappal előbb okmányilag igazolni. Budapest, 1875. évi junius hó 18. A vallás- és közoktatási m. kir. ministeriumtól. A magy. kir. belügyminister szabályrendelete a nemzeti szinház igazgatása tárgyában. (Folytatás.) 1 V. A két szakigazgató közös teendői. 1. A tulajdonképeni művezetést mindegyik szakigazgató saját felelősségére önállólag teljesíti, s egyedül a két műszakot közösen érdeklő kérdéseknél járnak el egyetértőleg; azonban minden oly lényeges kérdés vagy ügy, mely iránt a két szakigazgató egyetértésre nem juthat; úgyszintén olyan ügyek, melyek bár a költségvetés keretébe foglalt nagyobb kiadásokra, bármely időre szóló új szerződésre, szerződésekre, kedvezményekre, vagy a költségvetésben nem foglalt bárminemű kiadásokra vonatkoznak, az intendáns elé terjesztendők. A határozatok a titkár által az igazgatósági jegyzőkönyvbe vezetendők. 2. A szakigazgatók az évi költségvetést mindenkor deczember hó 1-én terjesztik az intendáns elé. Amely pontra nézve a két szakigazgató meg nem egyezne, különvéleményt nyújtanak be. Ugyanekkor a költségvetés kiegészítő részéül nyújtandó be az összes személyzet létszáma és díjazásának kimutatása, megjegyezvén rajta a korábbi szerződés erejével továbbra is szerződve lévő tagokat és a csak azután szerződtetni szándékoltakat.A szerződések kötésének módozataira nézve külön szabályzat állapíttatik meg; azonban minden szerződés két tanú előtt, a titkár által szerkesztve — s előlegesen az administrativ teendőkkel megbízott szakigazgatónak tudtul adva — köttetik,s az illető szakigazgató által iratik alá, de érvényességéhez az intendáns megerősítő aláírása szükséges. 3. A műsorozatra s a szereposztásra nézve saját szakmájában mindegyik külön intézkedik és külön felelős; tekintettel azonban az előadások és próbák körül szükséges intézkedésekre, egyetértőleg járnak el. 4. A drámai és operai, nagyobb költségbe kerülő kiállításokról az illetők által készített minták és költségvetések szakbizottságok által bíráltatnak meg, s a szakigazgatók jóváhagyás végett azokat mindig együtt terjesztik az intendáns elé. 5. A fegyelmet az összes személyzet fölött közvetve és közvetlenül a színházi törvények szerint együtt gyakorolják; azonban az irodai, pénztári, gazdasági, jegykezelési személyzet fölött a felügyeletet közvetlenül az administratív teendőkkel megbízott szakigazgató, a művészi személyzet fölött pedig a drámai előadásokat és próbákat illetőleg a drámai, ellenben az operaiakat illetőleg az operai szakigazgató teljesíti, mindenik saját felelősségére. 6. Az elmaradt fölléptekért a föllépti díjak az illetőktől a szerződések értelmében elengedhetlenül levonatván, a drámát illetőleg a drámai, az operát illetőleg pedig az operai igazgató minden egyes oly esetet köteles a titkár által jegyzékbe vétetni; a végrehajtást azt administratív teendőkkel megbízott, szakigazgató tartozván eszközölni. 7. Állandó szabadjegyek csupán az intendáns tudtával adhatók; napi szabadjegyeket, tekintettel a jegyek keretére, drámai előadásokra a drámai, operaiakra pedig az operai szakigazgató utalványoz. Az így adandó szabadjegyekről e szabályzatnak egy külön szakasza intézkedik. 8. A nyugdíjintézet kormányzó választmányához, az alapszabályok értelmében, az igazgatóság képviselőit a két szakigazgató egyetértő javaslatára az intendáns nevezi ki. 9. A drámai vendégek a drámai, az operaiak az operai szakigazgató előterjesztésére szerződtetnek. 10. Ugyanezen szabályrendelet pontozatai szerint igazgatják a budai várszínházat is. V.4 drámai szakigazgató külön teendői. 1) A drámai szakigazgató a közös utasításban foglalt teendőkön kívül, e szabályrendelet s a színházi törvények értelmében, az intézet czéljainak megfelelőleg, saját felelősségére igazgatja és vezeti a drámai szakot, a legnagyobb gonddal és ügyszeretettel. 2) A drámai művezetéshez tartozó tisztviselők, milyenek: a rendezők és ügyelők, a drámai szakigazgató javaslatára szerződtetnek.