Budapesti Közlöny, 1876. március (10. évfolyam, 49-74. szám)

1876-03-31 / 74. szám

Budapest, ISZ6. 74. szám. Péntek, mártius 31. KÖZLÖNY. H­IVATALOS LAP. SZERKESZTŐSÉG : Budapesten, barátok-tere 8-ik szám I. emelet. Kiadó­hivatal : Budapesten, barátok-tere 7-ik szám­a. földszint. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel vág, helyben házhoz hordva : Egész évre.............................20 írt. Félévre....................... 10 » Negyedévre..............................5 » Egy lap ára 30 kr. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos ,Érteellén-be iktatandó hirdeté­sek díjai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 írt, és SO kr. a bélyegért, 100—200-ig S írt, 100 — 300-ig S írt és igy tovább minden 100 szóért 1 írttal több. Egy hirdetést igazoló lap ára 30 kr. Magánhirdetések: Egy h­atodhasábog petitsor egyszeri hir­detésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és több­szöri hirdetésért 13 kr. minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr. oszt. ért. 1­3 HIVATALOS RÉSZ. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb., és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű főrendei és képviselői közös egyet­értéssel a következő törvényczikket ter­jesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1876. évi V. TÖRVÉNYCZIKK a községek rendezéséről szóló 1871. évi XVIII. törvényczikk módosításáról és kiegészítéséről. (Szentesítést nyert 1876. évi február hó 29-én. Kihir­­dettetett az országgyűlés képviselő házában 1876. évi márczius hó 23-án, a főrendek házában márczius hó 24-én.) (Folytatás). 18. §. Az 1871. XVIII. törvényczikk 70. §-nak a jegy­zők elmozdítására vonatkozó rendelkezése, továbbá a 91—98. bezárólag terjedő §§-ok hatályon kívül léteznek, s azok helyett a következők rendeltetnek. A községi elöljáróság bármely tagja ellen fegyel­mi eljárásnak van helye : a) ha megsérti vagy hanyagul teljesíti a törvény­­ben és szabály- vagy kormány­rendeletekben meg­szabott kötelességét, vagy azok teljesítésére kép­telennek bizonyul; b) ha a törvényhatóság, illetőleg a kormány ál­tal nyilván vagy hallgatólag még helyben nem ha­gyott vagy megmásított olyan határozatot vagy szabályrendeletet hajt végre, mely felsőbb jóvá­hagyás előtt végre nem hajtható; vagy c) ha nyilvános botrányt okozó erkölcstelen életet él, vagy ilynemű kihágást követ el. 19. §. A fegyelmi eljárást elrendelheti: kis és nagy községekben a szolgabiró (dúló stb­), az alispán (alkirálybiró stb.), a közigazgatási bi­zottság és a törvényhatósági közgyűlés; rendezett tanácsú városokban a polgármester, rendőrkapitány, tanácsnokok, főjegyző, főügyész és községi orvos ellen; a képviselőtestület, az al­ispán (alkirálybiró), közigazgatási bizottság és a törvényhatóság közgyűlése; — az elöljáróság töb­bi tagjai valamint a segéd és kezelő személyzet el­len a polgármester is. 20. §. A fegyelmi vizsgálatot nagy és kis községekben a szolgabiró (dúló stb.), rendezett tanácsú váro­sokban pedig a polgármester, rendőrkapitány, ta­nácsnokok, főjegyző, főügyész és községi orvos el­len az alispán , az elöljáróság többi tagjai ellen pe­dig azon hatáskörrel, melylyel a nagy és kis köz­ségekben a szolgabiró (dúló stb.) bir, a polgár­mester teljesiti. Az alispán (alkirálybiró stb.) a vizsgálatot meg­bízott által is teljesittetheti. 21. §. A ki a vizsgálatot elrendelte, azzal egyidejű­leg az illető elöljárót hivatalától fel is függeszt­heti. A felfüggesztett elöljáró helye ideiglenes helyet­tesítés útján töltetik be. 22. §. Halasztást nem szenvedő esetekben az alispán (alkirálybiró stb.) illetőleg szolgabiró (dúló stb.) be nem várva a helyettesítést, a végre nem hajtott rendeletet az illető elöljáró költségén, ennek va­­gyontalansága esetében a község költségén, de en­nek lehető kímélésével saját közegei által hajtat­hatja végre. 23. §. A vétkes elöljáró a vétség fokozatához képest: a) csekélyebb vétség esetében : kis és nagy községekben dorgálással vagy 25 írtig terjedhető bírsággal; rendezett tanácsú városokban dorgálással vagy 50 írtig terjedhető pénzbírsággal; b) súlyosabb vétség esetén : úgy kis és nagy köz­ségekben, mint rendezett tanácsú városokban 25 illetőleg 50 írttól 500 írtig terjedhető pénzbír­sággal vagy hivatalvesztéssel is büntettethetik. 24. §: Kis és nagy­községekben a szolgabiró (dúló stb.) valamint rendezett tanácsú városokban a pol­gármester és az alispán (alkirálybiró stb ) a 23-ik §-ban megszabott büntetések közül csak az a) pontban említetteket alkalmazhatja. 25. §. A megdorgálást kimondó határozat ellen feleb­­bezésnek nincs helye; bírságolást, hivataltól való felfüggesztést és el­mozdítást illetőleg azonban: a) a szolgabiró (dúló stb.) s rendezett tanácsú városokban a képviselőtestület és polgármester határozata az alispánhoz (alkirálybiróhoz), s in­nét a törvényhatósági közigazgatási bizottsághoz; b) az alispán (alkirálybiró stb.) elsőfokú hatá­rozata a törvényhatósági közigazgatási bizottság­hoz s onnét a belügyministerhez felebbezhető. Úgy az a) mint a b) pont eseteiben felebbezés­­sel élni csak a határozat kihirdetésétől avagy kéz­besítésétől számított 8 nap lefolyása alatt lehet. A felfüggesztés iránti intézkedés felebbezés ese­tében is azonnal végrehajtható. 26. §. Ha a 19. §. értelmében elrendelt vizsgálatból az tűnik ki, hogy súlyosabb beszámítás alá eső s ennélfogva magasabb pénzbírság kiszabását vagy esetleg a hivatalvesztést is maguk után vonható oly vétségek forognak fenn, melyeknek megfenyí­­tése a szolgabirónak (dulónak stb.), rendezett ta­nácsú városokban a polgármesternek, továbbá az alispánnak (alkirálybirónak) a 24. §-ban megsza­bott hatáskörét túlhaladja: a) a szolgabiró (dúló stb.) illetőleg polgármes­ter az általa teljesített vizsgálat iratait az alispán­nak (alkirálybirónak stb.) küldi meg, ki, ha szük­ségesnek látja, pótvizsgálatot rendel el és a vizs­gálat eredményéhez képest első fokúlag határoz ; b) az alispán (alkirálybiró stb.) a rendezett ta­nácsú városok tisztviselői ellen teljesített vizsgá­latra vonatkozó iratokat első fokú határozat­ho­zatala végett a törvényhatósági közigazgatási bi­zottsághoz teszi át, mely a szükséghez képest szin­tén rendelhet el pótvizsgálatot. A közigazgatási bizottság határozata a belügy­miniszerhez felebbezhető. 27. §. Fegyelmi ügyekben két egybehangzó határozat ellen további felebbezésnek nincs helye, s az így befejezett ügyek a közigazgatási bizottságnak ha­­vonkint bejelentendők; a főispán (főkirálybiró stb.) azonban az ekként bevégzett ügyről 8 nap alatt jelentést tenni tartozik s a belügyminiszer újabb 15 nap alatt az iratokat végleges elintézés végett felkivánhatja. 28. §. Súlyosabb pénzbírságok és a hivatalból való el­bocsátás eseteiben első fokú határozat­hozatal előtt a tiszti ügyész véleménye mindig meghallga­tandó s a bepanaszolt elöljáró jogosítva van az ügyészi véleményt valamint a vizsgálat eredmé­nyét megtekinteni és arra 8 nap alatt írásbeli nyilatkozatot tenni. Felebbezés esetén úgy a tiszti ügyész vélemé­nye, mint a nyilatkozat az iratokhoz csatolandó. 29. §. A hivatalától felfüggesztett elöljáró s a segéd és kezelő személyzet tagja, a­mennyiben nem hivatal­­vesztéssel büntettetett, a fegyelmi határozat felté­teleinek teljesítése után állomásába visszahelye­zendő, 30. §. A hivatalvesztéssel büntetett elöljáró helye a legközelebbi közgyűlésen betöltendő, de az, a­ki hivatalvesztésre ítéltetett, a rendes tisztújítás be­következte előtt újból meg nem választható, má­­sodizbeni hivatalvesztés esetén pedig elveszti to­vábbi szolgálati képességét. 31. §. Azon folyamatban levő fegyelmi ügyek, melyek­ben ezen törvény életbeléptekor a tiszti kereset már elrendeltetett, az 1871. XVIII. törvényczikk határozványai szerint fejezendők be, azoknál pe­dig, melyekben még a tiszti kereset elrendelve nincs, a további eljárás ezen törvény értelmében, folytatandó.

Next