Budapesti Közlöny, 1876. augusztus (10. évfolyam, 174-199. szám)
1876-08-04 / 177. szám
Budapest, 1876. Péntek, augustus 4. 177. szám. HIVATALOS LAP. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva ! Egész évre ...... 20 frt. Félévre....................... 10 » Negyedévre ..............................5 » Egy lap ára 30 kr. BUDAPESTI «KÖZLÖNY. Szerkesztőség : Budapesten, egyetem-utcza 1-fő szám II. emelet. Kiadó-hivatal : Budapesten, barátok-tereik száma. földszint. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítésbe iktatan** hirdetések dijai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért 100—200-ig 2 frt 200—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 szóért 1 frttal több. Egy hirdetést igazoló lap ára 30 kr. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. A császári és királyi fensége Mária Terézia főherczegnő, valamint az újszülött főherczegnő egésségi állapota teljesen kielégítő. Az éj nyugodtan folyt le. Reichenau, 1876. évi augustus 2-án. Späth tanár, s. k. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb., és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesités végett Felségünk elé: 1876. évi XXXVI. TÖRVÉNYCZIKK a záloglevelek biztosításáról. (Szentesítést nyert 1876. évi junius hó 19-én.Kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1876. évi junius hó 20-án.) Záloglevelek kibocsátására jogosítják: 1. a részvénytársaságok, ha alapszabályaikban meghatározott üzletkörüket kizárólag a jelzálogüzlet képezi, vagy ha üzletkötők alapszabályaik szerint a jelzálogüzletre is kiterjed. 2. ingatlan birtokok tulajdonosainak saját hitelszükségük kielégítésére alakult szövetkezetei. 2. §• Az ily részvénytársaságok és szövetkezetek alapszabályaiban a kereskedelmi törvény 157. és illetve 225. §§-aiban megszabottakon felül, még a jelzálogos kölcsönök engedélyezésének feltételei, továbbá a jelzálogok becsértékének meghatározásánál mérvadó tényleges alapok, valamint a becsérték meghatározásánál követendő eljárási módozatok is megállapítandók. 3 §• A jelenleg már működő jelzálogintézetek tekintetében a földművelés-,ipar- és kereskedelmi miniszer fog rendelet útján határidőt szabni, mely alatt alapszabályaikat — amennyiben azok az előző §-nak meg rs feleltének — jelen törvény hatályba lépte után kiegészíteni tartoznak. A kitűzendő határidő eltelte után az intézet képviseletére jogosítottak az alapszabályok kiegészítésére a kereskedelmi törvény 21. §-ában megállapított pénzbírság terhe alatt szorítandók. 4 §• Az 1. és 2. §§-nak megfelelő, ezentúl alakulandó részvénytársulatok és szövetkezetek záloglevelek kibocsátása előtt, ezeknek külön biztosítására, rendel legalább kétszázezer forintnyi alapot tartoznak alkotni s annak összegét alapszabályaikban kitüntetni. Ily alapot a jelenleg már működő jelzálogintézetek is tartoznak alkotni, a földmivelés-ipar és kereskedelmi miniszer által alapszabályaik kiegészítésére megszabandó határidő alatt. (3. §.) 5. §. A záloglevelek külön biztosítására rendelt alap a záloglevél-birtokosok összeségének biztosítékául szolgál s ezen alapra, illetőleg annak alkatrészeire végrehajtás nem intézhető. 6. §• Ezen alap elhelyezésére és jövedelmezővé tételére szolgálhatnak : 1. a tőzsdén hivatalosan jegyzett, meghatározott kamatozású értékpapírok (záloglevelek, állampapírok, elsőbbségi kötvények) vásárlása ; 2. az első pont alatt meghatározott értékpapírokra tőzsdei árfolyamuk háromnegyed része erejéig adott kölcsönzés, mely három hónál hosszabb időre nem terjedhet, de lejárat után megújítható ; 3. lejárt vagy legfeljebb félév alatt lejáró értékpapírok és szelvények leszámítolása; 4. legfeljebb három havi lejáratú és legalább három aláírással ellátott váltók leszámítolása; 5. az intézet jelzálogos követelésével terhelt ingatlanok megvásárlása azon összegig, mely saját követelésének teljes fedezésére szükséges. 7 §• A záloglevelek külön biztosítására rendelt alapnak azon része, mely az előző §. 1—4. pontjaihoz képest ingó vagyonban van elhelyezve, a jelzálogintézetnek egyéb vagyonától elkülönítve tartandó és külön kezelendő.8.§. Ha a záloglevelek külön biztosítására rendelt alap részben vagy egészben a 6. §. 5. pontjához képest ingatlanok vásárlására fordíttatik , akkor az ezen ingatlanra vonatkozó telekjegyzőkönyv alapján a jelzálogintézet tulajdonjogának bekebelezésével egyidejűleg feljegyzendő az is, hogy ezen ingatlan a záloglevelek külön biztosítására rendelt alapnak alkatrészét képezi 9. §. Az ily telekkönyvi feljegyzés alapját képező beadványok és okiratok e tekintetben bélyeg- és illetékmentesek. 10. §. Mihelyt a 8. §-ban elrendelt feljegyzéssel terhelt ingatlanra más tulajdonosnak tulajdonjoga kebeleztetik be, az említett telekkönyvi feljegyzés egyidejűleg hivatalból törlendő. 11. §. A záloglevelek külön biztosítására rendelt alapot a jelzálog-intézet csak alapszabályainak ez irányban eszközlött módosítása s ezen alapszabálymódosításnak az illetékes törvényszéknél való bejegyeztetése uán csökkentheti, még pedig legfeljebb oly mértékben, hogy a csökkentett alapnak fennmaradó része a 4. §-ban meghatározott kétszázezer forintnál kevesebb ne legyen és a jelzálog-intézet forgalomban levő záloglevelei összegének legalább is huszadrészét képezze. 12. §. A záloglevelek kibocsátására jogosított jelzálog-intézetek csak azon kölcsön-követeléseik erejéig bocsáthatnak ki zálogleveleket, melyek alapszabályaiknak megfelelőleg engedélyeztettek és jelzálogok által teljesen fedezték. 13. §: A jelen törvény hatályba lépte után engedélyezendő kölcsönöknél a fedezet akkor tekintetik teljesnek, ha a jelzálog értéke az alapszabályokban meghatározott becslés szerint a kölcsönöszszeg engedélyezésekor ennek s az előző telekkönyvi tehertételeknek, ha ilyenek léteznek, legalább kétszeresét képezi. Ha jelzálog erdő vagy szőlőterület, ezeknek decsértéke a kölcsönösszegnek s az előző tehertételeknek legalább háromszorosát kell hogy képezze. Iparűzésre rendelt épületek és bányák a záloglevél-üzletben jelen törvény hatályba lépte után jelzálognak el nem fogadhatók. 14. §. A jelzálog-intézetek kötelesek zálogleveleiket a forgalomból azon arányban visszavonni, melyben jelzálogilag biztosított kölcsönköveteléseik (12., 17. §§.) összege visszafizetés folytán vagy más okból csökkent. Jelzálog-intézeteknek azon kölcsönkövetelései, melyeknek alapján záloglevelek bocsáttattak ki (12. §.) épségben maradnak akkor is, ha a jelzálogul szolgáló ingatlant bírói árverésen a jelzálogintézet maga veszi meg. Az ily kölcsönkövetelések csak a jelzálogintézet kérelmére törölhetők ki s addig a záloglevelek fedezetéül szolgálnak. a 7 §- 15. §. A jelenleg már működő vagy jelen törvény hatályba lépte után alakulandó jelzálog-intézeteknél, legyenek azok részvénytársaságok vagy szövetkezetek, a forgalomban lévő záloglevelek öszszege a záloglevelek külön biztosítására rendelt alapjuknak húszszorosát nem haladhatja meg. 16. §. A záloglevelek egy-egy darabja 40 osztr. értékű forintnál vagy ennek megfelelő más értéknél kisebb összegre nem szólhat. 17. §. A jelzálog-intézeteknek jelzálogilag biztosított kölcsön-követelései, melyeknek alapján zálogleveleket kibocsátanak, a záloglevelek összeségének biztosítékául szolgálnak, azokra végrehajtás nem intézhető s azokra vonatkozólag, a csőd folytán való értékesítés eseteit kivéve, harmadik személyek jogokat egyátalán nem szerezhetnek.