Budapesti Közlöny, 1878. február (12. évfolyam, 27-49. szám)
1878-02-26 / 47. szám
Budapest, 1878. 47. szám, Kedd, február 26. BUDAPESTI KÖZLÖNY. hivatalos lap. Szerkesztőség : Budapesten, Ferencziek tere, Bazárépület, II. lépcső, II. emelet, 6-ik ajtó. Kiadó-hivatal : Budapesten, Ferencziek tere Athenaem épület. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva : Egész évre .............................20 írt. Félévre....................... 10 » Negyedévre..............................5 » Egy teljes lap ára 30 kr. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő“-be iktatandó hivatalos hirdetések dijai előlegesen beküldendők , mégpedig 100-szóig egyszeri hirdetéséért 1 frt, 100— 200-szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább. — Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is beküldendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Vallás- és közoktatásügyi magyar ministerem előterjesztésére, a munkácsi gör. rert. kath. székesegyházi káptalanban : Bacsinszky Irén éneklő-kanonoknak az olvasó-kanonokságra, Danilovics János őrkanonoknak az éneklő-kanonokságra, Markos Mihály iskolás-kanonoknak az őr-kanonokságra, Firczák Gyula kanczellár-kanonoknak az iskolás-kanonokságra, és Mondok János hetedik kanonoknak a kanczellárkanonokságra való fokozatos előléptetését jóváhagyván, — az ez által üresedésbe jövő hetedik kanonokságot Roskovics Ignácz*) theologiai tanár, tiszteletbeli kanonok és szentszéki ülnöknek dijmentesen adományozom. Kelt Bécsben, 1878. évi január hó 7-én. Ferencz József, s. k. Trefort Ágoston, s. k. A magyar királyi igazságügyminister Kazinczy Gábor sátoralja-ujhelyi kir. törvényszéki joggyakornokot a balassa-gyarmati kir. törvényszékhez, Hanny Elek ügyvédet a kúlai kir. járásbírósághoz, és Künstlern Attila budapesti lakos ügyvédjelöltet a magyaróvári kir. járásbírósághoz aljegyzőkké, továbbá Várady József nagybecskereki kir. törvényszéki írnokot a módosi kir. járásbírósághoz segédtelekkönyvvezetővé, végre Lockner János nagyszombati kir. járásbirósági dijnokot az aranyosmaróti kir. törvényszékhez, Görög Miklós abrudbányai kir. járásbirósági, és Bagi Elek lugosi kir. törvényszéki dijnokokat pedig a karánsebesi kir. törvényszékhez írnokká nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister Dömök Gyula pénzügyi fogalmazó-gyakornokot a balassagyarmathi m. kir. illetékkiszabási hivatalhoz ideiglenes II. oszt. pénzügyi fogalmazóvá nevezte ki. A m. kir. pénzügyminiszer Zay Bálint m. kir. adófelügyelőségi számtisztet, és Gerdanovich Sándor kir. járásbirósági joggyakornokot, a nagybecskereki m. kir. illetékszabási hivatalhoz II. oszt. pénzügyi fogalmazókká — ideiglenes minőségben — nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister László Antal fogalmazó- gyakornokot a debreczeni kir. illeték-kiszab) E név hibás írásából származott sajtóhiba miatt, a »Budapesti Közlöny« 46. számából helyreigazitólag ismételteik. bási hivatalhoz ideiglenes minőségű Il-od oszt. pénzügyi fogalmazóvá nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister a kaposvári kir. illeték- kiszabási hivatalhoz II. oszt. pénzügyi fogalmazóvá ideiglenes minőségben Eckensberger Sándor fővámhivatali gyakornokot nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister Hartnagel Ulrik rendelkezési állapotban levő gazdászati gondnokot, a zágrábi országos pénzügyigazgatósági gazdászati hivatalhoz gondnokká nevezte ki. A szatmári m. kir. pénzügyigazgatóság által Artner Géza V. oszt. adótiszt III-ad oszt. adótisztté, a m.-szigeti adóhivatalhoz ; Marschall Ferencz járásbirósági írnok és Kassay Gyula megyei dijnok VI. oszt. adótisztekké a szatmári, illetőleg beregszászi adóhivatalhoz neveztettek ki. Steiner Ármin budapesti lakos, saját, valamint József, Szidónia, Irén és Jenny nevű gyermekei vezetéknevének »Kővári«-ra kért átváltoztatása folyó évi 8204. számú belügyministériumi rendelettel megengedtetett. Kurtz Mátyás temesrékasi lakos vezetéknevének »Kürti«-re kért átváltoztatása folyó évi 8267. számú belügyministériumi rendelettel megengedtetett. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, f. évi 3626. sz. alatt, a következő körrendeletét intézte valamennyi törvényhatósági közigazgatási bizottsághoz : Azon körülmény, mely szerint hazánkban a kereset források között a mezőgazdaság mérv és terjedség tekintetében minden egyebet messze felülmúl és valamenynyinek alapját, a közvagyonosság és adóképességnek legbővebb és legfontosabb forrását képezi , elutasíthatlanul követeli, hogy fejlesztésére a kormány és hatóságok által a többi érdekek felett kiváló gond fordittassék. Az 1876. évi VI. t. sz. által szervezett közigazgatási bizottságokban, melyben minden állami és közérdek képviselve van, hiányzik azon közeg, mely az oly kiváló fontosságú mezőgazdászainak minden ágát, annak fejlődését és hanyatlását figyelemmel kísérvén, érdekeit képviselné. Ezen hiányt, miután hivatalos orgánumoknak e czélból való felállítása ez idő szerint nem eszközölhető, a közigazgatási bizottság választott tagjai volnának leginkább hivatva pótolni , kik, miután többnyire gazdászattal is foglalkoznak, leginkább képesítve is vannak az ország felvirágzásánál oly nagy tényezőként szereplő közgazdászat megfigyelésére. Ha ezek mindegyike magára vállalván a gazdászati élet egy-egy ágának különös gondozását, ha az ilyként gondjaik alá vett gazdászati ágat illetőleg az általuk tapasztaltak folytán észrevételeiket a bizottság ülésein megteszik, ha azok mindenike időszakonként jelentést tesz ott a gondjaira bízott ügy miként állásáról és az észlelt hiányokról, a felmerült bajokról és nehézségekről, az azok elenyésztetése végett tett intézkedésekről és ezek sikeréről, ha javaslatba hozandja azon intézkedéseket is, melyeket csak a kormány foganatosíthat, vagy amelyek a törvényhozás által teendők meg , úgy kétségtelen, hogy mezőgazdaságunk örvendetes lendületet fog nyerni és a virágzás azon fokára fog emelkedni, melyet, hogy elérjen, mindnyájan óhajtjuk. A mezőgazdászat következő ágai azok, melyek különös gondozást, külön gondviselő orgánumokat igényelnek • 1) A vetések, termények, gyümölcsösök, szőlők és takarmány-termő rétek időnkénti állása, s kimutatása annak,hogy a termények melyike felel meg leginkább a törvényhatóság gazdászati érdekeinek. 2) A fentírt gazdasági terményekre károsan ható elemi- és rovarkárok (u.m.jég,árvizek, rovarok, egerek, és rozsda) fellépése és terjedése elleni intézkedések. 3) Az állatállomány állapota: járványok és betegségek ; a jó apaállatok mikénti terjesztése, különös tekintettel a községi gulyák és ménesekre ; a közlegelőknek kutakkali ellátása, a delelőknek befásítása ; továbbá az e téreni haladás, úgymint jelesebb fajállatok behozatala, tenyésznyájak alapítása stb. 4) . Gazdasági munkás viszonyok: napszámbérek, munkáskéz hiány és ennek pótlása. 5) A gazdasági haladás mozzanatai u. m : földjavítás, öntözés és lecsapolás , jobb eszközök és gépek terjedése, magnemesítés, gyümölcs- és szőlőkivitel. .6) A községi faiskolák állapota: az útmellékek, vízmosások, hegyoldalak és egyéb terméketlen területek befásítása. 7) Az erdők kezelése, esetleg pusztítása : az erdőket károsító viharok, rovarkárok és égések. 8) A cselédek, a mező- és erdőrendőri viszonyok állapota. 9) A törvényhatóság területén fennálló gazdasági szakintézetek és szakoktatási vándortanítók működése, nemkülönben a törvényhatóság területén létező gazdasági-, kertészetiborászati-, méhészeti egyletek és más idevágó szövetkezetek működése. 10) A tömeg gazdálkodása, az ennél felmerülő hiányok észlelése és az ezek orvoslását célzó javaslatok. Lapunk mai számához három és fél év »Hivatalos Értesítő« van csatolva.